Szamos, 1909. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1909-01-01 / 1. szám

3. 010141. Az uj esztendőre szükséges: Üzletikönyvek, Számlarendezők, Másolóprések, Tentatartók, :: Bélyegzők minden létező kivitelben a legolcsób­ban beszerezhetők : Weisz Zoltán könyáruházában, a Gutmann-palotában. — — Telefon: 201. szám. — — A tanácsból. Nincs restáncia. A városi tanács tegnap délután rendkívüli ülést tartott, amelyben az 1908. évben érkezett és még el nem intézett ügyeket eintézte, bogy az uj évre ne maradjon hátralék. Az uj kút mester szerződése. Városi tanács Dalström Gáza ideig­lenesen megválasztott kutmester szer­ződését elfogadta. A Verbőczy utca rendezése. A rendező bizottság javaslatára a tanács felhívta a számvevőséget, hogy a Verböczy-utca rendezéséhez meg- kivántató 56000 korona kisajátítási költségre jelöljön ki fedezetet. A vá­rosnak ugyanis utcarendezés céljából meg kellene szereznie az özv. Ha- rasztkó Józsefné, Schwadlena Antalné és Weinberger Jakab telkét, amelyekre nézve a tulajdonosokkal a megállapo­dás létre is jött. A rendezés részle­ges keresztülviteléhez is mulhatiauul szükséges a Harasztkó-féie telek meg­vétele, ami 28000 koronára van ér­tékelve, azonban az utca szabályozás után fenmaradó telekrész is jelenté­keny értéket képvisel. Az utcarende­zés iránt a számvevő jelentéséhez képest- fog a tanács intézkedni. A németi lókei't bérlete. A tanács a németi lókert 1909. évi bérletére cs. Mayer Sámuel 1910 ko­ronás ajánlatát fogadta el. Uj közkutak, A váro»i tanács a közgyűlés hatá­rozata alapján megbízta a gazdasági tanácsost, hogy a Honvéd-utcán és a Csokonai-tóren készítendő közkutak munkálatainak megkezdése iránt in­tézkedjék. A Pannónia akusztikája. A tanács felhívta Bálint és Jám­bor építészeket, hogy alkalmilag vizs­gálják meg a Pannónia dísztermét s adjanak s<akvéleméuyt a borzalmas akusztika helyrehozása iránt. A gyógyszertárak évi vizsgálata Tankóczi Gyula főkapitány és a ö- orvos a törvényhatóság területén levő valamennyi gyógyszertár vizsgálatát megejtvén, az erről fölvett megnyug­tató jelentéseket a tanács fölterjesz­tette a belügyministerhez. TÁVIRATOK — Saját tudósitónktól — A Délolaszországi katasztrófa. Az elpusztult községek. Róma, dec. 31. Calabriától—Reggioig az országúton levő parasztházak romjait is elsodorta a tengerár, úgy szintén az óriási terjedelmű narancserdőket. Az utón mindenütt hullák feküsznek. Messina felett öt óriási füstoszlop léiszik Az egész tájék borzasztó sötétségbe van burkolva. A part mentén eltorzult holttestek vázai hevernek. Nagy az orvos hiány. Megállapították, hogy Sin Georgia község is elpusztult több közeli községgel együtt. A hadtest parancsnok vezetése mellett mentő- csapatok érkeztek. Tegnap ismét két földlökés történt, mely a túléltek között borzasztó pá­nikot idézett. A tenger árja sok megcsonkított holttestet veiett a partra. i — Ä politikai tömegsztrájk. A szociáldemokrata párt Andrássy grófnak a szervezetek ellen indított akciójára válaszol a tegnapi napon általános tömegsztrájkot rendelt el. A tömegsztrájk egyelőre csak a fő­város területére szorítkozik s csak később fogják fokozatosan a vidékre is kiterjeszteni. Az e'ső ilyen arányú sztrájk, munkaszüneteiés folytáu vér­ontást is vont maga után. melyről alábbi táviratunk számol be. Véres tüntetések Budapesten. Budapest, dec. 31. A ma estére hirdetett munkás- gyűlés aránylag elég csendesen folyt le. A szónokok általában a politikai tömegsztrájk szükségességét hangoz­tatták. Az inspektiós rendőrtiszt több­ször félbeszakította őket, végül a gyű­lés feloszlatásával fenyegetőzött. A szónokok legtöbbje tavaszra, illetve aratásra radikális akciót helyezett kilátásba. A gyűlés után a sztrájkolok nagy- része a Teréz körüton át az Audrássy- utra vonultak. Zajos viselkedésük miatt a rendőrség többször volt kény­telen a tüntetőnket karddal szétverni, miközben számos sebesülés történt. Este a rendőrség és a sztrájkoló tüntetők között véres összeütközés támadt. A rendőrség többször ismé­telt felszólítását a feloszlatásra kö- záporral fogadták a tüntetők. A ren­dőrök kardot rántva a tömegre ro­hantak s szétverték őket. Sok sebe­sülés történt. Egy kocsis homlokát teljesen kettévágták s haldokolva szállították a Rókus kórházba. Egy rendőrtisztviselő és több rendőr meg­sérült. Hét embert elfogtak, többnél töltött revorvert talállak. A nap folyamán 92 előállítás tör­tént. Az előállítottak ellen megindít ják a büntető eljárást. A tüntetést a munkások többször meg fogják is­mételni. Keleti válság. Lemondott a szerb hadügyminiszter. Belgrad, dec. 31. Stefanovics- szerb hadügyminiszter beadta lemondását, melyet a király elfogadott. A kaszárnya (titka. Kémektől félnek. Kizárták a civileket. A szatmári kaszárnyák most kerül­tek bele a háborús szelek áramlatába, S ha ma már a háborúnak látszatát is kerültetni akarják a hivatalos ka­tonai körök kiadott kommünikéi, si­került azt egy-egy aprónak mutatko­zó szigorú intézkedés révén paralleli- zálni. Egy ilyen intézkedés erősiti meg újabban a háborúra vonatkozó ré­gebbi jóslatunkat. Az a háború réme, amelyről már annyit irtunk, nem a fantazia szülötte, és ha még nem is tört ki, az nem jelenti azt, hogy túl vagyunk rajta. A gyermek nem halt meg csak alszik, s ha a télen esetleg még nem is, de tavaszszal fel fog ébredni. Lent a Brina környékén már far­kasszemet néz egymással az állig felfegyverkezett ellenséges katonaság. Szigorú őrszolgálatokat teljesítenek s a Dienstregíamának háborús időkre vonatkozó szakaszai szerint várják a minden percben bekövetkezhető ösz- szecsapást. Idehaza pedig lázasan folyik a ké­szülődés. A mozgósítási parancs csak felbontásra vár. Ágyuk, fegyverek, lovak és felszerelések minden pilla­natra készen állanak. A legénység kiképzése pedig egyenesen a háborús idők gyorsaságával történik. Ilyen körülmények között, bár nem hat meglepetésszerűen, de a mi felte­vésünket feltétlenül megerősitően iga­zolja a tórparancsnokságnak egy leg­utóbbi rendelete, mely az eddigi uzustól eltérően a civileket szigorúan eltiltja a kaszárnyák látogatásától; a legénységet pedig a polgáriakkal való érintkezés mérsékletére utasítja. Különösen a honvéd kaszárnyát őrzik féltékenyen a polgári szemek elöl. Eddig csak az ajtóban állt egy fegyvertelen baka csak mintegy disz­képen, a rendelkezés óta szuronyos puskával tartja vissza, a kaszárnyában kolják-e még egymást az emberek az Avasban és másutt. A müveit osztályok, a vagyonos osztályok egy kalabriászért még mindig lemondanak Calabriáról, de akik bennünket olvasnak, azok ag­gódva lesik az emberi sors rejté­lyes katasztrófáit. Mindenki azt hiszi, hogy az új­ságot mi Írjuk és a közönség ol­vassa. Pedig íorditva van. A kö­zönség írja és mi olvassuk — és kinyomtatjuk, amit olvastunk. Mint ahogy a jó szerelmes levél első és eredeti példánya annak a szemé­ben van megírva, akihez címezve van. A közönség — az a nagy újság­író. És mint a nagy újságírók (meg a kicsinyek) a saját müveit szereti elsősorban olvasni. Mi csak delejtü módjára hajiunk a mágneses sarokhoz, akár az utca­sarkokhoz is, ha azokból árad az élet, az érdeklődés delejes fiuiduma. Mindezeket sokan fogják félre­érteni, ds leginkább azok, akik ezekben gerinctelenséget és üzletet látnak. Pedig nem szabad felednünk, hogy az újság csak addig hathat, amig él. Akit pedig nem olvasnak, az meghalt, a közönség ellenben rögtön megöli azt a lapot, amely erőszakoskodik vele. Ha komoly, szép és okos dol­gokkal traktálják, bőjtöltetik szen­záció dolgában és erőnek-erejével meg akarják győzi, ezzel felel: — Meg akarsz győzni akaratom ellenére? Hát akkor nem olvaslak és próbálj most már meggyőzni! Élni, élni — ez az újság első kötelessége; mert ha meghal, egyet­len kötelességét sem teljesítheti. Ez már csak világos dolog, ugy-e ? Kilesve a közönség lelkének vibrálását, a nagy címek hangos, harci danájának zúgásában csem­pészhetjük a publikum által irt sorok közé azt, amit mi akarunk mondani és amiről azt kell remél­nünk, hogy évtizedek múlva egy­szer csak igy fogunk szólhatni: — Ni, ni! Most már a közön­ség visszaírja nekünk, amit mi dugáru módjára évtizedekkel előbb a leikébe csempésztünk! rvzaz nálunk is folyik a kisajá­títás munkája. Megerősödünk a nagy c i m ii közönség életerejéből es lassan-lassan feljutunk a tisz­telt c i m ü közönség világába. Akkor aztán majd szörnyen ko­molyak és okosak, szárazak és konzervativek leszünk. A lapunkat ellopjuk a krajcáros közönségtől és átlopjuk a forintos közönséghez. Akkor majd a forintos közön­ség fog bennünket olvasni — akarom mondani, Írni. Hiszen ez csak fokozat kérdése. Önök talán nem is képzelik, hogy micsoda üres utcai újságok a mi legjobb magyar lapjaink egy-egy nagy francia újsághoz képest, amely már bátorságot vehet magá­nak, hogy hosszú tanulmányokat közöljön az oktatás közigazgatá­sáról, a kongó államok pénzügyi helyzetéről, három sorban közölje a keleti események szenzációját, de négyhasábos nemzetközi jogi dolgokat adjon a londoni jegyző­könyvekről és az orosz—török háborút megelőzött orosz—osztrák egyezményről. És ugyanabban a számban ki­lenc hasábos essay van Racine-ről, aki borzasztó régen meghalt. I Hát szeretném én látni azt a magyar újságot, Budapesten vagy vidéken, amelyiket élő ember ol­vasna, ha Katona Józsefről és Kisfaludy Károlyról zengene, mikor nekünk az kell, hogy hány em­bert öltek meg és mit mondott Wekerle? Hazudik (yj, nagy képet mutat minden ujságj amelyik azt állitja, hogy nyomtatott példányokat ad a közönségnek. A közönég lehér lapot kap és teleirja azt a zsurnalista kezével. Az önök uj esztendőjének és a mi uj életünknek a küszöbén kí­váncsian várjuk, hogy mit fog irni a közönség a mi lapunkba? Mi örülnénk neki legjobban, ha minél rövidebb címeket kellene a cikkei fölé Írnunk! A kolozsvári „K RISTÁL Y“ Gőzmosó és Vegytisztító Gyár; mos, tisztit fehérneinüeket és felsőruhákat a legszebb kivitelben, gyorsan előnyös árak ellenében. TÍZ koronát meghaladó megbízások bérmentve küldetnek vissza. ■“•sggjl fügT* Csomagolás díjtalan. : = Cim: ..Kristálv" Gőzmosó Gvár Kolozsvár. Pál vaudvar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom