Szamos, 1909. május (41. évfolyam, 99-122. szám)
1909-05-23 / 116. szám
2-ik oldal. # % i, iá 0 H 116. szál®, $L88§. *sáj«s 23 plombán, a ki az előtt prófontház ▼olt, most pedig a reformátusok járnak bele “ Ezen a nem fölöttébb útbaigazító alapon indult el Ferency János szatmári szerkesztő, aki Tompa Mihály első szerelmét és Petőfi szatmári életét földerítette s a városi monográfia számára sok régi dolgot kiásott. A békekötés helyének fölkereséséhez forrásokul használta Szilágyi Sándor nagy történeti müvét, Szir- may Antal, Sarkadi Nagy Mihály s Bartók Gábor monográfiái irók munkáit, Szatmár régi térképeit, gróf Eszterházy Károly egri püspök iratait, a szájhagyományt, végül a báró Vécsey-család sárközi nagyér- tékü levéltárát. Ezekből a forrásokból merített adatait saját önálló nyomozásaival egybevetve, tudományos biztossággal megállapította, hogy a békekötés helyéül szolgált prófontház más helyen, mint a mai Vécsey-teleknek magtár mögötti részén, melyet északiból a plébánia, keletről a korona, délről a Porthorányi-féle jezsuita telek, nyugatról a zsidótemplom és a takarékpénztár határolnak, nem is állhatott. Elfogyott szegényke, csak adósságai gyarapodtak meg, melyet mint a tékozló gyermeknél, Náci papával fi karna k rendeztetni. Megölte a n^gy szakértelem. Az egészből csak egy derék szorgalmas fiatal fiskálist sajnálok, aki nemcsak pár ezer koronájától, de még talán saját súlyától is meg fog könnyebbülni. — Szomorú megkönnyebbülés! * Különben a magam részéről orvén dek az állandó kabarénak, v árosunknak igazán nagyvárosias szint ad (vasárnaponként) akárcsak & piaci •vUlamoscszlopokou a virág-tartók. Mert bizonyára azok lesznek, csak éppen & virág hiányzik belőlük. Határozottan látom, hogy a villamos igazgatónk megértette a kor szellem 't es ha már világváros nem lehetünk legalább virág várossá alakit] t át kisded o.thonunkat. Nem is volna utolsó do.og, hí ablakainkból, ha netn is mindenütt muskátli, d- egyéb virág ■virítana ós vinne egy kis poázist, illatot a ssiirac, de poros u cáiuk képébe, ráírt mióta olcsóbb lett u pe*rulcum, a finomító parfümjét s jiélkü őszük. Ettől olcvni szabadul* tünk taeg. Barátom! Monda 0nagysága most — de nehezteljen ram — magától szeretnék megszabadulni, mert kasza lünk a diákrn-jádsra. A kis leányom nak már hitek óta egyeben sem jár a fejecskéje és attól tartok, hogy a« évvégi bizonyít vány ban is nyoma lesz a mul&tságuak Ny®m és szóné'kül távoztam. Liky. Ennek a prófontháznak, mely a békekötő országgyűlést befogadta, nem lehetett kis méretűnek lennie. Ferency tehát abban az erős hitben volt, hogy ennek a háznak alapjait, most, kétszáz év után is, legalá b elporladt maradványaiban föl kell találnia. S báró Yécsey László telektulajdonosnak páratlan szívességgel megadott engedélyéből valóban ásatni is kezdett. Két év tavaszán folyt ez az ásatás, mig végre most, a hetedik kutatási nagy árokban föltűntek végre a békekötés helyéül szolgált prófontház kőfalazatának maradványai, két és fél méter mélyben, egy méter szélességben, a százados idő vasfogától a föld méhében elmállva, elégett gerendák és tetőtörmelékek szene által borítva. Ezeket a porladozó s megszene- 8edett rommaradványokat Ferency bemutatta a törvényhatóság fejének, dr. Vajay Károly polgármesternek, aztán helyszinrajz készítése után százados nyugalmuknak visszaadta. Ebben a szatmári békében, amelyet a kibujdosott fejedelem sohasem fogadott el, az a nevezetes, hogy kiformálni Debrecenben kezdték; a nemes és vitézlő rendek, valamint a magyarországi és erdélyi külön meghatalmazottak Szatmáron, 1711. évi ápril 27. és 28-ik napjain tárgyalták le és fogadták el; gróf Pálffy János horvát bán s császári főgenerális és lindenheimli Locher Károly mégha almazott császári referendárius, konviliárius áp-, rilis 29-én Szatmáron, báró Károlyi Sándor, Rákóczi megbízott generá lisa s a nemes és vitézlő rendek Nagykárolyban, május 1-én Írták alá s végül eskületételi és meghó- dolási részé; ugyancsak május 1-én (Pünkösd első napján) a kismaj- tényi síkon hajtották végre. A szatmári béke főbb pontjai: Rákóczi Ferenc fejedelem életének, minden ingó és ingatlan jószágainak, kivévén a várakhoz tartozandókat, a magyar korona országaiban, udvarával és szolgáival együtt, összes elmeinek megtartása mellett grácia adatik, ha a hüségesküt 8 hét alatt leteszi. A fejedelem fiait is visszakapja s ha tetszik, Lengyelországban maradhat. (Az erdélyi fejedelemségnek lehat vége.) Az úri, papi, fő és nemesi renden levő magyarországi s mindhárom ná- cióju erdélyi vitézeknek és minden jószágaiknak hüségeskü alatt ugyancsak amnesztiális grácia adatik. A parasztság nem büntethető a hadban való részvételért. Az urak és a nemesség a maguk szokása szerint fegyvert továbbra is viselhetnek A külföldi katonák bókén hazamehetnek, ellenben a császártól elállottak zászlóik alá visszatérni kötelesek. A nem nemes katonatisztek földesúri jogok nélkül, szabadosoknak ismer tetnek el A kegyelem kiterjed a kibujdosot- takra és hadi foglyokra. Az árvák ós özvegyek jószágai visz- sza adatnak s a károk kártalanittatnak. A király Magyar- és Erdélyország mindennemű törvényeit szentül megtartja s biztosítja a rendeknek azt a jogot, hogy a legközelebbi országgyűlésen bárminemű sérelmeiket előterjeszthetik. Ferency János előterjesztést intézett a város közönségéhez, hogy ezen helyet emléktáblával jelölje meg. A városi tanács felkérte Bagossy Bertalan főgimnáziumi tanárt, mint a város történetének megiróját és alapos ismerőjét, hogy az előterjesztésre adjon véleményt. Az ügy aztán a közművelődési szakbizottsághoz, majd a közgyűléshez kerül. A öerber-féle Spermaczett-tej felülmúl minden eddig hirdetőit kézfinomi- tókat, mely egyszeri használat után a kezet hófehérré ós bársonypuhává teszi. Egy üveg 70 fillér és egy korona. Kapható: Gerber Béla gyógytárában Szinérváralja és Szabó Géza osemege- üzletében Szatmáron Mikor Justitia mosolyog. Zugirászok. A sok epeoialitás között, me'y- lyel az északkelet rendelkezik, — nem áll utolsó helyen a zugirász. Zngfiská isnak is hívják s különösen ez oláh községek hátra maradt lakosságinál ő pó.oija a« ügyvédet. Rendszerint zakáias, pájeszes, hosszúkabátos alak, aki oláhul, oroszul, zsidóul perfekt, magyaré] pedig mára- marosi dialektusban beszel. Am bátor ugocsai praxisom alatt volt alkalmam olyan zugfiskálissaí is beszélni, aki nem Izrael népének gyermeke, hanem bocskort, tüszőt hord és Juormak, vagy Yaszilnak hívják. Ha valamelyik embernek peres dolga akad, mielőtt a jegyzőt, vagy az ügyvédet keresné .fel, elmegy a község^ zugirászához s attól kér tanácsot. És Herskó, vagy Cháim — vagy akárhogy is hívják — nemcsak tanácsot ad a megszorult embernek, de esetleg tanút is állít. Érdektelen, ds jól kioktatott tanút jutányos áron, Peres ügyekben akkora jártasságuk van, hogy sok fiskális megirigyelheti tőlük, telekkönyvi téren pedig valóságos kapacitások. Bemennek az ügyvédi irodába. Kész, perfekt jogilag helyesen felállított tényáíással a zugirász és párfc- fogoltjai. Az ügyvédjelölt nem imponál nekik, csak a „tekintetes üdvégy urat“ keresik. Előadódik a tényállás, — Megesküszik-e majd arra ez az ember, hogy igyvan, amint előadta? 0 nem kérem, feleli a zugirász, hanem majd a tanuk. — Hát tanú van-e ? — Akár az egész falu. — Annyi nem kell, hanem mondja be vagy két-három tanúnak a nevét. — Hja, a nevét, kérem azt még nem tudom, de lesz két-három (anu, ha kell, több is, És vau is. Csakhogy persze a tmuk som válnak be mindig. Megesett már az is, hogy mikor a. bíró megkérdezte az ált alános kérdések keretében a tanútól, hogy nincs-e kitanitva a vallomására, ez büszkén vágta oda : — Nem keli engem kérem tanítani, elég ha egyszer elmondta előttem a Herskó. Avagy mikor a bíró figyelmezteti a t.- nut hamis eskü következményere s ennek kapcsán arra, hogy a hamis taruzást a törvény öt évig terjedhető börtönnel bünteti, a tanú kicsinyloleg int a kezeivel, mint aki azt, fei^ii: „Nekem mondja?'1 — Megértette a figyelmeztetést ? — Hogyne kérem, nem is kell engem figyelmeztetni, jót tudom én azt, hiszen ültem is már érte két észté ndőt. S bár az ilyen, kamarailag be nem jegyzett ,,kartársak‘’-nak könnyebb a helyzete, mint annak, akit őfelsége a király nevében képesítenek ez ügyvédség gyakorlatára, mert nincs útjukban az ügyvédi kamara és az ügyvédi tisztesség, nem fenyegeti a fegyelmi, mégis gyakran leüt a büntető törvénykönyv rájuk. Egv egy jutányosán és rettentes magyarsággal készített beadványért ráhúzzák az ügyvédi rendtartás 39 § át s ha még komolyabb az eset : egy kis tanuszerzés, okirathamisitás s b., beleszól a büntető törvénykönyv is. * Egy közismert zugirászszai találkoztam egyszer az utcán. Kis kézi táska volt a kezében. Megkérdeztem tőle : mi vau benne ? Az imaköpenye, imaszijja volt, melyet jó zsidó mindennap felölt. — Hát aztán miért hordja azt mindig magánál?-— Minden percben letartóztathatnak egy folyamatban isvő bűnügyem miatt s nem akarom, hogy készü!et- lenül találjon az igazságszolgáltatás sújtó karja. De hát ezek az,apró kis kalami- tások megnehezítik ugyan a zugirász kenyérkeresetét, de el nem riasztják tőle. Sokszor megcsodáltam azt a törvényismeretet, azt a leleményességet, azt a furfangot, csalafinaságot, amely egy ilyen zugirász cselekedeteiben megnyilvánul. A legtapasztaltabb ügyvéduek is tudnak tanácsot adni, ha a törvény megkerüléséről van szó. Csakhogy természetesen ez a tanács többnyire csak furfangos, de nem tisztességes is s rendszerint csak ügyvédi képviselet nélkül érvényesíthető. Egy Ízben hallgattam egy tárgyalást, amelyen a felperes egy zugirász volt A pör rendkívül bonyolódott volt s a felek — már mint a felperes: a zugirász ós alperesi ügyvéd — tüzesen vitáztak egymással. Klein és Társa ezég készít ... Üzlethelyiség: Hím János-utóna. Nagy szövetraktár csakis jó- minóségü anyagokból. i Kávétbbnkő Sándor asrssffiSUte.«rs 1 f ».Mokka keverék“ eégem különlegessége 1 kg. 4*40 korona, villany erővei pörkölve. ] (JQQ Wtfcy szövet frljttctt J|jg|f | JJttSCZ 8zUtftc’ ”*lycl( vflílJíttt
