Szamos, 1909. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1909-01-29 / 23. szám

8. oldat SZAMOS (190®. január 29.) 2$ dk szám. fúzatásomat » miüt bizottsági tag méltán megbántatok választóimat tartva atena előtt, nyomban szólásra emelkedtem Az előttem elhangzott tarthatatlan állításokat visszavetve, az ügy érde­mében azt adtam elő, hogy nekem s az ón álláspontom szerint igeu min degy, hogy az uj gimnázium az 1st- vin-téren nyer e elhelyezést, avagy a zárda kert levágandó végén, Ei utóbbit csak annyiban tartanám he­lyesebbnek, mert ez a Yerb5czy-ut mielőbbi, előzetes megnyitásához van fűzve s ez az előzetes, gyors utea megnyitás városunk egyik felét, az ezideig mindég lenézett, középül« teink stb. elhelyezései alkalmával mindég mellőzött jó magyar Németit mielőbbi gyors fejlődés felé vezetné. Ámde az István-téri elhelyezés el len sem lehet kifogás, sőt ellenkező­leg városi rendészet és szépészet szempontjából ez a hely igazán ön­ként kínálkozik. Az uj tanintézetet itt is kertek vennék körül, bőséges és jó levegő tekintetében nem lehet tehát kifogás. Egy kifogás eshet (tehát) osupáu ellene, de ez is olyan, amely ellen a mai kor haladottsága, keramit-makadám vagy faburkolat létesítésével avagy a létesítendő épü­letek s tantermek elhelyezése álfa! sikerrel vódekezhetik. Ez a Kazinczy- utcai forgalom zajossága. ügy mondám, osak kombinációról lévén szó, én ezen elhelyezésnek is igaz hive vagyok s az leszek, külö nősen azon szempontból, mert ha az uj kir kath. főgimnázium az István- tórre jött, tekintettel a Németiből egyedül kivezető Kazinozy-utca kes- kenységére, egy okkal több és pedig most már az egyház szemében is nyomatékos argumentum fogja sür­f etni a szokatlanul hosszan vajúdó erbőezy-körut megnyitását. Ezek a történeti előzmények, ez volt s ez ma is az én „Merényletem“ (Folyt, köv,) Fekete gyémánt az Avasban 180 centiméteres kőszén- réteget találtak Bujánháza, 1909. jan. 28. Hosszú, több évi fáradtságos ku­tatás eredményéről hozott ma hirt a táviró Bujánházáról dr. Dobossy Endre ügyvéd bányatulajdonosnak. A kitartó költséges munka meg­hozta az eredményét, a mai napon 160 centiméteres, kitűnő barnaszén rétegre találtak a fúró munkások, mely réteg szélessége megfelel azon méretnek, mit az állam gazdasá­gosnak tart a kibányászásra. Városunk gyáripari fejlődésére ezen nem csekély fontosságú hir bizonyára messze kiható eredmény­nyel fog járai. A kutatók Az első nagyobbszabásu akciót a kőszén kutatására, mintegy 2 évvel ezelőtt dr. Tatár János szinérváral- jai és dr. Dobossy Endre szatmári ügyvédek kezdették meg, amikor is immár mintegy 16,000 hold terü­letre a kutatási jogot megszerezték és 14,000 hold bányászati jogát megvásárolták, ami azért is fontos volt, mert az állam csakis ezen megszerzett terület kimutatása után nyújt segédkezet a kutatásra. Az eddig talált kőszén a szakér­tők megállapítása szerint 4500— 6200 kalória» kitűnő barna szén. Hosszú, fáradságos munkába ke­rült, mig oda jutottak, hogy a kincstár a mintegy 200,000 koro­nába kerülő próbafúrásokra vállal­kozott. 5 próbafúrást végezett Vámfalu és Feläöfalu között egy frankfurti fúró társaság mig mostani ered­ményhez jutott. A megállapodás szerint az állam átveszi a bányát és a mostani kes­keny vágányu vasutat rendes nyom­távúvá alakítja át, vagy mi szintén tervbe van véve Királyházáig vo­nalat húz. Cukorgyár városunkban. Teitelbaum Herman bankigaz­gató, dr. Böszörményi Emil ügyvéd és Németh Elemér nagybirtokos, egy közös kérvényt adtak be a városi hatósághoz, melyben váro­sunkban felállítandó cukorgyár lé­tesítésének előkészítő munkáira a város közönségétől 1000 kor. segélyt kérnek, elszámolási kötelezettség fentartásával. A kérvény beható szakértelem­mel foglalkozik ezen gyártelepnek városunk fejlődésére való nagy jelentőségű befolyásával, továbbá azzal, hogy egy cukorgyár mint par excellence mezőgazdasági alko­tás Szatmármegye mezőgazdaságá­nak is egy hatalmas lökést adna és intenzivebb órdekszálakkal fűzné városunkhoz a megye távolabbi körzetét. Ezen kívül feltétlen biz­tosítja városunk közönségére so- cialis szempontból mindazon elő­nyöket, a melyek egy nagyobb gyári vállalat által várhatók. Remélhetőleg a városi hatóság mérlegeli ezen nagy gyári válla­lat által biztosítandó előnyöket és a kívánt 1000 kor. előleget a kérel­mezőknek megadja. Véres bosszú egy keringő miatt. A szomszédos Pete községben ta­valy télen táncmulatság volt s reggel fele nőválasz jár. A falu szépséges lánya Varga Ilonka sehogy sem óhaj­tott imádójával Lázin Endrével ke ringőzni. A nőválasz elmúlt és Lázin Endre petrezselymet árult. Ettől a perctől kezdve rettenetes düh gyűlt Lázin Endre szerelmes keblében és bosszúját a gőgöa nő fivérein óhaj­totta kitölteni. Az egész falu legény­sége Lázin Eadre pártjára állott. Miüden alkalmat megragadtak, hogy a Varga fiukkal haragjukat éreztes­sék. Az ellenségeskedésben méltó el lenfelekre találtak, mert a Varga fink minden szóvitánál gyorsabb elinté­zési módnak tartották a bicska forgatást. Múlt év szeptember 6-án újból táncmulatság volt Petében s mikor a fiatalság már jól letáncolta és agyon itta magát, este 10 órakor a korcs­mában összetalálkozott a két Varga fiúval. Csakhamar megkezdődött a karc, repültek a pálinkás üvsgsk és előkerültek a bicskák is. Varga Ignác és Varga Ferences! ízemben állott az egész falu legény­sége. A túlerő természetese» hama­rosan el is bánt velük és valóságos kálvária utat futtattak végig a falun a Varga fiukkal, kiket agyonszur­káltak Ugy&unyira, hogy az egyik Varga fiú halva is maradt a szia helyen, a másik pedig örökre nyomo­rék maradt. A kir. ügyészség Lizin Endre és 12 társa ellen halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt emelt vá­dat és vádiratában élénk színekkel festi, hogy a felbőszült tömeg milyen kegyetlenséggel irtotta ki Vargáékat Petéből. Asszonyok és gyermekek, kiknek személye kideríthető nem volt segítettek a gyilkosságban és nem akadt az egész faluban egy ember, aki józanságra intette volna a meg­vadult tömeget. A haldokló Varga Ignác könyörögve fordult Deák Fe­renc bíróhoz, hogy védje meg őt és a biró a védelem helyett lefogta a haldoklót, hogy megkapja az utolsó kegyelemdöfést is. Az ordítás és a haldokló jajgatása oly hangos volt, hogy a szomszéd községbe áthallat- szott. Oanau sietett Petébe Posta György, a ki egy járomszöggel a ke­zében megállította a tömeget s igy legalább a másik Varga fiút mentette meg az elpusztulástól. Ebben a bünperben kezdődik ma a kir. Törvényszék előtt a főtárgyalás, mely a tanuk nagy ízámára való tekintettel az esküdtszéki teremben lesz megtartva. A kir. Ügyészséget dr. Jákó Sán­dor képviseli, mig a védelmet dr. Farkas Jenő, dr. Nagy Géza és dr. Antal László ügyvédek látják el, A tárgyalásról és az Ítéletről részletes ismertetést fogunk adni. Romantikus szerelem Ombodon. Megszöktetett leányzó. Az ombodi fonókban az asszo­nyok leányok egyébről sem tár­gyalnak most, mint a szép Linka esetéről, aki váratlanul eltűnt a szülei háztól. Nem volt nehéz rájönni, hogy miért hagyta el a családi fészket, melynek szeretetónél csak a sze­relmi láng volt nagyobb, melyet egy barna legény iránt táplált. Úgy csinálták, mint »z a tark» fedelű vásári könyvekben van meg­írva, ahol a gróf kisasszonyt meg­szökteti a szép pásztorgyerek. A regény hőse Pál István om­bodi legény a hősnő pedig Székely Linka szintén ombodi szemrevalé leányzó. A boldog fiatalok nászutjáról még az ombodi rendőrség feje a bakter sem tud felvilágosítást adni. Tömeges kivégzések Oroszországban. Az egyetlen európai állam, ahol a kivégzésekről csak annyi ször­nyűséggel beszélnek, mint például máshol az adóvégrehajtásról: Orosz­ország. S ebben a kegyetlen ál­lamban is felháborodással beszél­nek a legutóbbi kivégzésekről. Az elítélteket, tekintet nélkül arra, hogy betegek, vagy nem, vérfa­gyasztó kíméletlenséggel a bitó alá cipelték. Két városban, Kiev- ben és Jekaterinosban e hó 28-án huszonhét embert akasztottak fel. Az orosz újságok föiháborodással írnak arról a kivégzésről, amelyet három emberen: Borschakowon, Korzakinon és Tscherekowon haj­tottak végre. Mind a három még kiskorú és az egyik, Korzakin, tifuszbeteg volt. Fésügyár Szatmáron. Megalakult a R. T. 100.000 kor- alaptőkével. A vállalkozási kedv frissebb meg­nyilatkozása egy uj gyár megalakítása. 100000 korona alaptőkével tegnap egy részvénytársaság alakult meg, mely szaru, fésű és mindenféle csont­áruk feldolgozásával fog foglalkozni. A gyár telepét Szatmáron állítja fel s igy városunk egy olyan ipartelep­pel lesz gazdagabb, melyhez hasonló az ország területén egy sincs. Az ilynemű szükségleteinket Ausztriából és más külföldi államokból szerezzük be, mert ilyen iparoikkek előállítá­sára Magyarországon egy gyár sincs berendezve. Körülbelül 2 és fél mil­liót adunk ezekért az árukért kül­földre, ami ezentúl nem fog a mér­leg passiv rovatában szerepelni. A belföldi fogyasztás ellátásán kívül a gyár feladatául tűzte ki, hogy árui­nak egy részével a Balkán piacot lássa el s a kivitellel arányosan a telepet fokozatosan kibővitse s újabb cikkek gyártására is berendezkedjék. Az előállításhoz szükséges gépeket — miután azok Magyarországon nem állíthatók elő — most szerzik be Pforzheimból. A százezer korona alaptőke teljesen jegyezve van és befizetve. Az alapítók közt városunkból Bö­szörményi Emil dr., Antal Lajos, dr. Benedek, Freund Sámuel és Bikkfalvy Endre szerepelnek s rövid idő múlva megindítják a várossal a tárgyalást. A gyár egyelőre mintegy öfcvan munkást fog foglalkoztatni, Amerikai lapok gróf Csákiról. Ki egy gazdag amerikai asszonyt vesz nőül. Egy „Hungáriánkról szól az ének : igy nevezik Amerikában a magyar grófokat, bárókat és nemeseket, még akkor is, ha ősök helyett, csak sötét múlttal dicsekedhetnek. Ez alkalom­mal azonban valóságos grófról van szó, a fiatal és délceg Csáky Kál­mánról, aki huszárfőhadnagyi egyen­ruhában ékeskedik az amerikai lapok hasábjain. A gróf, aki a rangján kívül sze­rencsésen mindent Magyarországon hagyott, csakugyan betalált Ameri­kába, amint azt a „Chicago Exami­ner“ hü magyar fordításban közölt alábbi, szerfölött mulattató cikke bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom