Szamos, 1909. június (41. évfolyam, 123-145. szám)
1909-06-13 / 132. szám
í32, SZ3HÍ. XU. avioitfaßt- izaíflidí, isi*3. június na 13-, vasárnap, WtGGWWIMN POlilTiMAI I1PILAP. a i i. Sz«rk«sztőség és kiadóhivatal :-laiyösn ejy «vre I2 S. félévre 6 K. ’/« «vre 3 K. 1 hóra 1 K ü.ü.1«: .. -U.íjl " - > -■.O'iUayüsakb i in kizöltetnsk Vidékenf'" . 1- 4 ,, Egy szám ára 4 filter. 2 JS J» ?f MincUrmamti dijak Szatmáron a lapkiadóhivatalában fizttandök. Az apró ystitar sore iO Slier. •‘!fdetés-.'k között minden t r.f) 4 fillér Lapunk mai számának főbb cikkei a következők: Justh eakkhuzá§a. Az automobil verseny eredménye. A lövöpeti?)! rejtély. Hogy történt a haláleset? Tol aj léggömb. A vármegyei közigazgatási bízo:tság ülése Visszalépísk a vizsgától. (T) Junius közepe iáján érik a kalass és vizsgáznak a jogászok. A kalász biztosra érik, a jogászok nem biztosra vizsgáznak s ha mindjárt a vizsga elején látják, hogy ennek nem lehet jo vége, akkor abbahagyják és őszre halasztják az egészet. Ezt visszalépésnek nevezik szakkörökben. A dicsőségesen uralkodó függetlenségi párt „erőt merítve az ifjúság lelkesedéséből,“ — amint ők magukat kifejezni szokták — eltanulta azt is, hogy mit kell tenni, ha a vizsga kezd „elhajolni.“ Két kérdés vök a szőnyegen: a bank és a vá asztójog. A bankhoz nem értenek a jó urak, tehát feleltek rá tücsköt, bogarat, amit ilyen kéisegbeesett helyzetben csak összehordani szokás a censor előtt, aki ezúttal nem más, mint a magyar király. Úgy voltak ezzel a kérdéssel, mint a szigorló orvos, aki a természetrajzból nem tudott mást, mint az elefántot és mikor a cserebogarat kérdezték tőié, azzal kezdte, hogy a cserebogár ötszázezerszer kisebb, mint az elefánt, ellenben az elefánt stb. stb. Az aliami éiefne:< a válsággá! összefüggő bármelyik ága körüli légyen mCgtontolas alá, ők mindig csak a magyar nemzetnek az önálló bankhoz való jogát hangoztatták azzal a kis hozzáadással, hogy a függetlenségi férfiak kormanvrajutása ellenében hajlandók ezt a jogot szüneteltetni a feladott követelések árkivumábau, ahol a többi követelményekre borul a feledés jótékony misztériuma. Paktum, amit ők Írtak alá, józan belátás, amely tiltotta, hogy hajánál előrántott, bár jogos követelmények ürügyén feilorgassák a közélet egyensúlyának siralmas maradványait, — mindaz nem juthatott szóhoz náluk és általuk. A rögeszme őrületével hajtogatták a bankot és hajtották megszégyenitő kimenetelű válságba a nemzetet. A másik kérdés a választójog volt. Éhez nagyon jól tudtak az urak és nem akartak felelni rá. Tudták, tudják nagyon jó!, hogy a választójog a helyzet kuícsa, hogy a választói jog kitér* jesztésének iegcsonkább formája is elég arra, hogy őket megingassa és hogy a szabadságjogok kitérj sztéseT meg rcnex kezdeni, de abbahagyni nem. Minden parlament, amely a polgárjogok demokratizálásának jegyében fogant, benső ösztönénél fogva tovább adj \ a szabadCróm conqrápamutok matringja 28 fillér. Selyemfényű kötőpamut minden II jU P f D kézifflllllka színben 30 fillér. jgJT" Kelengye és monogramm hímzés vállalat Üzletében Jean véleménye. Irta: Alfred Capus. A násznép bevonult az esketésre szolgáló terembe, melyet egészen megtöltött. A jegyesek családja gazdag és nagyszámú volt s mint a városrész legtekintélyesebb keres kedői, előkelő állást foglaltak el és közszeretetnek örvendtek. A bureau és Busson családok tehát szerencsés megoldásnak tekintették gyermekeik egybekelését, annál is inkább, mert Lureau Edmond huszonnyolc éves, csinos, barna férfi, Busson Henriette pedig tizenkilenc éves, üde, szőke szépség volt. Edmond, mikor szóba kerii't ez az összeköttetés, csupán azt az egyedüli kifogást emelhette, hogy harmincöt éves kora előtt nem kíván megnősülni. De azután csakhamar megértette, hogy az ilyen, minden tekintetben kitűnő házasságnál ez nem elég ok s igy, midőn a nagy nap felvirradt, már határozott meggyőződése volt, hogy boldog lesz. A polgármester megígérte, hogy személyesen fogja megkötni a házasságot s a jól értesültek azt is tudták, miszerint a fiatal párhoz lélekemelő beszédet óhajt intézni. A meghívottak előtt mindez nagyban hozzájárult a szertartás ünnepélyességéhez. A polgármester hivatalszolgái fontoskodva buzgólkodtak, hogy a násznépet a szokásos rendben elhelyezzék. Egyikük — egy ravasz képű öregedő legény — csoport- tól-csoporthoz ment és folyton hangoztatta : — A polgármester ur idejében itt lesz! Midőn a vőlegény mellé került, anélkül, hogy ránézett volna, halkan ezt mormogta : — Meggondolatlanul cselekszik! — s ezzel dúdolva tovább csoszogott. — Vájjon mire érthette azt, hogy meggondolatlanul cselekszem ? — töprengett Edmond. — De milyen ostoba is vagyok, hiszen nem hozzám szólt! — gondolta később. Azonban a szolga valami ürügy alatt ismét melléje furakodott és újra érthetően mormogta : — Ha megnősül, meggondolatlanul cselekszik, uram ! — Most csakugyan hozzám szólt 1 . . Vájjon mire céloz? — tépelődött Edmond s szemöldökeit összehúzva, menyasszonyához fordult: — Henriette, hallotta, hogy ez az ok- tondi mit mondott ? — Nem, barátom ! . . . Ismeri ezt a szolgát ? Edmond csak ennyit válaszolt: — ügy rémlett előttem, mintha mondott volna valamit 1 . . . Valószínűleg csalódtam. — Nem, nem, — gondolta magában — nem csalódtam ! Ez a vén bolond csakugyan azt mondta, hogy meggondolatlanságot követek el, ha megnősülök. Most már nincs időm, hogy kérdőre vonjam, de a szertartás után okvetlenül megteszem ! jí | 5 \- V Rőtfa Simon nagy választékú cipőraktárát ajánljuk: a t. V<Vől(SzSn3fgttcl(, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. [üzletien a „Pannónia" szálloda mellett. — Szataár és vidéke legaagjobb czipőraktára. Megérkeztek a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna színű úri-, női- és gyermek-cipők.
