Szamos, 1909. február (41. évfolyam, 26-48. szám)

1909-02-24 / 44. szám

szitui, lltvwcr. IDUl, ö-x ; HÍRROVAT. Erénymenté 3. Történik a Budapest—szatmári gyors­vonat egyik elsőosztályu fülkéjében. Szereplő személyek: Egy fiatal nő, egy ur és még egy ur. A fiatal nő (Orráig érő fátyollal ül az ablak mellett és szórakozottan do­bol az üveglapon. A kupéban ülő ura­kat észro sem veszi.) Az egyik ur (Az asszotiyuyal szem­közt'foglal helyet és kéjeleg az Alföld szépségében. Néha egy-egy gulya kü­lönösen megnyeri tetszését, nagyot esettintget a nyelvével de a tekintete, bárhova is pillant, mindig a szép nőn pihen nieg.) A másik ur (Csöndesen húzódik meg a bejárat mellett, kezében egy angol újsággal.) Az egyik ur (Inkább magának be­szélve) : Mesés vidék. Az ember rabja az örökké füstös fővárosnak, heteken keresztül nem lát mást, mint egy se­reg házat, viszont arról fogalma sincs, hogy micsoda isteni biibáj lakik a vi­déken. A termeszei, ugy e, milyen szép ? A fiatal nő (Akihez a utóbbi szavak intézve voltak, hidegen ránéz, azután gyorsan elkapja megint a tekintetét róla). Az egyik ur: Levethetné a kabátját. A fátyol is sok ilyenkor. Majd meg gyulladok. A fiatal nő (Folbigygyeszli az ajkát, aztán jobban az ablak felé fordul. A fátyolt most már lehúzza egészen az úllaig.) Az egyik ur : Nem is hiszi, milyen roppantul bájos, mikor igy duzzog. Rozsás, naiv arczon harag! Apró bó- bék tesznek igy, mikor nem szabad csintalankodniok a vendégek előtt. (Ke­délyes nevetéssel.) Bájos szép nagysá­gos asszonyom, az istenre kérem, mo solyogjon. Csak éppen egy pirin kőt! A fiatal nő (Fagyos hidegséggel: Befejezte ? Az első ur: Hogy rosszul áll a szi­gorúság álarcza, annak megbirálására én vagyok legalább hivatott, aki gyö nyörködtem már pajzán, jókedvű tekin­tetében, hallottam ezüstcsengésü kaca gását . . . A fiatal nő : Telkemre mondom, nem érdekelnek az emlékei. (Fölkel és le­veszi kabátját. Az első ur fölugrik a segítségére, az asszony azonban kígyó* ügyességgel fordul egyet, a másik pil­lanatban pedig a kabát a fogason függ.) Az első ur: Én is mondok valamit, telkemre. Azt, hogy maga kegyetlen, mert ilyen tréfát üz velem. Éppen azért nevessen szépen, olyan a maga kaczagása, mintha egész gerlefészek búgna. Édes, ugy-e, nevetni fog? Tiz percznyi terminust adok, utána megfo­gom csókolni, ha nem engedelmeske­dik. (Átül az ablaktól melléje és ered ménytelen kísérletet tesz, hogy meg­fogja a kezét.) Ä fiatal nő (Gyöngéden eltolja): Csak semmi bizalmaskodás; egész éle­temben bántott a neveletlenség. Az egyik ur : Sosem volt ilyen édes, mint ebben a felháborodásában. Most már, isten bizony, azért is megcsóko­lom. Egyébiránt (kiveszi az óráját) még csak öt perez. (Villámgyorsan elkapja az asszony kezét és erősen tartja a magáéban.) A fiatal nö (Miután hiába próbált szabadulni. Halkan): Egyszerűen ar- czátlan. Mit gondol rólunk az az ide­gen? Az egyik ur (Tompán susogva): Nem bánom, akár mit is gondol. Én csak magát szeretem, csak a maga édes makacsságát akarom megtörni. A fiatal nő (Lángvörös arczczal): Azonnal engedje el. Akarom. Az egyik ur (Közelebb kúszva hozzá): Nem engedem most már semmiért. Ha gyermek, akkor úgy bánok magával, mint ahogy a gyermekekkel szokás; azt akarom, hogy békéljen meg és sze­ressen egy kies t. A fiatul nő (Remegő hangon, azon­ban én sebben): Soha ! Gyűlölöm, látni sem akarom. Az egy k ur (Még mindig szorítja a kezét, közelebb huzza magához): Maga édes, nagyon édes, kicsit csacsi, aki csak a fejecskéje után indul. Most is ilyen kapric bántja, de azt hittem, okosabb lesz. A fiatal nő: N igyon jól érzem ma­gam Íven ostobának A másik ur (Magában) : Vakmerő, roppant vakmerő ember. Talán jó volna, ha felhívnám magamra a figyel­mét! (Köhécsef erőszakosan, mig re szelős^ó válik a torka.) Az egyik ur (Kezében az órával.) Egy perc van még hátra, remélem, nem mosolyog, mert akkor igazán szerencsétlenné tn°z. (Az óráját kö­zelebb hozza.) Nézze csak, milyen gyorsan szalad a mutató ! A fiatal nő. Biz istenre mondom, sikoltok ! Az egyik ur. Nem fogja megtenni, mert nem szabad megtennie. A fejem be vettem, hogy kigyógyitom ebből a márvány menyasszonyk dásból, meg is akarom tenni. (Odahajlik a feje fölé.) A fiatal nő (Kiragadja a kezét ama- zéból és mindkét tenyerével befödi az arcát. Súgva.) Ilyen botrány! Az egy ur. Maga rendez botrányt. Ha odasimult volna hozzám, minden feltűnés nélkül csókolhatom meg a fülét. Most már az erőszak következik. (Lefogja a kezét és szájon csókolja.) A másik ur (Aki a villámgyorsan í lejátszódó jelenetet szinte megkövesülve nézi végig, s suttogó beszédből csak a suttogást hallja, azonban az asszony „menjen!“ szavára feiugrik. Minden további gondolkozás nélkül felfrics- kázza az egyik urat, majd kiránja a kupé ajtaját.) Mars ki innét hitvány kalandor ? A fiatal nő (Vihogó szemekkel kö­zibük ugrik): Mi köze magának hozzá, hogy az én uram mit csinál! Arcát­lan ! (Az egyik úrhoz). Sanyikám, lásd el ennek a tolakodónak a baját. (Sa­nyikám ellátja, még pedig háromszor egymásután). A másik ur (Künn a folyosón, le­tépett gallérral): Hát érdemes megvé­deni a nők erényét ? Hát érdemes ? Bob. Esti istentisztelet. A szatmámé meti-i ág. h. ev. egy ház h. lelkésze f. hó 28-án vasárnap este 6 órakoi a .Rákóczi-utcai ál), elemi iskolábau búja luinugiaus íuc-utiszteletet tart Farsangi estély. A kath. kaszinó e hó 22-ón tartotta utolsó farsangi estélyét a Cecil-egylet nagytermében, Kereskedők és iparosok figyel­mébe. A Szatmárnémeti Kerületi Munkásbiztositó Pénztár f. hó 21-én tartott igazgatósági ülésében kimon­dotta, hogy f. évi március 1-től kezdve a hivatalos órák felek részére d. e. 8—12-ig tartatnak, mivel a délutáni időre szüksége van a hivatalnak az anyagok feldolgozására. Felkéretnek tehát az érdekeltek, hogy a pénztárt csakis d. e. 8—12-ig keressék fel be- és kijelentésekkel, úgyszintén befizeté­seikkel. Ugyancsak a fenti időben fizettetnek ki a táppénzek és a szám­lák is. Vége a tyúkszemnek. Nincs kelle- met-enebb valami, mint a tyúkszem- Ez a kis apróság, amely gomba módra ^enyészik, a legkellemesebb perceinket képes tönkretenni. Csaták, házasságok (igen közel álló fogalmak) és 6gyéb furo-' ügyek mentek fuosba egv nyo- moHi r tyúkszem miatt. P rüg milyen gyszerü a gyógyúása El k?ll menni a „P Diióuia“ (Zo ! m-r-fijif ) türdöbe, ahol az ujoüiia.i alkalmazót,' sz k>riÖ azt bi.t.os kézzel örökre eltávoii ji. Ahova feljárni is bajos a sikár'ői tin :g-h g h; t-ru-'1 !■ üö«jő ihat''* i kiircosi-or egv félliteres bn .da 25 k- rj- ;l'. Saj «»ökósá 4. éves sikáríói p os a\ oi.or — „Hungária gyöngye* címen, egy buteha 50 kiad ■>r A';i ni", m m bósbVta, keresse f ‘sn „Hungáriát,.* Nagyon igaz, hogy hajdan is jó or you- a „Hungária“ ban; mostan is ajánljuk, ha kifcüuó búrt akar inni, korcsé f-1 a „Hungáriát.“ Üvegáruk vásárlására leg­men ge m ájAo.jak Wels» Albert • í-'m-ri o-get. Baka* s :őlő kilónkint 50 krajcárért kapható Hákóczi-u. 9. szám alatt. Vidék. Orosz falu. Sertésvész. Oromfala községben a ■n-ri.H.t. ész járvám szerűen ’^pett tel Csenger. Országos vásár lesz e hó 26 án C <-ng“ibeu. Szerkesztői üzenet. Fillibchen. Visszavonult teljesen a társaságtól. Már heiek óta nem láttuk. Megtalálta a teljes vigaszt fájó sebeire. Két bánatos férfiú azóta lehorgasztott fejjel és reménytelenül jár. Egy szőke asszonynak. Nagyon hely­telen és elfogult a felfogása. Azért, hogy valaki a színművészet berkeiben műkö­dik és véletlenül poéta, még hozzá sze­relmes is, versben megii hatja, hogy csak „Ő* neki játszik. A valóságban úgyis másképpen van. Hiszen ott áll nem csal, előtte a nagyközönség, de a háta megett a rendező, sőt az igazgató is, akik a kisajátitásra bizonyára gázsi elsajátítás­sal felelnének. Egy cseppet sem árt neki e dolog. De maga féltékeny 1 Ez kiviláglik azokból a vékony nőies so­rokból. K. J. Alkalmi versét a legjobb szán­dék mellett sem adhatjuk közre. Talán prózai dolgai jobbak, lássunk valamit 1 Villámütött. Terjengős, elemi olvasó­könyvbe illő leírás. Ha még riport volna, úgy fellehetne dolgozni, de mint elbe­szélés végtelenül naiv. Paci. „Három strófás kis verse Nagyon megindított“ . . . Ezen sorai által megindítva igy folytatjuk: Okát soh’se keresse Illő helyére jutott. Válaszát írja meg levélben, de ne tetőzze S. urnák a bűneit. Főszerkesztő: Dr. Tanódy Endre Munkatárs: Nagy VinCZ8 Felelős szerkesztő • Ifj. Litíeczky Endre 3d irásu ?gy(ti teívétetik Cim a kiadóhivatalban. Tcrmlny iizktwet £?£!£ dr. Lehoczky János ur házába helyez­tem át. Franki Mihály. fcink* báli ruhákat l0g WlJJtyt szebben tisztit: Hájtájer Pál gőz- és villanyeröre berendezett kelmefestő, vegytisztító- és gőzmosógyára. Főüzlet Kossuth Lajos utca 10. Fióküzlet Kazinczi utca 17. — — (Zárdával szemben.) — — Gabona-piacról. Budapest. 1909. fobr. 23. Határidő Déli zárlat. Buzakinálat és vételkedv mérsékelt. Szilárd irányzat mellett 14000 ezer méter- mázsa került forgalomba 5—10 fillérrel drágább árakon. Egyéb gabonanemek szilárdak. Idő; hideg. 1909. április búza — 13-39—40 „ „ rozs — 10-61—62 „ „ zab — 889—90 1909. májusi tengeri — 7'47—48 „ okt. búza — f 1-48 -49 „ „ rozs — 971—72 Értéktőzsde. Déli tőzsd i. Délutáni zárlat. Magyarhitel 722-— 721- — Osztrákhitel —•— 621.25 Korona járadék —■— 91-70 80/1909. kib. szám. Hirdetmény. Szaimár-Németi szab. kir. város közigazgatási bizottsága ezennel köz­hírré leszi, hogy a szatmár-bikszádi helyi érdekű vasút részvénytársaságnak Harunan Maliid elleni kisajátítási ügyé­ben a szatmárnémeti i 4284. számú telekjegyzőkönyvben I0837|a. hrsz. és 6445. számú telek jegyzőkönyvben 10838. hrszám alatt foglalt ingatlanokból (Szántó a Sulymosháton) a nevezett vasút céljaira igenvbeveendö területek­re vonatkozó kisajátitási eljárásnak a kiküldött bizottság ált il Szatmár-Németi szab. kir. város tanácstermében leendő megtartására a határidőt 1909. évi március hó 19-ik napjának d. u. 3 órájára kitűzte. Erről az érdekeltek azzal értesittet- nek, hogy a bizottság a kisajátítási terv megallapitása felett akkor is ér­demileg határoz, ha az érdekeltek közül a tárgyaláson senki sem jelenik meg. Szatmár-Németi szab, kir. város közigazgatási bizottsága 1909. febr. 19. Dr. Vajai/ Károly polgármester, biz. elnök. 1156—1908. végrh. számhoz. Árverési hirdetmény. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-c. 102. §-a értelmében ezen­nel közhírré teszi, hogy a szatmárné­meti kir. törvényszéknek 1908. évi V. 8476. számú végzése következtében Dr. Ehr weich Lipót ügyvéd által kép­viselt Szatmári közgazd. bank javára Bura László és társai ellen 400 K s jár. erejéig 1908. évi május hó 29-én foga­natosított kielégítés végrehajtás után le­foglalt és 860 koronára becsült követ­kező ingóságok, u. m.: ökrök, lovak nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a halmi-i kir. járás­bíróság 1908-ik évi V. 304 -2. számú végzése folytán 400 kor. tőkekövetelés- ennek 1907. évi december hó 11. nap játói járó 6 százalék kamatai, egyhar' mad százalék váltódij és eddig összese11 167 korona 96 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Kisgér- cen adósok lakásán leendő eszközlésére 1909. évi március hó 2-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érin­tett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t-c. 107. és 108. §-ai értel­mében készpénz fizetés mellett, a leg­többet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingó­ságokat mások is le- és felülfoglaltat­ták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Halmi, 1909. évi február hó 12. napján. Markovics kir. bir. végrehajtó

Next

/
Oldalképek
Tartalom