Szamos, 1909. július (41. évfolyam, 146-172. szám)
1909-07-23 / 165. szám
oldal. SZAMOS Clemenceau megcsinálta a történelem legújabb korát az egyház szeparációjával, lenyirbálta a szociálist* mozgalomnak azokat a széleit, amelyek a mai államrend körén túl értek és a mai kultúra kincseit fenyegették, megerősítette a világbékét és mindezek után megyen egy könyvet elolvasni. Előlép ő is miniszterelnökből gondolkodóvá, emélkedővé, kutatóvá, belép a modern szentek egyesületébe, amely a világnak egyetlen jogos alapon álló arisztokráciája. Messziről, sóvárgó lélekkel nézzük mindezt mi,“ akiknek a miniszterei nem mennek szépen, hanem maradnak csúnyán. Bazaroff TÁVIRATOK — Saját tudósítónktól. — Szterényi József beszámolója. Budapest, julius 22. Szterényi József kereskedelmi államtitkár julius 28-án Brassóba utazik, ahol két napot tölt választói körében. Az államtitkár ezúttal beszámolóját tartja, a melyben az aktuális politikai kérdéseken kivül a közgazdasági kérdésekkel is fog foglalkozni, s ennek kapcsán fontos kijelentések várhatók. A tőzsde áldozata. Egy volt képviselő öngyilkossága. Balassa-Gyarmat, julius 22. Vágó Lajos volt országos képviselő, földbirtokos, kinek utóbbi időben nagy tőzsde veszteségei voltak, ma délelőtt családja szeme láttára agyonlőtte magát. Neje a tragédia láttára eszméletlenül ösz- szeesett és csak órák múlva tért magához. Vágó birtokára holnapra tűzték ki az árverést. — Szólj világosabban leányom. — Meg fogja mondani neked is, hogy szeretjük egymást. Az asszony minden erejét megfeszítette, hogy benső megrendülését leplezze. Ama sugárzó napra, mely egy perccel előbb még, vakította, fátyol borult s minden sugarát eltakarta, melyet előbb látni vélt. Szemeiben meghalt a fény s pulzusai, melyet előbb lázasan vertek, csöndesekké lettek. Lassan bontakozott ki a piruló lányka ölelő karjai közül. Szótlanul levette kezéről a keztyüt, kalapjáról a fátyolt. — Persze, persze szivem, akkor itthon kell maradnom, — mondotta elhaló hangon, — itthon is maradok, ne félj. S leült az ablak mellé s kitekintett a járókelőkre, az utcára, a munka, az élet, az érdek hajszájára. S hangulatteljes sejtelem töltötte el lelkét. Mintha az utca zsibongá- sában meglátta volna az élet elmúlását, az öröm haldoklását. (Vége.) Anyagyilkosság tréfából. Abaujszántó, julius 22. Somossy János göncruskai erdőkerülő betért Fehér Jánosnóhoz s a küszöbön ülő 4 éves fiának átadta fegyverét azzal a tréfás felszólítással, hngy lőjje le az anyját. A fiú kezében a fegyvert anyjára irányította és megmagyarázta neki, hogy hogyan lőjjön. A fegyver elsült és az asszony holtan esett össze. A golyó szivét fúrta át s nyomban meghalt. A csendőrök az erdőkerülőt elfogták, ki azzal védekezik, hogy részeg volt. nem tudta mit csinál, nem is tudta, hogy meg van töltve a fegyver. A vizsgálatot megindították. Leégett seprőgyár. Debrecen, julius 22. Debreczen „Varga-kertség“ nevű külvárosában az éjjel 1 órakor a Balog Dávid fürész-seprügyára kigyuladt. Csakhamar az egész telep, a cirokraktár és asztalos- műhely lángokban állt, mely a hajnali órákban egész Debreczent tüzfénynyel árasztotta el. A telep mellett levő Láda István háza is teljesen elpusztult. Szabó István háza is félig leégett, de a tü zet ekkor már sikerült lokalizálni. A tüztől a böszörmény—nánási táviróvonal drótjai is megrongálódtak. Szatmárhegyi szőlészetünk érdekében. „Segíts magadon és az Isten is úgy segít meg“. E közmondás igazsága, nagyon ráillik a szatmárhegyi szőlősgazdákra. A mi szőlészeti viszonyaink a legrosz- szabbak közé tartoznak, még sem igyekszünk rajta, hogy tőlünk kitelhetően, segítenénk a bajokon. Dacára annak, hogy vasutunk van, sem gyümölcs, sem bortermelésünknek nincs piaca. „Szatmárhegjr“ neve sehol sem ismeretes ! A régi időben Szatmárhegy minden borát elfogyasztotta a megye, Szatmár város. Ma azonban ki van mutatva, hogy az idegenből behozott bor teljesen kiszorította a mi borunkat. A vendéglősök, korcs a árosok, borkereskedők, vegyeskereskedásek legnagyobb részt idegenből behozott bort árusítanak. E borok legtöbbrósze csupa rongy bor, a közönség mégis veszi, jó drágán fizeti és nem jut eszébe, hogy követelne saját termésitmónyü tiszta borából: „Szatmárhegyi bort!“ így vagyunk a szőlővel is: jön a mi piacunkra az ország minden részéből szőlő, de a mi jó hegyi szőlőnk nem kell — nem ismerik! Nincs piacunk ! nincsen hegyünknek nevel Nem tettünk semmit, hogy termó- sitményünket megismertessük a világgal ! Végre valahára ébredjünk hát mi is! A tizenkettedik órája, hogy megmoaduljunk — a saját érdekünkben ! Szövetkezzünk. A szövetkezésben nagy anyagi és erkölosi erő van! Szűrjünk egyforma szinü és izü bort és ennek teremtsünk piacot! Hogy a mi borunkért nem jön el idegenből a kereskedő, ennek oka abban van, mert: nagyobb mennyiségben, egyforma bort nem tud kapni. A hány gazda van a szatmárihegyen, annyi szinü és izü a bora és ehhez is bajos hozzájutni, a helyek szétszórtsága miatt. Ha mi egy szövetkezeti pincét teremtünk, amelyen szüretkor beváltja]mindenik gazdának a szőlőjét, vagy mustját s a mustot egyenlősitjük, szakszerűen kezeljük: egyenlő minőségű bort fogunk kapni, amelyért aztán érdemes lesz már eljönni a nagy bor kereskedőnek is. Ugyancsak ez a Pinceszövetkezet tervbe vette a pezsgőgyártást és a konyak főzést is. Tervbe van véve a Szatmárhegyen egy szép vendéglő fürdőteleppel. Hány család menne szívesen a hegyre, de nincs hová! Mennyivel szívesebben és többen nyaralnának a hegyen, ha naponta volna hol fürödni! A fen nyaralók nagy száma is mily szívesen keresné fel már csak unalom üzésből is a vendéglőt! Tervbe vette a szövetkezet, hogy a Szatmárhegy borának jóhirnevót vissza- vívandó, kiméréseket (borozókat) létesít, úgy a hegynek, mint a városnak forgalmasabb helyein. Gondoskodik továbbá a szövetkezet, hogy gyümölcsünknek úgy idehaza, mint idegenben, piacot teremtsen. Szóval: itt az alkalom, hogy segítsünk a bor és gyümölcs termelés megakadt szekerén. Szövetkezzünk tehát mindannyian! Minél többen leszünk a szövetkezet tagjai, annál könnyebben és nagyobb munkakörrel lehet megalkotnunk az érdekeinket szolgáló szövetkezetét. Fogadja bizalommal minden szőlősgazda a tervbe vett egyesület megalkotását, pártolja birtoka nagyságához mérten, mert csak igy tudhatja szolgálni az ö érdekeit is, igy tudunk a Szatmirhegynek és termésitmányeinek nevet és piacot teremteni ! A szövetkezet részvények alapján, valószínűleg mint az országos szövetkezet tagja, fog megindulni és hogy alkalma legyen a legkisebb gazdának is belépni, a részvények ára 20—25 koronára terveztetnek. Szüretkor, anyagi erejéhez mérten, 50—70 százalék előleget ad a mustra, esetleg teljesen kifizeti és természetesen : az évi osztalékban részesíti a részvényeseket is. Bizonyára & szőlősgazdákra nézve nagy előny már az is, ha a hordó beszerzés Jkérdésétől megszabadulnak amellett, hogy minden körülmény között számíthatnak egy oly helyi intézményre, mely tér- mésitményeiket mindég és méltányosan megveszi. Fogjunk össze, segítsünk magunkon, dolgozzunk és fáradozzunk, hogy drága pénzünkön telepitett szőlőinknek s gyümölcsöseinknek hirt, nevet: piacot teremtsünk ! Ha pedig csak panaszolkodunk, de magunkon segíteni mdolensek vagyunk megérdemeljük sorsunkat. Mátray Lajos. _________(1900. julius 23.) l<5-ik szám. Az erdőértékesitő bizottságból. Az avasi erdő értékesítése ügyében kiküldött bizottság tegnap délután Dr. Va- jay Károly polgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a vidékre 10 vaggo- non felüli mennyiségben megrendelt tűzifa kedvezményes árát az Avasfelsöfalusi állomásról 10 tonnás kocsirakományonkint I. oszt. hasábfára 95 kor. II. oszt. hasábtára 85 kor. vegyes hasábfára 93 koronában állapította meg. A szortirozatlan fában 92 százalék I. osztályú, ezért szabta meg a bizottság 93 koronában a vegyes fa árát. Ezen árak szeptember 1-ig bírnak érvénnyel s a bizottság különös kedvez- mónyképen kiterjesztette azokat a város beszerezhetünk BENKŐ SÁNDOR Szatmár, Kazinczy-u. lő. * „Mokka keverék“ eigen ItflöBlegessíg« 1 kg. 4*40 Korona, villany erővel pörkölve.
