Szamos, 1909. július (41. évfolyam, 146-172. szám)

1909-07-28 / 169. szám

(1909. julius 28. 169. szám.) SZAMOS 3-ik. oldal Erőszakkal kellett megfékezni és be­hozni Szatmárra, ahol a mentők várták már az állomáson. Itt egyelőre a csendórsógi „fogdá“- ban helyezték el, mig a szolgabiróság sürgönyi megkeresésére válasz érkezik valamelyik elmegyógyintézetből, hogy vau-e hely a számára. Naponként többször elmegyek a csendörsógi fogda előtt, amely nálunk néha megfigyelő intézet, néha boncolóte­rem, de ma valami különös hideg borzon­gás futott végig rajtam, a hányszor arra jártam. Az a tudat, hogy a fogda vastag ajtaja mögött egy közveszélyes, dühöngő őrült tombol és szomjazza az embervért, emberhúst, bizony megborzongatott. Idegesen lestem, füleltem, vájjon nem hallom-e dühöngésének, garázdálkodásának hangját, de a szigorúan bezárt ajtó mögött semmi nesz sem hallatszott. De találtam a fogda küszöbén ülve egy senyvedt képű, koravén, rongyos pa­rasztasszonyt, aki vánnyadt emlőjén egy hat hónapos kis soványságot táplált. Ott ült egész nap s a pulya rágta az emlőjét reggeltől-estig. Szóba ereszkedtem vele Az „őrültének a felesége volt. Ott ült a küszöbön a szerencsétlen és leste- várta az urának, a hiíestársának, a ke- nyérkeresőjónek sorsa eldöltét. Reszketve, izgatottan várta, vaj1 mi lesz az ő hites urávál, akit otthon vár a kasza, a kapa, amely az Ö kezeiben dehogy is ontott embervért, de kenyeret, feketét, de ízletest keresett a kis család­jának. Dehogy is veszedelmes ember az ő ura, azt mondja, dehogy. Italos, mint a legtöbb falubeli és ha iszik, nem tudja, mit csinál. Bizony ezzel pedig úgy vau a nad- rágós ur is, akit pádig csak a vagyona kedvéért szállásnak újabban az elmegyógy­intézetbe. Ha minden embert, beinternáluának, akit megbolondit az ital, uram isten, de megritkulna felebarátainknak tömött sora. Később ismét a fogda felé vezetett az utam. Ekkor már ketten ültek a fogda küszöbén. A száraz asszony, meg az „örült.“ Kissé távol állottam meg tőlük, nem vitt közel a bátorság, a hidegvér a rette­netes emberhez, akiről annyi kegyetlen dolgot olvastam a lázárii tanuk vallomása alapján felvett jegyzőkönyvben. Csodálatosképpen egész normális kül­seje van Kiss Józsefnek. De meg a beszédjén is csak az a furcsa, hogy szokatlanul értelmes egy parasztembertől. E'mondja az egész szomorú történe tét elejétől végig s ón bosszankodva kon­statálom, hogy az ón szép szenzációs cik­kem a dühöngő, embereket támadó, köz- veszélyes őrültről, mint veszíti a jelentő­ségét s miként válik belőle egy hatalmas, kövér, igazságtalan kacsa, amely ezúttal emberi exisienciát akart enni. Eimondji szegény Kiss József az ő nagy baját. — A koholistá vagyok, szerencsétlen, beteg ember, ez az egész. Elmondja, hogy a télen 10 hétig ke­zelték a nagyváradi kórházban s mikor a tizedik héten itallal kínálták, undorral tolta el maga elől az italt. Onnan hazajött, két hónapig nem ivott. Megutálta az italt, dolgozott seré­nyen, szorgalmasan és mivelhogy télen ráért, hát reggelenkint el-e ljárt a tem­plomba is. De az emberek kegyetlenül rosszak. Lelketlenek, kutyábbak a kutyánál. Képe­sek az Úristen széke elől elmarni az em­bert. Őt is elmarták. A füle hallatára mondták gúnyosan a templomi ájtatoskodók : — Mégis csak használt Diosi Jóská­nak (Így hívták a falubeliek) a bolondok háza, még az istenhez tér Belemarkolt a leikébe, a szivébe a megbélyegzés Dicsi Jóskának. A rossz emberek elmarták gúnyolódásukkal a jó iztcutől. A szivébe vágott, hogy már neki az istenházában sem feledik el a bűnét, ame ybői kigyógyult. Kitántorgott a templomból és a szö­vetkezeti boltba ment. Ott mindig akadt vigasztaló cimbora (ugyanazok most ta­núskodtak ellene s közveszélyesnek tartják), ott szívesen látták az emberek Dicsi Jóskát, aki ismét visszatért az italhoz. Tegnap Spiegel Ferencnek aratott. S mivel kegyetlen, régi, rossz szokás sze­rint az aratónak előre megszabott mennyi­ségű pálinka is jár komencióban, a pálin­kás üveg kéjnél volt s mire a bérlő kiment a mezőre, Dicsi Jóska már italos volt. Összevesztek s a bérlő veszekedósközben azt mondta neki: — Törje ki a nyavalya. A részeg ember erre visszavágott, — Törje ki msgát. Azután odakerült véletlenül a jegyző is, akinek puska volt a vállán s mivel Jóska nagyoD részeg volt, való igaz, hogy hozzányúlt a fegyverhez, de elgyengítette vo*t az ital, egy lökés megtántoritotta. Azután jöttek a csendőrök, a derék, jó cimborák tanúskodtak s Kis Jóskát viszik. Viszik nyár közepén, a legszebb munkaidőben, mikor a parasztember két keze keserves munkájával megkeresi a télire valót is. És ez nagyon elkeresiti. Észszel, okosan beszól Diosi Jósba. Nagyon, nagyon szeretné, ha a tekintetes főszolgabíró ur meghallgatná a beszédét, ha maga elé eresztené. Mert megy rt szí­vesen, hogyne rnenue a kórházüa. Megy. Hadd gyógyítsák ki az Ö szerencsétlen betegségéből. Csak ne most vigyék. Ne most, mi­kor kenyeret kell keresni, mikor a télére valót is félre kell tenni. Mikor az asszony a osecsszopó pulyával dolgozni sem tud, mikor éhen vész el a családja. Hiszen nagy ur a szolgabiró, tiltsa el a lázárii korcsmárosokat attól, hogy neki italt adjanak, nem lesz akkor baj s ha megszűnik a munka, elmegy ő szívesen gyógyulni- Csak most ne bántsák, mikor az ennivalót kell megkeresni. Négy gye­reke van a másvilágon, ezt a kis ártatlant ne vigye oda az éhség. Á ki ezt igy elmondta, az nem lehet örült. S mivel a törvény nemcsak szigorú, lóleknélküli joggal, hanem ószszel és szív­vel is dolgozik, a szolgabiró ur meg fogja hallgatni Kiss Józsefet s ha meghallja az ő szokatlanul értelmes, okos, józan, sőt megindító beszédét, ha egy auya, meg egy ártatlan, csecsszopó gyermek fogják támogatni a Kiss József méltányos kére sét, a főszolgabíró ur nem fogja kórházba internálni az épelméjű embert, aki részeg­ségében visszafeleselt a munkaadójának. Legalább kenyérkereset idején nem. Mert ez büntetés lenne. Beteg embert pedig nem szokás megbüntetni. ti) Eljegyzés. Hollósi József városunk jónevü, művészi irányú fényképésze el­jegyezte Szkurka Kornélka kisasszonyt, Szkurka Elek fibisi nagybirtokos leányát. Erdődi hírek. Berencei Kovács Sándor, az erdődi járás nemrég megválasz­tott föszolga bírája hivatalos beiktatása alkalmával a járás jegyzői karát ünnepi ebédre hívta meg a Pannónia éttermébe. A banketten számosán éltették az uj fő­szolgabírót. — G-róf Széchenyi Béla korona­őr, az erdődi hitbizomány gondnoka a napokban fejezte be körútját a hitbizomáuyi birtokon, A gróf legnagyobb megelégedé­sének adott kifejezést Rébay Dezső ura­dalmi intéző szakszerű mintakezelóse fölött. — Az erdődi tagosítás ügyében Ivády Bála miniszteri titkár elnöklete alatt egy véleményező bizottság szállt ki a helyszí­nére A bizottság javaslata alapján a mi­niszter úgy döntött, hogy a tagosítást hasznosnak és keresztülvihetőnek tartja. A póttartalékosok hálája. A Szat­márra 13 napos gyakorlatra oehivott 45 póttartalékos tanító Kari József cs. és kir. hadnagy parancsnoksága alá volt beosztva. A gyakorlat f. hó 25-én telt le, amikor szívélyesen búcsúztak el a tanítók a had­nagyuktól, kit a rövid gyakorlat alatt szi­gorú, de igazságosságáért és nemes bánás­módjáért nagyon megszerettek. Szeretetük látható jeléül egy kardot ajándékoztak Kari hadnagynak, melyre a következő szavakat vósettók: „Emlékül szeretett hadnagyuknak az 1909.-beli póttartalékos tanítók.* Ezen eseményt már azért is ér­demesnek tartjuk leközölni, mert vajmi ritkán akad rá alkalom. Bár házi ezredünk a legénységgel szemben humánus bánás­módot tanúsít. Meghivó a szervezkedő gyűlésre. A bor és gyümölcs értékesítése tárgyéban Mátray Lajos hegyközségi elnök aug. hó 1-re a szatmárhegyi városházára szervez­kedő gyűlést hivott egybe. Felkéri a szőlő­birtokosokat, hogy minél számosabban jelenjenek meg, vagy képviseltessék ma­gukat. Cionista gyűlés. A helybeli Cionista egyesület vasárnap, aug. 1-én esie, a Hungária kertjében agitációs naggyülé-t tart a következő programmal: 1. Paleszti­na és a zsidó kolóniák. Ismerteti Beregi Ármin (Budapest). 2. Beszámoló a magyar- országi Cionisták VIII-ik konferenciájáról. Tar ja Jordán Viktor. 3. Theodor Herzl und der Misraohi Cionismus. Előadja Lebo- witsch Lipót (Budapest) A gyűlésre a tagok és érdeklődők ezúton hivatnak meg. Meghivó nem lesz kibocsátva. Elsűlyedt regatta-csolnak. A múlt hét folyamán indultak el dr. Nagy Géza éa Bane Sándor egy kétüléses könnyű regatta-csolnakkal a Szamoson, azzal a szándékkal, hogy az Al-Dunáig leeveznek. Tokajig szerencsésen el is jutottak. Itt kiszállottak és a csolnakot őrizetlenül hagyták. Pár órai pihenés után tovább folytatták utjokat, azonban alig haladhattak .•. Tisztelettel Goldstein Ábrahám —— bútorkereskedő. —— Bútor vásárlók szives figyelmébe ajánlom Kaxinezy-utca 6. szám alatt levő dús választékkal felszerelt butorraktáramal, hol teljes háló szoba, ebédlő és salon berende­zéseit a legjutányosabb árban kaphatók. I / * + t legjobbat és legolcsóbban Dl?\T l/vS Q Á M nn D kávékereskedőnél 'Ml KAVPÍ Pír toeszerezlietünk ÖiilN UUJa szatmár, Kazinczy-u. 16, ■ »Mokka keverék* eigen KBlőnlegessíge 1 kg. 4*40 Korona, villany erővel pörkölve*. — ..........................................................................................................................— ....

Next

/
Oldalképek
Tartalom