Szamos, 1908. június (40. évfolyam, 46-52. szám)

1908-06-07 / 46. szám

XL hhlfW' ??atntáí, 1908, pis tó 1 (vasárnap) 46. FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Égése évre 8 kor. — félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szán ári 10 ffiíér. SZERKESZTŐSÉG és £Hl)OiHVATAL: Pékócii-utcri £. sí. Telefon: 1C7. Micdecr eu:& c. lé SsAtIZ&scc. t Iff -- '.dfcl tvKf .Rteu ítiettrtíé» HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjut&nyosabb árban közCKefrek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden ssó 4 fillér. Pünkösd. (K.K.) ... És meghasadt az égboltozat magasztos teljessége és a Szentlélek szelid galamb képében leszállóit a íöldre . . . Ünnepi szín, ünnepi hang, ün­nepi érzés tölti el a gyarló ember kebelét. A természet is alkalmaz­kodik az ünnepi kedélyhez. A íöld, az istenáldotta drága íöld hátán ringatja a dús aratást Ígérő kalászt, a munka gyümölcsét termi, a Istenbe vetett hit és bizalom jutal­mát várja, a dolgos kezek ezrei örömmel élesítik a kasza pengéjét. Forrón tűz le a kánikulai nap su­gara az édes anyaföidre. És az ember tűnődve néz végig a tájon. Mindenütt a munka ered­ménye látszik. S amint imádkozó tisztelettel néz fölfelé az Alkotóhoz, könybe lábadnak szemei a hála érzetétől, önkéntelenül megcsukia- nak térdei és leborul a földre, mely ápol és eltakar. És ott benn a csendes íalu zsin­delytetős házaiban csak kevesen éreznek hasonlóképen. A nagy költő, kinek szobra a főváros gyö­nyörű térségén bánatosan tekint alá a népre, hajh! igazat szólt. S igaza von most is. Eltűnt a béke a honi térségek­ről. Visszavonás, elégedetlenség ütött tanyát hegyen-völgyön. S ahol ezelőtt boldogan furu­lyázd pásztor legeltette megelége­dett gazdája nyáját, ma, a minta­gazdaságok idejében, ellenségként áll szeemben egymással cseléd és gazda, kik eddig közös asztalnál, közös tálból fogyasztották a jó szívvel adott jóizü ebédet. Haragos szavú, sima tekintetű, feketemáju üzletemberek járják be a rónaság tereit, megmérgezik a becsületes munkás leikéi, fellegvá­rakat, csalóka képeket festenek a szemei elé, külföldre hivatkoznak, ugratják, izgatják, lázitják; hasz­talan rimánkodik a „csuhás“, hiába magyaráz a földuzsorás, bizony- bizony megáll a csengő kasza az erős marokban és eldobja vékony sarlóját a gyönge kéz. Kész a harc, a festvérháboru. — De már akkor az utazó szociálista zsebé­ben van a tagdij, a szegény em­ber verejtékes garasa s a csendőr­szuronyok már csak a félreveze­tett, hiszékeny, szegény, röghöz tapadt földmunkás mellének van szögezve; a munkás áll szemben a fegyverre!, aki bármennyire ki­áltja is, hogy „nemzetközi,“ mégis csak a „magyar virtus“ bírja rá, hogy ha már egyszer „nekidurálta“ magát, hát ne engedjen a 48-ból. S ha elbukik a küzdelemben, hát jönnek a vigasztalók és viszik Amerikába, ahol a pittsburgi kő­szénbányák alagutjaiban, veszélyes tárnáiban, vagy a clevelandi acél­kohók izzó tüze mellett keseregve gondolnak vissza a bűbájos róna­ság édes otthonára. És leszáll a béke galambja. Pün­kösd virágos ünnepén elmélkedje­tek testvérek, gondolkozzatok a saját fejetekkel, vizsgáljátok meg magatokat, alaposan fontoljátok meg a helyzetet és dolgozzatok. Legyen béke mindenütt, béke a szívben, béke a családban és béke a társadalomban. — Mert a harc mindig • rombol, a béke mindig alkot. Legyen a pünkösd a tiszta gon­dolat szentséges szép ünnepe, a szereíeté és az áldásé! * Weisz Zoltán modern könyv-, zenemű- és papír kereskedését a Gut- men-paSota sarokhelyiségében, fénye­sen berendezve, megnyitotta! A Deák-tér jövője. (F.) A Deák-téren fölállítani tervezett vasúti felvételi-épület ügyé- .e. .. a Kereskedő-társulat nyilatko­zata s a vasúti bizottság javaslata megadta a kegyelemdöfést. A törvényhatóság székházában a kérdés még napirendre kerül ugyan, de ez már csak decens temetési szertartás lesz a végel­gyengülésben kimúlt eszme teteme fölött. A kérdésben nehéz eligazodni. Igazat kell adni a hivatalos föl­fogásnak is, meg az ellentétes vé­leménynek is, mely amazzal szem­behelyezkedett. A debreczeni m.á.v. üzletveze­tőség vetette fel azt a kérdést, hogy a városunkból kiinduló kes­keny vágányu helyi érdekű vasu­tak részére a Deák-téren közös felvételi épület áilittassék fel. A városi hatóság felkarolta az ügyet abban a meggyőződésben, hogy a személy- és áruforgalomnak ezen összpontosítása a város közgazda- sági érdekeire hasznos, a közönség kényelmi igényei szempontjából pedig kívánatos. Ezen törekvés azonban megtört egyfelől a kereskedők ellentállasén, másfelől a közönség részéről meg­nyilatkozó közhangulaton. A kereskedők kézzel-iábbal til­takoztak ezen intézménynek a Deák-térre helyezése ellen. Nem­csak azért, mert nem látják annak semmi előnyét, hanem mert hatá­rozottan károsnak tartják a mai áru befuvarozási viszonyokkal szemben. Azonkivüi soha helyre nem hozható hibának tartják a Deák-tér ily célra való lefoglalásai, mert a felvételi épület máshol is felállítható, de a Deák-tér bármilyen megcsonkításáért s amúgy sem kifogástalan tisztaságának és hy- giénájának állandó veszélyeztetésé­ért semmi sem kárpótolhatja sem a kereskedőket, sem a város nagy közönségét. Ha áll az, hogy a vasút a ke­reskedők érdekeit kivánía elsősor­ban előmozdítani a fölvételi épü­letnek a város központjába való helyezésével, akkor méltó elisme­rés illeti a kereskedőket önzetlen Asszonypolitika. A férje térdén ült. Az erősen át­karolva tartotta és összevegyült a szivük dobogása. A férje lassan csó­kolgatta a bajái, homlokát, vagy kissé eltolta magától, hogy a szemén át a leikébe lásson. Aztán igy szóit az asszony : — Milyen nagy bizodalmád van bennem ! íme most is egyedül hagy­tál két hétig, pedig tudtad, hogy körül vagyok véve férfiakkal. És most, hogy itt vagy, még csak nem is kérdezel tőlem semmit. — Hát mit kérdezzek, — szólt a férj; — szeretlek és szeretsz . . . Igazam van ? Igen. Szeretlek és mégis . . . A férfi megrázkódott erre. Oly furcsa, gúnyos hangon beszélt és oly nyugtalanító volt a mosolya, hogy a férje előtt egyszeribe fal emelkedett, megmagyarázhatatlan és kellemet­len dolgokból összeépítve. Az asszony látta a zavart és mu­latott rajta. Hát utóvégre is, mikor biztos az ember? . . . Mi, asszonyok, oly gyön­gék vagyunk ... az unalom, a ki­sértés . . . A férfi brutálisan megszorította a kezét. — Hagyd abba. Ne folytasd. Kel­lemetlen dolgokat mondasz. Már egészen sápadt volt és látni lehetett rajta, hogy fél az érthető szótól, amely mindezt megmagyarázza. De figyelmével és pillantásával min­tegy faggatta az asszonyt. Az asszonynak ez gyönyörteljes izgalmat okozott. Hát igy a kezei közt tartja ezt az embert, mint va­lami nyomorult, beteg kis állatot, amelynek sorsa az ő keze járásától függ ? De hát akkor mit mondana, vagy mit cselekednék, ha ezek he­lyett a jelentéktelen és homályos célzások helyett egyszerre a hűtlen­ség szabatos, érthető bevallását hal­laná ? Ha most hamarjába kitalálna egy mesét a hűtlenségről, az asszo- nyi gyöngeségről. És kedvet kapott erre. Kegyetlen vágya támadt. Tudni akarta, hogy mit tenne a férje. Látni akarta, mint változik el arca a borzasztó szenve­dés alatt. Tudni akarta, hogy mikép­pen viselkednék & férje, ha itt most valami hűtlenséget hazudnék neki. Milyenek lesznek a gesztusai ? Ho­gyan feg viselkedni ? Meddig megy a bosszúban ? Izgatta a játék szen­vedély. Mit mond, mit tesz majd? Csábitó bizonytalanság . . . Leül az ura elébe, majdnem a lá­bához, megfogta a kezét, fejét le­hajtotta és komoly, alázatos hangon, amelyben szégyen, lelkiismereti for- dalás és félelem remegett, mormogta : — Megcsaltalak vele . . . Kimondhatatlan aggodalom gör- nyesztette földre az asszonyt. Valami különös, rendkívüli ese­ményt várt. Talán ütni, verni fogja, vagv meg is öli . . . De nem is mozdult a férje, fölemelte rá tekin­tetét. Úgy nézett az urára, mintha olyas­valakivel találkozott volna, akit elő­JlffiRÓth Simon nagy választékú cipörak tárát ^ ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást* Közvetlen a ^Pannónia' szálloda mellett. — Sutai&r és vidéke legaag/obb cziporaícUn. mua|g.pik f*gaftieJfr a tavaszi és nyári idényre megrendelt valódi seheyraux és box bőrből PSNÍL készült legújabb divatu fekete es barna szinü úri-, női- ós gyermek-cipók ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom