Szamos, 1909. április (41. évfolyam, 74-98. szám)

1909-04-23 / 92. szám

2-ífc oldal. SZAMOS (1909. April. 23.) 92 szám. Az 1908. évben a város vagyona 166,406 kor. 43 fillérrel gyarapodott. Az előirányzaton felüli kiadásokat a szegényügy', a 7 éven fe üli elha­gyott gyermekek gondozása, ingatla­nok szerzése, kutak készítése, legelők házi kezelése stb. igényelték. E’.zel szemben az előirányzatnál többet jö­vedelmeztek az ingatlanok, jövedékek, vámok, községi á:írási dijak stb A gazdasági szakbúotsság elhatá­rozta az ekként megállapított zár­számadás kinyomatását, a bizottsági tagok részére való kézbesítését és a városi közgyűlés elé terjesztését. Bállá Mariska és Heves Béla esküvője. A társulat kedvencének lakodalmi ünnepélye tnlajdonkópen még a teg­nap esti előadáson kezdődött. Az a lelkes, meleg ováció, amelyben a kö­zönség a müvószpárt részesítette, a nagypublikuumak, mint egy ember­nek szivbőljövö, őszinte s/.erencse- kiváuuia volt a boldog jegyespár nászához Oly spontán megnyilatko­zása volt éz a közönség őszinte sze- retetéuek, amiuőt ritkán tapasztaltunk. Maga az esküvő tegnap délelőtt volt a városháza nagytermében. JelenvoH az egész színtársulat és a szinliázbajáró előkelő közönségnek nagy része. Az eskeiési aktust dr. Lénáid Ist­ván közgyám, mint anyakönyvvezetö végezte, tanukként dr. Keresztszeghy Lajos ügyvéd és Tankóczy Gyula főkapitány szerepeltek. A polgári eskatés befejeztével dr. Lénárd rövid, szellemes, kedves be­szédet intézett a fiatal párhoz, sok szerencsét, boldogságot kívánva a dédelgetett Krisztinának és császár­jának, akinek szerepet ezúttal örökre Heves Béla vette át. A szertartás befejeztével felá'lott a jelenlevő közönség és a pódiumhoz tolult. Mindenki sietett, tolongott, hogy az elsők közt adhassa le üdv- kívánatéit. Percekig tartott, meg a kézszoritá- sok és csókok özöne között a fiatal pár lejutott a pódiumról. Esküvő után a pályatársak és jó­barátok uzsonnára gyűltek össze az igazgató lakásán, ahol ismételten meleg ovációban volt része a fiatal párnak. Az esti vonattal elutazott Heves és neje Budapestre, ahol vasárnap lesz az egyházi esküvőjük. Ezután pedig Velencébe utaznak. Nem akarunk banálisak lenni bősz szu, unalmas érzelgóssel, amelyre ez­úttal alkalmunk lenne, azért a mi részünkről röviden csak azt kívánjuk : adja az Ég, hogy beteljesedjék mindaz a jókívánság, amivel ma a közkedvelt fiatal párt Szar már város közönsége, a bájos Krisztina bámul ói, a- szimpa­tikus direktor jubarátai s jóakarói elhalmozták. Színház.. Heti műsor; Pénteken „Nincs elvámolni valója?“ Szombaton „Pétöfi-estély.“ Vasárnap délután „Poieskei nótá­rius,“ — este „Smolen Tóni.“ Kondi Boriska jutalomjátéka. Tegnap este Kendi Boriska jutalom- játékául a Dolovai nábob leánya ke rü.t sziore. Hogy a társulat e legin­telligensebb, szimpatikus nőtagjánák uz évadban kifejtett igazi művészi működését méltányolja a közönség, azt bizonyítja az, hogy a sok jutalom játék között, melyek oly sürjen kö- verik egymást, a művésznő személye elég 3zép szá^.u nézőt tudott vonzani a ma esti előadáshoz, A nagyrabecsü­lésnek, melyre méltán rászolgált, élénk tanúbizonysága volt az a hatal­mas virágkosár, több apró csokor és 8jándóktárgy, melylyel meglepték. Rónai jutalomjátéka. Társulatunk kedvenc komikusénak, kinek sok mu­latságos estét köszönhetünk, vasárnap este lesz a jutalomjátéka. Rónai ez alkalommal a „Smolen Tóni“ című mulattató vígjátékban lép fel és igy ismét egy élvezetes színházi estére van kilátása a müpártoló közönségnek. Közönség köréből. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Tisztelettel kérem a tek. Szerkesztő urat, hogy becses lapjában alanti soraimnak, — a mennyiben városi közérdekről van szó, — helyt adni szíveskedjék. A tisztviselő telep és környékének rendezéséről vau ugyanis szó, a mi a környékbeli lakosoknak is főóhaját képezi. Ezen óhaj nem más mint az, hogy a Hérmán Mihály-utca összeköttessék a Töltés-utcával oly formán, hogy a Kölcaey-utca végén levő Hollósy-féle telek és az Irgalmas nővérek lanká­jának egy része kisajátittassák ja vá ros által s egy uj utca nyittassák a Töltés utcára való betorkolással. ­Ezen körülmény a jelenlegi viszo­nyok között a város által igen kevés költséggel keresztülvihető volna, a mennyiben nekünk Dinnyéskerti bir­tokosoknak a Kölcsey-uíca végén levő csőszházat úgyis a lanka földek kö­zepére kell betelepítenünk ; a csősz­ház és a mellette fevő telek megsz r- zése pedig, mint fentebb is jeleztük, a városnak aránylag kevés költségébe kerül, ugyszinte a Töltés utcából a töltés lehuzatása, mely által egy szép, sugár utat nyerne Szatmár és Németi városrész, kezdve a Mátyás király­utcától, egész ki a vágóhidig. Ezen uj útvonal paraell formában haladna a Kazinczi utcával, a Németi részről különösen a vágóhídi állatfel­hajtás lenne könnyebben lebonyolít­ható s nem lenne igénybe véve hason alkalmakkor a Kazinczi-utca. Maga a tisztviselőtelep és környéke pedig az uj utca vonal által minden­esetre nagj'ot nyerne értékben is, mivel a forgalmat nagyban előmoz- ditftná a Szamospart és vágóhíd irányábau Szatmár, 1909. áprií 22. A tek. Szerkesztő Urnák maradtam tisztelője a Báthory-, Töltés-, Kölcsey-, Vajay-, és Hermán Mihály-utcai lakosok ne­vében is Komáromy István. HÍRROVAT. Egy hézagpótló intézmény. Uj napilap Szatmáron. Ha Szatmár városának siváran pangó életében hiánj'okat éreztünk, úgy azok között első helyen az a tá­tongó ür állott, melyet egy helyi érde­kű napilap hivatva betölteni. Mit kivan a közvélemény ? Mit óhajt a honfiúi kebel? Mi után zen­genek epedö dalokat a bárat03 ma­dárkák és borzas poéták ? Mit kattog a kis vasút kereke ? Miről álmodik Szatmárnémeti és kapcsolt részeinek minden polgára a csecsemőktől a láb­mosásra szánt öregekig ? Mindez mi lehet más, mint egy uj napilap. De nehogy bárki is azzal illésén, hogy beiőlem a ko kurrencia beszél, sietek kijelenteni, hogy az ón hely­zetem lényegesen javul az uj napi­lap által. Eddig t. í. ha összevesztem r, fele íőssel, kénytelen voltam elhallgatni, tűrni minden szeszélyét, zsebrevágni a kifogásait és befogni a számat. (Most is csak azért merem igy ki­nyitni, mert a felelős körülbelül 16 zónányira vau tőlem.) Most azonban? Most merjen velem kötekedni az a felelős! Nem kurká- szok ki elég au3'agot? Nem ad elő­leget? Veszem a két galléromat és felajánlom ollózási képességeimet az uj napilapnak Akkor aztán boldogul­jon, ha tud! Mivel ilyenformán a napnál is vilá­gosáét), hogy nekem — és talán csak nekem — égető szükségem van egy uj napilapra, ne vetessék se irigység­nek, se önző célzatú rosszmájúságnak, ha ösmeretlenülgis tisztelt kartársaim egét burusuak bátorkodom látni. Ugyan az ég szerelmére mit akar­nak még ? Ha jól tudom nyolc helyi lapunk van. Ide nem számítva a szaklapokat. Annyi az újságunk, bőgj' például a színház földszintjét majdnem egészen megtöltik a potyajegyes „hírlapírók“. Olyan szüksége van Sz&tmáruak még egy napilapra, mint még egy bankra, vagy egy uj ügyvédre. A közélet olyan csendes, lanyha, hogy vajmi ritkán vet felszínre vala­mi megcikkezósre alkalmas anyagot. Ha néhanapján térdig koptatom a lábam, hogy a hírrovat részére egy kis anyagot szerezzek, egy riporterre nézve megdöbbentően rózsás képet tár elém a világ becsületességéről úgy a rend, mint a csendőrseg. Higyjók eJ, tisztelt hírlapíró kartár­saim, hogy a helyi szenzációkból nem sok kenyeret keresünk, hacsak valami börvölyi apagyilkos könyörületes szive meg nem esik rajtunk vagy egy járás- biró aem szúr egy egy cikkre vaíoh. Csakhogy mikor szuraálnak a járás- bírók ? Ma már tőlük sem lehet várni >emmit. Ama íennt említett rózsás kép lát­tára sokszor eifogja szenzáció hes keblemet a keserűség és nem egyszer vagyok elhatározva arra, hogy jó­magam adjam ra a fejemet va ami polizeiwidrig cselekedetre csak azért, hogy a hirnólkülíségben némaságra kárhoztatott rikkancsaink ismét ve­gigbőghessék az utcákon az isteni szózatot, hogy : mima nagy hi-i-i-i r van ! Itt, ha egymást meg nem esszük, laptöltelókhez alig-alig jutunk. Hiszen kell-e eklatánsabb példa arra, hogy nincs anyaga egy napi­lapnak, mint az a körű meny, hogy egy ilyen alig jelentékeny témával, mint egy uj napilap, ime tessék nézni milyen hosszan foglalkozhatom. Hát csak jöjjön kartárs ur . . . ! Azt akceptáljuk és honorálni fogjuk, ha — mint plakátjuk ígéri — tollforgatö emberek lesznek az uj kartársak, de bizony az itteni szürke egyhangúságban, ha ki nem akarnak jönni a toliforgatás gyakorlásából, sokszor elővehetik és megírhatják a saját élettörténetüket. No már most csoda-a, ha nem egy­szer kitör belőlem a keserűség és az ellenségemnek kívánom, hogy Szat­máron napilapot szerkeszszeu, rekte segédszerkeszszen. így aztán, ha ba­bonás lennék, most könnyen ráfoghat­nám az uj lapra, hogy itt az ellenség, mert rajta teljesedett be gyakori kí­vánságom. Ám ón ezt nem teszem Soha na­gyobb rokonszenvvel nem néztem készülődést, mint ezt az uj lapra irá­nyúiét. Nem ellenséges szívvel, de barátsággal fogadja a Szamos szer­kesztősége, illetve segódszerkesztösége az Észak-keleti Független Újságot. Nam a konkurrenst, de a küzdő baj- társat látom benne, akit várva-vArok tárt ollóval. Mert hiszen nehéz hely­zetemben egy uj remény csillog felém május első napjaitól kezdve, a mikorra laptársunk megindulásával fenyege­tőzik: egy helyi lappal több, amely­ből ollózhatok. A mi a kereseti viszonyokat illeti, eszembe jut egy levél, amit egy fis­kális irt másiknak, aki az ö székhelyén akart letelepedni: Csak jöjjön kartárs ur, itt keresni nem lehet ugyan, de jól és olcsón lehet — éhenhalui. Ez az érzelmi része az ügynek. Ami a ténykérdéseket illeti, ezennel sietünk mi is közhírré tenni, amit a nagy plakátokról már majdnem min­denki tud, hogy május első napjaiban egy uj nagyszabású napilap fog meg­indulni Szatmáron. A szerkesztőket még nincs szerencsénk ösmorui, ellen­ben a lap cime : Északkeleti Függet­len Újság. (Lá o milyen hosszú a címük, sok helyet foglal el, kevesebb anyagra lesz szükségük, hogy a lap megteljék.) Hát csak jöjjön az az Északkeleti, meglátjuk : lesz-e keleti neki! (i) Az erdődi főszoígabirósag körül. Lapunk 20-iki számában megtévesztés folytan az a híradás kérőit, hogy az erdődi járás mull év novemberében tartott értekezlete a betöltés alá ke­rülő főszolgabírói pályázat kérdésében nem foglalt állást. A valóság az, hogy az értekezlet eghaagulag dr. Jákey István melleit nyilatkozott meg, aki továbbra is nagy kilátással aspirál az állásra. Eljegyzés. Dr. Fekete Samu hely­beli orvos eljegyezte Reiter Rózsikát, Reiter Jakab leányát. Eljegyzés. Jakobenszky Ilonát el­jegyezte Könnyű József Nagykoicson j gQQ Sltoay szöVet ftíjezett í#sz^ kittibe, Melyeit alkalmi Vitelét Kávét € legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk lám BEN KÖ SÁNDOR kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczy-utca 16 sz. „Mokka keverék“ cégem különlegessége 1 kg. 4-40 korona, villany erővel pörkölve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom