Szamos, 1909. július (41. évfolyam, 146-172. szám)
1909-07-11 / 155. szám
2»ik oldal »LA i Os 155. izkm. (IJ09, julius 11) törnek; gyilkokkal utcán, tereken, gyűléseken, éjjel nyugalmit nem adó szerény otthonában s ő nem tántorodik meg. Lelkében szent elhatározássá érlelődik meg a szándék, hogy a kevély s makacs népet szeüd, az Isten dicsőségét munkáló nemzetséggé tegye. Átok, szidalom jár a nyomába, embari aljasság ebeket uszít rá jártába-keltébe és ez a hitványság nem bírja kiirtani léikéből a hitet, agyából a tökéletesedésnek igaz valóságát, szivéből az önfeláldozó szeretet, amely inkább maga vérez, de mégis a más boldogitására tör, orgyilokkal szemben a hitnek fegyverével, aljassággal szemben a lélek fenségét villantana meg. Életének minden részletén az igazságnak eleven érzése sugározik át. Gíulres, a francia tudós ezt mondja róla: „Kegyessége s hite a legdicsőbb észtehetségekkel volt párosulva. Kálvinnak volt szilárd akarati, egyenes lelke, élénk esze, mindent átható és mély elméje, mely a legnagyobb felada'okon is keresztültört s a legnagyobb eltérések központját feltalálni is képes vala; kitűnő tapintata, melynélfogva az embereket hajtani s kormányozni tudta, oly tulajdonok ezek, melyek őt az emberiség 'legnagyobb csodálatára méltóvá teszik.“ — Csodálatos volt a szándék is, amelynek rnegvalósitására tört. A vá lás ne legyen üres formaság, hanem a vallás legyen élet, az élet a vallás. Milyen teorizmus e rideg, gúnyosan kacagó világban erről még csak álmodni. S ő átélte, átküzdötte, átszenvedte, megvalósította Istennek dicsőségére. Vézna termetének szűk vállaira reánehezül a nehéz küzdésnek irtó terhe, körülte a küzdésnek szertefolyó viharos hullámai, kebelében a bizony talanságnak leverő érzése az idegek kínos feszültségben, a vér lázas lüktetésében. Lelkében szikrát fog, csodás mélységű bölcsességgé idomai a legszebb gondolat, amelyet valaha emberi agy termelt; a lenagyobb igazság, mit embersziv átérzett, mit vaiahá sejtett, ajak elrebegett. A tudás fensége, a fegyelmezett agy szilárd okfejtése, a művészi ihletés nagy költészete, gondolkozás mély bölcsesége, a hit ereje, a lélek nyugalma, békéje, öröme; a reménység valóra válása, mind-mind ott rezeg benne Kálvin lelke által e nagy igazságban. Egy uj kijelentés ez: a praedestináció. Mondják: kegyetlen tan. Lehet, de csak a törpe lelkeknek. Akik elszédüinek e gondolat csodás mélységein, akik tagadják, akik gyűlölik, még azok is vallják, érzik, hogy Isten e világgal, az emberekkel, teremtményeivel úgy cselekszik, amint az az ő má- sithatatlan akaratában fekszik s e titok felett esik annyi nyílt dolog, hogy büntető, vagy áldó munkája egyaránt tö- letesedő javunkat célozza. Egész egyénisége ez igazság hivé- sében olvadt. Lelkét nem ragadta el a hiúság vágya, szivét nem dobogtatta meg a földi dicsőség szomja, nem lelte kedvét földi hatalmak rettegtetésében, hanem az emberek léiké elé, uj, örök ideált teremtett, hogy céljaik, munkáik, eletük felett vezérlő csillagként ott lebegjen: Istennek dicsősége ember álta'. Ez volt Kálvin. Kint a helvét nép körében születésének négyszázados ünnepét ülik. Mózes István. A főrendiház ülése. Budapest, julius 10. A főreudek ma délután két órakor ülést tartottak, melyen a miniszterelnök elő'erjesztésére tudomásul vették a kor- mátjy kinevezését. A képviselőház ülése. Budapest, jaüus 10. A képviselőház ma délelőtt Justh Gyula elnöklésével ülést tartott, melyen a kormány teljes számban megjelent. Az előki előterjesztések után Kéder- várjr Lehel a mentelmi bizottság előadója jelenté't tesz Novoszel képviselő mertelmi ügyében, mely szerint a bizottság Novoszel mentelmi jogát megsértve látja és ezért felszólítja a miniszterelnököt, hogy ezt a jogsértést orvosolja. Vlád Aurél a javaslat egyrászóvel nincs megelégedve. A mentelmi jogot a letartóztatással is megsértettnek taiálja. így ad be indítványt. Justh el ök erre szavazást rendel el. A többség Vlád indítványát fogadja el. Erre óriási lár-na tör ki a néppárti oldalról. Az elnök az ülést felfüggeszti. Hencz Károiy indítványára a szünet után az einök elrendeli a zárt ülést. Zárt ülés. Hencz iudokoja, a zárt ülés egybe- kivását. A szavazásnál az elnök a házszabályt megsértette részrehajlásával. Justh tiltakozik a gyanúsítás ellen, A többséget — úgy mond — konstatálni lehetett, a képviselők nem kérték a megszámlálást. Ismét nyílt ülés. Justh Gyula konstatálja a mentelmi ügyben benyújtott indítványok elfogadását és felolvastatja az ind tvány és interpelláció* könyvet. A kormány bemutatkozása. Wekerle benyújtja a királyi kéziratokat, felolvassák. Wekerle bejelenti a parlamenti kibontakozás sikertelenségét és azt, hogy csak úgy voltak hajlandók maradni, hogy a király kinevezi a kormányt. D fferenciák csak a bankkérdésben merültek fel. Az elnapolást kéri. Széli Kálmán helyes i a kormány újabb vállalkozását és bizalommal van iránta ; majd Hoffman Ottó szólal fel, aki a kormány viselkedéséi parlamenteiieues- nek tarja. A képviselőkéi Mezofi és Mihály szeles folyamat. Ősapáinknak a kőbaltával kezükben, csak az orruk látszott ki a szö- r'zellöl és hol vagyunk most? Kapunk és nem fogyunk, mert a gyárral kapcsolatban városunkban is például nagy telepítésről van szó. Két badeni német családot hoz be a fésügyár, még pedig nagy családosokat. Az igaz, hogy csak úgy sikerült ide csalni őket — hajadon leányaik vannak,— hogy Anlal és Bikfalvy igazgatók a hozományt biztosították tehenek, tinók, sertések és egyéb hasznos háziállatok Ígéreteivel. A kis német leányzóknak tehát már lesz sertésük is, de vajon ez szerencsét is jelent, ha ugyan annak lehet nevezni. — A maguk szerencséjükhöz is gratulálok, már a félévi napilap fenállást értem, azt hiszem városunk közönsége is osztozik ebben az örömben, elfeledve azt a sok jó vékonypénzü újságot, amit elkövettek. Nagyságos asszonyom jól esik meleg szavait hallanom, melyek arról tesznek bizonyságot, a hűvös idő dacára, hogy együtt érez velünk és társulatunkkal, kivévén kisded munkásainkat, az utcák fiait a rikkancsokat, akiket a jubileum tiszteletére a csendőrök alaposan eldöngettek, mert végig zúgták még a Honvéd utcán is, hogy „szenzáció.“ Sírva panaszollak el, hogy nincs szólásszabadság. Tetszik látni, hogy vannak nekünk is jő barátaink is, akik kisded hírlapirodalmunkat szájkosárral szeretnék ötletszerüleg ellátni. Nem lesz löbbé hangos tehát az utca a sok rémes címtől, amit a kis kócos ne bulók fantáziáia kiegészít. Ez hiányzott még csak az uborkaszezonból, melynek azonban mégis van egy nagyobb szenzációja, melyet egy szerény személyi hírben összpontosítottunk. Ezek voltak azok a bizonyos szol- gabirói áthelyezések. Egész jelentéktelen dolog, egy amolyan kisvárosi poezissel telt éjjeli zene volt az indító és csattanó oka az összes fejleményeknek. Persze, mint mindenütt, itt is a jó öreg francia mondás: „cherchez la femme“ működött. A zene nem szól tehát többé a csendes nyári éjszakában a szálkái széles utcán, de egy szimpatikus ifjú karrierje felett lebeg Damokles hideg kardja. — Hallom, dr. Grosz ügyvédjelöltet is letartóztatta bűnügyi alkapitányunk. Annak a szegény fiúnak csakugyan pechje van. Valami kényesebb ügyből kifolyólag idézést nem tudtak neki kézbesíteni, elkezdték körözni, de nem találták, pedig az egyetemen aközben vizsgázott és doktorrá is avatták. Végre haza jöo, éppen ügyét sürgetni és ekkor, midőn ügye már több mint kótéve folyamatban van, bekóterezik. Még meg sem reggelizhetett szegény szü kebb hazájában, a figyelmes fogadtatás mellett. — Nagyon szomorú dolgok ezek, Nagyságos asszonyom! Egy vig pontja van most a városnak és ez a Károlyi-kert. Cigányzene, pezsgös palack durrogás, vidám nőcskók kacaja és a „Ringel, ringel Rosenkanz“ dallamától izzó ott a levegő, a hűvös estéken. Oda menekül az aranyifjuság, míg tart a szép nyár és a kedvező hitelviszonyok. Önagysága szomorúan yzólt közbe : — Szegény apósok! Ők nyár nélkül is izzadni fognak ... Holnap, ha jól tudom, a rendes és nem rendes nyomtávú vasutasok nép és egyéb ünnepélyt rendeznek a Kossuth-kert- ben. Referáljon majd. Addig is Viszontlátásra! Liky. Uj cipő-áruház. F. évi augusztus 1-én nyílik meg Uj cipő-áruház. Grünfeld Sámuel cipő-áruháza (volt Somlyai helyiségben.)
