Szamos, 1909. február (41. évfolyam, 26-48. szám)

1909-02-21 / 42. szám

SZAMOS (1909. febr. 21.) 42 szám 2-ik oldal. El Boszniába! Itt a mozgósítási parancs. A kassai hadtestet mozgósítják. Elérkezett a „nagy“ pillanat. Most már nem lehet tagadni, a mozgósítás — befejezett tény. A 6 ik hadtestet mozgósítják s így 30 nap múlva a szatmári lak­tanyák megüresednek. Kassáról érkezett sürgönyünk je­lentése szerint mörkensteini Mörk János kassá hadtestparancsnok a napokban Bécsben időzött s résztvett a had vezetőség tanácskozásaiban, melyeknek eredményeként a had­testparancsnok tegnap Kassára visz- Bzaérkezve, magával hozta a 6-ik hadtestnek szóló mozgósítási paran­csot. A mozgósítás tényét, melynek előkészületei közel 30 napot vesz­nek igénybe, most még nem publi­kálják, mindazonáltal elvitázhatlan, hogy március hó 15-én az egész kassai hadtest elindul a fekete hegyek országába, hogy megvédje a „monarchia“ érdekeit. Jegyzetek. Budapest, 1909. febr. 20. Az idén rendkívül mozgalmas élet van Budapesten. A jeles koncert ezők csak úgy tódulnak hozzánk. Egy pár hegedű és zongora virtuóz jó hírünket költötte tavaly s ezt használja ki, nz élelmes impresszáriók hada. Hara­gudni nem lehet érte, az üzletet mindig kvalitásos művészek takarják. A fővárosi ember pedig fizet szívesen, különösen akkor, ha ellenértéket kap a Vigadó vagy Royal-beli zsölle árért. A szenzációt mégis az operaház tá­jékán kell keresni. Zenei szenzáció ? Isten tudja. No hát zeneinek okvetlen zenei, mert muzsikusok és siederek szerepelnek a játékban, de zenei ered menynek mégis csak nehezen lehet elkeresztelni azt a triviális újdonságot, ami nálunk már nem is újság? A ké­szülő újabb operai sztrájkról beszé­lünk. Szegény Mészáros! Primhegedüs- bőí igazgatóvá kellett lennie, hogy mint szerencsétlen flötás mutatkozzék be a közönség előtt. Mert ha nem is flótás ez az Eliánán és II. Rákóczi Ferencen átszűrt komor tekintetű ope­rai totum-faktum, de nagyon, nagyon szerencsétlen. A karok után most a magánszereplők szegzik mellének az élesre fent tört. Anthes, Takács, Lu- nardi, Szamossy Elza és Sándor Erzsi s a többiek ezt kiáltják feléje : Nem énekelünk ha ... . ha és itt jönnek az okok: — Kikérjük magunknak a sok és indokolatlan vendégszerepléseket, meg­untuk és külföldiek gágogását. Hogy mit követelnek mellékes, a formában rejlik a tragédia. S ebben bizony van egy jó adag kulturálatianság. Ha már itt tartunk essék nehány szó Palmay Ilka esetéről is. Pálmav Ilkát inzultálta egy huszártiszt Illető­leg csak akarta, mert ott termett a kalauz s útját állta a tolakodónak. így Írták meg ezt a lapok s közben erősen elítélték a katonát, kigyót-békát ráki­áltottak a heveskedéseért. A művész­nőnél a kaland után nehány nappal sokan voltak együtt. Pálmay egyik régi tisztelője felháborodva fakadt ki a részletek hallatára. — Nagy Ízléstelenség volt attól a katonától. — ízléstelenségnek Ízléstelenség volt, folytatta egy bajusztalan kritikus, aki a nyarat rendszerint Folkestruchin tölti, de hát éppen azért volt ízléste­len, mert volt Ízlése. Egy nagy finánckapacitás halt meg az elmúlt héten Beck Nándor báró. Igen joviális öreg ur volt, aki szabad óráiban sokat foglalkozott zenével, fes­tészettel. A festőket jóformán vala­mennyit ösmerte. Egy alkalommal meg­látogatta egy fiatal piktor. — Méltóságos uram ! Nagy nyomor­ban vagyok — mondta — legyen szives kölcsönözzön száz forintot, majd elsején megadom. Beck mosolygott s átadta a sovány legénynek a száz forintot. — Tehát elsején? Kérdezte mégegy- szer jóságosán. — Feltétlenül, mondta most már vigan a festő. Az adós azután minden elsején megjelent Becknél és pontosan hala­dékot kért. így ment ez vagy nyolc hónapon keresztül. A báró végre meg­unta a dolgot s igy szólt az éppen haladókot kérő piktortól. — Barátom, ne elevenítsük fel any- nyiszor azt a régi dolgot, majd meg­fizeti, ha .sok pénze lesz. Önnek is kellemetlen ez a folytonos moratorium kérés. — Jól van báró ur, velem lehet beszélni, de akkor legyen szives ötven forinttal megtoldani a kölcsönt. — Egy feltétel alatt, mondta Beck Nándor élénken. — Parancsoljon velem, szólt udva­riasan a festő. — ... Ha soha sem adja meg! S mert "a piktorok könnyelmű bo­hém emberek, történetünk hőse bele­ment az egyezségbe. * Még egy kölcsönügylet. Az Otthonban nemrégiben sokat nyert Bródy Studor kártyán. Oda­ment hozzá egy fekete fürtü s a délután folyamán letört fiatal uj ságiró. — Sándor bácsi ! Adjon tiz foriu tot, nagy szükségem van rá. Bródy ránéz s egy hatalmas füst- gomoiyon keresztül az ö különös aiiceutusával mosolyogva mondja: — Nem adok cigánykám! A múlt­kor is megadtad * A kedves, derék jogáo'.gyerek, Ns- mónyi Jenő felcsapott női zenekar prímásnak. Tókepéuzesség, g ,vallét-- kodás, jogászkodás és ujságfhkáiás után! Szegény fiú, hány pályán volt már, pedig az igazira vol-aképen még most sem talált még rá. Tagad­hatatlanul nagy finánc-zsenialitás van benne. Éveken keresztül száza­kat vágott a prímások arcába és eze­ket a százakat most szép szerivel a publikumtól szerzi vissza. Bizony, ennyi éleslátással bankot igazgat­hatna. Színház. Heti műsor: 21-én, vasárnap d. u.: Csspürágók, Operette. Félhely árakkal. 21-én este: Forradalmi nász, szinmű. Páros. II-szor. Drótostót' A Forradalmi nász pre­mierje helyett Nyarai Antal szolgál­tatta a várt szenzációt. Pfefferkorn szerepében brilliáns alakítást nyúj­tott s megtartotta a szerepet Lehár által konstruált Z3ánerbeu, anélkül, hogy — mint oly gyakran teszik — ezt túlzásba vinné. Értékes hangján gyönyörűen szólalt meg Lehár fül­bemászó muzsikája. Bállá Mariska élénk játékával illesztkezdatt a pom pás előadásba. Farsang. Febr. 23. Nőegyloti bál. Protestáns-bál. Szatmár, febr. 20. A Pannónia díszes terme, mely délszaki növényekkel volt a háttér­ben emelt pódium körül ékesítve, csak úgy 10 óra körül kezdett élénkülni. Ettől az időtől kezdve az elegáns fogatok gyors egymásutánban követ­ték egymást. A fényes terem, ahol már Vince javában húzta & bosztont, főleg a rózsaszín, kék toalettek szín- pompájában vibrált. A rendezőség a hölgyeket igen csinos táncrenddel ajáudóko2ta meg. Úgy a földszinten, mint a karzaton a közeli és távoli vidék gentry csa ládjait láttuk együtt, bár városunk is szép számmal volt képviselve. A jelenvoltak névsorát itt adjuk: Asszonyok: Bartl Róbertné, In by Béiánó, Üray Gé/.áné, Cholnoky lm róné, Berey Józsefné (Nagyecsed), Boer Eudrónó (Mezőpetri), Méndy Zoitánué (Sz. Varalja), Govrik Ödön­né, Kölcsey Gáborné, Horváth Lt- josnó, Maróthy Sándoraó (Gacsáiy). özv. Stépán Gézámé (Máramarosssi- get), özv. Kováts Gyuláné (FeUő* visó), Sehönpfug Béláué (Nagyká­roly), Luby Gyuláné, özv. Haw.-d K* rolyné, Mentzáros Zoltánná, Jármy Miklósáé (Nagydobos), J; key Ilona, Jármy Andrásáé, Madaraasy Dozső- né (Pátyod), Szegidy Anfcalné, Bakó Gyuláné, Jármy Andorné (Nagydobos), özv. Gyene Károlyné, dr. Loitner Ernilné, Lengyel Imráaó. Leányok: Luby Anna. Nagy Leou- ka, Oholnoky Ilonka, Boer Emmy, Boer Sarolta, Máudy Gizi, Govrik Margit, Beray Mariska, Horváth Sá­rika, Longyel Anna, Leimen Sárika, Maróthy Juliska, Kovássy Rózsika, HawelAda, Menszáros Margit, Jármy Gizella, Nagy Erzsiké, Luby Margit, Jármy Linke. Jármy Mariska, Ma­darassy Olga, B-xkó Zsófíka, Gyene Mariska, Tóth Juliska. A karzaton megjelentek : özv. Bo­rús Józsefné, Szilágyi Bóláné, Sae- gedy Antalné, Uray Dazsőnó, Sala­mon Janosné, özv. Gyene Z-igaiond- né, Markó Káimánaó, dr. Halász Je­nöné, Bakó Lijosné, Fogarassy Sán- dornó, Asztalos Sándoraó, dr Sbiok Elemérné, Erdélyi Istvánná, Sohuila Edéné, Heinrich Viktorné, Küszner Albertné, Papp Jáuosná, Uray Je­nöné, özv. N-igy Eiekné, Urajr Olga, Vad Viola, B:ky Kiroyné, Pirkler Józsefné, Szalánozy B ;rtalanné HÍRROVAT. Az első hó. Mikor decemberben leesett az első hó, szüztiszta, fehér pelyhekben : Rátót község bölcs bírája a kisbiró utján gyűlésre hívta össze a falu képviselőit. Hosszas pro és kontra beszédek elhangzása u áa kimondta az érdemes kupaktauács, hogy aki a frissen esett szép, tiszta havat be- piszkolja, az öt forintokra lesz meg­bírságolva. A szigorú határozatot élénk he­lyesléssel vette tudomásul az elöljá­róság, majd hangos diskurzus köz­ben elhagyták a községházát. Hát uram fia, mi történik e köz­ben ? Jön egy szemtelen veréb, fel­száll a faluháza udvarán levő akácra s egy cseppet sem respektálva az iménti határozatot, rebene gesta: elkövette a most megbólymgzett cse­lekedetet. Nosza, lett erre felháboro­dás. Egy nyomorult veréb nyíltan szembehelyezkedik a tanács határo­zatával ! Ez példás büntetést érde­mel. Ei kell fogai a verebet — adja ki a parancsot a biró, mire az összes elöljárók árkon-bokron űzve a vere­bet, végre elfogták. A biró kimondta az ítéletet, mely szerint a kisbiró a verébbel felmegy a toronyba s onnét ledobja. A kis­biró az utasítás szerint cselekedett, de az átkozott madár nem megint elrepült ? Nagy nehezen újra elfogták a sze­gény állatot s a biró kimondja : — Nem jól volt az előbb. Most a kisbiró felmegy újra a toronyba s a verébbel együtt leugrik. A kisbiró fel is ment, le is ugrott, a karját is eltörte, de — a veréb mégis e’röpult . . . Nem méltóztatik úgy vélni, hogy ez a szatíra kissé a sajtóra is alkal­mazható ? Lim, az okos rátótiak öt forintra akarták büntetni, aki a havat be- piszkolja s nem vették észre a jám­borok. hogy ők maguk voltak azok, akik össz8-vissza gázolták, pocsékká tették az egész határt. Nos, kérem, körülbelül igy va­gyunk mi is. A magyar sajtó szóval, tollal harcol a pornográfia ellen, de elfelejti, vagy tán nem is akarja te­kintetbe venni, hogy ő maga az el­sősorban, aki a szüztiszta fehér ha­vat bepiszkolja, Adassék tisztelet a kivételnek. Kovács Gyula temetkezési intézete Szatmár Kazinczy uteza 15. szám alatt — (volt Vajay-házban) megnyílt, szemben a református gimnáziummal. — A legmagasabb igényeknek megfelelő temetéseket a legjutányosabb ár mellett eszközöl helyben és vidéken. Temetkezési társulatoknak ked-ezményt nyújt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom