Szamos, 1909. március (41. évfolyam, 49-73. szám)

1909-03-06 / 53. szám

FlICdETLEX POLITIKAI IAPILAP. E I I f i x « t é i i díj Helyben: ecy ívre 12 K. félévre 6 K. ’,'4 évre 3 K. í hgra I K. Vidéken: . , 16 . . 8 „ „ 4 .........., 2 „ Eg y szám ára 4 fillér. SZERKESZTŐSÖD és jtlADÓHIVATAL: Réfeóozi-atcza 9. sz. Telefon: 107. MiQdmnomÜ dijsfe SaaiED.arcn, % lap fctsdóhttfetel&bao f**tit©ru?Ofe HIRDETÉS Késipénaflieté* mellett a Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden XXXXI, évfolyam ínam, 1909 március M 6, szombat. 53. szán. A gróf up ráfizetett a csalásra. Szerbia tovább követelőzik. Pénzhamisító banda elfogása. Több zsák hamis pénzt találtak. A gyermekbiróság. Szatmár, máro. 5. Ujesztendő napján uj törvény lépett életbe a bűnös gyerme­kekről. Akiket vérmérsékletük, hajlamuk, romlott környezetük gyermekko­rukban a bűn útjára visz, azokat most megmenti a törvény attól, hogy a nagy és megrögzött bűnö­sökkel egysorba kerüljenek. Hogy fiatal lelkűket még jobban megmé­telyezze a gonosz emberek társa­sága. Ezért most már külön gyermek­biróság Ítélkezik a fiatalkorú bű­nösök fölött. Külön büntető tanács a törvényszéken és külön büntető törvény rendelkezései szerint. A fiatalkorú bűnösök igy egy­szerre egy napon, más bűnösöktől elkülönítve állanak Szatmáron a mai napon biráik elé. Ez a gyermekbiróság helyi tor­mái kérdésének megoldása a hiva­talos fórumon. Csakhogy a gyer- mek-biróságnak igazi értéket és jelentőséget csupán a nagyközön­ség adhat. Mit ér a külön Ítélke­zés, mit a birák minden jószívű­sége, ha a bűnös és megbünhődött gyermek büntetésének elszenvedése után visszakerül abba a íorgatagba, mely a gonoszság útjára sodorta? Ha a gyermek fogékony lelkét nem mentjük meg a bűnös kör­nyezetétől? Ha nem tanítjuk meg az igaz­ság szeretetére? Ha nem érzi a szivek meleg­ségét, lelkek nemes érzését és a büntetéstől való félelmét elveszi az első büntetés kiszenvedése ? Mi lesz? Ha igy lesz, akkor kár a gyer- mek-biróságért, kár a törvényért, hiábavaló a hivatalos hatalomnak minden jóakarata és bölcsessége. Más városokban — a törvény intenciói szerint — jelentkeztek nemescélu egyesületek, hogy ma­gukra vállalják a fiatalkorú bűnö­sök továbbneveltetését. Hogy el­felejtetik a bűnre tévedt gyermek­kel a bűnt és megtanítják a jóra, nemesre, szépre. Ezt tették másut a nemescélu egyesületek és ezt a lépést várjuk mi most Szatmár valamelyik, vagy valamennyi jótékonycéíu egyesü­letétől. Egyesület van elég s fájdalom, bűnös gyermek is. Nemes dolog a szegény gyer­mekek felruházása, gyönyörűen emberi cselekedet kenyeret és me­leget adni a didergő éhezőknek. De nincs szebb, nemesebb és em- beriesebb dolog, mint bűnös em­bereket jó útra vezetni. A tanácsból. Nem lesz VIII.-ik gyógyszertár. A belügyminiszter visszaküldte e> városi tanácshoz Bernáth Sándor, Matusik Mihály és Tabajdy) György gyógyszerészek kérelmét azzal a ren­delettel, hogy nyolcadik gyógyszertár felállítását; nem engedélyezi. A város általános rendezése. A mérnöki hivatal beterjesztette a város általános rendezési tervét. A bemutatott térkép csak általános ren­dezési elvek megállapításának alapjául szolgál. A szerény igényű tervezetet a városi tanács kiadta a rendészeti szakbizottságnak. Részesedés a fogyasztási adókból. A pénzügyminiszter az 1908. évi bor- és husfogyasztási adóból való részesedést 17,004 koronában állapí­totta meg, egyúttal az 1909. évre megállapítandó részesedés terhére 12,000 korona előleget utalványozott városunknak. A fényképészegylet alapszabályai. A belügyminiszter észrevételek kí­séretében küldte vissza a fényképész egylet alapszabályait. A tanács a rendeletet közölte Hatvány Béla el­nökkel az alapszabályok megfelelő módosítása céljából, Az ajkaiak köszöneté. Az ajkai- és csigervölgyi bánya­szerencsétlenség károsultjainak küldött 200 korona segélyért Veszprém vár­megye alispánja a támasz nélkül ma­radt bányászcsaládok és vármegyéje közönsége nevében köszönetét fejez­te ki. Tanitókháza A Kossuthkert mögött kijelölt he­lyet a vármegyei tanitóegylet kissé távolinak tartotta internátus céljára s a helyeit & váro-i központjában kért más megfelelő telket. Gazd sági tanácsnok az uj kérelemre adott vé­leményéé jelentésében ismét a régi telek mellett foglalt állást. A tanács az ügyet áttette n gazdasági szakbi­zottsághoz. Közgyűlés előtt. Gazdasági szakbizottság. Tegnap délután 3 órakor tartotta a gazdasági szakbizottság ülését dr. Yajay Károly polgármester elnöklete alatt. Az anyakönyvi ki- vonati dijak. Az anyakönyvi kivonati dijak sze­dése és kezeléséről bemutatott sza­bályrendelet tervezetet a bizottság elfogadta az anyakönyvi hivataltól javasolt némeiy módosítással, Az anyakönyvvezetőket eddig megilletett dijakra azonban kimondotta, hogy ezután a városi pénztárba fizetendők. Az első évi eredménytől teszi függő­vé, hogy ezen dijakban az anyakönyv­vezetők mily mérvben részesüljenek. A régi posta földszinti helyiségeinek bérlete. A szakbizottság szavazattöbbséggel döntött a város birtokába átveendő postaépület földszinti bolthelyiségei­nek bérlete fölött. Az asztalos ipar- társulat és Fógei Károly az eddigi 160Ö korona évi bér helyett augusz­tus 1-töl 3 évre évi 3000 korona, további 3 évre 3400 korona bárt, Kellner és társa pedig az eddig 1200 koronáért birt helyiségért 3 évre 2400 koronát, azontúl 2600 koronát ajánlott. A szakosztály az ajánlatokat elfogadta. A csendőrség lovasitása. A helybeli m. kir. csendőrőrs állo­mányából 5 csendőr lovasitását kérte Tankóezi Gyula főkapitány. Illetékes helyen ezt kilátásba helyezték, ha a város 5 ló részére istállóról gondos­kodik. A szakbizottság ezen feltételt elfogadhatónak nyilvánította. A színházi áramfogyasztás és egyebek. A színigazgatónak díjtalanul enge­délyezett árammennyiséget aszinügyi bizottság 10.000 hektovattal felemelni javasolta. A gazdasági szakbizottság ehez hozzájárult. Varga János műszaki alkalmazott napidiját a mérnöki hi­vatal szervezésének felső jóváhagyá­sáig 650 koronában állapította meg. A nyári legeltetési dijakat csaknem változatlanul a múlt évi tételekkel állapította meg. A róm. kath. plébá­nia failletményének befuvarozását az eddigi gyakorlatnak megfelelően el­vállalta, végül az erdei lege'őkre nézve Neusohlosz testvérek kérelmére kijelentette, hogy a bérleti föltételek­től el nem tér. Ak avast erdőkitermelti bizottság ülése. Nem végeztek semmit. Közvetlenül a gazdasági szakbizott­ság után az erdokitermeiési bizottság folytatta tanácskozását a kitermelő vállalattól vitássá tett szerződési fel­tételek felett. De az egy hazamban bárom órát tartó vita meddő maradt s a jelenvolt vtlialati igazgatóval a fölmerült ellentéteket kiegyenlítem nem sikerült. Az ütköző pontot a kedvezményes tüzifameunyiség és a vasút áitai en­gedélyezett szállítási refakcia képez­te. A bizottság akként értelmezte a szerződé, t, hogy a várost valamennyi kitermelt tűzifa után megilleti a 15 százalék kedvezmény, míg a vállalat csak a város által tényleg átvett mennyiség után hajlandó a kedvez­ményt megadni. A vasúti szállítási kedvezményből, ami vaggononkint 6 koronát tesz, a vállalat a maga ja­vára 75 százalékot kivén beszámítani, amihez a bizottság nem járult hozzá, miután a kedvezmény nem kizárólag a vállalatot illeti, hanem mindenkit, végre is eredmény nélkül oszlott szét a bizottság. A képviselőház ülése. Budapest, márc. 5. Mindjárt a gyűlés elején harmad­szori olvasásban elfogadják a kereseti adóról szóló javaslatot. NyUvános számadásra köte­lezett vállalatok kereseti adója. Wekerle a vicinális vonatokat az adózásnál kedvezményben kívánja részesíteni miután azok a legtöbb helyen nem jövedelmeznek. Polónyi- nak válaszolva az üzleti adó kiszá­mításánál kívánatosnak tartja a most fennálló állapotot. A Ház ehhez hoz­zájárul. Lányi Mór a közkereseti társasá­gokat kéri kisebb teherrel megróni, ellentétben a külföldi biztosítási tár­sulatokkal, melyeket jobban megadóz­tatni szeretne. Wekerle kéri e szakasz változat­lanul hagyását, mit a Ház el is fogad. A 16 ik szakaszig egy-kéfc horvát képviselő felszólalását kivéve a Ház mindet vita nélkül fogadott el. A 17. §-nál Éber azt ajánlja, hogy az adóalapul a mérlegszerű tiszta nyereség szolgáljon. Wekerle nem megy bele a módo­sításba, miután azt hangsúlyozza, hogy a keresk. törvénynek a mér­legre vonatkozó része revízióra szorul. A Ház a szakaszt a 7. pont kivé­telével változatlanul fogadja el. A 18 ik szakaszt Lányi Mór mó­dosításával fogadják el. Nagy Fereucz az iránt tett módo­sítást, hogy az önsegélyező szó töröl­tessék, csak a szövetkezet szó ma­radjon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom