Szamos, 1908. október (40. évfolyam, 79-87. szám)

1908-10-29 / 87. szám

87. szám. {1908. okt. 29.) SZAMOS 3-ik oldal. a gépészeti berendezést a földműve­lési tárca terhére átvállalta. A tanács a megfelelő intézkedést, megtette. A darai védtőltés kiépítése. A tanács értesítette a folyammór- nöki hivatalt, hogy a darai védtőltés kiépítési terveinek előmunkálataira a város közönsége 1200 koronát meg­szavazott. Ez alkalomból fölhívta a folyammérnökséget, hogy a mun­kálat megkezdéséről s az 1200 kor. mikénti felhasználásáról értesítse a városi tanácsot. A felső kereskedelmi iskola elhelyezése. Schack Béla dr. a felső kereske­delmi iskolák főigazgatója sürgette az iskola állandó elhelyezését. A városi tanács értesítette a főigazgatót, hogy a város pénzügyi viszonyai nem en­gedik meg, hogy uj iskolát építsen. Állategészségügy. A csonkáéi és körtvólyesi legelő­kön felállítandó dögtór tervét és költ­ségvetését a mérnöki hivatal elkészí­tette A munka 629 koronába kerül. A tanács a fedezet kijelölése után az ügyet szabályszerűen tovább tárgyalja. A lépfene elleni kötelező védőoltás­ról a kapitányi hivatal szabályrende­letet készített. A tanács a szabályza- lot jogügyi szakbizottsághoz utalta. Kazinczy-utoa 16. sz. alatti üzletem­ben a magyar irodalom régi és leg­újabb jeles íróinak müvei olcsó díj mellett kölcsön vehetők. Cseplák Bálint. Színház. Színtársulatunk, mely néhány nap múlva beköltözik téli hajlékába a va­sárnapi napon levizitelt: Az első ha­tás mit kitűnő készültségével és jó erőivel gyakorolt a legkedvezőbbnek mondható, ami hiányok és egyáltalán kritika tárgyát képező körülmények felmerültek, igazán elenyésznek azzal a fáradtsággal, törődéssel szemben, amin az átrándult színészeink keresz­tül estek. Délután a „Koldus diák* cimü bá­jos operette került színre, mondhatni üres ház előtt. A földszinten volt csupán közönség. A mi uj direktorunk Ferkó önkii, hogy férfi nélkül ma­radjak . . . „Ferkó önkii“ most már szeretettel vonta ölébe a remegő galambot: — Jó, hát kis húgom, nem bánom, no! Aztán kihez akarnál menni, te kis bolond? — Fiiess úrhoz . . . • „Kis húgát“ úgy eltaszitóttá magá­tól Deák, hogy felbukik, ha hirtelen meg nem kapja. — Ahoz a spionhoz! Nem szógye- led magad? — Ne . . . Ne . . ne . . édes Ferkó önkii! Ne bántsa Henriket! — emelte föl most már tiltóan a kezét az öz­vegy is. Most, mikor szerelmesét bántják, bátor sas már a remegő galamb! Eddig remegő ajka érces szavakra nyílik, lehajtott fejét büszkén veti föl a hatalmas Deákra s a kicsi teste sugárként kiegyenesül, mintha egy fejjel nőtt volna meg egy pillanat alatt. — Henrik nem spion! Becsületes magyar ember lett belőle, erre eskü­szöm ! És engem úgy szeret . . . Eddig tartott a „vakmerőség." En­nél a szónál újra a szemérmes, bátor­talan asszony lett Profetti Karoliná­ból, aki sírva temeti aroát kezébe, úgy közelit ringó, lassú léptekkel ahoz a szigorú vasemberhez, hogy megkérlelje. Deák Ferencz haragja eltűnt és újra simogatja már azt a remegő ga­lambot, azt a gyönyörű virágszálat: — No, ha csakugyan annyira sze­ret az a spi ... az a Fiiess ur, hát erigyj hozzá, Lina húgom; elmegyek a lakodalmatokra ! persze nem tudta, hogy vasárnap dél­utáni közönségünk a jó zónához van idomítva, amikor a „Csizmadia, mint kísértet" szórakoztatja a hálás publi­kumot. Pedig igazán kár, — mely azonban még pótolható — bogy so­kan nem látták azt az előadást, me­lyet színészeink páratlan ambícióval játszottak meg. Nem akarunk most bővebben ki­térni az egyes szereplőkre, miutáu erre inkább lesz alkalom későbben, mikor nap-nap mellett szemünk előtt lesznek. Most csak annyit jegyzünk meg, hogy dr. Ferenczyné Tibor Lóri a Laura szerepében egy csapásra meg­hódította a kis de lelkes közönséget. Kiváló művésznő, akiről nagyon sok szépet írhatnánk már most is. Bor- csayné, Bállá Mariska, Érczkövy Ká­roly igen kiváló erők. A karról is elismeréssel szólhatunk. (L.) (Az esti díszelőadás.) Jubiláns diszelőadásul Rákosi Vik­tor és Malonyai Dezső szinjátéka az „Elnémult harangok“ került szinrej Ezt megelőzte egy „drámai költe­mény “-nek nevezett összeábdált. naiv- ság. Jó volt azonban arra, hőgjl meggyőződjünk az uj igazgató és társulatának előnyös tulajdonságairól. Kifogástalan kiállítás és rendezés jellemzik azt, a tagok közül pedig — ha még nem is lehet róluk telje­sen kialakult véleményünk — meg kell dicsérnünk Sipos Zoltánt, aki a „deritő“ nek nevezett konferanszié szerepében színpadra termettségéröl, értelmes beszédéről tett bizonyságot. Sándor Julia, a társulat drámai hős­nője, néhány szavával is sok intelli­genciát árult el és kelllemes külsejé­vel s szép alakjával megnyerte ma­gának a közönséget. Ügyes komikus Somogyi Károly. Az „Elnémult harangok“ is meg­lehetős előadásban ment, habár néha döcögött is egy kissé. — Peterdinek elsőrangú s nálunk is ismert alakí­tása Todoresku, az oláh pópa. Olyan természetes, olyan oláh és olyan igazi pópa. Most is jó volt ez a Gál Gyu- lás alakítás, csak nem volt elég me­leg, nem valami nagy kedvvel ját­szott. Sokkal szebben, sokkal gondo­sabban játszotta ő már nálunk ezt a szerepet. Csupa ismerősöket láttunk ebben a darabban. Kandi Boriska a javából való közülök, már Fodor Oszkár csak a középtermésböl. Nem annyira lel­kes református pap volt, mint inkább szavaló vidéki színész. Csinos kis fruska volt Váradi Jolán,, aki ügyes, kedves naivája lesz a társulatnak. Némi rendezósbeli fogyatékosság, világítási effektusok összevisszasága, diszletezósi tévedés előfordult. De reménnyel és jóindulattal várjuk őket mégis az állandó szezonra. (n. v.) HÍRROVAT. Toborzó. Irta : Alba Nevis. Asszonytársaim! Imhol a kapu. Döngessük ökleinkkel. Rajta I Mig ki nem tárul alázatosan, S be nem léphetünk rajta. Asszonyvéreim ! Pipogya sereg. Mit tétováztok ? Mire vártok ? Mégse untátok meg a jármot ? Mégis csudára vártok ? Kicsi a kezünk ? a bőre gyönge ? De pihent vér futkos alatta! Évezrek letört akaratja Bujkál kék sorokban alatta ! A hajunkat mi, — jaj, — le nem vágjuk ! Ne fonjuk hasogató kócba. Szép, fehér hátunk, kerek vállunk Ne takargassuk nyers darócba. A szerelemből ne Űzzünk tréfát. A férfi légyen — nem urunk — párunk. Akivel büszkén egy sorba állunk. Akivel mindig egy sorban járunk. Túl a sorompón, gazzal vegyesten Paradicsomi virágok nőnek. Uraim! Az a föld a mienk is. Roskadt uraim 1 Utat a nőnek 1 Tespedünk régen. Munkára vágyunk. Leikeinkben az ős emberálom ; Tudunk nevetni, tudunk szenvedni Mért ne juthatnánk át a határon? Asszonytársaim ! Pipogya lelkek : Ha a fogatok babérra vágyik : Adjátok árát 1 És ha kidőlnénk : Egy helyett kerül tízezer másik. Puhítsuk — ha kell — vérrel a földet ! Arcunk rózsáit vessük beléje. Ne sajnáljátok ! . . . Megéri bőven Annak az első győzelmes napnak Gyözetlen éje. '«Ss'-íJ»' Eljegyzések: Máthé Gyula alsószopori gk. s.lelkész eljegyezte Hesz Adolf helybeli m. kir. méntelepi állatorvos leányát, Irmát. Halálozások: Fényes Péter batizi földbirtokos, vár­megyei bizottsági tag életének 35-ik évében e hó 21-én meghalt. Az elhuny­tat családja s kiterjedt rokonság gyá­szolja. A rokonszenves, nemesszivü ko­rán elhunyt férfiú iránt, ahol csak is­merték, általános a részvét. Unger Lajos királyháza: rk. plébános, Ünger Gusztáv debreczeni kir. táblabiró fia, életének 36-ik évében f. hó 25-én Budapesten a szanatóriumban tüdővész­ben elhunyt. Winkler Ferencz városi kutmester 62 éves korában e hó 27-én meghalt. Az elhunyt több, mint egy éVtizéd óta volt a város szolgálatában és szaktudásával s becsületességével kiérdemelte felebb- valói szeretetét. Özvegye és három gyer­meke gyászolja. * Doktorrá avatás. Szőke Sándor ft budapesti tudomány egyetemen f. hó 24-én avattatott a jogi tudo­mányok doktorává. * Reformáció-ünnep. Okt. 31-én szombaton d. e. 9 órakor a szatmári és németi református templomokban a reformáció évfordulója emlékére ünnepélyes istenitisztelet lesz. * A Lorántffy Zsuzsánna egye­sület felolvasóestélye szombaton este 6 órakor lesz a főgimn. tornacsar­nokában. * Bucsuestély. E hó 25-én bucsu- estélyt rendezett a Kath. Legény- egyesület távozó elnöke Zahoránszky István tiszteletére, amelyen a tagok majdnem teljes számban jelen voltak. Az első pohárköszöntőt az alelnök Polyánszky Miklós mondotta, érzéke­nyen véve búcsút a távozó elnöktől. Pohárköszöntőt mondtak még : Nyisz- tor János, Haller Ferencz, Thurner Albert, Bőd Sándor, Szűcs János, Wéber János és Filotás Kálmán. A beszédekre a távozó elnök meghatva válaszolt. Az egybegyűltek a késő éjjeli órákig voltak együtt. * „Revue de Hongrie.“ Már nyolc hónapja, hogy a budapesti francia irodalmi társaság „Revue de Hongrie“ cím alatt egy franczia nyelvű magyar folyóiratot indított, De Fontenay Vb comte budapesti franczia főkonzul kezdeményezésére. Az uj lap, mely munkatársai közé a politikai és iro­dalmi világ vezető férfiait számítja, hivatva van a külföldön Magyaror­szágot ismertetni, az idegen publiku­mot megbarátkoztatni -hazánk köz- igazgatási, kulturális, közjogi és tör­ténelmi viszonyaival. Nem is szük­séges egy ilyen akciónak fontos: ságát tovább részleteznünk. — A „Revue de Hongrie“ e hó közepé­től fogva Párisban rendes irodát állí­tott föl, mely „Agence Spéciale de la Revue de Hongrie á Paris, 92. rue de la Pompe“ cim alatt fog működni s melynek vezetésével a szerkesztőség De Gerando Felixet, a kolozsvári „Ellenzék“ párisi levelezőjét bízta meg. * Séta-hangverseny. Zeller Mihály képkiállitásán ma d. u. 4 órától este 6 óráig Oláh Feri jól szervezett zene­kara játszik. A mester képkiállitását a napokban dr. Boromissza Tibor megyés püspök is meglátogatta és nehány képet ki is választott a gyűj­teményből. A hangverseny tombolával van van egybekapcsolva. A tombola nyereménytárgyát 3 drb igen csinos kép képezi. Belépő-dij tombolával együtt 50 fillér. * Az ipartanács megalakítása. Az ipartanács 1909. évre a következőleg alakult meg: a város közigazgatási bizottsága Losonczy Józsefet és Gyű- lay Lajosi. rei.Oes, Wailon Lajost ^s Kerekes Dánielt póttagul; a debre­czeni keresk. és iparkamara Jákó Mihályt és Bölönyi Lászlót rendes, Páskuj Imrét és Szentiványi Károlyt póttagul választotta. Toborzó. Hírrovatunk elején e címmel Álba Newis-nek, az országo­san ismert kitűnő költőnönek tollából gyönyörű költeményt talál az olvasó ; lendületes, bátor, szinte harcias ria­dót, mely a mai magyar asszonyokat szólítja sorompóba. A modern társa­dalmi átalakulás keretében a nők érvényesülésének útját tudvalevőleg nőiróink legkiválóbbjai egyengitik s a kultúra ez eiöharcosainak egyik vezéreként csendíti meg most a Toborzó-t a fénjms tollú nőpoéta. A remek költeménynek különös aktuá- litást ad az az érdekes körülmény, hogy a magyar nöirók most tömö­rülnek egységes táborba eszméik pro­pagálására és külön orgánumot is szerveznek maguknak „Női Élet" címen, mely mint díszes, illusztrált folyóirat legközelebb jelenik meg Aiba Nevis szerkesztése alatt. * Csak egy virágszálat! A „József kir. herceg szanatórium-egyesület" javára Mindszentek és Halottak nap­ján adományokat gyűjtenek a szat­mári hölgyek és pedig Mindszentek napján a templomokban, halottak es­téjén pedig a temetőkben. A nemes cél, melyet a nevezett egyesület szol­gál, megérdemli, hogy gazdag és sze­gény egyaránt elősegíteni törekedjék adományaival. A sikeres gyűjtések, melyeket az egyesület javára a szat­mári hölgyek már több ízben rendez­tek, ismét arra késztették az egye­sületet, hogy egy szegónysorsu szat­mári illetőségű beteget egyik szana­tóriumába felvegyen. Akik e jótéte­ményt elnyerni óhajtják, szegénységi és orvosi bizonyitványnyal felszerelt, kérvényeiket a Nőegylet elnökségé­hez nyújtsák be. * Rejtelmes rablás. A főváros közvetlen szomszédságában fekvő új­pesten f. bó 28-án délben páratlan és még a hires köpenicki esetet is messze felülmúló rablómerényletet követett el két vakmerő ember. Be­állítottak ugyanis a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank újpesti fiókjába és revolvert s tőrt szegezve a jelen­levőkre, kényszeritették a bankfiók főnökét,' hogy nekik a pénztárból negyvenhatezer koronát kiadjon. En­nek megtörténte után a rablott pénz­zel megugrottak. * Vívás. Erdössy Vilmos a torna és vívó egylet vivómestere nov. dec. hónapokban vívó tanfolyamot tart. * A „Színházi Újság“ munkatár­sai. A f. hó 31-én megjelenő „Szín­házi Újság“ iránt városszerte élénk érdeklődés mutatkozik. A naponként a délutáni órákban változatos tarta­lommal megjelenő lapnak sikerült városunk fiatal tollforgató gárdájából dr. Burger Dezsőt, Csomay Győzőt, de Gerando Felixet (a Revue de Hon­grie, a kolozsvári „Ellenzék" párisi munkatársát), Nagy Vinczét, dr. Tanódy Endrét és Káldor Lajost, megnyernie.----Egy példány ára 4 fillér lesz. Kapható lesz minden könyv- papirkereskedéaben és tra­fikban. * Hűtlen iiwok. Kram mer Márton a „Foncióre" bizt. társaság helybeli főügynökségének Írnoka több rendbeli dijnyugtákat vett magához s azokat, az illető feleknél beváltotta, a besze­dett pénzeket pedig a saját céljaira költötte el. Följelentés után a hűtlen írnokot a csendőrség letartóztatta és átkisérte a kir. ügyészséghez. * Exhumálás. Reinhold Róbert nyug. utász-főhadnagy — aki váro- sunkbaú junius 7-ón öngyilkosságot követet el — holttestét a család óha­jára exhumálták és elszállították a családi sírboltba Mezőhegyesre. '* Nagy asztal. A „Deák Kálmán jótékony asztaltársaság nov. 7-én a Sörcsarnokban nagy-asztalt rendez. Egy teríték 1 kor. 40 f. Előjegyzése­*■

Next

/
Oldalképek
Tartalom