Szamos, 1908. október (40. évfolyam, 79-87. szám)
1908-10-01 / 79. szám
2-ik oldal SZAMOS (1908. okt. 1) 79. szám. amely a városból a pályáház felé és onnan a városba irányul. Ezt a forgalmat az átjáró elzárása, vagy átépítése abszolúte nem ér ni. Ez marad a régiben. Úgyszintén azátjáiónak összes vidéki gyalogforgalma, amely eddig az Attila- utcán hullámzott végig, u maga eddigi útját — a lépcsős gyalogjárón — nyitva találja ezután is. Tehát az eddigi állapotoknak ez a része is marad változatlan. Hasonlókép a vidéki jármüves forgalmak az a tömege, amely kerülőnek találta eddig, hogy a bányai úti átjárón jöjjön a városba, ugyanezzel a logikával a jövőben az udvarii ut átjáróját fogja használni annál inkább, mert azt — lévén az alóljáró — minden percben nyitva találja. Ugyde ennek az átjárónak a forgalmát a piacok felé, a Teleky- utca ismét csak az Attila-utcába vezeti. Ezek szerint a vidéki jármüves forgalom is marad az At- tila-utcában körülbelül az, ami eddig volt, leszámítva azt a szakaszt, amely a Teleky-utcától a mai átjáróig terjed. Tekintetbe keli azonban venni, hogy ez az utcaszakasz vidéki jármüves forgalmát akkor is elveszti, ha az átjáró a Kossuth-kerten vezet keresztül. Mindezeknél fogva az átjáró elzárása ellen felhozható érvek sorába nem igen tartozik az Attila-utcá- nak és környékének forgalmi érdeke, sőt, hogy a dolgot objektive lehessen megítélni, leghelyesebb lesz, ha az átjáró kérdéséből ez az érdek, legalább a vidéki forgalmat illetőleg, egyszer és mindenkorra eliminálódik. Van azonban egy nagy érdek, amellyel számolni kötelesség és amelyet a kérdés pártatlan elbírálásánál figyelmen kivül hagyni nem szabad. Ez pedig az, hogy a város belsejét és a vasúton kivül tekvő külső részeit, ahol temetők terülnek el, ipari és belterjes gazdasági telepek -vannak, ez átjárón keresztül, a tervezett kerülő helyett, eddig egyenes és rövid ut kapcsolta össze. Éz a kapcsoló ut — amint a város fejlődik — jelentőségében csak nyerne és ha nem lesz meg, mind inkább mint nélkülözhetetlen szükség fog jelentkezni. Ez ut fenntartása tehát mint érdek, oly nagy, oly ősjogon szerzett és annyira kell, hogy örökös legyen, hogy azt minden vonalon és végleg feladni nem lehet; ellenben a város közönségének önmaga iránt való kötelessége, hogy amikor az adott helyzettel számolni kénytelen, egyúttal az átjáróhoz kapcsolt érdek-folytonosság fenntartásáról gondoskodjék és a végleges megoldásig is, e komplikált kérdésnek legalább elfogadható átmeneti elintézését biztosítsa. Erről később bővebben. Értesítem az igen tisztelt vevőimet, valamint a nagyérdemű közönséget, hogy „Meggy Lelke “ sokszoros érmekkel kitüntetett s orvosi szaktekintélyek által ajánlott likör-külön- legességnek gy egyedüli raktárát megkaptam. Mint kellemes izii, kitűnő, zamatos italt, minden háznál élvezik. Kapható egész, fél- és negyed-literes üvegekben Szabó Géza fűszer- és csemege-üzletében Szatmáron, Kazinezy-u. A tanácsból. A Kölcsey-kör segélyezése. A Kölcs05r-kör irodalmi szakosztálya azon kéréssel járult a városi tanácshoz, hogy a tervbevett felnőttek oktatására szolgáló esti tanfolyamok céljára adjon némi pénzeli segélyt. A tanács tekintettel a Közművelődési célra, 200 koronát adományozott az egyesületnek. Uj körfűrész. A villamos erőre berendezett favágó körfűrészt annyira igénybeveszi a közönség, hogy a beszerzett egy körfűrész nem képes a megrendeléseknek eleget tenni. A viliamvilági- tási igazgató előterjesztésére a tanács még egy ilyen körfűrész beszerzését határozta el s e célra a villamvilági- tás tartaléktőjéből 1600 koronát utalványozott. Építési engedély. A városi tanács a bir. kath. főgimnázium által a Vajay-ulcában építendő konviktusra az építkezési engedélyt megadta. Kazinczy utca 15. sz. alatti üzletemben a magyar irodalom régi és legújabb jeles Íróinak müvei olcsó dij mellett kölcsön vehetők. Cseplá/e Bálint. j Dr. Fekete Sámuel. | Folyó hó 28-án d. u. 3 órakor helyezték örök nyugalomra dr. Fekete Sámuelt az egész város közönségének impozáns részvéte mellett. A Hám J.- utcai gyászháznál Biki Károly, a sírnál Eácz István ref. lelkészek mondtak megható imát és beszédet. Dr. Fekete Sámuel csaknem 60 éven át a városi és főként a megyei társadalmi élet előkelő szerepet játszó tagja volt. Évtizedeken át nyílt házat vitt, amelyben sűrűn fordultak meg a megyei társadalom előkelőségei, akikkel benső, régi barátság kap csolta össze. Egy ilyen régi barátja irta meg a számunkra óletfolyásának érdekes történetét, amelyet itt közlünk és amely hiven tükrözi vissza azt a nagy sze- retetet és népszerűséget, amely méltán övezte életében a megboldogult dr. Fekete Sámuelt. „A szabadságharc mozgalmainak kezdetén Becsben találjuk a kitünően szigorlatozott orvost, ki hazája védelmére sietett a harc vitézei közé beállani, ahol aztán felsőbb rendeletre és saját lovagias bsjiamait követve, a Bem parancsnoksága alatt álló Vilmos huszárezredben nyert, mint ezradorvos rangot Itt ismerkedett meg Domakidy Ferenc, CzerjJk Imre, Nagy Dániel szatmármegyei ifjú honvéd, huszártisztekkel s kötött velük, különösen Domahidyvel olyan szoros barátságot, mely alapját képezte Szatmármegyébe való jövetelének. A szabadságharc idejében részt- vett a Bem tábornok hadtestében az egész erdélyi hadjáratban. Szeben bevételénél s az erdélyi csatákban arról volt nevezetes, hogy nem várta be, mig a sebesülteket hordágyon elébe viszik, hanem maga ment egészségügyi embereivel a csata színhelyére, ahol igen gyakran a golyók fütyülése közben végezte az orvos legszentebb kötelességét, a csatában sebesültek bekötözósét. Az erdélyi hadjárat és a szabadságharcnak Világosnál történt végzetes befejeztével szatmármegyei barátaival vármegyénkbe jött és a hatalom üldözései elöl az Ecsedi-láp nádasai között az itteni menekültekkel talált igen sokszor megzavart menekülést, mig végre a kegyetlen üldözések csilapodtával városunkban telepedett le, mint gyakorló orvos, hogy itt hatvan éveu át éljen az ember3zeretetnek Ó3 orvosi hivatásának. Mint orvos a lelkiismeretességnek és buzgóságnak kiváló példányképe volt és különösen feltűnő diagnózisaival szerzett magának kitűnő hírnevet. Az ötvenes években az akkor már visszavonuló Jalenffy, a városi főorvosi tisztet betöltő Kőszeghy és a beteges Munkácsy orvosokon kivül városunkban alig volt egy-két orvos. Természetesen a vidék annál inkább nélkülözte az orvosokat és igy a fiatal jónevü orvost annyira igénybe vették a vidéknek családjai, hogy a Wallon-ház előtt, hol lakása volt, 4—5 szekér várakozott igen sokszor reá s ő az akkori feneketlen utak fáradalmai között is lankadatlan buzgalommal szállott le egyik szekérről, hogy a másikra felüljön. Különös sajátsága volt orvosi gyakorlatában, hogy betegeit sohasem várakoztatta meg, hanem a hívásra rögtön megjelent és igen sokszor éjjeleket töltött a beteg ágya mellett s hányán vagyunk itt, most már vén emberek, akiknek életét gyermekkorukban az ő orvosi tudása és lelkiismeretessége mentette meg. Az 1355-iki kolerajárvány idejében óriási tevékenységet fejtett ki, kü— mert rossz álmai voltak, vagy a haja fájt, — és olyan szám, melyei pótolni kellett okvetetlenül. Tehát pó- tóltam jó magam, ha meg nem én, Fodor Gyula. — De azért nem kell megijedni. Olyan fáradhatlan és ötletes rendezők, mint a milyenek Nagyságodék jól megcsinálják.“ Egy mély sóhaj volt a válasz. Én is kapacitáltam ekképen : „Blanka nagysám, nem akarna udvarhölgy lenni, az első'?“ Felséges ragyogó szerep, szebb mint a királyleányé, mert a királyleány az csak azt beszéli, amit mondanak neki, az első urhölgy pedig, amit akar, sőt ő rendezkedik.“ „Eszembe sem jut !u „De kérjük!“ „Nem, nem, nem!“ „Tudja a pedagógia tiltja. Hova gondol? „Hát Luby Margit az nem pedagógus?“ „Az király leány, annak minden szabad. Különben meggondolom.“ A többit elvégezte Jékei alelnökné. A próbák a nagy tanácsteremben voltak — mind sikerültek, sőt mondhatom tán legsikerültebb részletei voltak — az egész mindenségnek, s ami legérdekesebb, a város atyái is részesültek a szinielőadás gyönyöreiben. A szomszéd kis tanácsteremben ösz- szegyült a törv. hatósági szakosztály. Fe- rencz Gusztáv előadja, megkezdi előadását igy : Tisztelt szakosztály! A miniszter ur azt mondja leiratában, — (a szomszédteremben: „A csók a világon legédesebb — bűvös varázs, mely tündérvilágba ragad.) A bóbiskolók felriadnak : „mit mond a miniszter ?“ Általános nagyfokú derültség. Az elnök pedig az ülést 1 órára felfüggesztette. Mikor pedig a próbákat a színházba helyezték át, a szakosztályok is költözni akartak úgy, hogy a polgármester összes tekintélyére volt szükség, hogy a tagokat maradásra bírja. Milyen lesz az előadás, ha már a próbák is ilyen hódításokat csináltak ? ! Hát sikerült, felségesen sikerült! Napokkal azelőtt jegyeket sem lehetett kapni. A szereplők pedig exce Háltak, csillogó jó kedvben, pompás dispozicióban voltak. Első számmal adták a „Robinsonokat.“ A darabban levő finom humort tökéletességgel váltották ki az igyekvő férfi szereplők. Nagy Vincze aki egyben rendező is volt, ezúttal is brilliánsan állotta meg helyét, ugyancsak iparkodott elsőrangú tehetségeit érvényesíteni a nehéz darabban. Mert a darab valóban nehéz volt s hogy a humor nem csak átcsillogott, hanem ki is ömlött a darabból, nagyban az ő érdeme, ezen érdemben méltán osztozik Csomay Győző, aki ügyes temperamentumos, ötletes műkedvelő, a mindig kapható és nagyon használható. Dr. Pirkler Ernő minden szerepében jó — humora kime- rithetlen és örök. Játékban a nevető és nevettető Democritost képviseli. Dr. Nagy Géza, Mándy Zoltán és Horváth György festői szép jelmezeikben pompásan egészítették ki az ensemblét. — A nők remekeltek: Luby Margit (Olimpia királyleány) gyönyörű alakjával, elragadó megjelenésével, remek, pazar szépségű görög ruhájával igen bájos jelenség volt. Játéka finom, discrét és művészi Rengeteg virágot, csokrot kapott. Kitűnő jelenség volt Hankisz Blanka, fejedelemnöi termelévél, szépségével, előkelő játékával a legkellemesebb benyomást tette. Szintén tenger sok virágot kapott. Társnői a kíséretben Mándy Ilonka, Vad Viola bájos, ügyesen mozgó, és kedves virágok voltak. A második szám: „Klasszikus görög szobrok“ élőkép volt, a melynek nézé sével a közönség nem tudott betelni. 3 szór húzták fel a függönyt és még mindég tapsolták. Résztvettek benne Berghoffer Ilonka, Hankisz Blanka, Hawel Edith, Korányi Margit, Kovácsi Ilonka, Leitner Sári, Luby Margit, Mándy Ilonka, Rácz Margit, Vad Viola és Varjú Ibolyka. Az élőkép sikerének dicsősége Bartl Róbert főhadnagyé, aki finom érzékkel és nagy fáradsággal állította össze a ragyogó képet. A harmadik szám a Winkler nővéreké volt. Beriot 9-ik hangversenyét hegedűn előadta Winkler Margit, zongorán kisérte Winkler Anna. Csodálatosan játszottak! nem nagyitok, ha azt mondom, hogy a zenei illúziók legfelsőbb régióiba ringattak. Mindenki lé- lekzetét vissza folytva hallgatta a bűvös zenét, az utólérhetlenül édes és tiszta hangokat. Nagy művészek a kisasszonyok, a kik magas qualitásokkal bírnak. Kristály tiszta hangvétel, a futamok szédítő gyorsaságú kiömlése, — a felfogás magas szárnyalása — meglepők. Színpadunkon az ö megjelenésük eseményszámba megy. Szűnni nem akaró tapsvihar járt játékuk nyomában, úgy hogy szerzéket is kellett adniok. Virágot bőves-bőven kaptak. A nehéz művészetet szépen váltotta fel a könnyebb fülbemászó művészet a magyar nóták játéka. Berenczei Kovács Géza zongorán játszott magyar népdalokat. Kovács Géza művészi egyéniség és csillogó művészettel játszott. Hallottuk hírét, sokan hallottuk édes zenéjét, de hírével sokkal nagyobbnak bizonyult s a zongoránál felülmúlta önmagát. A közönség igazán élvezte felsőbb műélvezettel előadását, tapsviharral üdvözölte és megujrázta játékát. Utolsó szám következett „Egérfogó“ 1 fólvonásos vígjáték, mely felett Nagy Vincze teljes erejével uralkodott. Perfect Déghy volt. A legutolsó kép jelTisztelettel tudatjuk a n. é. gazdaközönséggel, hogy a m. kir. államv. gépgyára vezérügynökségének képviseletét és bizományi raktárát Szatmár és vidéke részére megkaptuk. Ennélfogva üzletünkben a gyár elismert összes kiváló gyártmányai beszerezhetők. Az őszi idény alkalmából már is állandó nagy raktárt tartunk vetőgépekben, rostákban és ekékben. r-" Raktárhelyiség: Eötvös-utea, (régi Korona-épület). ===== Szives támogatást kérnek Melchner Testvérek vaskereskedők SZATMÁR, (Deák-tér).
