Szamos, 1909. március (41. évfolyam, 49-73. szám)

1909-03-02 / 49. szám

FÜGGETLEi POLITIKAI MAP1LAP. £Iä?iz«t4si díj: Helyben: egy évre í2 K. félévre 6 K. 7* ívre S K. I hér» I K. Vidéken: . , 16 . , » „ „ „ 4 „ „ „ 2 „ Eoy szám ára 4 fillér. SZIRKS8ZTÖ8É6 ée íiiADÓHIVATAL: Rákóozí-ateza 9. sz. Telefon: 107. &&n4to&ri?’U&3 dl»»* Sa*.4assiroö# a is.» feta*iabiv<»MuAt»ntt HIRDETÉSEK: Készpémüieíés mellett a íegjutányosabb érben AözOltetnek Nyilttér sor® 20 fillér. Az spró hirdető*“k között minden ezó 4 fillér. Énem >iii— ni i • ni |f-|- —■............-- ..1-MMUHgH^quiniBMiifi, i^gvW■Tt^>9v*flgaMn*ÉÉ^»­Háború vagy béke. Gyilkosság egy csacsi miatt. Megölte az apját. Magyar és bolgár csatározás. Nők a kaszinóban. A kaszinók történetében egy békési ur Széchenyi István gróf neve mellé akart kerülni. A legnagyobb magyar megalapította az első Casinót — akkor még igy írták,— egy békési ur pedig ennek a több mint félszáza­dos intézménynek újjászervezésére négy női tagot ajánlott be a békési úri kaszinóba, kiket a kaszinó alap­szabályszerűen fél :s vett tagjai közé. Ha keli letesszük a főesküt arra, hogy a nő nem sokáig marad a ka szinó aktiy tagja. Mind a négyen tanítónők, a munka emberei, akik analfabéták a kártya és bilüárd tudo­mányában. Enélkül pedig aligha talál­nak valami foglalatosságot s hamaro­san eljutnak arra a sorsra, hogy a kaszinó egyik sarkában egymás tár­saságában olvashatják a Tolnai Világ­lapját, melyhez a kaszinói tagdíj nélkül is hozzájuthatnak. Az eredménye tehát alighanem ez lesz a kaszinói bevonulásnak. És az oka? A kaszinó bizonyára modern akart lenni és a feminismusért akart zászlót bontani ebben az alföldi nagy községben. A nőmozgalom mellett akart tüntetni, de nem vette észre, hogy könnyen kompromittálhatja azt. A kaszinó is, meg az a négy — egyébként teljesen dicséretes szándékú hölgy is, aki elfogadta a felajánlott tagságot. Mindakét fél szép szándék­kal modern akart lenni s nem ők, hanem a frlusi magyar kaszinónak a levegője hibás abban, hogy a békési újítás nem hogy el sem érhető, de meg sem közelíti a kívánatos célt. Az igazi feminizmus, ez a kigunyolt és félreértett hullámverése a mai tár­sadalmi mozgalmaknak, bizonyosan nem azonosítja magát a békési zászló- bontással. Azok, kik a nők jogaikért küzdenek, nem a kaszinók borgőzü füstös levegőjébe, nem a kártya és billiárd asztalok mellé akarják vezet­ni a nőket, hanem a munka asztalai mellé. Ezeket a helyeket akarják meg­hódítani, de nem azokat, melyben az erősebb uemuefe csak a gyengeségei érvényesülnek. E'.ek a gyengeségek pedig nem olyan utánzásra méltók, hogy a férfiú kiválts'gokat itt kel­lessék először megtámadni. Ha a nő kaszinói tagságért harcol, akkor csak leaUesonyul. A feminizmus pedig a felemelésért, felszabadításért küzd, de nem azért, hogy a felszabadított nőt a kaszinói fotelekbe ültesse be. A békési nők pedig ha körülnéz­nek, a kaszinó épületén túl sok teret találnak arra, hogy a nők jogaiért küzdjenek. Széchenyi Istvánnak jó sejtelmei lehettek amikor az első alap­szabályokkal kirekesztette a nőket a kaszinóból. Talán ha előre látta volna a magyar falusi kaszinó jövőjét, a férfiakat is kizárta volna onnan. A képviseíőház ülése. Ülés elnök nélkül. Budapest, márc. 1. Justh két nap óta ágyban fekvő beteg. A soros elnök Nivay volt, de az éjjel súlyos vakbélbaja támadt. Késő délben még ninos elnök a Ház­ban, ki a tanácskozást vezetné. Ahány gyors futára volt a Háznak vala­mennyi elnök után szaladgált s vala­mennyi telefon elnök után csengetett, Időközben sikerült R-ikovszkyt eiő- keriteni. Az bevághatott a Házba, ahol megjelenés© megkönnyebbülést, szerzett, A zavarnak legjobban az ősz Szap­panos István örült, ki kész volt a mentöideával. — Majd én korelnöklök. És diadal­ittas mosolygással súgta a balpártnak: — Ma majd fizetek a mamelukok- nak ! . . . Felteszem a kérdést, kell e önálló bank. Szavazzák le ! Alighogy kimondta, lihegve kivö­rösödve jelent meg Rafeovszky s pár pillanat múlva az elnöki emelvényen recsegve, kapkodva hangzott el a sablonos preludima : — Az ülést megnyitom ! Azután megint a házadé reformjá­ról folynak a száraz beszédek, mig végre ledarálta a javaslatokat őrlő malom a házbér összes szakaszait. Azután a tőkekamatadó javaslatot öntötték a garatra. A főrendiház ülése. A főrendiház délután 4 órakor ült össze, hogy Dessewffy gróf elnöklése alatt elfogadja a képviseíőház által elfogadott javaslatokat. A napirend előtt Zselénszky Ró­bert gróf kéri a miniszterelnököt, hogy lojális fegyverekkel küzdjenek egymás ellen. * Az ujoncjavaslat olvasása után Tisza István gróf elfogadja a javas latot s csupán azért, szólal fel, hogy rámutasson a súlyos külügyi hely­zetre. Az annexiót helyes i, azonban a helyzet rendezetlensége aggályos, mert az folyton fenyegeti Európa békéjét. Európa diplomáciájának fel háborgásáért egyedül Ausztriát teszi felelőssé. TÁVIRATOK — Saját tudósitónktól — Háború vagy béke. Pétervsr, márc. 1. A Kovakovics vezetése alatt álló uj szerb kormány közölte az orosz kormánynyal, hogy őszinte béke- szeretettel viseltetik és minden tá­madó-szándéktól menten el van ha­tározva tartózkodni minden provo­káló lépéstől, továbbá, hogy a jelen válság által érintett jogok és érde­kek kérése feletti döntést a nagy­hatalmak tanácskozására bízza. E közleményre adott válaszában az orosz kormány belgrádi követét utasította, közölje a szerb kormány­nyal Oroszországnak azon barátságos tanácsát, hogy az orosz kormány által őszinte megelégedéssel vett szándékát, amely a békés maga­tartásra vonatkozik, tartsa fenn. Az oro-'z kormány meg van győződve arról, hogy a jelen politikai hely­zetben ez az elhatározás felel meg leginkább Szerbia politikai és lét­érdekeinek. Az orosz kormány tudja, hogy Szerbiának territoriális enged­mények iránti követelése a hatal­maknál sem rokonszenvre, sem támogatósra nem találna és hogy Szerbia ezeknek rokonszenvét csak úgy tarthatja meg, ha sz említett követelésekről, amelyek a monar­chiával íegyvereB konfliktust idéz­hetnek elő, elejtené. Tekintettel a szerb kormány által kifejezett azon szándékra, hogy a nagyhatalmak kívánságait szemelőtt akarja tartani, Oroszország azon tanácsot adja, jelentse ki a szerb, kormány hatá­rozottan, hogy territoriális követe­léseihez nem ragaszkodik és az összes napirenden álló kérdéseket illetőleg teljesen a nagyhatalmak döntésére bízza magát. ÖíSr* Előfizetéseket kérjük megújítani ! "^5® A posta uj vezérigaz­gatója. Budapest, móré. 1. A király Folíérf, Károly posta ét fcávirda igazgatót a posta, távíró és távbeszélő vezérigazgatójává nevest« ki. Családi tragédia. Apagyilkos fiú. Baja, máre. 1. Bácsmadarasoa Bartos Fereacz gaz­dag bir okos feleségét és fiát elűzte a háztól. Ás asszony 19 éves fiával Budapestre költözött. A fiú ma Bu­dapestről hazament és atyjától azt kérte, hogy ha őt nem tűrheti, hát vegye legalább anyját vissza. Bartos durván rátámadt a fiára és ki akaTtft kergetni a házból. — Ht éhen pusztultok is, — kiál­totta Bartos — akkoT sem törődöm anyáddal ! — Hát akkor — kiáltotta a fiú — apám se él tovább 1 S a fiú ezzel revolvert rántva, kétszer atyjára lőtt. Az apja az ut­cára menekült, a fiú utána rohant és még kétszer apjára lőtt, aki holtan esett össze. A fiú ezután a ostndörségre ment és jelentkezett: — Megöltem az anyám kínzóját, az apámat, Fogjanak el ! Magyar és bolgár össze­ütközés. A bolgárok veresége. (Vetési külön harctudósitónktól.) Háborús szelek fnjdogálnak nem­csak a Száva partján, de Vetés ha­tárában is. A jó vetésiek úgy képzelik a há­ború állását, hogy a magyar bakák a rácokkal a Duna partján már farkas­szemet néznek és csak az a bizonyos gyujtózsinór kelj, amitől & m^nlipherek egymás után adják le a gölyó esőt. Ennek a háborús hangulatnak visz- szatükrözóse a pár nappal ezelőtt lejátszódott jelenet, melynek Vetés község volt csata-színtere, szereplői pedig az ott letelepedett bolgár- kertészek és egy pár falusi legény, kik szóba ereszkedtek — már ameuy- njúre lehetett, a magyarul keveset tudó — bolgárokkal. Persze a legaktuálisabb tárgyról, a háborúról volt szó, ami csakhamar harcias hangulatot vál ott ki, a. vége Megytisztitást, frinefotfet, güznosbt, füytfasalást *?•* .....1..:.:t'LT==..iL.r-:,.:=^-^::js======= Kifogástalaaot IJZtfzSI J““ /wHWVl Szalmát, V árdomb-ntcza 12. • Atilla-utca 1. Majyar Áruház. — . Kazincy-utoa t4, Guttroaii palota

Next

/
Oldalképek
Tartalom