Szamos, 1908. december (40. évfolyam, 97-116. szám)

1908-12-19 / 108. szám

/ "i 'A A M O 8 (1908. dec. 19 108. szám. 2-ife oldal. niszter és Szterényi államtitkár ma látogatást tettek a még betegen fekvő Kossuth Ferenc kereskedelmi minisz térnél. A helyzetről tárgyaltak hossza­san. A tárgyalás során Andrássy kijelentette, bogy a legutóbbi bécsi ut'át a szőnyegre kerülő katonai kér­dések tették szükségessé. A külső helyzet folytán elkerülhetetlenné vált a létszámemelés s a tanácskozás most már csak a magyar engedményekről foÍ3'ik. Ebben a tekintetben Andrássy a magyar szolgálati njmlv terén óhajt bizonyos koncessziókat elérni. December 20-án munkaszünet. Budapest, dec. 18. Kossuth Ferenc kereskedelmi mi niszter ma kiadott rendeletében meg engedte, hogy f. hó ‘20-án vasárnap & munka szünet felfüggesztessék úgy a vidéken, minta fővárosban. Keleti válság. A szerbek betörése Boszniába. Budapest, dec. 18. Szófiából ma riasztó hír érkezett. Arról szól, hogy a szerb kormány az eddiginél is gyorsabb tempóban foly­tatja a hadi készülődéseket s a jövő hetekben el kell készülve lenni a Bosznia ellen várható támadásra. A iegtöbb ezred tartalékosai már be­vonultak és ezek a csapattestek hadi létszámban állanak, az önkéntesek kiképzése pedig serényen halad. Or­szágszerte agitátorok hirdetik, hogy Ausztria-Magyarország csapatai nem alkalmasak téli hadjáratra. A szerb hadsereg teljesen beszüntette Bulgá­ria ellen megkezdett hadi készülő­déseit — Hogy a veszedelem meny nyíre közel van, arról az osztrák- magyar diplomácia egyik előkelő tagja, ki a napokban Belgrádban tartózkodott, a következőképpen nyi­latkozott : — Oroszország minden módon tü­zeli Szerbiát a háborúra. Állandóan érkeznek Belgrádba orosz önkónte sek, valamint olyan hadiszerek, ami­ket Oroszország bocsát rendelkezésére Újabban kétezer kimustrált lovat 180.000 régi reudszerü puskát és 30.000 patront indítottak Pótervárról Belgrádba. — A szerb főváros utcáin élénk lelkesedést és föltünóst kelt két orosz tábornok, kik ordókkal teleag­gatva járnak-kelnek és küldetésük célja az, hogy utasításokat meg jó­tanácsokat adjanak a szerb hadveze- tősógnek. Szerbia haderejét 250000 emberre teszik. Ebbe bele vannak számítva 18 évestől hatvan évesig az összes póttartalékosok. Az orosz válasz. London, december 18. A Daily Telegr. jelenti Pétervárról: Az orosz válaszjegyzék, Oroszország hűvös hozzájárulását foglalja magá­ban Ausztria-Magyarország javasla­tához. Az olasz jegyzék átadása. Becs, dec. 18. Az olasz nagykövet a király előtti kihallgatáson ma adta át az olasz király válaszát az annexiót bejelentő jegyzékre. Meg van a 13-ik halott. Resicabánya dec. 18. Az éjjel két órakor találták meg a tizenharmadik holttestet, Thum Melchert bányász személyében. Az áldozatok temetései ma délelőtt féliz órakoi mentek végbe. Lezuhant tűzoltó. Fiume, dec. 18. Az osztrák Lloyd Vorwärts nevű gőzösén támadt tűznek áldozata is van, amennyiben a városi tűzoltók egyike 10 méter magasból lezuhant, és szörnyet halt. Szinház. Heti műsor: 19- én, szombaton: Dollárkirálynő, eperette. Páratlan. Újdonság. 20- án, vasárnap d. u.: Czigány, nép színmű. 20-án, „ este: Dollárkírálynő, Operette. Páros. Megtekintésre méltók a SZABÓ GÉZA fűszer- és csemege- üzletébe (Szatmár, Kazinci ulca 10-ik sz. alatt) érkezett óriási választékú Ízléses karácsonyi cukorkák és díszek. Legfinomabb szalon bombonok kilója 2 korona 20 fillérért kapható. Postai és vasúti megbízásokat bérmentve szállítok. „Ha pör, úgymond, hadd legyen pör“. X. Piusz pápa mint alperes, a szatmári törvényszék előtt. A szatmárnérnetii kir. törvény­széknek az ügyköre örvendetesen bővül és egyre magasabb köröket fog át. A tegnapi napon nem cseké­lyebb ember akadt alperesnek, mint X. Piusz pápa, aki a keresz­tény világ látható feje és akinek neve világosan látható egy kereset fején, amit Meszlényi Andor, kir. tvszéki biró, beregszászi lakos nyújtott be a szatmári törvényszék­hez azzal a zárkérolernmel, hogy mondja ki a bíróság érvénytelen­nek a néh. Meszlényi Gyula, volt szatmári püspök végrendeletét és állapítsa meg az elhalt rokonainak törvényes örökösödési jogát arra a vagyonra, amely érvényes jogunk szerint, a főpapok után szabadon örökölhető. A keresetet mindazok ellen in­tézi, akiket a szerinte érvénytelen végrendelet valamiben részeltet és miután néh. Meszlényi Gyula X. Piusz pápának is hagyott 300 ara­nyat, Meszlényi Andor felperes a pápával szemben is hatálytalannak kéri a végrendeletet nyilvánítani. Ennek a pörnek a végét őszent­sége nyilván a meny országban fogja megérni s a felperes Írnokai mind kúriai bírák lesznek, mire eldől. De érdekessége már most is van. A pápa tudniillik szuverén és a területenkívüliséget élvező szemé­lyek közé tartozik. Követeket küld és fogad. A szuveréneket pedig tudvalévőleg nem a polgári bírósá­gok előtt, hanem csak a saját udvarnagyi hivatalaik előtt lehet perelni. A pápának azonban ilyen udvarnagyi hivatala nincs. Azután a keresetben nincs ki­tüntetve az alperesi pápa lakhelye. Tartozik-e a bíróság hivatalos tu­domással bírni arról, hogy a pápa hol lakik? Hogy Rómában lakik, ezt még lehet tudni. De nincs utca és házszám se. Továbbá nehézség, hogy milyen módon kézbesítsék a keresetet a pápának? (Legjobb volna, ha a pápai járásbíróságot keresnék meg.) Eddig szól híradásunknak az a része, amit hivatalos birósági ira­tokból mentettünk. Ellenben magánjellegű az ügy­gyei kapcsolatos amaz értesülésünk, hogy a fiatal szatmári ügyvédek­nek ama része, akik a beperelt embereket nyilvántartják és azon­nal ajánlatot tesznek nekik, hogy ügyüket „mélyen leszállított áron“- de azért a „modern kor igényei, nek megfelelő kivitelben“ fogják képviselni, hogy ezek az urak és hozzátartozóik az iktató útmutatá­sai nyomán azonnal Rómába utaz­tak és őszentségénél kihallgatásra jelentkeztek A pápa azonban nem fogadta őket. Egyik részét azért, mert nem kathnlikus, a másik részét azért, mert nem kóser. A mozgalom azért nem szűnt meg és lehet, hogy hullámai ötöd- hatodiziglen is átcsapnak. Elég lesz méri A kivándorlás ellen. Diplomáciai utón. Lelketlen izgatások és bujtogatók munkája foglalkoztatja a szatmári főszolgabiróságot. Egv autverpeni kirándulási társulat alattomos csábí­tásának felülve a környék lakossága tömegestül hagyja el hazáját s csak hogy a társaság jövedelmét emelje, indul neki az újvilágnak, a kiszíne­zett jövő reménytelen csalódásainak. Napokkal előbb egy hir alakjában foglalkozott a „Szamos“ az aranyos- megyesi és környékbeli óriási kiván­dorlásról. A hírben említve volt, hogy mintegy ötven család tette pénzé minden vagyonát s Amerikába ván­dorolt ki. A „Szamos“ híradása folytán az aranyosmegyesi és apai jegyzők figyelme a veszedelemre fordult. Fel tűnő volt nekik a mozgalom s az, hogy annyian elköltöztek a község­ből, az útlevél iránti kérelmek száma nem emelkedett. A két község jegy­zője megfigyeléseikről és tapasztala­taikról jelentést tett Csaba Ador­ján főszolgabíróhoz, ki haladéktala­nul intézkedéseket foganatosított a mozgalom növekedése ellen. Felszó­lította a postaigazgatóságot is, hogy az egyes postahivataloknál ellenőriz­tessék a kivándorlásra csábitó leve­leket. Tegnapelőtt sikerült az aranyos- megyesi postán több oly levelet el­fogadni, mely Bramberg antwer­peni hajós cégtől jött több aranyos megyesi gazda címére. Hogy a hatóságokat a tiltott leve­lezésnél félrevezessék, a leveleket nem Antverpenbeu, hanem Budapesten ad.tták fel cégjelzés nélküli boríték­ban. De a posta figyelmét magára vonta a tömegesen érkezett levelek egyforma súlya és Írása. A leveleket a címzettnél a hatóság nyitotta fel s azokban a cég való Sággal hatóság elleni lázitás hangján különbő utasításokat ad a gazdának, hogyan tudhatnak legkönnyebben szökni, milyen olcsó áron, hogy játszák ki a határrendőrséget, hol üljenek vasútra stb. A nyomtatott utasitás szerint a cég mindjárt alkal­mazást is szerez az utasnak, ha az ö általa küldött hajójegyet megveszi. Ami hiszékeny magyarjaink pedig felülnek az emberkereskedő cég hit­vány üzleti fogásainak potom áron pénzé teszek kis földjüket, bútor és ruháikat, az összeszedett pénzen I hajójegyet, vásárolnak s szöknek át I oda, ho! már nagyöbb a nyomorúság, de kisebb a tnuukás kereslet s száz­ezer számra menő munkanélküli föl dióvei végkép elzüllik, tönkremegy Nagyon helyes tehát, hogy ilyen körülmények közt a főszolgabíró je­lentést tett erről az alispánhoz, kérve, hogy a belügyminisztérium tegyen diplomáciai utón lépéseket a kiván­dorlás hiénái elien. Hamburgban letartóztatott szatmári sikkasztó. Fischer Ferenc szatmári házaló, több helybeli kereskedőtől kapott árukat ismóteladásra. Az áruk legnagyobb részét persze hitelre vásárolta s azokért egy dara­big hűségesen is fizette a megfelelő részletet. E hó elején azonban a részletek beszállítása elmaradt. Fischer nem jelentkezett hitelezőinói s mikor azok érdekődni kezdtek holléte felől, Fischer már régen elhagyta Szatmári. A megszökött Fischer ellen most tömegesen érkeztek a feljelentések. Az első feljelentő Saudek Bála ke­reskedő volt, kit Fischer közel 1200 kor. erejéig csapott be. A csendőrség a feljelentések alap­ján elrendelte a körözést. Minden irányba táviratozott, pontosan leadva Fischer személyazonosságát. Pár nappal ezelőtt Fischer egy brémai szállodában vett lakást, de észrevette, hogy üldözik s letartóz­tatása elől hirtelen Hamburgba uta­zott, hogy hamis útlevéllel Amerikába szökjön. Már hajón is volt, mikor a révka­pitányság emberei kóc titkos rendőr­rel megjelentek a hajón s ott az uta­sok között csakhamar reátaláltak Fischerre, kit a személyleirás utján azonnal ie is tartóztattak. Az esetről a hamburgi rendőrség táviratilag értesítette a helybeli csendőrsógei, mely a megszökött sik­kasztó hazaszállítása iránt megtette a szükséges intézkedéseket. Közbiztonsági állapotok a Szentvérben. Megtámadtak egy újságírót. Majd kirabolták. Csak a legutóbbi számunk egyiké­ben irtunk arról, hogy városunk köz­biztonsága a csendöri jelentés alap­ján, milyen kitűnőnek mondható. Máris rácáfol erre a szerdai eset, meiynek szereplője Kunéry Kálmán újságíró, a „Népszövetség“ szerkesz­tője volt, kit a Kossuth-kert háta mögött lévő Szentvéri részben két is­meretlen alak megtámadott és ki­fosztással fenyegetett. Csupán hideg­vérének és a véletlennek köszönheti, hogy a pénzéből ki nem fosztották és esetleg testi épségét nem veszélyez­tették. Az esetről a részletes tudósításunk a következő: Kunéry a Budapest felé 10 óra és nehány perckor induló vonathoz igye­kezett a Kossuth-kert háta megett lévő szentvéri utón, mikor is két jól megtermett alak a sötétben útját állta azzal a megszólítással : „Hová megy ?“ Ez éppen nem valami diskrót kér­désre Kunéry egész udvariasan vá­laszolt, mondva, hogy Budapest felé igyekszik. Marasztalni próbálták de a barátságos meghívásnak, mely ugylátszik a kö- tekedósnek csak egyik formája volt, Kunéry nem volt hajlandó eleget tenni. Erre az egyik megragadta. Kunéry egész hidegvérrel e közben kijelen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom