Szamos, 1909. június (41. évfolyam, 123-145. szám)
1909-06-06 / 127. szám
XL1. évtotyui. Szatmár, 1909. június iio 6 , vasárnap. 127. szíti. FUGQETLM POLITIKAI I1PIL1P. díj: Helyben: egy évre 12 K. félévre 6 K. ’/< évre 3 K. I hóra I K. Vidéken : Egy szám ára 4 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rikóozi-ufoza 9. sr. Telefon: 107. UindeDn.m* dijak Szatmáron a lapkiadő- kivatalaban fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban kfizöltetaek Nyilttér sore 20 fillér. Az apró hirdetések között minden sző 4 fillér. Pénz. Hazánk történelmében az Árpád- házbeli királyoktól kezdve le máig, nem találunk olyan időszakra, amelyben a háborítatlan közbéke uralta volna a helyzetet. Mindig voltak ellentétek. Mindig támadtak elégületlenséget szító elemek. Más szóval : sohasem volt elég a pénz. Akinek sok van : többet akar; akinek kevés van : tőke után vágyik ; akinek nincs: utána törtet. Dehát ebben sincs semmi olyas, mit meg ne lehetne érteni. A pénznek sohasem volt annyi becse, mint a múlt században. A társadalmi helyzet óriási fordulatából származott. Negyvennyolcig a zsellért, jobbágyot eltartotta a birtokos osztály. Innentől az volt a jelszó: küzdjön mindenki saját sorsáért. Legyen kereső fél a zsellér, a jobbágy is. U|abb állami szervezkedésnek lett kiinduló pontjává az egész társadalmi alakulat. Ebből támadt az az adózási rendszer, amely egyaránt ránehezedett a kunyhó és a palota lakójára. Szerencsés ország az, amely idején megértette a pénznek okos felhasználási módját, amely beruházási műveletekbe helyezte el és nem pedig öldöklő háborúkba, vérfürdőkbe temette. Nálunk a török-tatár-labanc-kuruc háborúk zajában pusztultak el az anyagi jobblétet biztosító eszközök. Széchényi Istvánig alig gondolt emberfő a pénz jobb felhasználási módozataira. A római hadvezér mondását ő kezdte jobb váltóra átirni: az anyagi és szellemi térre átvinni, átfordítani. Széchényi milyen egyszerű, világos elmeéllel mutat rá a bajok fórrá sára, midőn mondja: ha nem akarunk a hazai anteactákban elsüllyedni, Ver- bőczyben s az Anonymus nótáriusban elhaladni, hanem factu nokat, csak élő factumokat tekinteni.' nem fogjuk tagadhatni, hogy nincs Európában egy ország is, ahol oly nyomorult lábon állana a pénz dolga, t. i., ahol annyi nagy és kis földbirtokos nyakig volna adóságban, mint nálunk. Ennek vájjon mi lehet az oka? Vagy a múlt idők viszontagságai, vagy nagy- és kisbirtokosaink pénzkörüli gyávasága, vagy politikai összeköttetésünk, vagy pénzbeli systemánk. Erre a négy okra szoríthatni az élő, nyilván szóló factumot. Ei a négy ok fennáll ma is. Nincs megoldva a kérdés. Széchenyi óta legfeljebb annyiban történt változás, hogy az ország a közlekedési úthálózatok kiépítésében óriási haladást tett. Itten tehát x pénz már helyes befektetési, gazdasági helyzetnek volt alapozója. Változás továbbá még az, hogy rendkívüli módon elszaporodtak a pénzművelet! bankok. Ez a nagy áldás szinte kezd terhessé válni, mert a bankokba hordott, bekebelezett pénzt a hitelre szorulóknak alig-alig adják. így óriási pénz hever gyümölcsözetlenü' az ország legkülönbözőbb bankjaiban. Holott a pénzügyi egészséges elmélet azt tartja: a pénznek nemzetgazdasági szempontból foro nia kell. Hiszen a nemzetek életében nem a pénz a vaKezdett congré miijei és futó hozzávalókkal csak 2 K. UNGER Ugyanaz készén hímezve csak ................... 3 K 50 f. ...................... üzletében. A kollégium Don Quijotája. Irta: Laczkó Géza. A könyvtár padlatja után a nyitott fo lyosó vörös márványa kettegett sarkunk nyomán és szótlanul fordultunk be a lépcsőházba. Lementünk szobánkba. Dezső lehe- veredett az ágyra egy pár könyv, asztalkendő, kalap, kabát közé, amiktől miután megsza baditotta magát, múmiává csavarodott a barna teveször térítőbe. Kikapart a házikabátja zsebéből egy reggeli zsemlét és elkezdte harapdálni elégedetlenül, keserűen és mohón. Amig ledobáltam otthoni sápkóros ruháimat és emberi mezbe bújtam, ő visza- nyomott nyakkal nézte a szomszéd falon függő Mózes szobor képe mását és csámcsogott. Mikor nyakamra kerítettem a galléromat, vackáról közém s a kijárat közé zudult : — Várj, megyek. — Ezek a délelőtti szakórák elkeserítenek. Mozognom kell. Ő is öltözött, hallgatva, mig végre kitört : — Hogy meri ez a Luci magának kisajátítani az egész középkort. Az én fejem külömb, mint az övé s mégis ő született franciának, nem én. Ö volt négy évig a nagy Gröber tanítványa, aki még Matteo Bartolinak is szemébe vágta, hogy nem tud elég jól olaszul. Pedig ez a hátraszegett nyakú, fekete seprőszakállu, turbulens olasz is valaki a román filológiában. — Ne bántsd Bezard-t. Ha félszeg is, ha nem is tud érvényesülni ebben a magas kráglis országban, a román filológiát és a középkori francia irodalmat Budapesten más annyira alig ismeri s ez is valami. — Ez sok, köpködte Dezső. Én, én, és ón ! Hát én nem tudhatnám ugyanígy ? Adnék hozzá még, ami neki nem volt, szépirodalmi szellemet . . . — Bizonyos újságírói izt . . . — I—i—i—g—az ! Újságíró művészet, ujságtró tudomány, újságíró festészet, újságíró zene . . . Mert csak ez van nálunk. — Ha dühöngsz, itt hagylak. A kis irodalomnak nagyobb izgatás, propaganda kell, mint a nagynak, ami ugy is megleli a nyilvánosságot. Amaz olyan, mint a koraszülött, mesterkedés kell a megtartásához. — A dolog annyiból áll, hogy nem akarod megérteni a tudós tudományosságodat. Neked szépirodalmi tudományosság kell: anyagraktár, vagy hangulat-induktor. Dezső fenyegetően hadonászott levetett házi nadrágjával. — Ne kapálózz. így van. Ne irigyeld le Luci húsáról a bőrt. Dolgozz magad, szerezd meg magadnak egészen a középkort és ha meglesz, csinálj vele azt, amit akarsz. De a másét ne bántsd 1 — No, ne szigorkodj, Laczkó ur, gyere! A Pipa-utca sarkán villamosra ültünk s a perronon állva szivaroztunk a Hűvösvölgy felé kanyargó, döcögő, hintázó kocsin. Róth Simon nagy választó ku cipóraktárát aj&aljuk a ). VeffflßzifosigtieK, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipöraktára. Megérkeztek a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-cipők.
