Szamos, 1908. július (40. évfolyam, 53-61. szám)
1908-07-26 / 60. szám
60. szám. (1908. julius 26.) SZAMOS 3-ik oldal Mozaik« Handzsi Achmed Nizai Effendi őrnagy urnale, a szabadság harc vezérének, Törökország. Őrnagyom! A legöregebb törökök sem emlékeznek arra, bogy a törökök valaha fiatalok is lettek volna. Mikor a népek gyülekezetét lerajzolják, a török mindig aszott aggasty ánnak vau pingálva, aki görbe, mint egy fogas, amelynek egyedüli rendeltetése, hogy Allah egy tisztes szakáit rá akaszthasson. És maga őrnagyom, mégis felizgatja öreg barátait egy alkotmányos harcra, ami alapjában fiatal embereknek való szórakozás, hogy elvonja ókét a kávé- háztól, vagy változatosságot nyújtson a lóversenyek egyhangú folyamában. Mi lehet annak az oka, hogy önökben mégis felgerjedtek a fiatalos ösztönök ? Én csak úgy tudom ezt megmagyarázni, hogy Önök még nincsenek tisztában azzal, hogy az alkotmány micsoda ? Nem tudom, őrnagyom, emlószik-e ön arra az időre, mikor még közelebbről nem ismerte a hárem rejtelmeit ? Mikor ezer és egy tündérországot sejtett a jól táplált török leánvok leple alatt és ha megérezte valahol a hajuk illatát, hát eszébe jutott mindaz a szép amire életében gondolt, azután mindent elfelejtett és csak arra a csúnyára gondolt, amiről nagyszakáin papája a gondolkozást önnek eltiltotta ? Lássa őrnagyom, igy zsibong a maguk vére az alkotmány, meg a szabadság sejtelmei nyomán. Hanem aztán később, mikor már annyiszor lehullott a lepel, és őrnagyi leleménye kifogyott az illusiókból, akkor ön bizonyára rájött, hogy az ezer és egy tündérország olyan egyforma, miut ahogy egyik nyugodalmasan szortyogó narjile a másikhoz hasonlít, és hogy a török honleány sok igyekezetére van szükség, mig Allah növendéke szababságharcra gyűl. Lássa őrnagyom, így lesznek maguk az alkotmánnyal is idővel. Ezt legjobban megláthatja a vitéz magyaroknál, akiknek egyebük sincs, mint az alkotmányuk. A vitéz magyarok köKoáget ös faradságot nem kiméivé küzdenek az alkotmányukért, és egyik jogot a másik után csikarják ki a minisztereik, a képviselőik és más nagy prófétáik számára, akik azokat épolyan török nyugalommal vágják zsebre, mint az Allah birodalmának tármely hivatalnoka. Szóval a török nép ott lenne ahol a magyar nép, az pedig csakugyan izlós dolga, hogy jó-e ott lenni ahol a magyar nép van. Őrnagyom, az alkotmány és szabadság önmagában véve nem sokat ér. A fejlődés nagy útjában ez olyan kis bakterház féle, ahol, ha önök ki akarnak szállani, hat napi járóföldre nem látnak mást, csak sarat és nem hallanak csak kutyaugatást, mint kons- tautinápolyban. Azért azt tanácsolom önnek, hogy szállítsanak ki magukkal egy kis elemózsiát is a nép számára s ne elégedjenek meg avval, hogy a török urak elvesznek valamit a szultántól, hanem mindjárt dézsmálják tovább a zsákmányt a nép javára. Hiszen dézsmálni csak tudnak maguk is öregem? Mivel ha nem tudnának, akkor maguknak még olyan magas valami az „alkotmányos szabadság“ mint a praepénak a logaritmus. Allah növessze meg szakálláuak árnyékát ! Bff. HÍRROVAT. A viadal. (Két kakas beszélgetése.) Orpington : Hallotta, kartárs ? Plymouth : Mit ? A viadalt ? O. : Azt. P. : Naiv ifjú! Csak nem hitte el komolyan ? Hiszen vicc volt az egész, még pedig gyenge. r 0.: Sőt ellenkezőleg. Egészen komoly dolog. Nagyon komoly emberek rendezik, Csak nem akarták kikacagtatni magukat, hogy esetleg azt mondják rájuk: „Ilyen komoly emberek rendeznek ilyen aprómarháskodást?!“ Ezért hát belügyminiszteri engedély nélkül felvették a „jókedvű társaság* nevet. P: Ha pedig valóban meg akarják csinálni, akkor meg éppen nem lesz belőle semmi, mert közbelép az állatvédő egyesület, interveniál a kakasviadal betiltása érdekében a főispánnál s ha nem lesz eredménye, a belügyminiszterhez viszi a dolgot. Sőt: a komplikáció növekedhetik. Nagy Gyurka meg akarja interpellálni ez ügyben a kormányt. Ehhez szükséges a képviselöház sürgős összehívása. A balpárt az összehívást kérő ivet benyújtja Justb Gyulához. Ez az ügy fontosságára való tekintettel, teljesiti a kérést Az interpelláció megtörténik. Óriási kavarodás. A Ház két pártra szakad: kakaspártra és antikakakas- pártra. A kakasok követelik a viadal engedélyezését, az autikakasok a betiltását. Parlamenti bizottság kiküldése. Bel- és külföldi kakasszakértők meghallgatása. Bizalmatlansági indítvány. Esetleg házfeloszlatás. O. : Micsoda okos fiú maga! Miért nem lett képviselő ? P. : (megvetéssel) Barátom, én nem szóval akarok használni a hazának, én tettekkel szoktam tónyezni a hazai közgazdaság fellendítésén. O. ; Igaza van. Hanem azért mégis téved : a viadal meg lesz. A „jókedvű társaság“ tegnap megalakult és elhatározta, hogy a viadal rendezésében nem engedi magát sem kicsinyes gúny, sem hatalmi közbelépés által megfélemlíteni, akár a Borszem Jankó, akár a hágai konferencia részéről jönne egyik, vagy másik. P. ; Vagy úgy? Ez már kozd érdekelni. Kukorékolja el, kartárs, mit tud az esetről. Csőrömtátva hallgatom. O. ; Tegnap este volt a népa3 értekezlet. A „jókedvű társaság“ tagjai a tárgy komolyságához illően valamennyien fekete szalonkabátban és cilinderben jelentek meg. Az összehívók nevében a titkár ur nyitotta meg az ülést. P. : Melyik ? 0.: Hát a Titkár ur, tudja, az ón titkár uram, aki engem tenyészt és a nőm tojásait meg a tyukkeltető gépet kirdetgeti. P • Ja? Tovább, tovább. 0.: Megnyitotta az ülést, előadta az értekezlet célját s elnökválasztásra hívta fel a megjelenteket. Elnöknek közfelkiáltással a titkár urat választották meg, a jegyzőkönyvet a Szat- mármegyei lóversenyegyiet titkára vezette Elnök elfoglalta az elnöki széket és raegbatotiau mondott köszönetét a bizalomért. Azután felkérte az előadót, ismertesse a tárgyat. Előadóul a helybeli fogyasztási szövetkezet ügyvezetőjét sikerült megnyerni, aki nagy készültséggel és kimerítő alapossággal adta elő úgy a kakasviadalok történelmi előzményeit, valamint annak állattenyésztési, társa dalmi, közgazdasági, tűzrendészet!, városszópószeti, idegenforgalmi, általános művelődési, kulturhisztorikai, ethnohumorisztikai s más sok egyéb jelentőségét. Bemutatta a rendezendő viadal egész tervezetét. A masszív anyagból építendő hatalmas Stádium — a londoni olimpiászé-nak a mintájára — ovális alakban, araphiteá- trumszerüen fog a Kosssuth-kert ár- nyas fái alatt elhelyezkedni. Az elliptikus*) pálya közepén emelkedik majd a bírói páholy, ahonnan t.iz tagú zsűri ellenőrzi az egyes párok küzdelmet s ahonnan szócsövön át fogják a tribünök közönségével tudatni a győzteseket. A gyeppályára csak versenyzők és úgynevezett „heccmeiszterek“ léphetnek be. P : Hát az mi ? 0.: Ez egy külön intézmény. Ha ugyanis a kiállított két kartárs nem akar hajba, vagyis tollba kapni, akkor jönnek a „heccmeiszterek,“ akik elkezdik egy-egy pálcikával fricskázni, bizgatni, ingerelni, lieccelni, iucikélni a feleket, hogy tüzbe jöjjenek és tépjék, rúgják, cibálják, tapossák, gyom- rozzák egymást, szóval, hogy a finom közönség mulattatására „hősiesen meg- küzdjenek egymással,“ — amint az előadó ur kifejezte magát,' — U maga ajánlkozott főhecemeiszteruek. A ha*) Talán „epileptikus.“ (Szedő.) talmas méretű beszédet a jelenvoltak szokatlan türelemmel hallgatták végig. Végül pedig a szónokot viharos ovációban részesítették s az elnök indítványára a jegyző szép szavakkal diszköszönetet iktatott a jegyzőkönyvbe. A rendezésre vonatkozó kisebbnagyobb indítványait az előadónak egyhangúlag elfogadták, mire az ülés véget ért s a titkár ur az elnök éltetésével lelkes hangulatban széjjel oszlott. — Nos, kolléga, mit gondol ön ? P.: Azt, hogy ez már más Ez egy komoly dolog. Ez egy nagyon komoly dolog. Ez egy rettentően nagyon komoly dolog. Ezen részt fogok venni. Maga is versenyez ? 0 : Fájdalom, nem tehetem. A nevezési dijat még csak be tudnám valahogy fizetni, de a feltételek közé azt is bevették, hogy csak azok versenyezhetnek, akik a nemesi fajból való származást anyakönyvi kivonattal igazolják és ujraoltási bizonyítványt csatolnak. P.: Na és talán nincs ujraoltva? O. : Dehogy nem. Csak a születési bizonyítvány körül van egy kis hiba : (szégyenlősen) a papám ismeretlen. P. : Ifjú, pályázhat. Ez mutatja, bogy a papája előkelő családból való. (n. v.) — Tisztelettel kérjük lapunk vidéki olvasóit, kik az előfizetéssel hátralékban vannak, hogy a dijat haladéktalanul utalványozni sziveskedjenek, mert ellenkező esetben kénytelenek leszünk a lap küldését beszüntetni. * Hymen. Markó Béla Osztrák Magyar banki tisztviselő, tart. huszárhadnagy eljegyezte Gerber Ödön szinórváraljai gyógyszerész és neje Tegze Emma leányát Irénkét. * Ösztöndíjat nyert művész. Gróf Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter most döntött az állami képzőművészeti ösztöndíjak odaítélése dolgában a képzőművészeti tanács fel- terjesztése alapján, A kitűzött dijakra rengetegen pályáztak Az össztöndij nyertesek között második helyen szerepel Góth Móric festőművész 1200 koronával. * Lelkész meghivás. Kolozsváry Mihály helybeli ref. segédlelkészt a karcagi fényes egyház ügyvezető lelkészül meghívta. A fiatal tehetséges lelkész távozását a németi egyház igazán sajnálhatja. * Méder Mihály arcképének leleplezése. A dal- és zeneegyesület csütörtökön délelőtt kegyeletes ünnepély keretében leplezte le Meder Mihály volt karmesterének arcképét. Az intim, házias, jellegű ünnepélyen a dalegyesület szép számmal megjelent tagjain kivüi csupán az elhunyt karmester családja vett részt. Az arckép a zeneiskola utcai termében nyert elhelyezést s már a helyiség szűk méreteinél fogva is arra volt utalva az egyesület, hogy szerényebb keretben rendezze a lelepzésót. De ez felelt meg leginkább Méder Mihály emlékének is, akinek szelíd lelke a zajos ünnepeltetésre sohasem vágyakozott. Az a szeretet, amely a dalegyesületet karmesterével összefűzte, lengte át dr. Fechtel János emlékbeszedót is, melynek bensösógteljes hangja mély hatást keltett a jelenlévőkben. Röviden vázolta Méder Mihály életét és ismertette müveit, amelyek közül különösen kiemelte dalait és többször előadott rekviemjét. A magyar dalköltós országos hirii és hivatott mesterének azonban legkiválóbb és legkedveltebb működése az volt, melyet a dalegyesületben kifejtett, diadalról-diadalra vezetve a szép múltra visszatekintő dalárdát. A dalegyesület szeretett karmesterének emlékezetét megőrzi s ezt a kegyeletet fogja hirdetni a kép is melyet leleplezett. Az ünnepélyt az énekkar nyitotta meg Erkel dalának: „Kihűlt a pálca ^mestered kezéből“, előadásával vezette be s ugyancsak az énekkar zárta be Meder két szerzeményének elóneklésóvel. A képet Góth Mór festőművész, városunk fia festette meg élethűen és nagy művészettel. * Közegészségügyi bizottsági ülés. A városunkban szórványosan fellépett hastífusz tovaterjedésének meggátlása tárgyában e hó 24 én délután dr. Va- jay Károly polgármester elnöklete alatt a közegészségügyi bizottság ülést tartott, mely alkalommal határozatba ment az összes városi közkutak medencéinek kitakarítása, nemkülönben azok vizének a belügyminisztérium bakteoroligiai osztályában való megvizsgált atása. Szigorúan megtiltotta a bizottság továbbá azt, hogy vidékről hastífuszban megbetegült embert a járványkórházba szállítsanak. A gőzfertőtlenitő stabil gép beszerzése előtt a bizottság dr. Aujaszky Aladár országos hirü szakértő véleményét kéri ki, tekintve, hogy ilyen stabil gép beszerzése tetemes költséggel jár. Végül a bizottság elrendelte a járványos betegségekben levő egyének számára égy uj betegszállító kocsi sürgős beszerzését. * A mentők oktatása. Aczól Károly dr., a budapesti mentőegyesület orvosa f. hó 24 , 25, napjain a helybeli önkéntes mentőknek és vasúti tisztviselőknek adott oktatást a rögtöni segélynyujásról. * Tragikus halál. Megható sors érte Fésős Endre helybeli kir. járás- birósági jegyzőt. Mintegy két hót előtt elmezavar tünetei mutatkoztak rajta, úgy hogy hozzátartozói e hő 19-én este a lipótmezei elmegyógyintézetbe kellett, hogy elszállítsák, mert az elmezavar a legnagyobb mértékben tört ki a szerencsétlen fiatal emberen. Alig pár napig volt az élőhalottak házában, mert e hó 23-án agyszólhüdés közet.keztében meghalt. Holttestét a család Budapestről Szat- márra hozatta s itt temetik el valószínűleg a hétfői napon. A szerencsétlen véget ért jegyzőt nem régiben Nyírbátorba helyezték át, pedig ő nem áthelyezést, hanem előléptetést várt, annyival inkább, mert évekkel ezelőtt megszerezte a bírói vizsgát. A mellőzés a különben is idegbajos embert buskomorrá tette, majd pedig agyrendszevót zavarta meg, mely szenvedéstől a jótékony halál rövidesen megváltotta. Halála nagy részvéttel találkozott az egész városban. * Gyászhir. Özv. Császy Itnróné szül. nagykereki Kerekes Eleonóra, munkás életének 8B-ik évében folyó hó 23 án elhunyt. Temetése folyó hó 25 ón délelőtt Sárközujlakon ment végbe. * Ifjabb jelentkezések a tűzoltó kongresszusra. Dacára, hogy a városunkban megtartandó országos tűzoltó kongresszus részvételére a bejelentési határidő e hó 20-án letelt, mégis történtek jelentkezések. így Uj-Szent-Tamás (Torontálm.) 1., Békés 2., Balaton-Boglár 1., Hevesmegyei szövetség 10 és Czibakháza 5 taggal. Az eddig jelentkezett tűzoltók száma 655. Szerencsétlenül járt iparos. A körfűrész elmetszette jobb kezét. Nagy szerencsétlenség érte e hó 24-én délután Mátyus István helybeli asztalos mestert. A törekvő és szorgalmas iparosnak sok utánjárás mellett sikerült a kormánytól az asztalos iparhoz szükséges körfűrészt kieszközölni. A gép a napokban érkezett meg s Mátyás annak segélyével e hó 24-én kezdett egy nagyobb munkájához. Egész nap nagy örömmel dolgozott a géppel, mert látta annak kiszámíthatatlan nagy előnyeit. A kegyetlen sors azonban nem sokáig hagyta Mátyust munkájában gyönyörködni. Mátyus ugyanis — elég meggondolatlanul — a gépet akkor akarta megolajozni, mikor az működésben volt s igy történt aztán, hogy a gép fűrésze a olajozás közben jobb keze fejét teljesen átmetszette. A szerencsóÜeuü! járt iparost az előhívott mentők vették elsőnek ápolás alá, majd pedig további gyógykezelés végett beszállították a közkórházba. * Szenzáció az Urániában Márkus Dezső mozgófénykép színházában ma és a követő napokon kiváló műsort mutatnak be. Ott szerepel a Hamelni patkányfogó, Vigözvegy és még számos rendkívüli érdekes újdonság.
