Szamos, 1909. július (41. évfolyam, 146-172. szám)

1909-07-08 / 152. szám

FÍGCETLEM politikai mpilap. £ I g li ü e t á t i dij Hslyben . egy évre 12 K. félévre 6 K. '/« évre 3 K. I hóra í Vidéken: . . 16 . . 8 ,, ,, „ 4 „ „ „ 2 Egy szám ára 4 fillér. K Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rékóczl-utcza 9.3;. Telefon: 107. M Mindennemű dijak Szatmárira a lapkiadd- kivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutényosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. fiz anró hirdetések között minden szó 4 fillér. Lapunk mai számának főbb cikkei a következők: Wekerle a királynál. — A válság. — Jánossy visszavonta beösmerő vallomását. — A Gazdasági Egye sülét választmányi ülése. — A lövő- petrii gyilkosság ügye. — 135 centi­gramm karbolsav. — Legényháboru Ugocsában. A város fája. (T.) Az avasi erdők eladása a város gazdasági életének egyik fontos fejezete. Talán a legfontosabb is két okból. Mert nagy összegről van szó és mert nem tisztán pénztári üzlet akart lenni, amely a városi kincstár kizáró­lagos szempontjaihoz igazodik, hanem közgazdasági vállalkozás is, amelyet a város olyan típusra alkotott, hogy módjában álljon a fa-szükséglet­nek ellátása és ezáltal a fapiacnak és árhullámzásainak jótékony befolyásolása. Számitgatások, feltevések és jós­latok ideje lejárt ennél az ügynél ma már. A város javában benne van a faátvételben, az első évi lebonyolítás számadásának első fele megvan. Az a fele t. i., hogy a város mennyi fát kap és milyen árak mellett. A fából azonban nem lesz vas­karika, arany pedig csak akkor, ha az értékesítés mérlegét is megkaptuk. Az avasi erdő vételárának első rátája beraktározva fekszik a szentvéri rakodón; a város törzsvagyonának egy része fekszik ott, amelyet pénzre keli felváltani, legalább is annyira, amennyit a város az erdő árának megfelelő há­nyada címén előirt. Azokat a köröket, amelyek ennek az ügyletnek lebonyolítását végzik, nem szükséges előrelátásra intenünk. Van róluk közvetlen és pozitív tájé­kozódásunk, hogy az emberileg lehetőt elkövetik arra, hogy a rátát az átvett fából előteremtsék. Vannak azonban az emberi lehe­tőségek szféráján kívül eső tényezők, amelyekkel — bár felelősség nélkül — de mégis megküzdeni kell és ehhez a haditervhez, haditanácshoz legyen sza­bad a magunk véleményét is hozzá­fűznünk. Az első évi lebonyolítás mindjárt azzal kezdődött, hogy a vevő céggel való alkudozás közben és alkudozás után a faárak 10—15 százalékkal estek. Ez annál könnyebben történhetett meg és a város annál nehezebben vé­dekezhetett ezzel szemben, mert pre­pozícióinál mindig szem előtt kellett tartania azt, hogy a vevőnek jogában áll a város által felállított árak 15 szá­zalékát készpénzben lefizetni a tűzifa effektiv átadása helyett. Ez a szerző­dési pont tehát olyan taktikára kény­szeríti a várost, amely alacsony és magas árak közötti lavirozásban merül ki, amihez ha hozzávesszük a szerve­zeti nehézségeket, amelyek a pillanatnyi elhatározásokat kizárják, csaknem lehe­tetlen elkerülni azt, hogy a város a faárak hullámveréséből kisebb-nagyobb veszteségekkel kerüljön ki. Ennek az egyensúlyozására egye­dül az szolgálhatna, ha a város a ve­vővel történt megállapodással egyide­jűleg t r a n s i t 0 eladással fedezné magát legalább is olyan mennyiségre, amennyi a minden évi előirt rátát biztosítja. Fedezné magát olyképpen, hogy az átvételt a város vevője azonnal eszközölje. Mert a lebonyolításnak további nehézsége az, hogy hosszas állás és beszáradás folytán a város köb- és sulyveszteségnek van kitéve, ami meg­közelítő számítás szerint 15 százalékra tehető és igy az eiső évet véve alapul ár és mennyiség tekintetében, pénzben kifejezve tizenöt-húszezer korona káro­sodást okozhat. Ha már most a város mindjárt ilyen nehéz előzmények után hozza a A gyomorkura. (Angolból.) Tengerparti nyaralásukból visszatérve, Pottle ur és Pottlené asszonyság természe­tesen betegnek és megtöröttnek érezte ma­gát. Pottle urat egy .Higiénikus Gyógyász“ feliratú réztábla állította meg az utcán'reggel. Várakozó hitveséhez egy nagy, tele­nyomott papirossal kezében és arcán jelen- töséges mosolylyal tért meg. — Ez a recept ? kérdezte Pottlené. — Miért nem csináltattad meg mind­járt a patikában? Pottle urat felbőszítette ez a megjegy­zés . . . — Megcsináltatni 1 — kiáltott. — Hát üvegbe dugaszolva akarod kapni ezeket a séta-gyakorlatokat, minden félórában egy evőkanállal? Vagy a friss levegőt és a hi­deg fürdőket ostyába csavarva akarod be­venni, nem ? Nem hivatásos méregkeverö ez az ember. Orvosságot egyáltalában nem ren­del. Az egész bajnak, azt mondja az erős tengeri levegő az oka. Abból sokat bevesz az ember és aztán megrendült szervezettel jön haza. — Na jó, és hogy akar bennünket meggyógyítani ? — Hát fiam, szigorú diéta, legalább egy hónapig. Hallgasd csak : „Reggeli: nyolc órakor. Egy fél lágy tojás, két vöröshagyma-cikkely, 5 gramm Graham-kenyér, vaj nélkül és egy csésze kakaó. Pottlené komolyan és kissé aggodalma­san figyelt. „Ebéd: 1 órakor. Egy marék amerikai mogyoró, egy fürt szőlő, egy kanál rizs, egy felfújt. — No jó ezután valami kiadós uzson­na kell majd. — „Uzsonna: este 6 órakor. Két és fél uncia Graham-kenyér, egy főtt citrom, egy csésze kakaó. — Igen, értem, — de nem gondolod, hogy a tulnehéz vacsorák megterhelik a gyomrot ? — Ki beszél itt vacsoráról ? — Hát az nincs ? — kérdezte Pottlené és nagyrameresztette a szemeit. — Persze, hogy nincs. Ez az ember azt mondja, hogy a vacsora veszedelmes té­vedése a kultúrának. — No és ez minden? — Ami az evést illeti. Hanem ennek a táplálék-mennyiségnek a ledolgozására na­ponkint három órás séta-gyakorlatot kell tar­tanunk. Ez az ember azt mondja, hogy na­gyon hamar helyre áll majd az étvágyunk. Felállt és az ajtó felé tartott. — Hová mész ? — kérdezte a férje. — Megrendelem az amerikai mogyorót. Aztán nézd csak Gusztáv ... az az ember nem mondja meg, milyen lehet a tojás .. . hm, nem gondolod . . . hogy pulyka-tojás is lehet . . . ? — Ó persze, csak ronts el mindent az asszonyos eszeddel! Miért nem mindjárt strucc-tojás ? Nem, nem, tyúktojásnak kell lenni. Azt már nem bánom, hogy mekkora, de tyuk-tojás legyen. Nem magam miatt mondom — szólt Pottlené szemrehányóan, — én nem vagyok nagyevő. De te — félek, hogy (nem fogsz dolgozni tudni, ha . . . — No, ha eddig azt hitted, hogy nincs bennem lelkierő, hát nagyon hamar megfo­god változtatni a véleményedet, háromszor látva napjában férjedet, amint Graham-ke- nyeret eszik. (Folyt, köv.) \f legjobba és legolcsóbban DTTIVTI^/S Q Á \mnP kávékereskedőnél KáVPT beszerezhetünk JÖJEjJNISlU OÄ1N JJUlV szatmár, Kazinezy-u. 16. I \\A »ul „Mokka keverék“ (igen Különlegessége 1 kg. 4*40 Korona, villany erővel pörkölve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom