Szamos, 1908. május (40. évfolyam, 36-44. szám)
1908-05-24 / 42. szám
Szattöär, 1908.- május fee 28 (csöfMök) FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. XL ifißljfäft' 43. szám, Előfizetési ár: Bgéez évre 8 kor. — Félédre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szán irs !0 fillér. SZERKESZTŐSÉG és & í A D 0 E I V A T A L : Rákóczi-utcz* 9. sr Tsie'or:: ‘.07. MlndencemS SwfBMOl, » lap UaddhiTfi'.alti«c «.«.teások HIRDETÉSEK: Készpénifcz-eiée te ellett a legjutányosabb árban kézöltstcek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó A fillér. A közegészségügy revíziója. (L) A belügyminiszter a tegnapi napon benyújtott törvényjavaslatával egy már évtizedek óta égetően megoldásra váró kérdést szándékozik rendezni. Ez pedig az ország egészségügye, kapcsolatban a községi és körorvosok anyagi helyzetének javításával. Ezen fontos kérdés talán még a mai napig is a tanulmányozásra váró ügyek között szerepelne, ha maguk az orvosok, tekintve nyomorúságosnak mondható anyagi helyzetüket, nem ösztökélik a belügyminisztert egyszer végre-vala- hára a rendezésre. Mert nálunk idáig mindennel törődtek, csak éppen a közegészségügygyei nem; szinte ki kellett ezt erőszakolni, a szociális bajok által indíttatva. Mert mégis csak abszurdum az az állapot, hogy nagy számmal vannak olyan községek, < mért- löldnyi távolságra nincs orvos, sőt egyáltalán nem is kapnak, mert oly alacsony díjazásban részesülnek, mely a minimális megélhetést sem biztosítja. Szinte hihetetlenül hangzik az, hogy az országban levő 484 községi orvos közül 111-nek a fizetése 1000 korona, sőt azon alul is van, 10 orvos pedig 200 koronánál kisebb évi fizetés mellett működik. A körorvosok helyzete sem különb. Ez állások egyharmadánál a fizetés 1000 koronán alul van. Ezen tarthatatlan állapotot az ország közegészségügye érzi meg. Talán sehol a kultur-államokban annyi ember nem pusztul el tüdővészben, ragályos betegségben, mint nálunk, nem is szólva a nagymérvű gyermekhalálozásról. Ezen mulasztások nem annyira a szegény vármegyéket terhsük, hanem az államot, melynek kötelessége az orvosok megélhetéséről gondoskodni és ezáltal az egészségügynek kedvezőbb jövőt biztosítani. Az uj javaslat orvost ad az ország oly vidékeinek, ahol a gyermek és felnőtt ember tömegesen pusztul el orvosi segítség hiányában. Megállapítja a körorvosok törzsfizetését egységesen 1600 koronában, melyhez öt évenként 200 korona korpótlék járul. Az orvosok megélhetése ezzel úgy ahogy biztosítva lesz. Meg fog szűnni az orvoshiány, mely egyes vidéken a halandóságot ijesztő módon fokozta. Az államot terheli a törzsfizetes, valamint a kor és helyi pótlékok. Szabályozza mindazokat a kérdéseket, melyek a közegészségügyi szolgálatok keretében oldandók meg. A bába ügyet is rendezi a javaslat. Ezzel tehát ismét haladtunk egy lépcsőfokot, mely kilátást nyújt a az egészségügyi kérdések rendezésének további perspektívájára. — Fogászati műtermem és lakásom a Lévay-palota emeletén, Bum János-utca 12. sz. alatt van, a kir. törvényszéki palotával szemben. Bahesy, fogorvos. * Weisz Zoltán modern könyv-, zenemű- és papír kereskedését & Gut man-palota sarokhelyiségében, fényesen berendezve, megnyitotta! Gyáripar és Mziipar. Politikai függetlenségünk kivívásának szükségével szemben a békés evolúció hívei a gazdasági önállóság megalkotásának elsőbbségét szokták eiv gyanánt emlegetni. Aki csak fél a radikális cselekvés kényelmetlenségeitől s kényelemszeretetét és esetleges, az aranyhall- gatássa! és csöndes megalakulással összefüggő előnyös helyzetet kockára tenni nem hajlandó, mind a 1 .._,aZ.-aséf?: önállóság- oíőbbrevaló- ságát szedi fel köpönyegnek. Ma már mindenki közgazdász és szociológus, aki naponta legalább egy félóráig újságot olvas a kavéház- ban és mi sem könnyebb, mint egyes lapok kivonatos tudósításai és laikusok tájékozatlanságának csinált áradozó dicséretei nyomán szájtátva bámulni azt & „ nagyszabású haladást,“ amely közgazda- sági életünkben „az utóbbi években tapasztalható.“ Semmi okunk sincs kételkedni a kormány jó szándékaiban. Bízunk gadasági fejlődésünk érdekében megalkotott programmja komoly intencióiban, jóhiszeműségében. De mert a tárgyilagosság vezet, amikor kritikai vizsgálat alá vesszük pl. a kereskedelmi tárca költségvetését, amelyet pár napi vita után minden változtatás nélkül fogadott el a Ház, jogunk és .kötelességünk az országos iparfejlesztés körül észlelt hiányokra és hibákra rámutatni. A kereskedelmi kormány egy régebben közzétett tervezete szerint hathatós támogatásban részesíti a gyáripart, amelynek fejlesztése lényeges feltételül szolgál a gazdasági önállóság megtereimhe- tésének. Ez kétségtelen. Erős gyáripar nélkül, amely az önálló vámterület felállítása esetén a már ma is fejlett fogyasztási igényeket legalább nagyrészben kielégíteni képes, tovább is rabszolgái, gyarmatosai maradnánk Ausztriának és a többi külföldnek. A gyáripar fejlesztése azonban nem minden. Eltekintve attól, hogy a gyári termelés sem most, sem a jövőben nem elégítheti ki a fogyasztásnak se mennyiség, se ízlésbeli kiválmait, a gyáriparnak a kis- és háziiparral szemben egy lényeges szociális hátránya van, amelyet az ipar e három fajbeli csoportjánál éppen a legilieíékesebb tényezők nem szoktak figyelembe venni. A gyáripar ugyanis fejlődésével egy sereg és mind több lekötött munkásnak nyújt existenciár. Főszerkesztői programm. Irta Dr. Tanódy Endre. Úgy körülbelül 20 év eiótt az apám ágyában szoktam estónkint feküdni és egy újságnak, amit a kezében tartott, a címét betűztem és kibetüztem, hogy „Sz—a—m—o—s,“ — bár alig tudtam még olvasni. Nem engedem át másnak a maliéi- ozus ötletet, hogy 20 év után ugyanannak a lapnak főszerkesztője lettem, bár alig tudok még írni. Ez alatt a húsz év alatt sok ágyban feküdtem, sok újságot betűztem át és még sem mosódott el az akkor fogant előítéletem, hogy a „Szamos“ neve meg az újság fogalma egyenértékű képzetek Tudom, érzelmi csalódás az egész. De úgy van az, mint ama bizonyos rögöknek a kérdése. Az életben nagyon sok rögöt látunk, bizonyos időn túl kizárólag rögöket látunk és mégis hisszük és mégis érezzük azoknak a rögöknek kiváltságos költészetét, melyeket a hazai föld rögeinek hívunk. Tudom, hogy ez gyengeség. De hiszen az életnek sok szépségét adják ezek a csalódások, sőt a szenvedésre, amit okoz, na mások csalnak meg, nincs más vigasz, mint az, ha közbe- közbe magunkat sikerül megcsalnunk. Talán azért tartom a „Szamosát újságnak, mert régi; talán azért, mert földik vagyunk és évről-évre együtt nézzük a vándormadarak költözését, együtt érjük meg az akácfa virágzását és egyült lessük régen, hogy mikor fognak ebben a városban az akácfákon kívül egyebek is virágozni ? Ilyen érzések között nem is lehet máshol programmot adni, mint a tárcában. A vezércikket kénytelen az olvasó komolyan venni, ha az iró nem is úgy érti; a tárcát nem szabad komolyan venni, még ha az iró komolyan mondja is. Ha nem is valami tág körben, de elterjedt rólam az a hir, hogy én üres óráimban olyan tervekkel és gondolatokkal foglalkozom, amelyek a közbéke és a fennálló rend felforgatására irányulnak. Ehhez kél történetet fűzök ; egy vígat, meg egy komolyat. A mostani Wodiáner bárók közvetlen őse, Wodiáner Albertnek az apja buzgó támogatója volt annak idején a Bach-korszak alatti kor mányoknak. Lehet, hogy ezer év múlva a Wodiánerek is megengedhetik majd maguknak azt a közjogi luxust, hogy a írónnal óvatosan szembe szánjanak, mint koálicios főurak a darabontok idejében. Egyelőre azonban — mmt minden kezdet, nehéz lett voina nekik az ellenállás. Szóval az öreg Wodiáner odaadóan (vagy „vevöen“) támogatott és sűrűn megfordult a kormány hivatalokban, miután ingyen a Krisztus koporsóját sem támogatták. Amint egyszer épen ott támogatás fordul, azt mondja neki valami kormányfőnek, hogy — Nagy baj van! — Na, mi az a baj? — A maga Albert fia félelmetes conspirator, miért is becsukattuk a Neugebaudé-ba. — Kérem — mondja az öreg Wo- dianer — akkor én sem maradok a kormány mellett, tessék engem :s lezáratni. — Hogyan! öreg Wodi&ner, az lehetetlen ! Megesküdtem volna rá, hegy az uralkodóház inkább csatlakozna a forradalomhoz, mint maga? — Amit mondtam, megmondtam, — szólt a politikai zabszáilitók jogelőde — az olyan kormányt, amelyik még az én Albertamtól is fél, az olyan kormányt én nem támogatom. Hát ha van valami kis hiánya annak a respectusnak, amint én a fennálló országos és helyi intézmények és azok kezelői iránt táplálok, az csak onnan származik, hogy nem tudok egész szívvel bízni az olyan uralomban, amely a magamfajta Al- bertektől is fél. Feltéve, hogy csakugyan fél. Ha meg nem fél, akkor kinek árthat ez az elméleti játék, hogy vájjon lehetnének-e az emberek még annál is boldogabbak mint most amilyenek Ha ez a játék nem sikerül, akkor sincs semmi baj, mert hisz méhózALI Rótta Simon nagyválasztéku cipóraktárát ijioljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási foppáit. Közvetlen a Pannónia' szálloda mellett. — Si&tmAr és Türke ]efaag/oí)b czipSract ira. a tavaszi és nyári idényre megrendelt vaiódi seheyraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete es barna színű úri-, női- és gyermek-cipők i