Szamos, 1909. március (41. évfolyam, 49-73. szám)

1909-03-21 / 66. szám

2-ik oldal SZÁMOS (1909. márc.2 1.) SS szíva. Elszállított tartalékosok. Szatmár, márc 20. Hogy bizonj'ossHgot szerezhessünk a már behívott tartalékosok sorsáról, ma utánajártunk a dolognak és sike­rült a legilletékesebb helyről a kö­vetkezőket megtudni: Az első transport e hó 19 én, pén­teken iuduit útnak Iglóra Pfeifer Antal főhadnagy, Schmiss hadnagy és Wagner zászlós vezetése alatt. Ezt a csapatot — 400 emberrel — Igló- ról továbbítják Boszniába Tegnap, szombaton 250 ember in­dult útnak az Oroszország és Galicia határán fekvő Jaremczébe. Az ittmaradt behivottakat ma, va­sárnap reggel viszik Iglóra és onnan indul az ilyenformán hadi létszámra emelt zászlóalj Boszniába. A most tényleges szolgálatot telje­sítő legénységet a második zászlóaljba osztották bo, úgy, hogy Szatmáron az egyes századoknál 4—5 ember marad. Bűnügyi nyilvántartói hivatal városunkban. Az uj büntető novelia egy orszá­gos bűnügyi nyilvántartói hivatal fel­állítását rendelte el, amely Budapes­ten már ez évben meg is kezdte mű­ködését. A modern bűnvádi eljárásnak ez a párisi mintára berendezett szerve nemcsak a fővárosra, hanem az or­szág minden részére is kiterjed s fő­ként az ujjlenyomatok nyilvántartása által fogja célját elérni. Ilyenformán a daktiioszkopia segélyével egy köz- ponti hivatalba gyűjti az egész or­szág bűnöseinek és rovott múltú em­bereinek személyazonossági adatait s ezáltal úgy a büntető bíróságoknak, mint az előnyomozatot teljesítő ren­dőrhatóságoknak megkönnyíti műkö­dését. Az uj nyilvántartási hivatal főként arra fog módot nyújtani, hogy az álnév." két' használó vagy valódi ne­veiket eltagadó bűntettesek, csavar­gók, koldusok személyazonossága a fényképezésnél is biztosabb módon megállapítható legyen. Az erre vonatkozó mínisteri rende­let folytán a városi tanács a váci országos fegyintézet nyomdájában megrendelte az előirt nyomtatvá- nyokat. Az ehöfokban Ítélkező kihágás! hatóságok és a rendőrhatóság erélye sen hozzá fognak látni, hogy az eddigi hiányos és kevésbbó modern bűnügyi nyilvántartást modern irányba tereljék A mint azonban az előjelekből lát­szik, a bej ientő hivatal szervezésével kapcsolatosan egy bűnügyi nyilván­tartói állás létesítése válik szüksé­gessé. A hivatal szervezése okvetlenül megkívánja, hogy annak kezelése olyan munkaerő kezébe kerüljön, aki a fontos teendők közepette megállja a helyét. Az eddigi munkaerőknek ezzel az igen fontos dologgal való újabb meg­terhelése csakis a tökéletes keresztül­vitel rovására esnék. A rendőrség személyzete amúgy is tűi van terhelve munkával. A mun­kaanyag folyton szaporodik, a közön­ség száma 20 év alatt óriási mérték- ben megsokszorozódott, a rendőrségi tisztikar ez idő alatt mégis mindössze egy rendőrtiszttől és egy Írnokkal szaporodott. Tekintve pedig azt, hogy az uj hivatal egy igen fontos orgánuma lesz a büntető és nyomozó hatóságok­nak, alapos megfontolást igényel, hogy minő állás szerveztessék e célból. A városi tanács — a mint halljuk —■ épen a dolog fontosságára vaió tekintettel vagy egy első osztályú rendőrtiszti vagy egy fogalmazói ál­lás kreálását vette tervbe, a mi a hivatal túlterhelését is meggátolja és a közönségnek is előnyére szolgál. A tanácsból. Közegészségi statisztika. Március első felében városunk terü­letén 6 vörheny, 1 íifusz, 1 kanyaró és 2 fültőmirigylob megbetagülés fordult elő. A nomád élet alkonya. A belügyminiszter a cigánykérdés megoldása céljából elrendelte a cigá­nyokra vonatkozó adatgyűjtést. A statisztikai összeírás március 31 ig hajtandó végre és a március 21-iki állapotot kell feltüntetnie. A tanács az összeírással a kapitányi hivatalt bízta meg. Két alapszabály. A tanács a polgári asztaltársaság alapszabályait pártolólag terjesztette föl a belügyminiszterhez. Ugyancsak a tegnapi ülésből tudatta a tanács az önálló asztalosok egyesületével, hogy a kereskedelmi miniszter nem hagyta jóvá az alapszabályok módosítását, mert az egyesület nem foglalkozhatik a tagok segélyezésével. A dinnyéskerti csőszház. A tanács eltekintett a Kölcsey-utca diazét képező dinnyóskerti csőszház kitelepítését elrendelő határozat"VégT rehajtásától. Azonban tekintettel arra, hogy a csöszház belterületté nyilvá­nított helyen fekszik, a tanács köte­lezte a kertsóg t, hogy a telket be­kerítse s a házat, és melléképületeket a belterületre előirt szabályoknak megfelelő állapotba hozza. Ezután következik a rendezési vonal megál­lapítása és a ma gyalogjáró készítése. Ha ez sem indítja a kertséget más elhatározásra, idővel a csőszből vice- házmester lehet, különösen ha a ko­pásnak indult — hajdan erős kert- ségböl nem marad egyéb a csoszház- nál. TaVaszi rozs, árpa, és széna kapható GROSSZ MANN ADOLFNÁL Porosaimon. Színház. Heti műsor: Vasárnap d. u. „A gymesi vadvirág.“ Vasárnap este „A szép gárdista.“ Hétfőn „Csepürágók.“ A szép gárdista. A premierek szá­mára fenntartott szombat estén a „Szép gárdista“ cimü operettet mu­tatta be színtársulatunk. Ez az ope­rett a megszokott nívón mozog, bár el kell ismernünk, hogy a zenéjében sokkal több az invenció, mint ameny- nyit a librettóban felfedezhetünk. Tibor Lóri és Bállá Mariska ját­szották a női főszerepeket, mindketten igyekeztek a róluk már elmondott elismerő véleményeket most is iga­zolni. Boda volt a Szép Gárdista, aki játékbeli fogyatkozásaiért szép énekével kárpótolt bennünket. Rónai mulatságos figurája a humort képvi­selte az előadásban, amelynek rende­zése is megérdemli a dicséretet. Mihályi Ernő vendégszereplése. Mihályi Ernő a jeles tenorista, szín­házunkban f. hó 25., 27. és 28-án csütörtökön, szombaton és vasárnap lép fel és pedig a Cigánybáróban Barinkayt, Hoffman meséiben Hoff- mant és a Szép Helénában Parist énekli. Ez élvezetes estékre felhívjuk a közönség figyelmét. HÍRROVAT. Tisztelettel kérjük az előfize­tések megújítását és különö­sen a hátralékos dijak bekül­dését. A „poszt" lelke. Szegény poszton álló baka busán tipeg le-fel a lőporraktár előtt. A hideg tavaszi szól átjárja még az „angyalbőrt“, a magánosság, a refor­mátus temető rideg, borzalmas közel­sége meg a lelkét. Amely telve van édes, bus vágyakozással — és fel zak­latott rémképekkel. Tipeg le-fel gépiesen, a lelke pedig elkalandozik messze, arra túl a teme­tőn, apró fehérre meszelt házak közzé, ahol kis házikóban két öreg ember aiuszsza nyugodt álmát és bizonyár. szeretett fiók felé viszi mit sem sejtő lelkűket az álom A kisházakra gon­dol, ahol rozmaringos ablak mögött mosolygó arccal álmodik róla egy gömbölyű karú, piros arcú, egészséges leány. Á szántóföldeken kalandozik, ahol már zöldéi a vetés, szói a pa­csirta. Vájjon magiátja-e még valaha ? A temető szélhajtotta szomorú fűzfái kísértetiesen bóiongatnak rá igent. He a lelke, a bánatos, szomorú leike mást sejt. Valami mélységes, keserű fájdalom fogja el s a „vitéz“- nek könny gyűl a szemébe. Az ö szivének, ifjú éietenek nem lesz már több tavasz. A nagy, rideg kaszárnya forrong, zug a háborús hírektől. Menni, kell, lehet, hogy ma ; lehet, hogy holnap s ki tudja, lesz e ounan visszatérés a fehérf&lu kis há­zak közzé . . . Elviszik nagy, ormótlan, idomtalan hegyek közzé, Rácországba. Képze­letben kinos-keserveSen, halálfélelem­ben kúszik a eikos hegyoldalon, a sűrű bokrok közzül mintha mind az ellenség fejeit látná kibukkanni. A temető fehér sírkövei, mintha ellenség volnának s mind az ő élet­erős, élni vágyó, fiatal testét vennék célba. Messziről ágyudörgés, puskaropogás hallatszik. A vad harci zsivaj mintha mind közelebb jönne . . . Feleszmél. Semmi. Egy vágtató szekér az országúton, az csinálta a zajt. Azután — amint járja a posztot — ismét csak visszatér a lelke, amely nem tud szabadulni s riasztó gondo­latoktól, szeretteihez, onnan a rettegett bus harctérre. Jön . . , jön az ellenség köze­lebb . . . mindig közelebb . . . céloz, lő . . . a puskatömeg nagyot ropog . . . Most mír nem is tudja a szegény baka, felzaklatott képzeletével álmod­ta-e a puskáiop egást, vágj? csakugyan hallotta a két élő fülével Jön a váltás. A szegény poszt je­lentést tesz, hogy a temető felől rá­lőttek. A zugó, hideg széllel együtt süvített el füle mellett a golyó. Az őrjárat megindul, nyomoz s a végén kiderül, hogy a szegény baka álmodott ja poszton, fel-alá tipegve ébren álmodott, mert — hogy nagyon tele volt & lelke édes-bus vágyako­zással az apró, fehérre meszelt házi­kók után, —feizakiatott rémképekkel a kaszárnya háborús hirei miatt. így történt ez tegnap a szatmári puskaporos raktár előtt járkáló poszt­tal .. . Ä háború a szerkesztőségben. (A vezéroikk-iró és a humorista beszél­getnek. Jelezzük az elsőt röviden T-nek, a másikat n. v.-nek.) T.: Barátom, addig szamárkodott ez az Aerenthal, mig itt van ni : Szerbia, ez a kis piszok leköp minket. Jól teszi! A monarchia, a Nagyha­talom, a koalíciós banda támogatá­sával most már kénytelen a háborúba belemenni. És viszik a fiainkat. És megint a mi vérünket csapolják meg. n. v.: Apus, szállj le a lóról. Sa a fiadat nem viszik el, se a véredet nem csapolják. Ha háború lesz, te éppen úgy fogsz déleidtfcönkint apró sommásperekben, déiutánonkint pedig kaláberben igyekezni, mint eddig tetted. Legfeljebb hébe-hóba, nagy nógatásra ki fogsz izzadni egy-egy vezércikket, leszamarozod benne a magyar kormányt, közös kormányt, a hadvezetősóget, Oroszországot, az összes nagyhatalmakat és mindenkit, akit csak laszamarazni enged a Btk. És amellett jól élsz. Tovább eszel, iszol, szivarozol, szereted a nőket . . . T,: Azt már nem bírom, apám! n. v.: Várj csak! . . . De éa ? Mit csinálóg én? Nekem bármely percben jöhet a behívó, mert ón tagja vagyok az áiió hadseregnek. És tessék: roost írjak krokit a marhasóról, vagy hu­morizáljak az utcai szennyvizekről, amikor talán már feni ellenem a fogát és a kardját valamelyik disznó szerb ! T.: Vagy szerb disznó ? n. w: Könnyű neked viecelni. Egyebet se tudsz. Igaza volt a múlt­kor valakinek, aki azt mondta, hogy ü vezércikkeidben kevés a komolyság. „Csupa könnyű röppentyű“ —■ mondta ö. Csupa rósz vicc —• mondom én. T.: Na fiam, csak te hallgass a humorkáiddal. Én ha neked volnék, inkább temetkezési alkalmazottnak mennék azzal a kedélylyel. Vagy ha az irásmüvésseted technikáját tekin­tem, suszternek. n. v. : Kezdel roppant szellemes lenni. Jó, hogy nem érek rá veled törődni, annyira foglalkoztat a háború dolga. Végre is az én bőrömről is szó van! És a fene egye meg a gazda­sági érdekeinket, a levágott állatbe- hozatalt! Nekem nincs sem eleven, sem levágott állatom. Neked sincs, T.; (bólint) Nincs. Az 1909. éviujdon­§ip Elsőrendű gyapjúszöveteket | Női costüm szőve­ságok figyelemre 1 W61SZ uVillánál kaphatunk, Szatmár, Deák-tér 21. , H vetek nagyválaszték­:: :: méltók. :: :: 1 :: :: :: ban. :: :: :: Utolerhetetlen olcsó árak! ■■ Utolérhetetlen olcsó árak! 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom