Szamos, 1908. december (40. évfolyam, 97-116. szám)
1908-12-25 / 113. szám
4-ik oldal. SZAMOS (1908. dec. 25) 118. szám. magától, hogy bolond-é vagy szamár... és ha mindenki be van rúgva és ón tudom, hogy ők be vannak rúgva, de ők nem tudják, hogy én be vagyok rúgva, akkor ők tulajdonképen azt hiszik, hogy én józan vagyok. . . jó vicc, hogy én józan vagyok ! ... már ezt én jobban tudom ... persze, hogy azt hiszik, hogy józan vagyok, még ez a szomszéd is tőlem kérdezi, hogy ő micsoda. .. Hát csakugyan micsoda ? ... ha jól sejtem, a főorvosnak véltem, mikor felálltunk ... de nem biztos... Nézzük meg jobban ... Kitapogattam a zsebemből egy skatulya gyufát, nagynehezen sikerült az ötödik szálat meggyujtanom és oda nyomtam a barátom képéhez, hogy majd leperzseltem a bajuszát. Jól megbámultam az arcát, azután tovább morfondíroztam. — Egészen idegen arc... soha az életben nem láttam .. . hát ki az isten lehet ez az ember ? ... És hogy épen nekem kell erre a nehéz kérdésre felelni... hisz ez szörnyűség . .. hiába nyomom a fejemet oda egy kiálló göbhöz, csak nem akar eszembe jutni... istenem segíts, miatyánk isten ... te deum laudamus... mater dolorosa ... hála neked mindenható, úgy jól laktam mint egy disznó... a fene egye meg, most sem jut eszembe semmi... ez gyötrelmes egy állapot ... ez nehezebb mint a görög igeragozás ... az aorisztosz... meg a másik... az izé ... na, izé ... már az se jut eszembe, hogy tulajdonképen micsodán is töröm a fejemet,... az se jut eszembe, hogy mi az, ami nem akar eszembe jutni.,. Na, ki lökdös?... Vagy igen... persze, maga az?... Hopp, megvanI... Az nem jut eszembe, hogy ki ez az ember... ügy van, ez az ... ez a kérdés .. . Hát hogy kicsoda ö ?. .. Mi közöm nekem hozzá?!.. Elég, ha azt tudom, hogy én vagyok én... ő ő ... de megkért, hogy mondjam meg neki, mert ő nem tudja... mondjam én, mert éa józan vagyok ... kssz, kssz, he-he-he . . . niegfulok a kacagástól, hogy én józan vagyok... ko-hó barátom, semmi kacagás ... csitt! fogja be a száját, ha mondom... mi kacagni való van azon, hogy én józan vagyok ? ... ki mondja azt, hogy én nem vagyok józan ? ... mért ne lehetnék én józan .. . hiszen én már voltam józan ... Emlékszem egyszer, mikor óvodába jártam, kicsaptak, mert magharaptam egy kis lányt, akkor józan voltam. .. akkor hát mit akar tőlem?... ügy látszik ezt a nehány utolsó szót hangosan gondolkodtam, mert a sötét alak, aki mellettem támasztotta a türelmes fát, felriadt és vontatva azt mondta: — Mi vagyok hát: főorvos vagy bolond? . . . Maga józan, te nem ittál, hát mond meg nekem bizalmasan. Már ekkor annyira működésben volt az agyam, hogy egészen logikusan kezdtem következtetni: Ha ez a szamár azt hiszi, hogy én józan vagyok, akkor valószínűen inkább bolond, mint főorvos. — Meg is nyugtattam hát: — Kedves cimborám, ne sokat tűnődj e felett, mert szinigaz, hogy bolond vagy. E kijelentésemre egy ideig csend felelt a fatörzs túlsó oldaláról, de egy szerre mint egy zsák hullott a nyakamba a barátom s átölelve engem és a platánt — hogy majd oda préselt, — rehegte: — Igazad van, eszem a szádat. De milyen buta is vagyok, hogy elfelejtettem. De kát neked tudni is kellett, hogy ón bolond vagyok, mikor te vagy a főorvos. — Mi vagyok? . . . Főorvos vagyok ? . . . Hát persze, hogy a főorvos vagyok ... és azt parancsolom neked, hogy rögtön gyere velem vissza az asztalhoz és igyunk egy pohár bort. Kar a karban, szépen visszadüllöng- tünk a többiekhez, akik részint már bóbiskoltak, részint danoltak. A mulatságnak erről a részéről csak valami igen homályos, ködös szin- és hangfoltok vannak az emlékemben. Annyit tudok, hogy a barátom, a főorvos mindenkit csendre intett s rám mutatva azt mondta, hogy engedelmeskedjenek nekem, a főorvosnak. Lett erre zaj és kavarodás. — Nem ő a főorvos! ki a főorvos ? — Én vagyok a főorvos ! Te bolond vagy! — Én bolond vagyok! Te orvos vagy. Ö vendég. — Ki a vendég? En nem vagyok vendég! — Hol a főorvos ? — Itt a bolond ! — Ez itt vendég! ■— Nincs orvos ! — Van vendég! — Hol a vendég? — Itt a bolond! — Hol a bolond ? Még most is zug a fejem az őrült orditozástól és fáj a hátam az ütlegek- töl, — mert gondolható, hogy nem karba tett kezekkel ordított senki sem. És hogy tulajdonképen, hogy végző dött a mulatság és mennyi történt meg belőle, azt ma sem tudom. Barátomnak, a főorvos-helyettesnek szobájában ébredtem fel a kanapén fényes nappal s ö csak annyit mondott szemrehányó hangon : — Na, te ugyan szépen leittad magad a bolondok majálisán. Színház. Heti műsor: 25-én, pénteken d. u.: Goldstein Számi, életkép. Zóna. 25- én, este: Flórika szerelme, nópsz. Páratlan. 26- án, szombaton d. u.: Betyár ken dője, népsz. Zóna. 26- án, este : Dollárkirálynő, operet. Páros. 27- én, vasárnap d. u.: Tatárjárás, operette. Zóna. 27-ón, este: Domi, az amerikai majom, komédia. Páratlan. HÍRROVAT. Felhívás. Tisztelettel kérjük mindazon vidéki előtizetőinket, kik lapunkat megrendelték, de nem fizettek, hogy a dijat haladéktalanul küldjék be, ne hogy a szétküldésben akadály álljon elő. — Lapunk olvasó i nak boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. — Legközelebbi számunk az ünnepek miatt 29-én reggel jelenik meg. Karácsony a redakcióbán. (Színhely: egy szűk szobácska. Két asztallal van tele. Azok pedig újságokkal, tiszta és tisztátlan papirosokkal. A fal ikon eredeti festmények és különböző ruhanemüek lógnak. Általános költői rendetlenség.— Az egyik asztalnál egy alacsony'alak görnyed : a ripi. Alig látszik ki a sok papiros közül. Körtnöl, körmöl. Szemüveges orrával majd eltörli, amit leír: a legújabb anyakönyvi híreket. Hogy kik születtek és kik haltak meg. — Berohan a szerkesztő.) Szerkesztő: Jaj, jaj! Lekésünk. Lemaradunk az ünnepi számmal. Késnek a kéziratok. Késik a szedés. Késni fog a nyomás. Késni fog az expedíció. Hol van Borax ? Még most sem irta meg a „Karácsonyi hangulatokat !“ Hanem biztosan a Pannóniában andőzik. — Hát maga mit piszmog ? Ripi: írom a tudósítást, apám. Szerkesztő: Engem ugyan apá- mozbat máma. Ninos előleg. Ripi: De karácsony van .... Sz erkesztő: Árpád, nekem ne csevegjen a karácsonyról. Eléggé fáj az nek. Fizetni ide. Fizetni oda. Ünnepi számot adni, amely nő mint a hó- lapda: 8 oldal, 12 oldal, 16 oldal... Ripi: 0 az a sok jó hirdetés! Szerkesztő: Igen ám, de a hirdető csak hirdet és nem igen fizet. Azt se tudom, hol áll a fejem. Ripi: Készen vagyok. Tessék. (Feláll és átnyújt egy kutyanyelvet.) Szerkesztő: (olvassa) „Születtek*. (Ledobja a papirt). Ugyan menjen a dolgára ! Maga egyebet se tud, csak azt, hogy „születtek“ és „születtek“. Jegyezze meg, hogy ma már nem nagyon születnek az emberek. Különben is az ünnepi szám részére már van egy születés. Az elég. Azt maga meg se irta Ripi: Ki az, instálom ? Szerkesztő: A kisded Jézus. Ripi: Na ja ! (Udvariasan mosolyog.) Szerkesztő: Apropó! Hol lehet az a svihák Borax, az „Alkalmi iró“ ? Ez az ember megöl! Fél óra múlva zárjuk a lapot és még niucs „Karácsonyi hangulat* ! (Egy dúlt ábrázatu ifjú betolong.) Szerkesztő: Na. maga ugyan jókor jön ! Mi lesz a „Karácsonyi hangulatokkal“ ? Borax: Miféle karácsonyi hangulatokkal ? Szerkesztő: Mester, ne tegyen tönkre. Hiszen maga nagyon jól tudja, bogy az ünnepi számba kell valami ünnepi. Valami karácsonyi, Valami szent. Valami áhítatot gerjesztő ! Nem állhat ki az ünnepi szám csupa vörös mellénye» disznók ból, elevenek eltemetéséből és hat napos hullákból. Magasröptű gondolatok kellenek, alkalmi gondolatok kellenek : „Karácsonyi hangulatok“ ! És ezt Önnek kell megírni. Az idő rövid. Menjünk, menjünk édes Bo rax ur ! Borax: Belőlem akar karácsonyi hangulatokat kisajtolni? Belőlem?! Hát tudja-e azt, hogy ma délelőtt adtam ki utolsó koronámat kriszkind- lire ; ma kaptam meg a szabó számlámat beperlő keresetet; a jeggyürü- met ma küldte vissza menyasszonyom, egy félmilliomos szalámigyá- rosna a leánya; ma kaptam meg mint póttartalékos a behivólevelet; ma értesítettek róla, hogy a minap elhunyt szeretve tisztelt unokabátyám teljesen kifelejtett a végrendeletből; ma óvatolták meg egy nagyobbacska váltómat ; ezelőtt egy negyedórával az ellenfelem kvint kaszát, togót, rebontra banzájt, uhut és volátot irt fel ellenem ; s mindehhez még any- nyirak összevagyok hülve, hogy kö högök, prüsszögök, szuszogok, köny- nyezem, fújom az orrom, zug a fejem, cseng a fülem, szúr a derekam és rogyik a lábam? Hát hogy kívánhat most tőlem „Karácsonyi hangulatokat“? Sajnálom, most lehetetlen. Majd legközelebb ! (Szerkesztő áll némán. És hirtelen nem tudja, hogy most öt fogja-e megütni a guta, vagy ő fogja meg ütni Borax urat.) (n. v) Karácsonyi isteni tiszteletek sorrendje. Ar. kath. székesegyházban : Reggeli 6 órakor pásztor és 7 órakor plébániai mise, utóbbit , Hehelein Károly végzi. Délelőtt 9 órabor nagymise, melyet dr. Boromissza Tibor mutat be, 10 órakor a szentbeszédet dr Wolkenberg Alajos hitszónok tartja. Karácsony másodnap ján reggeli 7 órakor Székely Gyula segédlelkész mond misét utána Lahocsiuszky Béla prédikál. D. e. 9 órakor Pamp Autal mond misét, utánna Székely Gyula prédikál. — A szatmári ref. templomban.Pénteken d. e. Rácz István, d. u. Mózes István, szombaton d. e. d. u. vasárnap d. e. Tuba Endre, d. u. Mózes István ó; óv estéjén d. u. Mózes István, uj év d e. Tuba Endre, d. u. Mózes István végzi az istentiszteletet. — A németi ref. egyházban. Németiben az ünnepek alatt Tóth Lajos debreceni theológus lesz a legátus. Az isteni tisztelet rendje a következő: Élsönap d. e. prédikál Hajdú Károly s. 1. Ágendázik Tuba Endre szatmári s. 1. A többi istentiszteletet a legátus végzi. Az árvaházi karácsonyfa. A szerdán megtartott árvaházi karácsonyfa ünnepély részleteiről Írjuk, hogy az ünnepélyen a hölgyek közül megjelentek Uray Gézáné elnök, Jókei Ká- rolyné alelnök, Varjú Sándorné, Kovács Bálintné, Südi Kérolyné, Nagy Leona, Varjú Ibolyka stb. A hölgyek gazdag és fényes fát állítottak az árváknak, akik a szép és hasznos ajándékokat alkalmi versekkel és karácsonyi énekekkel köszönték meg. Végül Dr. Fechtel János titkár szeretetteljesen fejtegette a karácsony jelentőségét, ügy a nőegyleti tagok, mint a nagy közönség köréből többen küldtek ajándéktárgyakat. Karácsonyfa est a Rákóczy-utcai óvodában. A Rákóczy-utcai ovóda tegnapelőtt tartotta karácsonyfaünne- pólyót, melyet özv. Szuhányi Gézáné és Csehi Ilonka óvónők rendeztek a kis óvódás gyermekeknek. Az ünnepélyen megjelent szülők meleg hangon fejezték koszöuetüket a pompás kis ünnepélyért, melyen dr. Votisky Géza kir. s. tanfelügyelő ás Kótay7 Lajos igazgató is jelenvoltak. A temető karácsonya. Karácsony délutánján kunt jártunk a temetőben és elfelejtettük, hogy dermesztő hideg tél van körülöttünk. A fák telve vannak zúzmarával és fojtó, sűrű köd tölti be a levegőt. A halottak birodalma inkább egy szép virágos kerthez hasonlított, melybe a melegséget azok az érző szivek vitték be, kik azt igy átalakították. Tele voltak a sirok szebbnél-szebb illatos virággal szeretetteink karácsonyi ajándékával. Talán holnapra dermedve hullanak le a virágok és eszünkbe jut valami, amit úgy hívnak: feledés . . . Dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő külföldi tanulmányútra ment. Január Jhó közepén érkezik vissza Szatmárra. Uj ügyvéd Szatmáron. Dr. Bornemissza Bíla ügyvédi irodáját Fehérgyarmatról január 1-töl Szatmárra helyezi át. Eljegyzések: Puskás György szatmárhegyi gazdálkodó eljegyezte Szabó Juliskát Szabó Ignác birtokos leányát Csa- holcon. Szabó István debreczeni ref. tanító eljegyezte Kerekes Dániel leányát, írónkét. Áthelyezések: A honvédelmi miniszter Barényi Ferencz csendőrhadnagj7, nagykárolyi szakaszparancsnokot Lúgosra, Mráz Henrik csendőrfőhadnagy, szekszárdi szakaszparancsnokot Nagykárolyba helyezte. Kinevezések: A m. kir. igazságügyminiszter Mor- vav Károly szatmárnémetii kir. törvényszéki bírót a szatmárnémetii oaunkásbiztositási válasz! ott bíróság helyettes elnökévé három évi tartamra kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kurcz Erzsébet, Suránszkyné Já- nossy Jolán nagykárolyi tanítónőket a IX ik, Medzihradszky Péter és Somogyi Arthur mátészalkai, Darabánt András nagykárolyi tanítókat a X-ik fizetési osztályba kinevezte. Uj jegyző. Vetés község képviselőtestülete szerdán f. hó 23 án Sajó Dezső b. jegyzőt egyhangúlag s nagy lelkesedéssel jegyzőnek megválasztotta. Szilveszter est a Pannóniában. Az idén oly kedves mulatságban lesz részünk a Pannóniában szilvesztere- zöknek, mit az előző évek szokásos évzáró mókái sem érnek utói. Ezúttal is a színtársulat összes első rangú művészei fogják a szórakozást szolgáltatni. Meglepetésszerü trükkök réven kitűnő és végtelenül kedélyes este reményét kelti a nagyszabású előkészület. Remek két uj kupiét szerzett be máris Rónai: az egyik az „Adél“, a másik Zerkovicznak az egész fővárosban már széltóben ismert és népszerű „Csibikém“ i'cimü bájos kupléja, melyet Baumaun a a Fővárosi Orfeumban tett közkedveltté s valószínűleg Szatmáron is rövid idő alatt ezt fogják széliében énekelgetni. Az iparos énekegyesület táncmulatságát f. hó 26-áu, karácsony másodnapján tartja a Vigadó összes termeiben A bál igen sikerültnek ígérkezik.
