Szamos, 1909. május (41. évfolyam, 99-122. szám)

1909-05-23 / 116. szám

2-ik oldal. # % i, iá 0 H 116. szál®, $L88§. *sáj«s 23 plombán, a ki az előtt prófontház ▼olt, most pedig a reformátusok járnak bele “ Ezen a nem fölöttébb útbaigazító alapon indult el Ferency János szatmári szerkesztő, aki Tompa Mihály első szerelmét és Petőfi szatmári életét földerítette s a vá­rosi monográfia számára sok régi dolgot kiásott. A békekötés helyének fölkeresé­séhez forrásokul használta Szilágyi Sándor nagy történeti müvét, Szir- may Antal, Sarkadi Nagy Mihály s Bartók Gábor monográfiái irók munkáit, Szatmár régi térképeit, gróf Eszterházy Károly egri püspök iratait, a szájhagyományt, végül a báró Vécsey-család sárközi nagyér- tékü levéltárát. Ezekből a forrásokból merített adatait saját önálló nyomozásaival egybevetve, tudományos biztossággal megállapította, hogy a békekötés helyéül szolgált prófontház más helyen, mint a mai Vécsey-teleknek magtár mögötti részén, melyet északiból a plébánia, keletről a ko­rona, délről a Porthorányi-féle je­zsuita telek, nyugatról a zsidótem­plom és a takarékpénztár határol­nak, nem is állhatott. Elfogyott szegényke, csak adósságai gyarapodtak meg, melyet mint a tékozló gyermeknél, Náci papával fi karna k rendeztetni. Megölte a n^gy szakértelem. Az egészből csak egy derék szorgalmas fiatal fiskálist sajnálok, aki nemcsak pár ezer koronájától, de még talán saját súlyától is meg fog könnyebbülni. — Szomorú megkönnyebbülés! * Különben a magam részéről orvén dek az állandó kabarénak, v árosunk­nak igazán nagyvárosias szint ad (vasárnaponként) akárcsak & piaci •vUlamoscszlopokou a virág-tartók. Mert bizonyára azok lesznek, csak éppen & virág hiányzik belőlük. Ha­tározottan látom, hogy a villamos igazgatónk megértette a kor szellem 't es ha már világváros nem lehetünk legalább virág várossá alakit] t át kis­ded o.thonunkat. Nem is volna utolsó do.og, hí ablakainkból, ha netn is mindenütt muskátli, d- egyéb virág ■virítana ós vinne egy kis poázist, illatot a ssiirac, de poros u cáiuk képébe, ráírt mióta olcsóbb lett u pe*rulcum, a finomító parfümjét s jiélkü őszük. Ettől olcvni szabadul* tünk taeg. Barátom! Monda 0nagysága most — de nehezteljen ram — magától szeretnék megszabadulni, mert kasza lünk a diákrn-jádsra. A kis leányom nak már hitek óta egyeben sem jár a fejecskéje és attól tartok, hogy a« évvégi bizonyít vány ban is nyoma lesz a mul&tságuak Ny®m és szóné'kül távoztam. Liky. Ennek a prófontháznak, mely a békekötő országgyűlést befogadta, nem lehetett kis méretűnek lennie. Ferency tehát abban az erős hit­ben volt, hogy ennek a háznak alapjait, most, kétszáz év után is, legalá b elporladt maradványaiban föl kell találnia. S báró Yécsey László telektulaj­donosnak páratlan szívességgel meg­adott engedélyéből valóban ásatni is kezdett. Két év tavaszán folyt ez az ása­tás, mig végre most, a hetedik ku­tatási nagy árokban föltűntek végre a békekötés helyéül szolgált pró­fontház kőfalazatának maradványai, két és fél méter mélyben, egy mé­ter szélességben, a százados idő vasfogától a föld méhében elmállva, elégett gerendák és tetőtörmelékek szene által borítva. Ezeket a porladozó s megszene- 8edett rommaradványokat Ferency bemutatta a törvényhatóság fejének, dr. Vajay Károly polgármesternek, aztán helyszinrajz készítése után százados nyugalmuknak visszaadta. Ebben a szatmári békében, ame­lyet a kibujdosott fejedelem soha­sem fogadott el, az a nevezetes, hogy kiformálni Debrecenben kezd­ték; a nemes és vitézlő rendek, valamint a magyarországi és erdélyi külön meghatalmazottak Szatmáron, 1711. évi ápril 27. és 28-ik nap­jain tárgyalták le és fogadták el; gróf Pálffy János horvát bán s császári főgenerális és lindenheimli Locher Károly mégha almazott csá­szári referendárius, konviliárius áp-, rilis 29-én Szatmáron, báró Károlyi Sándor, Rákóczi megbízott generá lisa s a nemes és vitézlő rendek Nagykárolyban, május 1-én Írták alá s végül eskületételi és meghó- dolási részé; ugyancsak május 1-én (Pünkösd első napján) a kismaj- tényi síkon hajtották végre. A szatmári béke főbb pontjai: Rákóczi Ferenc fejedelem életének, minden ingó és ingatlan jószágainak, kivévén a várakhoz tartozandókat, a magyar korona országaiban, udvarával és szolgáival együtt, összes elmeinek megtartása mellett grácia adatik, ha a hüségesküt 8 hét alatt leteszi. A feje­delem fiait is visszakapja s ha tetszik, Lengyelországban maradhat. (Az erdélyi fejedelemségnek lehat vége.) Az úri, papi, fő és nemesi renden levő magyarországi s mindhárom ná- cióju erdélyi vitézeknek és minden jó­szágaiknak hüségeskü alatt ugyancsak amnesztiális grácia adatik. A parasztság nem büntethető a had­ban való részvételért. Az urak és a nemesség a maguk szokása szerint fegyvert továbbra is viselhetnek A külföldi katonák bókén hazamehet­nek, ellenben a császártól elállottak zászlóik alá visszatérni kötelesek. A nem nemes katonatisztek földes­úri jogok nélkül, szabadosoknak ismer tetnek el A kegyelem kiterjed a kibujdosot- takra és hadi foglyokra. Az árvák ós özvegyek jószágai visz- sza adatnak s a károk kártalanittatnak. A király Magyar- és Erdélyország mindennemű törvényeit szentül meg­tartja s biztosítja a rendeknek azt a jogot, hogy a legközelebbi országgyű­lésen bárminemű sérelmeiket előter­jeszthetik. Ferency János előterjesztést in­tézett a város közönségéhez, hogy ezen helyet emléktáblával jelölje meg. A városi tanács felkérte Bagossy Bertalan főgimnáziumi tanárt, mint a város történetének megiróját és alapos ismerőjét, hogy az előter­jesztésre adjon véleményt. Az ügy aztán a közművelődési szakbizott­sághoz, majd a közgyűléshez kerül. A öerber-féle Spermaczett-tej felül­múl minden eddig hirdetőit kézfinomi- tókat, mely egyszeri használat után a kezet hófehérré ós bársonypuhává teszi. Egy üveg 70 fillér és egy korona. Kapható: Gerber Béla gyógytárában Szinérváralja és Szabó Géza osemege- üzletében Szatmáron Mikor Justitia mosolyog. Zugirászok. A sok epeoialitás között, me'y- lyel az északkelet rendelkezik, — nem áll utolsó helyen a zugirász. Zngfiská isnak is hívják s különösen ez oláh községek hátra maradt lakos­ságinál ő pó.oija a« ügyvédet. Rend­szerint zakáias, pájeszes, hosszúka­bátos alak, aki oláhul, oroszul, zsi­dóul perfekt, magyaré] pedig mára- marosi dialektusban beszel. Am bátor ugocsai praxisom alatt volt alkalmam olyan zugfiskálissaí is beszélni, aki nem Izrael népének gyermeke, hanem bocskort, tüszőt hord és Juormak, vagy Yaszilnak hívják. Ha valamelyik embernek peres dolga akad, mielőtt a jegyzőt, vagy az ügyvédet keresné .fel, elmegy a község^ zugirászához s attól kér tanácsot. És Herskó, vagy Cháim — vagy akárhogy is hívják — nemcsak tanácsot ad a megszo­rult embernek, de esetleg tanút is állít. Érdektelen, ds jól kioktatott tanút jutányos áron, Peres ügyekben akkora jártasságuk van, hogy sok fiskális megirigyelheti tőlük, telek­könyvi téren pedig valóságos kapa­citások. Bemennek az ügyvédi irodába. Kész, perfekt jogilag helyesen felál­lított tényáíással a zugirász és párfc- fogoltjai. Az ügyvédjelölt nem impo­nál nekik, csak a „tekintetes üdvégy urat“ keresik. Előadódik a tényállás, — Megesküszik-e majd arra ez az ember, hogy igyvan, amint előadta? 0 nem kérem, feleli a zugirász, hanem majd a tanuk. — Hát tanú van-e ? — Akár az egész falu. — Annyi nem kell, hanem mondja be vagy két-három tanúnak a nevét. — Hja, a nevét, kérem azt még nem tudom, de lesz két-három (anu, ha kell, több is, És vau is. Csakhogy persze a tmuk som vál­nak be mindig. Megesett már az is, hogy mikor a. bíró megkérdezte az ált alános kér­dések keretében a tanútól, hogy nincs-e kitanitva a vallomására, ez büszkén vágta oda : — Nem keli engem kérem tanítani, elég ha egyszer elmondta előttem a Herskó. Avagy mikor a bíró figyelmezteti a t.- nut hamis eskü következményere s ennek kapcsán arra, hogy a hamis taruzást a törvény öt évig terjedhető börtönnel bünteti, a tanú kicsinyloleg int a kezeivel, mint aki azt, fei^ii: „Nekem mondja?'1 — Megértette a figyelmeztetést ? — Hogyne kérem, nem is kell en­gem figyelmeztetni, jót tudom én azt, hiszen ültem is már érte két ész­té ndőt. S bár az ilyen, kamarailag be nem jegyzett ,,kartársak‘’-nak könnyebb a helyzete, mint annak, akit őfelsége a király nevében képesítenek ez ügy­védség gyakorlatára, mert nincs út­jukban az ügyvédi kamara és az ügyvédi tisztesség, nem fenyegeti a fegyelmi, mégis gyakran leüt a bün­tető törvénykönyv rájuk. Egv egy jutányosán és rettentes magyarság­gal készített beadványért ráhúzzák az ügyvédi rendtartás 39 § át s ha még komolyabb az eset : egy kis tanuszerzés, okirathamisitás s b., be­leszól a büntető törvénykönyv is. * Egy közismert zugirászszai talál­koztam egyszer az utcán. Kis kézi táska volt a kezében. Megkérdeztem tőle : mi vau benne ? Az imaköpenye, imaszijja volt, melyet jó zsidó min­dennap felölt. — Hát aztán miért hordja azt mindig magánál?-— Minden percben letartóztathat­nak egy folyamatban isvő bűnügyem miatt s nem akarom, hogy készü!et- lenül találjon az igazságszolgáltatás sújtó karja. De hát ezek az,apró kis kalami- tások megnehezítik ugyan a zugirász kenyérkeresetét, de el nem riasztják tőle. Sokszor megcsodáltam azt a tör­vényismeretet, azt a leleményességet, azt a furfangot, csalafinaságot, amely egy ilyen zugirász cselekedeteiben megnyilvánul. A legtapasztaltabb ügyvéduek is tudnak tanácsot adni, ha a törvény megkerüléséről van szó. Csakhogy természetesen ez a tanács többnyire csak furfangos, de nem tisztességes is s rendszerint csak ügyvédi képvi­selet nélkül érvényesíthető. Egy Ízben hallgattam egy tárgya­lást, amelyen a felperes egy zug­irász volt A pör rendkívül bonyoló­dott volt s a felek — már mint a felperes: a zugirász ós alperesi ügy­véd — tüzesen vitáztak egymással. Klein és Társa ezég készít ... Üzlethelyiség: Hím János-utóna. Nagy szövetraktár csakis jó- minóségü anyagokból. i Kávétbbnkő Sándor asrssffiSUte.«rs 1 f ».Mokka keverék“ eégem különlegessége 1 kg. 4*40 korona, villany erővei pörkölve. ] (JQQ Wtfcy szövet frljttctt J|jg|f | JJttSCZ 8zUtftc’ ”*lycl( vflílJíttt

Next

/
Oldalképek
Tartalom