Szamos, 1908. július (40. évfolyam, 53-61. szám)
1908-07-26 / 60. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. XL évfolyam. Ezaímár, 1508= juüus H 26 (vasárnap) 60. szám, Előfizetési ár: Égés* évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kcr. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczi-uíczs 3. sz. Telefon : tC7. Mindeanesiö dija* Esatssjároc. « lap '*iadófcívat&íábac fixeteoaök HIRDETÉSEK: Készpénifiietés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyllttér sora 20 fillér. Az apró Hirdetések között minden szó 4 fillér. Csatornázás és vízvezeték. Dr. Tanódy Márton. I. A nagy feladatok sorában, amiknek megoldása előtt folyton és gyorsan szaporodó lakosságánál és különösen ennek kedvezőtlen egészségi viszonyainál fogva, városunk áll, a legelső sorba került a csatornázás és vízvezeték kérdésének a megoldása. Korántsem abból az egyedüli eseményből merül föl most ez a gondolat, hogy nehány napja tömegesebben lépett föl a tífusz nálunk, mint rendesen szokott a megfelelő évszakban; jóllehet a hasonló tünemények, ismétlődésök valamennyi esetében, egy-egy újabb kopogtatást elentenek törvényhatóságunk ajtaján, hogy az immár el nem odázható kötelességök teljesítéséhez a kívánatos energiával lássanak hozzá azok, akiknek közönségünk összes jóléte és igy annak alapfeltéte'e: az egészség is, a kezökbe van lefektetve. Hanem igenis - megérlelődött régen minden polgár tudatában a felfogás, hogy valahára gondoskodnunk kell városunk talajának a szennytől való megtisztításáról csatornázás utján, és az egészségünk lehető megóvásáról bő meny- nyiségü és megfelelő jó ivóvíz szerzésének a segélyével. Hisz már több mint íiz évvel ezelőtt ennek a belátásnak hódolt törvényhatóságunk bizottsága, amikor az általános csatornázás tervét és költségvetését elkészíttette. Hogy azóta a kérdés szünetelni látszott, egyáltalán nem azt jelentette, mintha tán közben higiénánk önmagától megjavult, avagy (mert ez lehetetlen) közönségünk belenyugodott volna abba, hogy egészségi helyzetén, bármilyen kedvezőtlen is, változtatni szükségtelen, vagy éppen lehetetlen. Pihent a kérdés hosszú időn át csupán azért, mert a kezdeményezők a tervek elkészülte után a költségvetés összegének láttára visszariadtak a kívánt áldozatok nagysága elő), és kedvezőbb pénzügyi helyzetét óhajtották bevárni a városnak, hogy azt a nagy mű költségeivel könnyebben megterheljék. De ez a számítás, bármilyen humánusnak éreztük is annak idején, nem bizonyult helyesnek két okból. Először, mert azóta városunk lakossága körülbelül húsz százalékkal megszaporodván, a lákásvi- szonyok az által, hogy az építkezés nem tartott lépést e szaporulattal, sokkal mostohábbá lettek és ennélfogva a közegészségünk színvonala még inkább aláhanyatlott. Másodszor, mert a lefolyt idő alatt az anyagárak és munkabérek tetemesen megdrágulván, jóval többe fog kerülni a mü létesítése, mint évekkel ezelőtt került volna, és ezzel szemben nem élvezhettük annak áldásos hatását azalatt, amig a takarékosság tisztes okából jobb idők bekövetkezését óhajtottuk be várni. Szolgáljon ez csillapításul azoknak, akik türelmetlenségtől hajtva bosszankodásukban a késedelme- zést tán ártatlan egyének hibájául rójják föl. De viszont, merítsünk valamennyien okulást az elmondott tényből, fogjunk kezet a ránk várakozó feladat gyors és helyes megoldására abban az immár biztos föltevésben, hogy az esetleges késedelmezés folytán kiszámíthatatlan kár háramolhatik a pénzügyi helyzetünkre, és igen nagy veszedelem az életünkre. Olyan veszedelem, amelyért egyenesen mi lennénk felelősek, ha drágán szerzett tapasztalatainkat nem arra fordítanék, hogy a lehető gyorsasággal segítsünk városunk lakosságának -étézomoritó egészségi viszonyain. Igaz egyrészt, hogy amig rri várakozó álláspontra helyezkedtünk, hazánkban több város ellátta magát a csatornákkal és vízvezetékkel. Ebből reánk az az előny háramolhat, hogy nem vagyunk kénytelenek, mint a viüamvüágitás berendezésénél, a kezdeményezéseknél szokásos kísérletezés tulfiseté seit eszközölni, mert a létesített hasonló müvek előttünk feküdvén, azok előállításának a módjait, mint kész nyomokat, követhetjük. Másrészt pedig megkönnyíti a dolgunkat az a körülmény, hogy az első lépések óta eltelt idő folyamán a lakosság minden rétegébe behatolt az óhajtás a szóban levő korszakos alkotás keresztülvitelére, amitől most már alighanem csak az olyan ember huzódozha- tik, akinek nem az élete és az egészsége a legdrágább kincse a földön. Az egész közönségnek ily egyértelmű belátására szinte múlhatatlan szükség van ott, ahol tagadhatatlanul szokatlan nagy pénz- á'dozatot kell hoznia a városnak olyan célra, amelynek az elérése nem csengő pénzben nyilvánul, hanem egészségi jólétben, ami persze, hogy ismét pénzt jelent minden ember szemében, akinek kedves a saját és az övéinek testi épsége és írissesége. Az egészségügyi bizottságnak a héten tartott ülései egyikén pol- gárme terünk bsje'enleitft, hogy szerzett tájékozódása nyomán leg- köse’ebb a törvényhatóság elé szándékszik vinni a csatornazás es vízvezeték ügyét, amihez fogható argvlelentőségiavel eddigelé még sohasem fog’alkozott ez a város. Reméljük és bízunk benne, hogy képviselőink bátran és a köteles komolysággal foglalnak állást — mellette. Körülbelül arról lesz szó, hogy a közgyűlés elvben elhatározza, hogy Szaímár-Németi szab. kir. Kisvárosi alakok. Az vrdalmár. Soha senki nem látott tőle egy becsületesen megirt mondatot, de azért ö mindenki előtt: a nagy irodalmár. Irodalmár a szó legaprózottabb értelmében. Nemcsak arról közismert, hogy csemege gyanánt falja a klasz- szikusokat éppúgy, mint a moderne* két, de ast is tudja agg és csecsemő, hogy ö írja a legérdekesebb novellákat, a legkacagt&tóbb humoreszkeket, a Jegobjektivebb vezér- és nem vezércikkeket. Úgyszintén ő a szülöanyja a legizzóbb, legmegkapóbb, legmeg döbbentőbb poémának is. Természetesen nincs senki, aki mondaná, hogy ezekből a müvekből akár egy sornyit is olvasott volna. Mert Ö ebben a tekintetben szerfölött szerény. Képes egyidöben tie álnév alatt do'gozni a legkülönfélébb újságok és folyóiratok hasábjain, csakhogy rá ne jöjjenek : hogyan, mikor s mit is irt Ö voltaképpen. Ha valaki már nagyon faggatni találja álnevei irányában, annak órákig tudja elmagyarázni: milyen nevetséges valami az irói hiúság s milyen esztétikus, (ezt a kifejezést valósággal dédelgeti: esztétikus !) milyen nemes cselekedet gyönyörűséget szereznünk az emberiségnek anélkül, hogy ez a mi j személyünkről csak valamit is sejtene. S ha az ilyen bárgyú kullancs mindezek ellenére tágítani nem hajlandó, egy határozott, de finom és sokat jelentő mosollyal rázza le a nyakáról: „Nem, nem! Azt nem tehetem. Nem mondhatom meg. Legalább egyelőre nem !“ Az a nagyszerű szerénység, azaz szerény nagyszerűség, mellyel a saját személyét rendszerint elhallgatja, föltétlenül imponáló. Bár olykor beszél ö önmagáról is. De vagy a legviho- góbb önirónia hangján, vagy pedig őszinte nyíltsággal, mikor is a régi, fájó emlékeken borong. — Amikor szerelmes voltam, — szokta mondani elmélázó megilletődéssel — írtam egy sereg költeményt. Ezeknek a verseknek tapsolt mindenki, csak „ö“ nem akart tudomást venni róluk . .. Ha valamely uj irodalmi irányt emlegetsz előtte, nemes egyszerűséggel tudja azt a saját munkásságával kapcsolatba hozni és lepocskondiázni: — Hülyeség ! Hülyeség ! Én már évekkel ezelőtt elcsépeltem ezt az úgynevezett uj irányt. Ö különben külsőleg is elüt a bét köznapiságtól. Járása, gesztusai, allűrjei a nem mindennapi egyéniség benyomását keltik. Sokan azt mondják, hogy pózol. De valójában a büszke és dacos önbizalom — ami a poétákat annyira jellemzi — nyilatkozik meg minden mozdulatában. így amikor ö a kezét ujjasa zsebébe mélyeszti, s vagy a jobb, vagy a balvállát az orra irányába húzogatja, a közönséges lelkek vélekedése szerint azt mondja magába: „Mboh !u De alapjában ezt gon dolja : „Mit nekem ez a világ ! Hát van itt énrajtam kívül is valaki ? !“ Még a ruhaviselete is a makacs, kemény, „azértis“ egyéniséget árulja el. Ha az egész hetyke emberiség jobboldalt, csapja félre a kalapját, Ő csak azért is a balszemére rántja a fövegót. Az apróbb kapsszkodoucoknak szeret vállat veregetni. — Olvastam — ereszkedik le egy- egy ilyen dicsőséghajhászó firkászhoz, akár az utcán, akár kávóházban — s mondhatom, kitűnő. Csak folytassa fiatal barátom. De nyomban valamelyik szomszédjához fordul (mert tízszeres erővel hullanak vissza őrá azok az ütlegek, melyekkel a más vállát veregeti és ez fáj neki) s fitymálva szól: — Közönséges stréber, a legkisebb tehetség híján. Okosabban tenné, ha abbahagyná az irkálást. Az újság természetrajzát és pszikolológiáját, hibáit és nyavalyáit, senki nálánál jobban nem ismeri. Ha Rétfa Simon nagyválasztéku cipóraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrás?. Közvetlen a ,Pannónia* szálloda mellett. — Szatmár és fid&e iepag/oöb cdporilrtira. Figyelmeztetés 1 az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók !
