Szamos, 1909. február (41. évfolyam, 26-48. szám)

1909-02-16 / 37. szám

2-ík oldal. SZÁMOS (1909. febr. 16.) 87 8«ám. A váP‘58?andszé3. Az uj piac. A dinnyéskor: i parcellázás alkalmá­val föl nur ült az a kérdés, bog}' a Yörösnu.rLhy utca külső vége is rau- deztessek, ahol az, a még mindig fenálló régi ás céltalan védtóltés miatt még mindig rendezetlen. A tervezett ren­dezést vegrr-h íjtásíval az uj piac léte­sítésére itt igen alkalmas tér kínál­kozik. A rendezés programmjíba felvéte­tett ez uj utca, a Vorösmarthy u^ca és a régi védtóltés áital határolt há­romszögben levő telkek megszünte­tése és az ott levő házak lebontása. As érdekeltekkel lefolyhatott tárgya­lás után a kérdéses telkek megvásár sása alábbi összegekkel terhelné a várost: Vorösmarthy u 42. sz. telek tulaj­donosa Jankovszky János 10 00U K. A Vorösmarthy u. 50 sz. telek tu lajdonosa Keresztes Mihály 4600 K. Vörösinarihy-uica 44 sz. telek tu lajdonosa Miklós Juliánná 7000 K. Vörös mart hy-utc-t 51. sz. teiek tu lajdonosa Vadnay Pai 14000 korona A Vórösmarthy-utca 46 sz. telek­tulajdonosa Kovács Gábor 12000 K. Vorösmarthy u. 54 sz telek-uisjdo- nosa Her.--kovics Simonné 8000 Kt kér telekmegvábás eiméu. Ajánlat tételre egyedül Kenyeres Imre nem volt birh stó, akinek telke, ha 10,000 koronában lesz kisajátítva, akkor ezen m- gvásárlandó telnek vé­telára 65,600 koronát tesz ki, amely vételárból természetesen az épületek eladásából jelentékeny összeg fog meg­térülni. Rend lesz. Vol tük az alábbi levelet: Tekintetes Szerkesztő Ur ! Az ön „Szamos“ cimü lapjának egy részletét küldte be ma hozzám, vállalkozóhoz, a szatmári köztiszta­sági vállalattól, intézőm által állító­lag hanyagságért elbocsátott volt munkavezető. Azért küldte valószi niileg, hogy olvasván az „Éj fekete lovagjai“ stb. alcímekkel felruházott és egészen sikerült humorral megirt megróvási kalandot, mérgemben púk kadjak meg. Én azonban okosabbnak vélem a pukkadás helyett Qnnek kö­szönet; mondani, amiért a közönsé­get érdekeinek megvédelmezésére, nagyobb ellenőrzésre hívja fe!. Ezt tettem én falragaszokon is, mikor a vállalatot átvettem ; ezt, teszem most is, mikor e sorok közlését kérem, mert ináb**, amit ezek a vállalatok hordanak, azt nem csokoládénak hiv ják s hordására — pedig igen jól vannak fizetve — nem vállalkozik ám minden ember. Azok között pe­dig, akik ezt csinálják — s különö­sen, akik elődöm iskoláját járták — sok mindent kieszelnek, hogy a la­kót is, engem is megrövidítsenek, azaz, hogy nem teljesített munkáért is pénzt kapjanak. Azt tartják ta Ián, hogy sok más vállalatnál is az a haszon, amit a nem teljesített mun­káért kapnak, hát ®k is próbál­koznak. Én nagy költséggel a hordók felső nyilasára egy olyan vályuszerü mé­lyedést csináltattam, amelybe, ha a fedél rá tétetett, víz öntendő, hogy ezen keresztül a bűz ne jöjjön ki. Ha igaz, ami Írva vagyon, akkor ezen mélyedést használták az emlí­tett egeiben cigóék a csalásra, már pedig, amint látszik, ez nem szupe­rál olyan jól, mint a régi időben a hordó szájához kötött mosdótál. Egyszóval, ezen nehezen ellenőriz­hető munkánál szintúgy kínálkozik az alkalom a visszaélésre. Éppen azért ismételten kérem a közönsé­get, hogy ne tűrjék el a legkisebb rendetlenséget, vagy visszaélést sem, hanem jelentsék az illetőt a rend őrségen, vagy aki engem nem is­merve is, bennem megbízik, jelentse nekem. Biztosíthatom az illetőt, hogy én hamar elrántom az ipse nótáját. Csakhogy jóllehet, hogy a főkapi­tány urnák is eléggé érzem az irá­ny ombani anüpáúáját — bír nem tudósi, mivel szolgáltattam rá okot — sem ő, sem más, nekem még soha egy bitangot mag nem nevezett. Csak folytonos általánosságban tar­tott nyilatkozatokat hallok, de nevet soha. így kérem, lehet akárkit ül­dözni, da tán a cél és az orvoslás módja más volna. Aki azonban arról akar rneggyö ződui, hogy mennyibe került a tisz­títás én alattam, vagy mennyibe az­előtt, az kérdezze nug a kórházat, tápiutézetet, törvényszéki palotát, stb. középület vezetőségét s akkor megfogja látni, hogy mennyivel ke­vesebbet kellett fizetni 1908 ban, mint azelőtt. Színház. Heti műsói*: 1909. február 16-án, kedden: Szabin- nók elrablása, bohózat. Páratlan. Nyá- ray Antal, a Népszínház volt tagjának fellépte. 17- én, szerdán: Lili, Operette. Pá­ros. Nyárai Antal fellépte. 18- án, csütörtökön: Drótostót, ope rette. Páratlan. Nyárai Antal fellépte. 19- én, p'énteken: Gyimesi vadvirág, népszínmű. Páros. Zóna 20 án, szombaton : Forradalmi nász, színmű. Páratlan. Újdonság. 21-én, vasárnap d. u.: Tatárjárás, Operette. Féihelyárakkal. 21-én este: Forradalmi nász, színmű. Páros II-szor. Szakát« Andor. A vidéki színpa­dok egyik nagy tehetsége vendég­szerepeit nálunk két estén. Szívesen iktatjuk ide Szakács nagy sikerét, mert valószínűleg áliaudó tagja lesz felfrissítésre váró társulatunknak. Szakáts mindkét estén teljes fölény- nyel uralkodott szerepén és az eu- semblén egyaránt. Nekünk Sveugáli- bau tetszett jobban, mert a technika készségeivel megirt szerepben több mélység vac, mint az érzelgős Vas- gyárosban. Szakáts pedig amazt ke­resi a a külső hatás másodrendű az átérzés és átélés mellett. Gáspár apó. Nyáray Antal, tekiu- tettel, hogy a Drótostót itt már na­gyon sokszor adatott, csütörtökön a Cornevillei harangok-bau fogja egyik legkiválóbb szerepét (Gáspár apót) játszani. Ezen előadásra különösen felhívjuk a közönség figyelmét, mivel hogy ez évadban ez a darab először kerül színre. Farsang. Febr. 20. Protestánsbál. Febr. 23. Nőegyleti bál. Mészáros bál. A vasárnapi mulatság referádájá- nak megírásánál igazán nem szük­séges a tartalékos jelzőket előszede getnünk, amelyek kevésbbé és rósz- szül sikerült mulatságok utólagos jobb megviiágitására vannak fenn­tartva, mert az igazán meglepő volt minden tekintetben. Meglepőnek azért mondhatjuk, mert a mészárosok, mi­ként Alexy Gusztáv helyi poétánk is megéaekelte, nagyon régen nem tar róttak bálokat és igy eitekiutve „előre látható jelekt ől“ nem ieheltiink tájékozva a sikerről. Mert siker volt, ha mindjárt mu­latságnak is hívják szülőanyjá-, mely bizonyára számos üdvös célnak fog tekintélyes Összeget juttatni, B ír a mészárosok nem néztek a mulatság érdekében a szintén igen tekintélyes­nek mondható kiadásokra. iparos mulatság nem igen volt ily látogatott évek hosszú sora óta. A Pannónia termei, sőt a szeparák is hangosak voltak a közönség százai­tól. Minden talpalatnyi helyért való­ságos küzdelem folyt. Hát még a táncteremben ! Itt volt még csak igazi élet. A négyesben a párok — egész bátran mondhatjuk — százai formálták a kacskaringós figurákat, melyeketHil- ier Franci, az örökké fiatal bál rendező 20 éves rendezői jubileumára oly ügyesen összehozott. (Mellékesen jegyezzük itt meg, hogy Francit az idén a hölgyek, — mint halljuk — jubileuma alkalmából meglepő ün­neplésben akarják egyik mulatságon részesiteui.) A négyes hangulatát nagyban fokozta a tarka barka ps- pirsüreg, mit az igen figyelmes reá dezőség mindenkinek a fejére jut tatott. Volt kotiliionis. reudjelesövel, akár­csak egy keleti uralkodó látogatása alkalmával. A jobbnál jobb talp alá valókat Bunkó Vince zenekara látta el. A bálou városunk előkelőségei kö­zül megjelentek: dr. Kelemen Samu, Taukóczy Gyula nejével, Körisme zey Antal, Csomay Imre, dr. Fechte! János, Bodnár György, stb. A ki váló sikerben n sgy része B ilönyi Lászlónak van, aki körültekintéssel *ós figyelemmel járt cl a rendezőség gél egyetemben. A bevétel közel van a 2000 koro­nához Asszonyok: Kerékgyártó Istvánné, Kiss Gábornó, Majorosv Mihályné, Deb- reczenyi Zsigmondné, Bánfi Irnréné, Tóth Jánosné. Mat csa Jánosnő, Fe­kete Jánosné, Fogarasy Istvánné, Sulcz Jánosné, Márton Istvánné, Bartha Lászlóné, Márton Lászlóné, Kerekes Ferencné, Bakk Istvánné, Erdy István­ná, Szabó Balázsné, Sáfrán Károlyné, Ackermann Mihályné, Kábái I.-né, Bod­nár Károlyné, Lányi Bóláné, Szegcdy Forencné, Südy Károlyné, Kovács Bá lintné, Bölönyi Lászlóné, Szegedy Ist­vánná, Boros Istvánné, Braun Vilmos né, Feldmanné, Jeney Lajosné, Csapó Lajosné, Simon Istvánné, Lukácsovics- nó, Apjok Józsefné, Heinrich Gyuláné, Moll Kálmánná, Kató Antalnó, Kiss Imréné, Fehér Istvánné, Mónus Lajos- nó, id. Rácz Istvánné, Miklusovszkv Antalné, Mónus Lajosné, Gulya Lász­lóné, Tyukodi Arpádné, Kakuszi Ist­vánná, Bottyán Lászlóné, Paulovits Józsefné, Óvári Lászlóné, Bertánó, Litteczky Ignácné, Lénárd Károlyné, Ájb Gusztávnó, Barabás Bóláné, Hirs Adolfné, Solcz Emilné, Grósz F.-né, Vinklerné, Csapó Jánosné, Ingük Jó- zaefné, Bottyán Gyuláné, Kománcsik Józsefné, Fazekas Andrásnó, Tankóczi Gyuláné, ifj. Rácz Istvánné, Szabó Józsefné, Balogh Dezsőné, Balázs De- zsőnó, Egri Antalné, Dinkgrevénné, Paládyné, Pataki Henriknó, Moldován Antalné, Róth Simonné, Kolb Dávidné, Márkus Samuné, Paládi Lajosné, Bog­nár Józsefné, Száll Imréné, Róth Gyű láné, Vujáné, Veres Lajosné, Fábián Lajosné, Zélig Ábrahámné, Szatmári Lajosné, Bardóly Ferdinándné, Steiner Benőné. Leányok: Bánfi Margit, Tóth Ma­riska, Matecsa Erzsiké, Juhász Ilonka, Hahn Rózsika, Kormos Mariska, Bartha Erzsiké, Bartha Juliska, Kiss Julia, Sorbán Erzsiké, Sorbán Zsuzsika, Érdi Bózske, Bakos Erzsiké, Szabó Margit, Sáfrán Nővérek, Héli Nővérek, Mándi Erzsiké, Bugjos Viola, Kábái Emiké, Bodnár írónké, Lányi Nővérek, Bárdóly Mariska, Boros Juliska, Balogh Nővérek, Feldmann nővérek, Hajdú luliska, Moll Mariska, Kató Erzsiké, Heinrich Mariska, Fehér nővérek, Kis Rózsika (Nagybánya), Kis Etelka (Nagybánya), Rácz Etelka, Miklusovszki Margit, Mó nus nővérek, Daróczi Margit, Anlorkó Mariska, Guja Mariska, Óvári Jolán, Barta Hona, Glatz Margit, Litteczki Mariska (Erdőd), Aib nővérek, Kere­kes Ilonka, Pap Mariska, Juhos Ilona, Gró-z Mariska, Fekete Juliska, Szi­lágyi Hona, Síkos Erzsiké, Német Er­zsébet (Szinérváralja), Szeizer Anna, Bekics Róza, Nagy Juliánná, Vendel Margit, Illés Kornélia, Paládi Erzsiké, Berger Juliska, Wcisz Etel, Weigz Ró­zsika HÍRROVAT. Kinevezés. A vall. ós közoktatás­ügyi miniszter Halász Gizellát az alsosárai kisdedóvóhoz óvónőnek ne­vezte ki. Uj gazdasági felügyelő A földmi- velósügyi miniszter Nagykároly szék­helyijei, az egész megyére kiterjedő hatáskörrel Győry Kálmán nyíregy­házai gazdasági segéd-felügyelőt gaz­dasági felügyelővé nevezte ki s a hivatal szervezésével azt megbízta. Tary Gizella hölgyvivóbajnok. A pozsonyi nemzetközi vivő versenyen tiguape'őtt került döntésre a legelső, hölgyek részére kiirt nyilvános vivó- verseny, melyen Szatmár érdekeltsé­gét. Tárj7 Gizella képviselte, ki a hozzá fűzött várakozásunknak fénye­sen feleit meg. Hét — köztük két osztrák — ellenfelével szemben gyö­nyörű küzdelem után megnyerte az első dijat, a bajnoki szalagot, arany- plakettet- és oklevelet. A pozsonyi lapok dicsérettel Írnak Tary Gizella vivási modoráról és testtartásáról. A hegyi birtokoáság közgyűlése. A szatmárhegyi birtokosság vasár­napra hívta össze másodszorra köz­gyűlését Mint első Ízben, most is uj határnap kitűzésére volt szükség, mert a hatóság a szabálytalanul ösz- -zebivott gyűlés megtartását — anuak fontos tárgyaira való tekintettel — nem eng-délyezte. Az épülő uj kórház A kórházépí­tési bizottsága napokban ülést tartott, melyen az uj kórházépület felépíté­sére vonatkozólag két irányban ho­zott határozatot. Az első határozat szerint a bizottság a pályanyertes terveket szakértők elé bocsátja és ennek megtörténte után teszi meg a tanácshoz intézendő javaslatot a leg­célszerűbb és legolcsóbb terv kivite­lére. Második határozat tekintetbe veszi a város érdekeit s nehogy a kórházba szállítandó betegeket a vá­ros közepén kelljen keresztül hur­colni, az uj kórházépület részére a legalkalmasabb helynek a város tulajdonát képező szentvéri telket tartja s az építkezést oda jelölte ki. Csak rövid utón. A főkapitányi hivatal aminap a szatmári csendőr- őrsparaucsnoksághoz átiratot intézett, hogy legalább egy csendőrőrmoster a városházán délelőttönként állandóan hivatalos órákat tartson. Ezzel a fő­kapitányi hivatal azt akarja elérni, hogy a különleges határozmányok- ban foglalt azon megállapodásnak, mely a hivatal ós a csendőrség kö­zötti érintkezést lehetőleg a szóbeli­ségre helyezi, sikeresen elég tétessék. A közbiztonság érdeke tényleg nem kívánja sem a papírfogyasztást, sem a küldöncök talpait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom