Szamos, 1908. október (40. évfolyam, 79-87. szám)
1908-10-18 / 84. szám
XL tvfolyaifi. Szatmár, 1908, október be 18 (vasárnap) 84. száa Z D AS ÁGI LAP. 4Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Bgífli évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szán ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG én KIADÓBIVATAL: Rékóczi-utoza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak SsatmAron, a lap kíadófelvaval&fcftn fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Ä szavazási kényszer. Az uj Magyarország politikai életében a 67-es kiegyezésen kívül alig volt fontosabb kérdés, mint a szavazati jog általánosításának a kérdése. S hogy e kérdést a nemzet a vezetőséggel egyaránt fontosnak tartja, mutatatja az az érdeklődés egyrészről, melyet a hírlapirodalom e tárggyal foglalkozó része iránt kifejtünk; másrészt a megfeszített, nagyarányú munka, melyet a választási reformtervezet kerül a belügyi kormány kifejt. Leszögezzük a tényt, hogy örvendetes, ha egy ily nagyfontos- ságu kérdés körül minél szélesebb alapon folyik a vita; minél több oldalról világittatik meg az ország jövendő sorsára legnagyobb kihatással biró esemény ? de nem mulaszthatjuk el egyúttal megjegyezni, hogy mint minden nagyobb akciónak, a választói jognak is vannak tulhajtásai s ha le nem nyesegetjük azokat, vedeszedelmes tulhajtásai. Arról akarok szólani, hogy a „Pesti Hírlap“ múlt vasárnapi számában egy aktiv politikus a szavazási kényszer eszméjét vetette fel, mint a plurálitás korrektivumát. Hogy mindenki, aki a tervezet szerint szavazati joggal lesz felruházva, hatóságilag legyen kényszeríthető jogának gyakorlására, mert különben a magyar faj kényelemszeretete s nem kis mértékű indolenciája folytán illuzioriussá válik minden remény, melyet a kormánykörök s a magyar nemzet is a plurális választói joghoz fűznek, t. i. a magyar faj szupremár ciójának a reménye. Hát ezt az eszmét még akkor sem tartanám célravezetőnek, politikailag erkölcsösnek, ha régen meg nem dőlt volna már Machiavelli elve. Tisztában kell t. i. lennünk azzal, hogy a választói jog egyike az alkotmányos, parlamenti államok legszebb polgári jogainak. Sőt a legeminensebb! A többi jogok, az u. n. szabadságjogok úgyszólván csak passzív irányban hatnak, t. i. adnak módot az egyéniség több irányú érvényesülésére, míg a választói jog egyenes és aktiv jogot ad a politikai élet irányításában. Méfr ervszer hangsúlyozom, hogy a legeminensebb jog. S különösen, hogy: jog J Már most nem kell különösebben bizonykodnunk, hogy a jog csak addig a pillanatig marad jog, míg azzal mi szabad akaratunk szerint élhetünk s rögtön kötelességgé, kényszerhelyzetté száll alá, mihelyt azzal hatósági felszólítás, utasítás, esetleg kényszerítés folytán élünk. Ez egyenes meghamisitása volna a jog fenséges eszméjének. Hogy a pluralitás korrektivumra szorul, az bizonyos. Maga is egy szerencsétlen, ad hoc kreált eszme, ellentmondó az emberi jogokról az évezredek történetéből leszürődött liberális felfogásnak s igazán csak a hozzája lüzött szükségleti elv menti némikép előttünk, de csakis előttünk, akik előnyt várunk tőle ; de el kell ismernünk, hogy olyan előnyt, melyhez való jogunkat megértetni a XX-ik század világpolitikai erkölcsével nehezen tudnánk; ne tetézzük ezt tehát azzal, hogy ezen előnyt magunknak még büntetőjogi szankcióval is biztosítani óhajtsuk. A számtalan ok közül csak kettőt hozok itt fel. Elsősorban kiáltó a valószínűsége annak, hogy amidőn a köz- igazgatási hatóságok praeventiv kényszereszközök alkalmazásával szállítanák az urnához a szavazókat, nem sokkal nagyobb megerőltetésbe kerülne egyúttal a szegény kényszerszavazókat már arra is kényszeríteni, hogy X vagy Y jelöltre szavazzanak. Akkor aztán a tiszta választás, az általános választói jog nagy- hirtelen változnék át az egész világ nevetségének tárgyává. A másik ok egy kérdés. Mi történik, igen tisztelt cikkíró ur, ha én olyan politikai hitelvet fogok vallani, amelynek megfelelő jelölt íelléptetve a kerületemben nem lesz ? Szavazni kénytelen leszek, de hát akkor kire szavazzak ? Tetszik látni, igy leszek kénytelen magamon tapasztalni, hogy a a választói gondoskodás szülte — monstrum. Burger Dezső* Városi tisztviselők küldöttsége a kormánynál. Október 15-ón nyújtották át a városi tisztviselők kiküldöttei az értekezletükön elfogadott határozati javaslatot, mely a tisztviselők anyagi helyzetén való javítást kérelmezi a városok segélyezésére a költségvetésbe felvett 2 millióból. A küldöttséget Lovászi Márton orsz. képviselő vezette és tolmácsolta a kérelmet. Wekerle ebben az ügyben a döntő szót a belügyminiszterre hárította, különben pedig mindent megígért. Andrássy belügyminiszter meg We- kerlére hivatkozott. Pozitiv ígéretet nem tett. Városunkból a küldöttségben dr Kelemen Samu orsz. képviselő és Ferencz Ágoston tanácsjegyző vettek részt. HÍRROVAT. Ács Géza. A tegnapi nap délelőttjén a csendőrlaktanya udvarán igazán családias jellegű ünnepség volt. Ács Géza csendőr- járásörmester mellére tűzte fel ForÁ rossz ember. Bojér Dávidot, a gazdag, független birtokost senki sem szívelhette. Ez az ötvenkét éves ember, ki nyolc évet töltött a külföldön úri passzióból, kellemetlen modornak volt tulajdonosa. A városban — kis alföldi városról van szó — alig volt ember, kinek ne mondott volna kellemetlenségeket. Az iparosok, akik dolgoztak neki, rettegték szavát. Nem tudtak kedvére dolgozni. De mindenkivel lefelé beszólt. Még a hatósággal is. Maga a polgármester nem egyszer panaszolta, hogy minő gorombaságokat kell zsebreraknia a városi közgyűléseken. Túlélésén, kíméletlenül kritizált mindent. Hatalmas, nagyerejü, szép férfin volt. Fekete csillogó szakállábán már sok fehér szál fénylett, de ötveukét évvel a vállán is különb legény volt a talpán, mint azok a nyápic urfiak, kik körülötte felcseperedtek. Még az italt is jobban győzte, mint bárki, de berúgva senki sem látta. Az nem volt titok, hogy az asszonyok bolondultak utána. Nóta bene a tisztességes asszonyok. Azonban nem tudtak esetet, hogy valamelyiknek udvarolt volna. Agglegény volt. Barátok, cimborák nélkül élt szülővárosában, melyet — szava után ítélve — gyűlölt. Kóla is sok rosszat beszéltek. Mindenki lelketlen nőcsábitónak tartotta, noha a csábításról s főleg a lelketlen- ségről semmi pozitivet nem tudtak. A fiatalabb generáció szemében azok után, amiket felőle hallottak, szörnyetegnek tűnt fel. Mindeniknek idegei kellemetlenül reagáltak, ha vele az utcán vagy egyebütt találkoztak. Valami epés mosoly az arcán azt látszott mondani, hogy azokat, akikkel találkozik, még haragjára sem tartja érdemesnek. Mint gazdag, tekintélyes embert mindenki tisztelettel köszöntötte, de Bojér Dávidot ingerelni látsztott az az alázatosság, amellyel találkozott. A piactéren közömbösen haladt el az nri emberek mellett, ellenben gyakran szóba állott a koldusokkal s nyomorékokkal és soha sem mulasztotta el alamizsnát adni. Azt is beszélték róla, hogy fiatal korában elcsábította egy őrnagy feleségét, azután párbajban megölte a férjét és cinikusan otthagyta az özvegyet. Ez a mesét senki sem cáfolta meg, pedig sokan tudták, hogy egy szó se igaz belőle. Annyira antipátikus volt ez a gazdag, szabadszáju rossz modorú ember. És mégis valóban erős közösséget mutatott az emberiséggel ez az ember- gyűlölő. Jótékonysága olykor a pazarlás határát érintette, de ezt senki sem jegyezte a javára. 0 maga nem is reflektált reá. Az utolsó esztendőben a Maros megáradt és komoly veszedelemmel fenyegette a város határát s magát a várost is. Mint ilyenkor szokás, megalakult a vószbizottság s permanenter ott ülésezett a városháza nagy termében. Bojér Dávid is tagja volt a vészbizottságnak. Csak harmadnap este jelent meg. Szép arca a szokottnál is komorabb volt. Nagy, fekete szemében haragos indulat lobogott. — Uraim, — mondotta, meg sem érintve kalapját — önök úgy ülnek itt, mintha dióra játszanának, mintha RÓth Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási f ami at. Közvetlen a #Pannónia' szálloda mellett. — Sxatmár és vidéke legnagyobb czíporaiUra. az őszi és téli idényre megrendelt valódi finom sehevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-cipók j
