Szamos, 1909. május (41. évfolyam, 99-122. szám)

1909-05-01 / 99. szám

. MAXI, tvfsiyai. SS $m. FIJGGETIiEM POLITIKAI 11PILAP. Előfizetési dij: SZBRKESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL HIRDETÉSEK: Helyben: egy évre 12 K. félévre 6 K. V« évre 3 K. 1 her» 1 K Vidéken: . . 16 . . 8 „ .„ * „ „ „ 2 „ Rákóozl-utoza 9. sz. Telefon: 107. Készpénzfizetés mellett a legjutánvosabh árban ktzölteüse Nyilttér sora 20 fillér. Egy szám ára 4 fillér. WséoDBMnS dijak SaaiciScoe, a in, aíaiKteivsialéboi: fl»etMs<!{*k Az apró hirdetések között minden szó 4 liilér. Május 1. (T) Az ünnepek a múltak emlékei. Tőbbé-kevésbé elsárgult, elfony- nyadt, íelhigult emlékek, amelyeket rendszerint az előző nemzedek is örökbe kapott már s amelyeken a szónokok veritékeznek, hogy kialvó érdeklődésünk zsarátknokát fel­szítsák. Önellentmondásnak látszik ezzel szemben a jövő ünnepéről beszélni. Olyan ünnep, amelyen az ün­neplők csakugyan lelkesednek, akik valósággal hozzákötik életük sor­sát ahoz, amit hangoztatnak, akik­nek test az igéje, anélkül, hogy különös átformálódási elméletekre hivatkozának, akiknek nem délelőtti szórakozás az áhitat, amelylyel eszméikről ünnepi tanúságot tesz­nek ; — nem ünnep az, nem ün­neplők azok. Van abban valami érdekes és elmélkedésre méltó, hogy az ese­mények ünnepi emlékei mennyivel haagzatosabbak és lármásabbak, mint maguk a világtörténelmi ese­mények, amelyeknek emlékére szánvák. Milyen csendes, nemesen egy­szerű családi ünnep volt az első karácsony, mely abban különbözött a rákövetkező ezerkileneszázkilenc évfordulótól, hogy akkor csakugyan megszületett a megváltó és mennyi harangszó s mennyi megszokás a többin, amikor nem születik meg! Milyen tömör és mély hazánk történelmének egy-egy jelenete és milyen erőltetett és sekélyes a nagyszavu ünnep, amelyről ittas polgárok tántorognak haza és kor­tesek készítik elő a jövő választást! Szabálytalan ünnep tehát a május elseje. Meg nem történt események sóvárgó vágya, jövő ' délibábok imbolygó reménye szólal meg benne, Minek az emlékére ülik ? Semminek az emlékére, hiszen minden valami csak ezután jön még az ünneplők számára. Kik ünnepük? A senkik, hiszen egy valamire való valaki nem tartozhatik ezek­hez az ünneplőkhöz J Abban is van valami érdekes és elmélkedésre méltó, hogy az erkölcsi világ legszebb hitágazatai miért lettek gyűlöletesek és félel­metesek, mióta azok is hangoz­tatják, akiknek a részére állítólag kitalálták. Amig csak a gazdagok és a gazdagok írói meg gondolkodói hangoztatták az emberiesség, a szeretet, a testvériség és egyenlő­ség jelszavait, addig ezek a nemes szív, a szép lélek gyönyörű tűzi­játékai voltak, amelyekben meg­tisztulást és felemelkedést találtunk. Mióta a szegények milliói mun­kálják ezt a magasztos program- mot, azóta megvetésre méltó és bélpoklosok a társadalom sáncai­ban, akik mellé szegődnek és meg­halni készek érte. Ma az a szép programm, mely a szegény, üldözött, kizsarolt ural­kodó osztályt akarja megmenteni a „testvéreitől,“ akik felkapták és komelyan veszik az emberszeretet frázisait. Ma már cikkeket lehet olvasni arról, (szatmári újságban is) hogy a kisember már tulon-tul meg van védve, most már a nagyot kell védeni. Akik ebben a korszakban ün­nepük a május elsejét, a világ összes munkásainak az ünnepét, azok nagyon szabálytalan ünnepet ülnek hát, mert nemcsak a múlt­ban, de a közel jövőben sincs említésre méltó diadaluk. A május elsejét választották, mert az a tavaszi újjászületés napja. Csakhogy a természet minden évben enged a forradalomnak. Minden ősszel türelmesen és meg­adással enyészik el az előző év tenyészete és helyet ad a jövő tavasz uj virágzásának. De ha a rózsák nem a saját erejükből élnének csupán, hanem ök is körülvehetnék magukat mi­i nisztevelike!, katonákkal, bírósá­gokkal, közigazgatással és papok­kal, ha a természetben is volná­nak mesterséges éltetők a lesorva- dásra szánt retegek javára, akkor a tavasz forradalmának is kellene annyi szazad, amennyi a készü­lődő nagy revolucióra még vára­kozik. Május elseje nem volt, hanem lesz. — Amíg les?, addig ment­sük, ami menthető; csináljunk koa­líciót, hitbizományt és más hasonló jókat és nevessük ezeket az őszintén lelkes, törekvő embereket, akik a munkásindulót dörgik bele a tavaszi madárdalba, amely még egyelőre az uralmon levő nagy férfiak dicsőségét zengi. A válság. A király a legközelebbi napok egyikén Budapestre érkezik és itt fogja fogadni azokat a politikusokat, akik a helyzet kibonyolitására vonat­kozólag tanácsokkal szolgálhatnak neki. Beavatott körökben azonban úgy tudják, hogy a budai várban is a régi álláspont jut majd kifejezésre. Függetlenségi kabinet. Az a hir, hogy a király hallani sem akar függetlenségi kabinettről, nem felei meg a valóságnak. Ha a függetlenségi párt vállalja, hogy hat­vanhetes alapon vigye az ügyeket, vagyis hogy ^ rogrammjának közjogi részét elejtse, — akkor hatvanhetes miniszterelnök vezetése alatt megkap hatja az összes miniszteri tárcákat. A rideg elutasítás. Folyton hallható és olvasható, hogy Bécs nem enged, Bócs merev eluta- sitó álláspontot foglal el minden magyar követeléssel szemben. Erre vonatkozólag egy beavatott politikus ezeket mondotta : Visszarettenti Bécset az a tapasz­talat, melyet épp most tett. A paktum­ban, trónbeszédben kimondották, hogy az általános választói jog megalko­tandó és semmiféle más kérdés köz­bevetésével a megoldás el nem odáz­ható. S ime, közbevették a bankkér­dést. Bécs ebből azt a következtetést vonja le, hogy a koalícióval nem lehet megegyezni, a koalíció megbíz­hatatlan, nem tartja be kötelességeit. Éppen azért más megoldás nem képzelhető, mint vállalkozni a paktum végrehajtására. Ha akad vállalkozó, van remény arra, hogy Bécs engedni fog merevségéből. Ha nines, a rideg­ség esak akkor szűnik meg, ha Magyarországon oly uj párt alakul, amelynek élén olyan régi emberei állanak, akiket Bócs feltétlenül meg­bízhatóknak ismer. TÁVIRATOK — Saját tudósítónktól. — Vilma királynőnek leánya született. Hága, április 30. Vilma királynő ma hajnalban egy leánygyermeket szült. A tanácsból. Vasúti gyűlések. A Szatmár—bikszádi és Szatmár— erciödi h. ó. vasút május 6-án tartja igazgatósági gyűlését, melyre a tanács Dr. Vajay Károly polgármestert küldte ki. A szatmár—nagybányai vasút május 14 re tűzte ki ‘26-ik évi rendes közgyűlését, de ezen közgyűlésen a tanács nem képviselteti magét, miután a társaság a város 80.000 korona hozzájárulását annyira sem méltatta, hogy a törvényhatóság részéről az igazgatóságba, vagy & feliigyeíőbi- zottságba valakit beválasztott volna. Ezt a tanács az igazgatóságnak tu­domására is hozta, egyszersmind be­jelentette, hogy a társaság vezetősé­gében a várost méltán megillető helyre a jövőben igényt tart. Az aradi vesztőhely megvétele. Arad város országos mozgalmat indított a tizenhárom vértanú vesztő­helyének megszerzése és a nemzeti kegyelet bncsujáró helyévé átalakítá­sa érdekében. Városunkat is megke­reste ezen törekvésének támogatása iránt. A tanács tiszti ügyésztől kért véleményt a támogatás mérvére és módjára nézve A vasút utca megnyitása. A Kossuth-kert mögötti utoa meg­nyitásának egy keskenyvágányu vas­úti váltó áll útjában, amelynek eltá­volítását régen kérte a tanács A debreceni üzletvezetöség értesítése szerint az intézkedéshez esak a keres •A@Róth Simon nagyválasztéku cipóraktárát ♦ ♦ ajánljak a t. vevö-köiönaógnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett — Szatmár ás vidéke legnagyobb czipőraktára. a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi sehevraux és box bőrből Meg©rKOZtGn kószált legújabb divata fekete és barna színű úri-, női- és gyermek-cipők!

Next

/
Oldalképek
Tartalom