Szamos, 1908. október (40. évfolyam, 79-87. szám)

1908-10-01 / 79. szám

2-ik oldal SZAMOS (1908. okt. 1) 79. szám. amely a városból a pályáház felé és onnan a városba irányul. Ezt a forgalmat az átjáró elzárása, vagy átépítése abszolúte nem ér ni. Ez marad a régiben. Úgyszintén azátjáiónak összes vidéki gyalog­forgalma, amely eddig az Attila- utcán hullámzott végig, u maga eddigi útját — a lépcsős gyalog­járón — nyitva találja ezután is. Tehát az eddigi állapotoknak ez a része is marad változatlan. Ha­sonlókép a vidéki jármüves for­galmak az a tömege, amely kerü­lőnek találta eddig, hogy a bányai úti átjárón jöjjön a városba, ugyan­ezzel a logikával a jövőben az udvarii ut átjáróját fogja használni annál inkább, mert azt — lévén az alóljáró — minden percben nyitva találja. Ugyde ennek az átjárónak a forgalmát a piacok felé, a Teleky- utca ismét csak az Attila-utcába vezeti. Ezek szerint a vidéki jár­müves forgalom is marad az At- tila-utcában körülbelül az, ami eddig volt, leszámítva azt a sza­kaszt, amely a Teleky-utcától a mai átjáróig terjed. Tekintetbe keli azonban venni, hogy ez az utca­szakasz vidéki jármüves forgalmát akkor is elveszti, ha az átjáró a Kossuth-kerten vezet keresztül. Mindezeknél fogva az átjáró elzá­rása ellen felhozható érvek sorába nem igen tartozik az Attila-utcá- nak és környékének forgalmi ér­deke, sőt, hogy a dolgot objektive lehessen megítélni, leghelyesebb lesz, ha az átjáró kérdéséből ez az érdek, legalább a vidéki forgalmat illetőleg, egyszer és mindenkorra eliminálódik. Van azonban egy nagy érdek, amellyel számolni kötelesség és amelyet a kérdés pártatlan elbírá­lásánál figyelmen kivül hagyni nem szabad. Ez pedig az, hogy a város belsejét és a vasúton kivül tekvő külső részeit, ahol temetők terülnek el, ipari és belterjes gaz­dasági telepek -vannak, ez átjárón keresztül, a tervezett kerülő helyett, eddig egyenes és rövid ut kap­csolta össze. Éz a kapcsoló ut — amint a város fejlődik — jelentő­ségében csak nyerne és ha nem lesz meg, mind inkább mint nél­külözhetetlen szükség fog jelent­kezni. Ez ut fenntartása tehát mint érdek, oly nagy, oly ősjogon szer­zett és annyira kell, hogy örökös legyen, hogy azt minden vonalon és végleg feladni nem lehet; ellen­ben a város közönségének önmaga iránt való kötelessége, hogy amikor az adott helyzettel számolni kény­telen, egyúttal az átjáróhoz kap­csolt érdek-folytonosság fenntartá­sáról gondoskodjék és a végleges megoldásig is, e komplikált kér­désnek legalább elfogadható átme­neti elintézését biztosítsa. Erről később bővebben. Értesítem az igen tisztelt vevőimet, va­lamint a nagyérdemű közönséget, hogy „Meggy Lelke “ sokszoros érmekkel kitüntetett s orvosi szaktekintélyek által ajánlott likör-külön- legességnek gy egyedüli raktárát megkaptam. Mint kellemes izii, kitűnő, zamatos italt, minden háznál élvezik. Kapható egész, fél- és negyed-literes üvegekben Szabó Géza fűszer- és cse­mege-üzletében Szatmáron, Kazinezy-u. A tanácsból. A Kölcsey-kör segélyezése. A Kölcs05r-kör irodalmi szakosz­tálya azon kéréssel járult a városi tanácshoz, hogy a tervbevett felnőt­tek oktatására szolgáló esti tanfolya­mok céljára adjon némi pénzeli se­gélyt. A tanács tekintettel a Közmű­velődési célra, 200 koronát adomá­nyozott az egyesületnek. Uj körfűrész. A villamos erőre berendezett fa­vágó körfűrészt annyira igénybeveszi a közönség, hogy a beszerzett egy körfűrész nem képes a megrendelé­seknek eleget tenni. A viliamvilági- tási igazgató előterjesztésére a tanács még egy ilyen körfűrész beszerzését határozta el s e célra a villamvilági- tás tartaléktőjéből 1600 koronát utal­ványozott. Építési engedély. A városi tanács a bir. kath. főgim­názium által a Vajay-ulcában építendő konviktusra az építkezési engedélyt megadta. Kazinczy utca 15. sz. alatti üzletem­ben a magyar irodalom régi és leg­újabb jeles Íróinak müvei olcsó dij mellett kölcsön vehetők. Cseplá/e Bálint. j Dr. Fekete Sámuel. | Folyó hó 28-án d. u. 3 órakor he­lyezték örök nyugalomra dr. Fekete Sámuelt az egész város közönségének impozáns részvéte mellett. A Hám J.- utcai gyászháznál Biki Károly, a sírnál Eácz István ref. lelkészek mondtak megható imát és beszédet. Dr. Fekete Sámuel csaknem 60 éven át a városi és főként a megyei társadalmi élet előkelő szerepet játszó tagja volt. Évtizedeken át nyílt házat vitt, amelyben sűrűn fordultak meg a megyei társadalom előkelőségei, akikkel benső, régi barátság kap csolta össze. Egy ilyen régi barátja irta meg a számunkra óletfolyásának érdekes tör­ténetét, amelyet itt közlünk és amely hiven tükrözi vissza azt a nagy sze- retetet és népszerűséget, amely mél­tán övezte életében a megboldogult dr. Fekete Sámuelt. „A szabadságharc mozgalmainak kezdetén Becsben találjuk a kitünően szigorlatozott orvost, ki hazája vé­delmére sietett a harc vitézei közé beállani, ahol aztán felsőbb rende­letre és saját lovagias bsjiamait kö­vetve, a Bem parancsnoksága alatt álló Vilmos huszárezredben nyert, mint ezradorvos rangot Itt ismerke­dett meg Domakidy Ferenc, CzerjJk Imre, Nagy Dániel szatmármegyei ifjú honvéd, huszártisztekkel s kötött velük, különösen Domahidyvel olyan szoros barátságot, mely alapját ké­pezte Szatmármegyébe való jövete­lének. A szabadságharc idejében részt- vett a Bem tábornok hadtestében az egész erdélyi hadjáratban. Szeben bevételénél s az erdélyi csatákban arról volt nevezetes, hogy nem várta be, mig a sebesülteket hordágyon elébe viszik, hanem maga ment egészségügyi embereivel a csata szín­helyére, ahol igen gyakran a golyók fütyülése közben végezte az orvos legszentebb kötelességét, a csatában sebesültek bekötözósét. Az erdélyi hadjárat és a szabad­ságharcnak Világosnál történt végze­tes befejeztével szatmármegyei bará­taival vármegyénkbe jött és a hata­lom üldözései elöl az Ecsedi-láp nádasai között az itteni menekültek­kel talált igen sokszor megzavart menekülést, mig végre a kegyetlen üldözések csilapodtával városunkban telepedett le, mint gyakorló orvos, hogy itt hatvan éveu át éljen az ember3zeretetnek Ó3 orvosi hivatá­sának. Mint orvos a lelkiismeretességnek és buzgóságnak kiváló példányképe volt és különösen feltűnő diagnó­zisaival szerzett magának kitűnő hírnevet. Az ötvenes években az akkor már visszavonuló Jalenffy, a városi fő­orvosi tisztet betöltő Kőszeghy és a beteges Munkácsy orvosokon kivül városunkban alig volt egy-két orvos. Természetesen a vidék annál inkább nélkülözte az orvosokat és igy a fiatal jónevü orvost annyira igénybe vették a vidéknek családjai, hogy a Wallon-ház előtt, hol lakása volt, 4—5 szekér várakozott igen sokszor reá s ő az akkori feneketlen utak fáradalmai között is lankadatlan buz­galommal szállott le egyik szekérről, hogy a másikra felüljön. Különös sajátsága volt orvosi gya­korlatában, hogy betegeit sohasem várakoztatta meg, hanem a hívásra rögtön megjelent és igen sokszor éjjeleket töltött a beteg ágya mellett s hányán vagyunk itt, most már vén emberek, akiknek életét gyermekko­rukban az ő orvosi tudása és lelki­ismeretessége mentette meg. Az 1355-iki kolerajárvány idejében óriási tevékenységet fejtett ki, kü­— mert rossz álmai voltak, vagy a haja fájt, — és olyan szám, melyei pótolni kellett okvetetlenül. Tehát pó- tóltam jó magam, ha meg nem én, Fodor Gyula. — De azért nem kell megijedni. Olyan fáradhatlan és ötletes rendezők, mint a milyenek Nagyságodék jól megcsinálják.“ Egy mély sóhaj volt a válasz. Én is kapacitáltam ekképen : „Blanka nagysám, nem akarna udvarhölgy lenni, az első'?“ Felséges ragyogó szerep, szebb mint a királyleányé, mert a ki­rályleány az csak azt beszéli, amit mondanak neki, az első urhölgy pedig, amit akar, sőt ő rendezkedik.“ „Eszembe sem jut !u „De kérjük!“ „Nem, nem, nem!“ „Tudja a pedagógia tiltja. Hova gondol? „Hát Luby Margit az nem pedagógus?“ „Az király leány, annak minden sza­bad. Különben meggondolom.“ A többit elvégezte Jékei alelnökné. A próbák a nagy tanácsteremben voltak — mind sikerültek, sőt mond­hatom tán legsikerültebb részletei vol­tak — az egész mindenségnek, s ami legérdekesebb, a város atyái is része­sültek a szinielőadás gyönyöreiben. A szomszéd kis tanácsteremben ösz- szegyült a törv. hatósági szakosztály. Fe- rencz Gusztáv előadja, megkezdi előa­dását igy : Tisztelt szakosztály! A mi­niszter ur azt mondja leiratában, — (a szomszédteremben: „A csók a vilá­gon legédesebb — bűvös varázs, mely tündérvilágba ragad.) A bóbiskolók fel­riadnak : „mit mond a miniszter ?“ Ál­talános nagyfokú derültség. Az elnök pedig az ülést 1 órára fel­függesztette. Mikor pedig a próbákat a színházba helyezték át, a szakosztályok is köl­tözni akartak úgy, hogy a polgármester összes tekintélyére volt szükség, hogy a tagokat maradásra bírja. Milyen lesz az előadás, ha már a próbák is ilyen hódításokat csináltak ? ! Hát sikerült, felségesen sikerült! Napokkal azelőtt jegyeket sem lehe­tett kapni. A szereplők pedig exce Háltak, csil­logó jó kedvben, pompás dispozicióban voltak. Első számmal adták a „Robinsono­kat.“ A darabban levő finom humort tökéletességgel váltották ki az igyekvő férfi szereplők. Nagy Vincze aki egyben rendező is volt, ezúttal is brilliánsan állotta meg helyét, ugyancsak iparko­dott elsőrangú tehetségeit érvényesíteni a nehéz darabban. Mert a darab való­ban nehéz volt s hogy a humor nem csak átcsillogott, hanem ki is ömlött a darabból, nagyban az ő érdeme, ezen érdemben méltán osztozik Csomay Győző, aki ügyes temperamentumos, ötletes műkedvelő, a mindig kapható és nagyon használható. Dr. Pirkler Ernő minden szerepében jó — humora kime- rithetlen és örök. Játékban a nevető és nevettető Democritost képviseli. Dr. Nagy Géza, Mándy Zoltán és Horváth György festői szép jelmezeikben pompásan egé­szítették ki az ensemblét. — A nők remekeltek: Luby Margit (Olimpia ki­rályleány) gyönyörű alakjával, elragadó megjelenésével, remek, pazar szépségű görög ruhájával igen bájos jelenség volt. Játéka finom, discrét és művészi Rengeteg virágot, csokrot kapott. Kitűnő jelenség volt Hankisz Blanka, fejedelemnöi termelévél, szépségével, előkelő játékával a legkellemesebb be­nyomást tette. Szintén tenger sok virá­got kapott. Társnői a kíséretben Mándy Ilonka, Vad Viola bájos, ügyesen mozgó, és kedves virágok voltak. A második szám: „Klasszikus görög szobrok“ élőkép volt, a melynek nézé sével a közönség nem tudott betelni. 3 szór húzták fel a függönyt és még mindég tapsolták. Résztvettek benne Berghoffer Ilonka, Hankisz Blanka, Hawel Edith, Korányi Margit, Kovácsi Ilonka, Leitner Sári, Luby Margit, Mándy Ilonka, Rácz Mar­git, Vad Viola és Varjú Ibolyka. Az élőkép sikerének dicsősége Bartl Róbert főhadnagyé, aki finom érzékkel és nagy fáradsággal állította össze a ragyogó képet. A harmadik szám a Winkler nővé­reké volt. Beriot 9-ik hangversenyét hegedűn előadta Winkler Margit, zon­gorán kisérte Winkler Anna. Csodála­tosan játszottak! nem nagyitok, ha azt mondom, hogy a zenei illúziók legfel­sőbb régióiba ringattak. Mindenki lé- lekzetét vissza folytva hallgatta a bű­vös zenét, az utólérhetlenül édes és tiszta hangokat. Nagy művészek a kis­asszonyok, a kik magas qualitásokkal bírnak. Kristály tiszta hangvétel, a fu­tamok szédítő gyorsaságú kiömlése, — a felfogás magas szárnyalása — meg­lepők. Színpadunkon az ö megjelenésük eseményszámba megy. Szűnni nem akaró tapsvihar járt játékuk nyomában, úgy hogy szerzéket is kellett adniok. Virágot bőves-bőven kaptak. A nehéz művészetet szépen váltotta fel a könnyebb fülbemászó művészet a magyar nóták játéka. Berenczei Kovács Géza zongorán játszott magyar népda­lokat. Kovács Géza művészi egyéniség és csillogó művészettel játszott. Hal­lottuk hírét, sokan hallottuk édes ze­néjét, de hírével sokkal nagyobbnak bizonyult s a zongoránál felülmúlta önmagát. A közönség igazán élvezte felsőbb műélvezettel előadását, tapsvi­harral üdvözölte és megujrázta játékát. Utolsó szám következett „Egérfogó“ 1 fólvonásos vígjáték, mely felett Nagy Vincze teljes erejével uralkodott. Per­fect Déghy volt. A legutolsó kép jel­Tisztelettel tudatjuk a n. é. gazdaközönséggel, hogy a m. kir. államv. gépgyára vezérügy­nökségének képviseletét és bizományi raktárát Szatmár és vidéke részére megkaptuk. Ennélfogva üzletünkben a gyár elismert összes kiváló gyártmányai beszerezhetők. Az őszi idény alkal­mából már is állandó nagy raktárt tartunk vetőgépekben, rostákban és ekékben. r-" Raktárhelyiség: Eötvös-utea, (régi Korona-épület). ===== Szives támogatást kérnek Melchner Testvérek vaskereskedők SZATMÁR, (Deák-tér).

Next

/
Oldalképek
Tartalom