Szamos, 1909. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1909-01-03 / 2. szám

XX(XI évfolyam Szalmár, 1909 január hó 3-, vasárnap­FIGGETLEI POLITIKAI MAPILAP. A „Szatinármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Előfizetési d i j : Helyben: egy évre 12 K. félévre 6 K. 'A évre 3 K. I hóra I K. Vidéken: . „ 16 . „ 8 2 „ Egy szám ára 4 fillér. SZERKESZTŐSÉG és .KIADÓHIVATAL: Rskóozi-uícjB 9. sz. ' eiefon: 107. lU.-idonnemS dijai: Ssotmáron, a Up k &JóbivatftJafcao (t«etet>uok HIRDETÉSEK: Késspénafizetés mellett a legjutányosabb árban köz&Uetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között miuden szó 4 fillér. Csak a vérünk és pénzünk árán. A kormány újévi nyilatkozatai el­hangzottak, de valljuk meg nem sok újat és biztatót hozott ez az omini- zus pénteki nap. Megtudtuk tehát ismét a miniszter- elnök nyilatkozatából, hogy Ausztriá­nak létszámemelés kell és lesz kato­nai engedmény a bus magyarnak. Mert enélkül, vérünk és pénzünk nélkül,‘magyar nyelvi engedményekről szó sem lehet. Korona hivatkozik a nemzetközi helyzetre, a küszöbön lévő háborúra, melyhez jó magyar vér és péuz kell. Ez a kis mumus fogja megnépesi- teni a kaszárnyák udvarát és kiva­salni agyonsanyargatott nép utolsó filléreit. És ehhez a most készülő pirulához kell ostyának a rég alkalmasnak ígérkező magyar nyelvi engedmény, mert Ausztria, ha ad is valamit azt potyára nem adja soha. A miniszterelnök nagy óvatosság gal a íuzióról nem nyilatkozik, mert ő nem vezére egyetlen pártnak sem, beszél azonban helyette a néppárt, mely bejelenti, hogy fontos szerepre vállalkozik. Ellenzék lesz, ha a fúzió létre jön, amit ők barátságos szem­mel néznek. Kossuth Ferenc minden bizalmát a mindent megváltó fúzióra helyezi, mellyel reform terveit keresztül vinni reméli, melyek között első sorban a sztrájkjog szabályozása a demok­ratikus adóreform, a tisztviselők szolgálati szabályzata szerepelnek. A bankkérdésre nézve, mely a legmostohábban áll, bízik az egyönte­tűségében, már tudniillik a kormány­nál, ahol ugyanis ezen tárgyban nagyon is ellentétes vélemények ural­kodnak. Remény van azonban rá, hogy létre fog jönni az egyöntetűség a bankkérdésre nézve is, még pedig olyan módon, hogy valami formával ejtik el az önálló bank ügyét. ÖSsr* Előfizetéseket kérjük megújítani ! Az uj esztendőre szükséges: Üzletikönyvek, Számlarendezők, Másolóprések, Tentatartók, :: Bélyegzők minden létező kivitelben a legolcsób­ban beszerezhetők : Weisz Zoltán könyáruházában, a Gutmann-palotában. — — Telefon: 201. szám. — — A politikai helyzet. A jelen politikai helyzetet úgy Andrássy, mint Széli, válságosnak tartják, melynek indító oka a bank- kérdés felvetése. Az államférfiak kertelnek, frázisok­kal igyekeznek a közvéleményt te­relni. Wekerle, Andrássy, Zichy a közös bank mellett foglaltak állást, mig Kossuth és részben Apponyi ellene vannak. Kossuth Ferenc állapota annyira javult, hogy ma már el is hagyta az ágyat. A „Szamos,“ dacára a napilap folytán bekövetkezett fokozott elterjedésének, nem emelte hirdetési díjszabását. TÁVIRATOK — Saját tudósítónktól. — A kalabriai katasztrófa. Róma, január 2. A reggiói és pálmái kerületekben a halottak száma harmincezer. A földrengések minduntalan ismétlőd­nek. Az olasz kereskedelemügyi miniszter intézkedett, hogy a ret­tenetes károkat szenvedett keres­kedők hat havi fizetési haladékot kapjanak. Pusztulnak a sebesültek Nápoly, jan. 2. A messinai francia főkonzul le­ányával együtt elpusztult. Felesége megmenekült. Egy olasz operaéne­kesnő egy szálló ablakából az utcára ugorva menekült meg, azon­ban 100,000 lira értékű ékszerét a föld nyelte el. A hajón szállított sebesültek közül sokan meghaltak. íjféli levél Budapestről. Este tizenegy órakor elcsöndesedik a budapesti utca. Aki színházban ▼olt, már hazament régen ; a ká- véházazó nyárspolgár is hazafelé cihelődik ásitozva, az éjszakai ala kok pedig most még csöndes em­berek. Vacsoráznak, orfeumban ül­nek, vagy a klubban kártyáznak. Az ő idejük még nem érkezett el. De éjfélkor egyszerre fölóbred az éjszakai város. Ez a lumpok virra­data. Az orfeumokból, zengerájok- ból kitódul a nép és vidáman cse­vegve indul meg az utcán. Kocsik robognak erre-arra és az éjjeli ká vóházak előtt dupla fénnyel ra­gyognak ki az ivlámpák. Zagyva eigánymuzsika árad ki a ködös ablakokon és az aszfalton lármás rajok húzódnak el kurjongatva. Beesett mellű fiatal emberek, kik nek nincs nyugvásuk egy helyen, hanem sorra járják az összes mu­latókat; megrögzött ivók, akik már éppen eleget öntöttek a garatra és most dünnyögve, dúdolva, mo- nológizálva kezdik meg a részeg emberek kalandozó kóborlását; jo­gászgyerekek, akik sehogysem tud­ják eldönteni, hogy hová menjenek, minden sarkon megállauak tanács kozni, közben pedig elol’ogatják az utcai lámpákat és megkerget- tetik magukat a rendőrrel ; éjjeli Don Juánok, akik végig udvarol­ják az egész utcát és itt adnak túl azon az elmésségükön, ami ben­nük rekedt a legutóbbi zsuron. Kurjougás, muzsikaszó, kocsirobo gás, kiáltozás el nem hallgat egy pillanatra sem, és néha vidám si­koltozás hallatszik: beosipett, lo- bogóhaju leányokkal kergetőzik valaki. De az igazi élet benn van a kávé- házban. Egy asztalnál vidékiek ülnek. Bort isznak és a képük már piros, a szemük tüzel, de moocanni sem mernek a helyükön, hanem halk tisztelettel udvarolgatnak a mellettük ülő dámáknak. (Ez nem is csoda, mert a mióta a tisztessé­ges társadalomba bevonult a kacér divat, a hölgyek úgy öltözködnek, mint a legexkluzivebb hercegnők. Alig exkluzívak ) A cigány köze­lében snájdig huszártisztek huzat- ják a fülükbe a nótájukat, mig egy másik asztalnál gyalogos tisztek komor, ünnepélyes arccal isszák a megszámlálhatatlan palack söröket. Egy vidám kedélyű ifjú, kiáll és ordítva danolja : „Kinder, wer kein Geld hat, der bleibt z'Haus!“ . . . Egy asztalnál újságírók ülnek. Most jöttek a munkából és köznapi, ko­moly arccal iszszák a piccolot. Kö­rülöttük kavarog, zug az eszeve­szett mámor és ők arról vitatkoz­nak, hogy megbukik-e Wekerle ? A mulató tömegen átvonul olykor egy-egy alak abból a tarka, saját­ságos társadalomból, amelyik az éjszakából él. A kis púpos házaló, aki erszényt, inggombot, képes­lapot tart a ládibájábaa, de bizal­masabban megsúgja, hogy vannak urak számára való fényképei is. A könyörgésre bedresszírozott rik- feancsgyerek, aki iparszerü gyakor­lottsággal súgja a főiedbe: — Szegények vagyunk... tessék egy újságot! A virágárusnő, aki valaha a félvilág csillaga volt és most asztaltól asz­talhoz megy néhány szál virágjá­val. Itt összeszidják, ott durva tréfát űznek vele, amott sző nél­kül fordítanak hátat neki és ö megy tovább változatlan föstöti arcával, állandó mosolyával. Lassan-lassan ritkul a vendégsereg. A huszártisztek valamelyik szepa- réba húzódtak vissza; a söröző bakatisztek peckes, haragos tartás­sal tántorognak ki, — tarkán, vál­tozatosán tódul ki a nép az utcára és szemben találkozik egy másik néppel, amely most indul munkába. És a lump meglepetve dünayögi : — Teringette, már meg virradt! 'eJs'-eSs' Egy percig se gondolkozzék, venni, feltétlenül Grünfeld Testvérek Masabban felszerelt keresse fel Kazinez y-utcán, Rendkívül eleső árak! a WalIon-házban. czipőraktárát Rendkívül olcsó árak I KKAMEß BÚTOR RAKTÁRA HÁM-JÁNOS-UTCÁN. — A SZÍNHÁZZAL SZEMBE. SZATMAR. <% SÍ nn mnrvnHn r>r»nr»nrv l/nnrmn 1/A, b„l> «r» nn í/mmnonnrrm Reiter és Róth

Next

/
Oldalképek
Tartalom