Szamos, 1908. október (40. évfolyam, 79-87. szám)

1908-10-29 / 87. szám

FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZ DAS./ A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja, Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. HIRDETÉSEK: Késipénifizetés mellett a legjutányogaJbb Atban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL Rékóozi-utcze S. sz. Telelőn: 107 Előfizetési ér: Igés* érre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 bor Egyes szás ára 10 fillér. MindcB.n?!&s dijak fetßtmaron, a lap kiadöhivaia^abe*r. fUctenaok Ä Széehenyi-Társulat jubileuma. A magyar kulidra napja. (L.) Nagy és fontos jelentőségű ünnepnek volt színhelye városunk az elmúlt vasárnap. A Széchenyi- Társulat, mely a magyar nyelv és kultúra terjesztését tűzte ki fela­datául, számolt be 25 éves mun­kásságáról és meritett uj erőt a további tevékenységre, melyre a jelen viszonyok közepette a ma­gyar társadalomnak valóban nagy szüksége van. Hazánk idegen ajkú polgártár­saival mindez ideig vajmi keveset törődtek, hogy okkal-móddal, mint nagy államférfiunk Széli Kálmán kifejtette: meggyőzzék arról, hogy Európának ezen a helyén csak egységes, erős állam állhat fönn és hogy a magyar nyelv ismerete az ő saját érdekük. — A magyar társadalom indolenciájából történt meg azután az, hogy idegen ajkú polgártársaink a lelketlen, önző agitátorok kezeibe kerültek, kik a kuliura terjesztése örve alatt a magyarság elleni gyűlölet mag­vait hintették és hintik el. Ezeknek a kezéből kell kivennie a magyar társadalomnak a béke fegyvereivel a félrevezetett népet. — Hogy ez mennyire nehéz feladat lesz, t. i. a múltak hanyagságát helyrehozni, azok, kik a dolog mélyébe látnak, ezzel nagyon tisztába vannak. Igazi, együttes munkára van szük­sége a hármas halom jelvénye Deák Ferencz kéme. ' Irta: Csoór Gáspár. A szentlászlói emeletes kastély park­jába egymásután perdül be a sok csengés, négyes fogat. Hatalmas szál emberek kelnek ki a könnyű, agyag­futó bttcskából. ,,A Deák-had — Tárnokból, Kehidáról, Égerszögről. György, Lajos, József az ismertebbek. Még egy, aki kiválik a famíliából, bár fél fejjel kisebb a többinél, de mégis nagyobb valamennyinél : egész ország szeme függ rajta, hite, remé­nye kiséri minden léptét ezekben a szomorú esztendőkben — Deák Fe­rencnek. De hát most nem politizálni jön­nek az urak. Hurvét másodnapja van s ez a nap zalai ősszokás szerint a família legidősebb tagjának van szentelve Deák Klárának, Oszterlü­alatt egyesült társadalmi vezetők­nek, kiknek zászlajára a haladás és a világosság jelszavai legyenek világitó betűkkel felírva. Csendes, zaj nélküli munkával fogjuk elérni célunkat. Az ünnepély lefolyása. (Vendégek érkezése.) Városunk a vásárnapi napon ün népi díszt öltött, legalább ezt mu­tatta az a zászlóerdő, amelyet gyö­nyörű őszi napfény aranyozott meg. Ünnep volt, a városi és a vármegyei úri társadalom ünnepe. Ha őszinték akarunk lenni, nem hallgathatják el. hogy bizony, ami sajnos, a polgárság, á munkásosztály mondhatni alig vett tudomást erről a napról. Nagyon, de nagyon sokan voltak, akiknek fogal­muk sem volt arról, hogy mi történik körülöttük. Eszünkbe jnt csak a leg­közelebbről bennünket érintő román „Astra“ kulturegylet, melyen a köz­nép százai esték vezetőik ajkáról az igét. Ez hiányzott. Az Avasból bejött „mutatváiiy.példányoh*-rÓl nem lehet komolyan beszélni. A vonat, melyen Széli Kálmán volt miniszterelnök, az Orsz. közművelődési tanács elnöke, dr. Falussy Árpád fő­ispán, a gróf Károlyi-család, Földes Béla, Nagy Dezső orsz. képviselők, gróf Desewffy Emil jöttek, majdnem háromnegyed órai késéésel érkezett be. Széli Kálmán, kit városunk pol­gármestere üdvözölt, megköszönte a közművelődési egyesületek nevében azon tevékenységet, melyet a kultúra érdekében a vármegye, illetve a Széchenyi-Társulat kifejtett. A magánfogatok hosszú sorát lovas bandérium nyitotta meg, melyben a németii gazdálkodók vettek részt, A bevonulás után a püspöki palo­tában és a Pannóniában reggeli volt. bér József feleségének. Hozzája száll e napon vendégségbe az egész fami- Jia; hetedhét vármegyéből'. A politika irányában hát hasztalan szimatol, bujkál és fülel most az urak közt az a karcsú szalongavallér, aki hívatlanul is legelsőnek érkezett a házhoz. Fiiess ur ez a barna le­gény, bécsi indigens. Az ördög se tudja miféle szél hordta ide ezt a németet ős Zala legrejtettebb zugá­ba, a Deák-had göcseji fészkébe. Nem tudja, ám nem is töri felette, a fejét senki. A vendégnek, mig tisztessége­sen viseli magát, neun néz itt a gyomrába senki. Még kezet is fog vele minden Deák, mikor elibük ment s édeskés mosollyal segíti le őket a kocsiról Fiiess ur. — Np György ur, mi újság van Tárnokban? — Hái’ Istennek, szépen érik a répám Fiiess ur. (.Diszgyülés.) 11 óra még nem volt, mikor a Pannónia hatalmas dísztermének min­den talpalatnyi helye megtelt a vá­ros és a vármegye előkelő közönsé­gével. — Ott voltak : Széli Kálmán, dr. Boromissza Tibor püspök, a gróf Károlyi-család képviseletében özv. gróf Károlyi Istvánná, gróf Károlyi Gyula és neje, gr. Károlyi Melinda, gr. Károlyi Mihály, gr. Károlyi Tibor, továbbá gr. Desewífy Emil, br. Vécsey László, Földes Béla, Nagy Dezső, Lnby Gézá, Szunyogh Mihály, Papp Béla, dr. Kelemen Samu orsz. kép­viselők, Csomay Imre. Domahidy Elemér volt főispán, Szerdahelyi Gusztáv, Domahidy István, Jékey Zsigmond, dr. Falussy Árpád főispán, Ilosv&y Aladár alispán, dr. Vajay Károly polgármester, több kultur- egylet, vármegye és város küldöttei, Szatmárvármegye és Szatmár-Németi 8z. kir. város intelligenciája A karzaton mindkét nembeli tanuló ifjúság foglalt helyet. Feltűnő volt különösen a megjelent hölgyek nagy száma. > * Dr. Boromissza Tibor püspök lel­ke^ beszéde nyitotta meg a gyűlést. Úgymond — újabban olyan elvek és tanok dobattak közénk, I magyarok közé, amelyek a haza és vallásosság eszméjével ellenkeznék. Éu pedig éle­temnek tapasztalata utján életem végső leheletéig hirdetni fogom, hogy műveltség nem lehet Isten és haza nélkül. (Zajos helyeslés és éljenzés.) (Gr. Károlyi István emlékezete.) Dr. Falussy Árpád főispán tömör szavakban méltatta a múlt évben elhunyt lelkes magyar föur gróf Ká­rolyi 1 István bokros érdemeit, aki nevét a Sztchenyi-Társulat lapjain örökké emlékezetessé tette, különösen azon indítványával, amelyet a 80-as „Fiiess ur“ morog egy germán szakramentumot, aminek ez a jelent- tnénye : egye meg a kukac a répádat, nem arra vagyok én kiváncsi! Fiiess ur tudniillik a természetes dolgokkal nem törődik. Ő titkokat kutat, mindén áron rejtélyes tünete­ket, sugást-bugást: komplottot szí matoí Göcsejben. Ezért küldték, ezért űzetik, erről kell neki jelentést tenni Béesbén. Mert Fiiess ur Becsnek a spi ónja, a Deákok, kiváltképen Deák Fe­renc oldala mellé van kirendelve. Olyan időket éltünk akkor, hogy fizetett FJiess urakat küldözgettek felülről, még a Deák Ferenciek házi tűzhe­lyébe is! Deák Ferenc egyszerre tisztában volt 6 küldetéssel. — Ördögöt jött ez ide nyelvün­ket eltanulni, földet, venni, közénk telepedni, ahogy mondja. Spión ez a FÍiéss ur, gyerekek, vigyázzatok előtte években a megyei törvényhatóság közgyűlésén az 1 százalékos knitur- adóra nézve terjesztett elő, amelyet a 48-as időkre emlékeztető lelkese­déssel fogadott el a közgyűlés, ezzel vetve meg a Széchenyi-Társu’&t fé­nyes sikerekben gazdag működésének alapját. Megemlékezett még gr. Ká­rolyi bokros érdemeiről, melyek a „Nemzeti Kaszinó“ felvirágoztatása, a nagykárolyi Kossuth-szobor eme­lése, a magyar iparművésze: fejlesz­tése s a Petőfi-kultuszban csúcsosod­nak ki. Szépen átgondolt beszédét Fechtel János dr. által előadott Széchenyi- Társulat 25 éves működésének tör­ténete követte, aminek befejeztével dr. Boromissza Tibor püspök Széli Kálmánt kérte fel beszéde megtar­tására. (Széli Kálmán beszéde.) Az Országos Közművelődési Tanács nevében üdvözli Szél) a szatmári Széchenyi-Egyesületet. Örömmel jött ide, mert Szatmár és vidéke Ma­gyarország északkeleti részén előőrse a magyarságnak és mert Károlyi István gróf, a kiről előbb megemlé­keztek, ifjú korától fogva mindig igaz barátja volt. Fejtegeti, hogy a magyar társadalomnak nagy köteles­ségei vannak az ország jövőjét ille­tőleg, mert az a társada om. a mely közönyösen nézi az állam működését, nem lesz erőforrása egy erős áUam felépítésének. És Szatmármegye kö­zönsége ezt már huszonöt évvel eze­lőtt megértette, azóta mindig szeme előtt tartja. A magyar állam kiépí­tésé és konszolidációja nagy munká­jának jelentékeny része a ámgyar kultúrának és a magyar nyelvnek ápolása és terjesztése. Nem erőszak­kal, hanem azzal, a mi ennél jobban hat: annak az igazságnak benső erejénél fogva, hogy itt, Európának a nyelvetekre, még ha tréfáitok is, Hej, tréfából se szabad már magyar­nak lenni! a , A „gyerekek“ (a Deák-család tag­jai voltak a Ferenc nyelvén) hamar’ bevették a haza bölcse intelmét s féléve már, hogy Fii ess ur köztük settenkedik, mégse ball egyebet tő­lük, minthogy ssópen érik a jjépa, ragyát kapott a dohány, kő -ütötte Badacsony tőkéit. Sőt brúdert is it­tak Fiiess úrral, ölelgették, cirógat­ták ; dicsérték, mily hapaar megta­nult magyarul, már egész pompásán el lehet vele diskürálni ; íaggaták, mit csinálnak Bécsben, ígaz-e, hogy a császár őfelségének egész Péten náthája volt, hogy a felséges , csá­szárné tizenkét hófehér paripát ka­pott preseutbe a török szultántól, hogy Smerling bajuszt növeszt és hogy Szent István tornyára arany- keresztet küldött a maszka onjr ? Rótta Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk"« t. vevö-közönségnek, mint legolcsóbb b9VÍ9á*"lá3Í T< Közvetlen a Pannónia1 szálloda mellett, x- Siataár és vidéke legoag/oob czipáraüUra. az őszi és téli idényre megrendelt valódi finom schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gy er mote- erpők j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom