Szamos, 1908. november (40. évfolyam, 88-96. szám)

1908-11-19 / 93. szám

SZAMOS C1908. nov. 19) 93-ik szem.- 2. otd«> munkával egyetemben a magyar helyesírási hibák légióit. A művészet szeretetét beleolt- hatja a gyermek leikébe az iskola és az otthon kölcsönös kiegészítő nevelése, mely mitsem törődik a nő művészi ér/.ékének felkeltésével és továbbfejlesztésével. Az iskolá­ban hiányoznak a hivatott tanít ó- nők. kik nemes ambícióval szen­telnék idejüket a nőnevelés hála- datos ügyének s az otthonban vi­szont a szülőket foglalja el egyéb gond s gyermekeiket egészen az iskola nevelésére uralják. Egy anyának mindenkor meg volt és meg lesz az a hasonlít haílan öröme, hogy gyermekei nevelését vezesse, bdeolísa lel­kűkbe többek közt a művészet iránti szeretetet is. Ma azonban alig vannak nőink, akik a családi boldogságot az otthonban keres­nék ; kün van az az utcán, a jou- ron. a selymes kis szalon tereferés levegőjében. Inkább a bálozásban, a flirtelésben és rossz gazdasszonv- kodásban igyekeznek a művészet felé; a családbani elfoglaltságuk ideje legleljebb félórára csökken alá s a gyermek művészi érzékének ápolását rábízzák a mindenható bölcsességére. Az általános művelődés kereszt­tüzében s a ne fölszabadulásának nagyarányú mozgalma közepatte ne feledkezzünk meg a művészet­ről. amely a leganyagiasabb kor­ban is oázisként pihenőhelyül kí­nálkozik s megnyitja előttünk azt a világot, ahová nem ér el szá­mitó, szeretetlen emberek mérges fulánkja. Önművelés által igvekez zünk közelebb jutni a müvészet­hogy a nagy. tiszta tragédiák mind tavasszal szü'etnek. Az asszony az asztalra szórta a c:g*reUabamnt. Moso ygott és szólni akart, de nem tette. Volt valami szent, paratcso’ó a fia hangjában, amikor buszéit. — Látja — no dta a fia, én egy­szer ilyen alkonyati zsongástól (-1 telve megcsókoltam valakit. Egyszer elfeledtem a sok tivornyát, amelynek feiesapódó gőze a : arcomra vésődött, elfeledtem azon az alkonyon, hogy két embernek tisztának kell lenni, az egyik nem lehet éjszakázó, csatangoló alak, aki kiirtja, vásárra viszi a leikét és hamisan, közömbösen csó­kol, mikor a másik eléje rakja a fehérségét. Beteltem egy lányos szoba áhitatos csöndjével és megcsókoltam valakit. Aztán elmentem és o t fönn hagytam egy leányt. Hát tehetek arról, hogy olyan bolondul szentnek tartják azt a csókot? Várt engem az a lány. ügy, ahogy csak a tiszta, polgári életre berendezett, okos lá­nyok tudnak várni, akik sokat ol­vastak és néha gondolkodnak. Vár' engem. Talán kinézett az ablakon és Ott künn esett az eső. A ködből kiváltak nagy, nehéz cseppek és rá­gördültek a szivére, oda, ahol az fn mohó ajkam nyomott hagyott. Én most azt hiszem, hogy igy volt. Talán homályos is lett a szeme és odavetette magát az ágyra, hogy sírjon. Belesirt a vánkosába, görcsö­hez, mely sok esetben a legna gyobb kincset: a lelkinyugalmat sugározza át életünkbe. 7. Rácz Vilma. Hitelezők szervezkedése, Az egyre rosszabbodó hitelviszo nyok, a hitelnyújtásnak sajnosán t a- pasztalható elfajulása, különösen pedig a hite! alapjáf megrövidítő uj végre­hajtási novella úgy' a kereskedőket, mint az iparosokat arra késztetik, hogy egyrészt a hitelezésnél a leg­nagyobb óvatossággal, a hitelt igénybe vevő vagyoni viszonyairól és meg- bizhatóságárói való alapos meggyő­ződés melle't járjauak el ; másrészt gondoskodjanak a kiadott s esetleg kétessé vált hitel lehető behajtásáról. Ez az a kettős cél, meiy parancso lóan szólitja tömörülésre a főváros és a vidék kereskedőit és iparosait. A „'óbb szem többet lát“ elve nyi­latkozik meg e tömörülésben, A tö­mörült kereskedők és iparosok szer­vezetük utján könnyen szerét ejthe­tik az óvatosságnak, fáradtságosaab utánjárás nélkül és rövid utoa sze­rezhetnek esetröl-esetre pontos és megbízható információ", amelyre tá­maszkodva, nyugodfcabbau kötheti meg üzleteit. Az 1908. évi szept. hó 9 én életbe lépett végrehajtási novella megboly­gatta a kihitelezés alapját, a tömö­rülés folytán a céltuda'os és gyors eljárás szilárdítani fogja a megboly gatott alapot, A főváros után a vidék nagyobb városainak kereskedői és iparosai is belátták az egyesülés, a szervezkedés szükségességét. Székesfehérvár, Sze­ged, Nagyvárad, Arad kereskedői és iparosai már megalakították a fentebb vázolt célokai, szolgáló egyesületet. Szatmár-Németi sem maradhatott hátra Itt is megalakult, „Sza'már megj’ei Tudakozó, Iucasso es Hitel­védegylet“ cimeu. Létérdeke minden komoly keres­kedőnek és iparosnak hogy ezen egyesület tagjai sorába belépjen. M rt ezen egyesület csakis úgy szolgálhat a szükséges és mondhatni á'disos célnak, ha lehetőleg minden számot tevő kereskedő és iparos tagjává lesz A tagsági dij o'y csekély (nagykeres­kedő évi 18 kor-., kiskereskedő 12 kor., iparos 8 kor.) hogy ha csak egyetlen egy esetben veszi is igénybe az egye­sület közreműködését, már is busásan visszafizetődik. Az egyesület elnöke Schwartz Al­bert, a „Szatmári Kereskedelmi Rész vény vénytársaság“ elnöke. Hivatali helyiség . Deák tér29. (a Mezőgazdák Szövetkezete helyiségében ) A jelentkezőknek az egyesület tit­kára : Borgida József, készséggel szolgál felvilágosítással s bocsát ren delkezésére belépési nyilatkozatot, melylyel az egyesület t agjai sorába beléphet. Kazinczy utca 16. sz. alatti üzletem­ben a magyar irodalom régi és leg­újabb jeles Íróinak müvei olcsó dij mellett kölcsön vehetők. Cseplák Bálint. A tanácsból. Három felterjesztés. A tanács keddi üléséből terjesztette föl az avasi erdő kitermelése ügyében hozott közgyűlési határozatot. To­vábbá ugyanezen ülésből irt fii a földművelésügyi miniszterhez egy állattenyósziesi felügyelőség és egy kultúrmérnöki , hivatalnak városuk­ban való fölállítása iránt. Elutasított fölirat. A kereskedelmi miniszter nem já­rult hozzá több törvényhatósági város, köztük városunknak is azon fölira­tához, hogy ha az országos vásárok ünnep- vagy vasárnapra esnek, a következő köznapon tartassanak. Iu dókul szerzett jogok épségben tartá­sát és az érdekelt más városok igé­nyeit, hozta fel, amelyek összeütköz­nének a folyamodó városok érde­keivel. A jéggyártás beszüntetése. A vágóhídi jéggyártás üzeme a tartós hideg beálltával megszűnt. Azonban ezzel egyidejűleg megszűnt a vágóhíd tisztántartásához szükséges viz gépüyemi szállítása is. A tömeges vágás miatt felgyűlt szenny eltaka­rításához elegendő vizet kézi csővel nem lehet hordani, minélfogva a kapitányi hivatal előterjesztést tett a tanácsnak, hogy az üzemet naponkint legalább 2 órára állítsa vissza. A ta­nács felhívta a viliamvilágitási igaz­gatót a megfelelő javaslat előterjesz­tésére. Zsoltinegye. Szatmár és szomszédos várme­gyék megcsonkítása. Koalliciós tervezet. Dr. Ajtay József nem régiben egy tanulmáyt adott ki „A választási reform“ címmel, mely a pluralitás elvét, illetve a koalliciós kormány ismert programmját magáévá téve, többek között egy uj vármegye „Zsolt vármegye“ létesítését is cé­lozza, oly formán, hogy ezen uj vár­megye székhelye Nagykároly lenne, mig Szatmármegye részben megcson­kítva és kifoldozva Szatmárnémeti székhellyel maradna továbbra is. Az uj Zsoltmegya e szerint állana Szatmármegyónek nagykárolyi, máté­szalkai és erdődi járásából, utóbbiból kivéve az ide tartozó tiz keleti köz­ségeket, továbbá Szi ágymegye szi­lágycsehi járásainak a bükk hegysé­gen iuneu levő öt, a tasnádi járás tizennégy északi községéből, valamiut Szabo'csmegyéuek nyírbátori járásá­ból, végül Biharmegye Piskolt és Vasad községeiből. Az uj megye léleks/.áma 174500 léiekböt állana, ebből J35200 magyar és 32000 o áh. Szatmárvármegya az összetákolás után állana a m gyének a fen­tiek levonása után megmaradó részé­ből, továbbá Szi'ágymegyéuek a Szilágycsehi járás északi huszonkét községéből; lélekszáma a megyének 27500Ö volna, ebből 142600 magyar és 116500 oláh lenne. Szilágymegye úgy nyerne némi kárpótlást, hogy Bihirmegyének a margittai járás északi és érmihály- falvai járás három községét, hozzá csatolnák. Igaz ugyan, hogy ezen tervszerint Szatmáruéma i székhelyet kapna, ámde a központisága amely jeleubau megvan, elveszne, mely úgy kulturá­lis, máit gazdasági szempontból csak károsnak mondható. Nemzetiségi szempontból is ab­szurdum ezeu beosztás, amennyiben az oláhság arányszáraa majdnem ugyanannyi lenne, mint a magyar­ságé. * Bizottsági tagválasztás. Szatmár város polgármestere a III kerületi bizottsági tagválasztás alkalmára a következő hirdetményt bocsátotta ki tájékozás céljából: 317 — 1908. kgysz. Hirdetmény. Szatmár-Németi sz. kir. város törvényhatósági bizottsága a III-ik kerületben elhalálozás folytán üresedésbe jött bizottsági tagság be­töltését elrendelvén azou nagykorú honpolgárokból, akik az országgyűlési képviselőválasztók 1908 évre érvé­nyes névjegyzékébe föl vannak véve, a III. kerülethez tartozó — képvi­selő választásra jogosultak által egy biz. tag szavazat többséggel választ­ható. A III. kerülethez tartozik : A Bercsényi-utca, Bocskai-utca és Bocsbai-köz, C-okonai-, Verbőczi-, Kisfaludy-, Kinizsy ucák és Kinizsy seu, nagy, büszke titokkal, mikor odalenn egy feledékeny fiú kávéhá zas, rikoltó hangja fölverte az éj­szakát. Uj költők, akik furcsák akar­nak lenni, Írnak ilyesmit. Egy ke­gyetlen fiú, aki táncot jár az ablak alatt. Azelőtt ón is írtam. — Amint nagy fejét lehajtva diiny nyögött, úgy látszott, mintha csak m gának beszélne üssze-viss/.a szag­gatott mondatokat, amelyeket már százszor átgoudolt, elmondott és most szinte nehezére esnék, hogy újra elmondja őket. Az asszony kiórezte, hogy újra elmondja őket. Az asszony aiérezte, hogy miért épen neki mondja el mindezeket, aki utóbbi időben osztályosa volt ebben a furcsa, min­den erkölcsöt fejetetejóre állító élet­ben, mikor elmondhatná másnak is, talán világosabban és érthetőbben. A fiú folytatta : — Mi ilyenek vagyunk. És nem szabad, hogy belenézzünk olyau nagy, nyílt szemekbe, mikor hamar felej tünk és szennyesek vagyunk, bűnön keresztülgázolt, roskadó testüek és szép, érdekes az arcunk. Mi vagyunk az álomrablók és nem tehetünk róla. Aztán várnak ránk, mikor úgyis tudják, hogy nem jövünk és meg­halnak. Olyan csendesen mondta a végét, mintha valami sírást nyelt volna le Az asszony közelebb csúszott hozzá, belenézett ennek a nagy gyerekuek a szemébe és kezdte megérteni. — Hát szereti? — kérdezte. — Most, hogy meghalt, azt hi­szem, igen. Talán, ha maga nincs a közelemleu, megszerettem vo'na Talán .... Nem tudom ! Én vir rasztani fogok sokáig, aztán belené­zek a lámpába és reá fogok gondo ni. Vagy lehet, bogy elfujo n a lámpát és beszélek az éjszakával. Most már mindegy. És mintha maga sem hinne el, amit mondott, mégegyszar megismé­telte, halk, vádoló hangon. — Most már mindegy. A kétségek újra megrohanták. Már csak egy gondolat, egy tény mozgott a fejében, az körülfogta, kínozta és leteperte. Visszaesett a karosszék mélyére, összezsugorodott, a feje le­hanyatlott és nagy szemével nézett a falon egy leszögezett pontot, amely húzta, húzta a tekintetét, minél messzebbre, el attól az asszonytól, aki mellette állt és még csak nem is sirt. Anyáskodva újra megsimogatta a fiú haját, mire ez összerázkódo't- és még jobbau belesülyedt a karosszókbe. Fakóra vált arcával már alig látszott ki belőle. És az asszony megborzadt az eljö­vendő mai éjszakától. Tétovázott. Azután felöltötte a kabátját és szót­lanul, halkan kiment Balassa Emil. Sirofín Emeli az" étvágyat és a testsúlyt, megszün­teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadásL Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrefulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor t,Roeho“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Rocké ék <7«. Basel (Svájc) K X X X

Next

/
Oldalképek
Tartalom