Szamos, 1908. december (40. évfolyam, 97-116. szám)

1908-12-11 / 101. szám

3- oldal. S £ A M 0 S ("1908. dec. 11.) 101-ik szám. elsősorban a tartalékosok behívására volna szükség, de idáig még egyet sem hívtak be. Tittoai olasz külügyminiszter mi­napi beszédét oda magyarázzák, hogy most már a béke több mint bizonyos. Ezenközben ppdig egyre-másra dü­börögnek bakákkal szorongásig zsuf- f'olt katona vonatok dél felé, le Bosszniába. Egyre vésztjóslóbb háborús hírek keringenek s ma már nem lehet egy­kedvűen fogadni a készülődések óri­ási mérvét. A nagy bakatranszporiok után tovább tart a készülődés kész bizonyságául a mozgósítás küszöbre lépésének. Avagy, ha nincs kilátás háborúra — mint azt a hadügyi kormány hi­vatalosan kijeleti — mire való a fővárosi lapokhoz intézett utasítás és kérelem, hogy a háborúra vonatkozó kireik közlését szüntessék be és azok beszerzése után ne is járjanak ? A háború hamaros bekövetkezésé­ről állapított feltevésünket alapos forrásból érkező megbízható hírek erősítik meg. Előkelő katonai körök­höz közel álló helyről eredő hir nyomán van alkalmunk a mozgósítási készülődésről számot adni. Értesülésünk szerint a szatmári 5 ik gyalogezred hadkiegészítő parancs nokságához a napokban szigorúan titkos rendelet érkezett, mely már jelzi az esetleges mozgósítás napját is. Az utasítás szerint azokat a tar­talékos katonákat, akik öt éven be­lül szolgáltak — tehát a legfiatalabb öt tartalék évjáratot — készítsék elő a behívásra, illetve ezek részére tartsák készenlétben és hozzák rendbe a szükséges hadi felszereléseket. Az utasítás a leghatározottabban jelzi, hogy a mozgósítás — amennyiben ez szükségesnek fog találtatni — már e hó 12-én lesz kihirdetve. A titkos rendeletnek nagyon ér­dekes része az az intézkedés, mely csak részleges mozgósítást, helyez ki látásba. Ilyen esetben csak bizonyos hadtestek mozgósítását, rendelik el s így a haderőnek csak egy bizonyos része lép fegyverbe. A szatmári 5 ik gyalogezred a Vl-ik hadtestbe tar tozik s ez részt vesz a részleges mozgósításban. A helyőrségi szolgálat felöl is in tézkedik a titkos rendelet. A mozgó­sítás után Szatmár katonaság nélkül maradna. Erre az esetre az idősebb tartalékosok 1 ehivása van tervbe véve. Ezek természetesen szintén csak a részleges mozgósítási tervbe illesz'ett hadtestek keretéből lesznek behívva Ezek az idősebb tartalékosok vennék át a helyőrség szolgálatát mindaddig, inig a harctérről vissza nem térnek. Az első osztályú nép­felkelők behívása is megtörténik, ez esetben, hogy az esetleg elesettek, vagy a felmerülő nagyobb ember szükség pótlására kellő időben kiké­pezett anyag álljon rendelkezésre. December 12-ike tehát esetleg fontos dátum lesz Europa történeté­ben. Kritikus nap, amelyen eldől, hogy ezúttal megtörténik-e a mozgó­sítás, vagy sem. Mint értesülünk a máv. szatmári állomáson már pár nap óta, állítólag katonaság rendelkezésére a hatodik vágányon egy Teljesen felszerelt vo­nat áll, mely minden percben kész az indulásra Háború, mozgósítás. — Jaj, jaj, jaj ! — Ugyan mit óbógat ? — Hogyne óbégatnék, mikor golyó van, vagyis lesz a hasamban. Mozgó- sitnak. Elvisznek katonának. Ó jaj, vájjon mennyi ideig kell távol len­nem tőled, szegény hazám, Pannó­nia ? — ? ? ? — Egy ütközet és rögtön megcsi­nálja a Rückwärzkoncentrierungot ami ármádiánk. •52°* Előfizetéseket kérjük megújítani ! “35® Mozgósítási rendelet a tőr4hybatásagol(lioz. Megnyugtatás is Van benne. Ami hetek óta kisért, már küszö­bön van. A hadügyminiszter bejeleu tette a mozgósítást, el van készítve minden s csak egy rövid táviratra szétrepülnek a mozgósítási paran­csok. Nem puszta aggodalom, falra fes­tett ördög többé a háború Lehet, sőt kell azt komolyan kezelui. Tegnapelőtt a hadügyminisztertől az összes törvényhatóságok vezetői bizalmas leiratot kaptak. Ez az ér­tesítés a mozgósításra vonatkozik. A leirat tegnapelőtt érkezett Nagy­károlyba a vármegyéhez. A bizalmas leirat értesíti törvény­hatóságunkat, hogy legyen elkészülve, mert a napokban valószínűleg távi­rati utón mozgósítási parancsot fog kapni. Az érdekes szenzációs leirathoz egy lezárt boríték van csatolva, mely a mozgósítási parancsot tartal­mazza. Ezt felbontani azonban csakis az ezt megengedő távirati értesítésre szabad. A riasztó leirat, mely a törvényha­tóságot nyomatékosan készíti elő a helyzetre, egyúttal mognyugtalást is tartalmaz. A hadügyminiszteri intézkedést nyomon fogja követni, az alispáuak az alárendelt közigazgatási hatósá­gokhoz intézett rendelete, a melyben a szolgabiróságokat, rendőrhatóságo­kat és a katonai nyilvántartó hivatalo­kat utasítja, hogy a mozgósításra vo­natkozó iratokat készen tartsák, hogy a mozgósítás esetén a teendők gyors elintézését mi sem gátolja. Császár jubileum áldozatai. Felkértek egy képviselőt a közbenjárásra. Budapest, 1908. dee. 10. A győri katholikus tanítóképző IV. éves növendékei az osztrák császár jubileumi ünnepén nem vettek reszt. Emiatt a győri püspökség a renitens fiukat kizáratta az intézetből. A dolog ezzel nem nyert simán befejezést, mert az intézet hazafias, lelkes tanulói szolidaritást vállaltak társaikkal és nem jelentek meg töb­bet az előadáson. Ennek folytán január 2-ikáig az intézetet bezárták. Eitner Zsigmond képviselő ez ügy­ben interpellációt intézett Apponyi- hoz, ki azonban azt a választ adta, hogy az egész ügyet csak újságokból ismeri és igy érdemleges választ nem adhat. Igeu jellemző a helyzete, hogy egy ilyen fontos ügynél az ország közoktatásügyi minisztere még na­pok múlva sem tartja érdemesnek felhívni az iskola vezetőségét az in­formálásra. A mai napon Eitner képviselőhöz a diákok levelet intéztek és kérték, hogy tegye szóvá ügyüket a képvi­selőházban és segítsen rajtuk. Eitner a levelet megmutatta Weker- lének és Apponyinak, ki kijelentette, hogy az interpellációra szerdán vá­laszol. Kötelezvény vallás ügyben! Lejárt a teljesítési határidő­Egyik helyi lap tegnapi nyiltteró- ben a következő nyilatkozat látott napvilágot: „ Nyilatkozat. Alantirott ezennel ki­nyilatkoztatom, hogy azon esetben, ha a csanálosi körjegyzői állást el­nyerem, többeknek telt azon Ígérete­met, hogy a rom. kath. hitre áttérek, magamévá teszem és válaszba-* nap jától számítandó egy év leforgása alatt adott szavamat beváltom. Miröi is kiadtam ezen sajitkezüleg aláirt nyilatkozatomat Fény, 1908- juuius 28-án. Szabó Dezső, h. körjegyző. Főt. dr. Csánk István pleb. uruab. Ebben az ügyben egy kiváló hely­beli jogász véleményét kértük ki, aki igy felelt: „Ha valaki kötelezi magát arra, hogy vallását záros határidőn belöl megváltoztatja, akkor ez a kötelezett­ség a lejárat után azonnal esedékessé válik. Keresetet indíthat úgynevezett bevonási keresetet az a vallásfeleke­zet, amelybe a lelkiismereti adós be- igérkezett és keresetet indíthat, úgy­nevezett kiemelósi keresetet az a másik felekezet, amelyből az illető kikötelezte magát. A keresetet két példányban kell beadni; ezek között az egyik díszpéldány, amit az adós­nak kézbesítenek. A pert az a feiekezet nyeri, amelyik elveszti a lekötelezőit hívőt A kereset azonban három év alatt elévül, Így a jelen esetben a fentvá- zolt eljárást lefolytatni nem lehet.“ A kérdezett jogász oly kiváló és ebben a kérdésben, hogy véleményé­hez nincs hozzáfűzni valóak. Színház. Heti műsor: 11- éu pénteken: Tatárjárás, operette. Páros. Zóna. 12- ón szombaton: Szerencse fia, bo­hózat. Páratlan. Újdonság. 13- án vasárnap d. u.: Rab Mátyás, operette. 13-án vasárnap este: Szerencse fia, bohózat. Páros. Il.-szor. A vNagjrmamaa másodszor. Teg­nap este játszották másodszor a Csiky— Mádtr—Pásztor operettet. Most már nem egészen telt ház előtt. Legzajosabb hatása a Tarnay-fóle „Két veréb“ áriának volt, emelyet betétként Bállá Mariska énekelt ked­vesen. Elég jellemző a darab zené­jére. A Szerencset'ia bohőzat szombaton este kerül először színre. Drégely Gábornak, a Magyar Színház színpa­dán többszörös jubileumot megért darabjának főszereplője egy sarlatánt ábrázol, aki mint szabólegény kezdi az életet s innen futja be szédületes kari ierjót. A főbb szerepek az elsőrangú személyzet kezeben vannak és kiváló gonddal készülnek rá A Szerencsemalac. A vándorlegény­nek, a világ összes színpadjait bejárt nagysikerű operettnek szerzője, Eysier a „Szerencsemalac“ címen uj operet­tet irt, melyet jelenleg Bécsben, a Theater ander Wien-beu napról-napra óriási érdeklődés mellett játszanak. Magyar színpadon még nem adták elő. Most végezte el a fordítás ügyes munkáját Mérey. A bájos zenójü, az ügyes és rendkívül mulatságos libret- tóju darab beszerzése az igazgató érdeme, ki dicséretre méltó áldozat­készséggel, szinte tulságba menő sok bemutatóval igyekszik a közönséget a színházba szoktatni. Előkészületben vannak még a következő teljesen eredeti újdonságok, amelyekkel a fő­városi színpadokat is megelőzi : A „Hadnagy ur,“ a „Vig paraszt,“ Förs­ter Cristhel.“ * A színház szerződése. A szin- ügyi bizottság tegnapi ülésén szóba került a színházi bérlet is. A bizott­ság nagy rokonszenvvel nézi Heves Béla törekvését és különös megelé­gedésével jutalmazta az igazgatót. S ha két három tag ellen hozott is fel kifogásokat, konstatálta, hogy a tár­sulat színvonala megfelel a városnak. Ez okból is javasolni fogja, kogy a jelenleg érvényben levő szerződést Heves Bélával szemben további há rom évre hosszabbítsák meg. — Mit határozott a azinügyi bi zottaág ? — Azt, hogy nem oda, Boda ! HÍRROVAT. Horváth Benő temetése. Városunk intelligens közönségének nagy részvétele mellett helyezték tegnap délutáu örök nyugalomra Horváth Benő törvényszéki bírót. A Rákóci-utcai lakásának udvarán már a temetés megkezdése előtt a gyá­szoló közönségnek százai jelentek meg. A temetési szertartást Révész János nagybányai ág. ev. lelkész végezte, ki könuyekig megható sza­vakban tartott a koporsó felett ma­gas szárnyalásu búcsúztatót. A gyá- szo ó közönség soraiban ott láttuk Róth Ferenc dr. kir. törvényszéki elnököt a kir. törvényszék bírói és tisztviselői karával, dr. Fabó Zoltán kir. ügyészt, a kir. ügyészség tagjai­val, Veréczy Antal tábiabirót a kir. jbiróság bírói és tisztviselői karával, dr. Vajay Károly polgármestert, Ko­rányi János ügyvédi kamarai elnö­köt a helybeli ügyvédi karral. Azou- kivül városunk egész társadalmának szinét-javát, kik miudmegaunyian a fájdalom érzetétől meghatva állották korül a koszorúkkal bőven megrakott koporsót, mely a koráu elköltözött nemes szivü biró hülttetemát foglalta magába. A ravatalra helyezett ko­szorúk közül feljegyeztük a követ­kezőket: „Kedves fiamnak Horváth Sándor“, „Feledhetlen testvérünknek Erzsi, Vili, Bandi“, „A kitűnő barát­nak dr. Kelemen Samu“, „Az igaz barátnak Emii, Károly, Lajos, Sándor“, „A Szatmárnémeti kir. tszók. jegyzői kara“, „A halrni-i ügyvédi kar Hor­váth Benőuak“, „Szeretett kartársunk­nak a kir. bírói és ügyészségi kar tagjai“, Igaz részvéttel a szatmári ügyvédi kar“, „Kegyeletük jeléül a szatmári ügyvédjelöltek“, „dr. Hor­váth Benő emlékére Teitelbaun Her- inan“, „A Szatmárnémeti ev. egyház egyháztanács szeretett tagjának“, „A nagykárolyi ügyvédi kar“. Mikor a gyászónek utolsó hangjai is elnémultak, a koszorúk és virágok­kal ékesített koporsót feltették a gyászkocsira s utána megindult a gyászoló közönség nagysokasága, hogy megadja a végtisztessóget azon fér­fiúnak, kit éltében csak a szeretet és tisztelet vett körül. A sírnál Révész János megható imába búcsúztatta el az elhunytat, majd a szomorú gyász étiek hangjai mellett elföldeltók azon nemes szivet, melyet Isten csak ki­váltságos egyéneket adhat. A család a következő jelentést adta ki: Horváth Sándor nyug. ev. lelkész a maga és gyermekei: Erzsébet férj. Bereczky Sándorná, Vilmos és Andor, valamint az összes rokonság nevében megtört szívvel jelenti, hogy szeretett jó fia, illetőleg testvérük és rokonuk dr. Horváth Benő kir. törvényszéki biró, folyó évi december hó 8-án dé­lután 3 órakor életének 43-ik évében rövid szenvedés után az Urban csen­desen elhunyt. A drága halott por­részei december hó 10-én délután fél 3 órakor fognak (Rákóczi-u. 32.) protestáns egyházi szertartás szerint megáldatni s a vasút melletti sirkert- ben örök nyugalomra tétetni. Szat­már, 1908. dec. hó 9-én. Áldott legyen emlékezete! — Ezen kívül a szatmári evaugelikus egyház is gyászjelentésen tudatta buzgó presbiterének halálát. Fényes Elek állapota. Mint öröm­mel értesülünk. Fényes Elek batizi földbirtokos, kinek súlyos természetű balesetéről pár nap előtt megemlé­keztünk, már túl van a veszélyen és orvosai remélik a felgyógyulását. Egy szinésznö halála. Barcsai Jó- zsefnó, a szatmári színház tehetséges komikája már hetek óta súlyos bete­gen feküdt lakásán. A tegnap este megérkezett a leánya, kit az anyja, ki úgy látszik, szinte érezte halálát, még egyszer látni kívánt. A viszont­látás örömeit a szerető anya nem sokáig élvezhette, mert amint az belépő leányát megpillantotta, azon­nal meghalt. Haláhire általános rész­vétet keltett úgy a városban, mint a színészek körében, hol az elhunytat általánosan szerették és kedvelték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom