Szamos, 1908. április (40. évfolyam, 27-35. szám)

1908-04-19 / 32. szám

2-ik oldal. 8 Z Á M O 8 32. szám. törekvés, mely a májusi delegációval akarja az emelést megszavaztatni. Annyi tisztán látható, hogy a koa­líció válaszút elé van állítva. Ha adott programmjához hű akar ma­radni, erről a kérdésről nem is tár­gyalhat, hiszen a függő kérdések kö­zül a katonai kérdések kormányra jutása alkalmával kikapcsoltattak. A dolog természetéből következik, hogy felesleges minden olyan törekvés, mely olyan kérdésben akarja a nem­zeti hozzájárulást provokálni, mely nyílt kérdésnek hagyatott egy követ­kezendő kormánynak s melyet előre­láthatólag semmiféle kormány nem fog tudni elintézni megfelelő enged menyek nélkül. A Szatmári Bank r. t. üzleti helyiségét f hó ío-én az André-féle házba (Deák-tér 6,) a Szatmári Közgazdasági Bank eddigi helyiségébe helyezte át. A tanácsból. A legelő házi kezelése. A legelők házi kezelésbe vétele kö­vetkeztében a városra hárult egye­bek közt a tenyész állatok beszer­zésének gondja is. Ennél fogva a gazdasági tanácsos 3000 koronáért 4 aiementhali bikát vett a bábolnai ál­lami birtokból s a legeltető társulat­tól átvett két magyar fajú bikát eladta. A tanács a beszerzett apa állatokat városgazda számadásába kiadta s a vételár elszámolását el­fogadta. Újabb erdővétel az Avasban. Izráel Lázár bikszádi lakos 460 hold avasi erdőt felajánlott a város­nak megvételre. A tanács Leber An­tal fcerdósz véleménye a!apján érte­sítette folyamodót, hogy amennyiben erdejét 63 400 koronáért átengedi, hajlandó annak megvételét a tör­vényhatóságnak javaslatba hozni 10 korona haszonbér. | (Ennyiért sikerült t. i. a dohány­beváltó hivatallal szemközt fekvő városi területet 1 évre bérbeadói. Ha örökáron eladták volna, a vételár alighauem tízszer ennyit kamatozott volna 4 százalék mellett is. A pilseni és paulaner külön­leges SÖPÖk kizárólagos elárusitását megkaptam és azokat a mai naptól raktáron tartom. — Szabó Géza fűszer és csemegekereskedő Szatmár, Kazinczy-utca 10. sz. Másnap kocsiba ültem és felko- csiztam az Algírtól öt kilométernyire fekvő Musztafába, a Saint-George szállóba a hol a „smert people“ tölti a telet. Mert lent a városban télen nem tanácsos lakni. Az angol hotel porosz igazgatója egy osztrák por­tásra bízott, ki felvezetett szobámba. A szoba legfőbb kellemetessége egy óriási terrász, egy úgynevezett mus arabi, olyan velencei loggia-féle er­kély volt, honnan a legremekebb kilátás nyílt a városra, a dombokra, az öbölre, a sik tenger hullámzó vég­telenségére. Előttem Musztafa zöld lejtőin száz meg száz apró fehér nya­raló, villa és arab ház, az eucalip- tusok, a széleslevelü pálmák, a nyurga bauánfák között. Jobbra az állatkert százados lombjaival és a városerdő sötétzöld fái; balra a tengerbe nyúló fehér hegyormon a fehér város. És mindenütt erdők, fák, virágzó gyü­mölcsösök, nyíló rózsák s helyenként egy-egy egyenes, fekete ciprus. És mindenekfelett a fényes ragyogó kék égbolt, egy felhő, egy pára nélkül. A messzeségben egy márványos csipke- vonal: a Kabil-Atlasz hótakarta lán­cai. Mert hó is van ám Afrikában. Folyt. köv. Színház. Színházi műsor. Vasárnap (husvét első napja) d. u. Három testőr, - este Hoffmann me­séi. (Galgóczy Emma a pécsi nemzeti színház művésznőjének fellépte.) Hétfőn (husvét másodnapján) dél­után János vitéz, — este Tanítónő. Kedden Tanítónő. Szerdán Tatárjárás. Csütörtököu Kis alamuszi Pénteken Varázskeringő. Szombaton Vig özvegy. Vasárnap d. u. Postás fiú és hug&T' — este Böregér. Szerdán Abonyi Árpád uj színmü­vének „A gyermekinek első előadása volt. — A novellairó Abonyi ügyes meseszövósét, alakjai éles rajzát és a beszéd közvetlenségét bevitte e da­rabjába is. Egyéb jót nem mondha­tunk róla. Csupa régi konvenció, banális párbajhistória, amin nem se­gít az uj beállítás sem. — Az előa­dás a jobbak közül való volt. A sze­replők jobb ügyhöz méltó igyekezet­tel vitték a darabot a zajtalan siker felé. A színház csaknem üres volt. Csütörtökön a „Bíboros“ került színre zónában, az eddigiekhez ha­sonló előadásban. jtfodern Köksb'n-HötiyVtár! Viz utca 7. sz. alatti könyvtárból a legújabb és régi hírneves irók mun­kái a nap bármely szakában kölcsön- vehetők. HÍRROVAT. — A húsvéti ünnepek alkal­mából őszinte szívvel kívánunk boldog ünnepeket olvasóinknak és munkatársainknak. * Orvosi kinevezés. JDr. Weisz Herman budapesti gyakorló orvost, városunk fiát a József főherceg sza­natórium igazgatósága kezelő orvo­sul nevezte ki. * Helyettesítés. Az elhalálozás folytán megüresedett szinérváraljai járási állatorvosi állásra a m. kir. földmivelésügyi miniszter Tokayer Barnát budapesti állatorvost helyet­tesítette. * Az apostoli lábmosás. A helybeli r. kath. székesegyházban a szokásos lábmosás a hagyományos szertartá­sok között ment végbe Nagycsütör­tök délelőtjén. A lábmosást dr. Bo- romissza Tibor püspök végezte nagy segédlettel. A főpásztor a következő elaggott szegények között végezte a lábmosást: Gebődy Sándor 86, Kiss János 85, Hohorovszky Péter 80, Takács János 75, Darabánth László 75, Szegedy Pál 73, Trohopárusz Ede 75, Theodor János 71, Léderer János. 70, Kulin István 65, Pánta György 61 és Veres János 60 évesek. Az öregek évszámainak összege 951. A lábmosás után a főpásztor vendégül látta a fentebb nevezett szegényeket. * Nagypéntek. A keresztyóny világ egyik lélekemelő és magasztos ünnepe, Krisztus urunk halálának emlékezete alkalmából Nagypénteken városunk keresztyóny közönsége hitfelekezetó hez tartozó templomait nagyszámban látogatta. A r. katk. székesegyházból, a Jeremiás siralmai után körmenet vonult ki a zárda templomhoz, mely­ben a papságon kívül az áhitatos hí­vek nagy tömege is részt vett. * Evangélikus istenitisztelet. Az ujouan alakult szatmári ág. hitvallású egykáz, husvét másodnapján délelőtt 10 órakor a Rákóczi-utcai állami népiskola emeleti helyiségében (5. sz. tanterem) ist9nitiszteletet tart, mely alkalommal Révész János nagybányai ág. hitv. ev. lelkész úrvacsorát oszt és prédikál. Istenitisztelet után egy­házi közgyűlés lesz. * Darányi miniszter üdvözlése. A Szatmár vármegyei Gazdasági Egy­let Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert 10 éves miniszterségének jubileuma alkalmából táviratilag üd­vözölte, amelyre a miniszter meleg­hangú válaszban mondott köszönetét. * Püspöki ebéd. Dr. Boromissza Tibor megyés püspök uagycsütörtö- kön délben fényes ebédet adott, mely alkalommal a helybeli kebelbeli pap­ság testületileg volt jelen. * De Geraude Félix gróf, akinek órdekfeszitó útleírását mai tárcánk közli, alapos tanulmányt irt „Ma­gyarország és a szandzsák vasút“ címen. A külpolitikai és nemzetközi viszony teljes ismeretével mutatja ki, hogy Aerenthal báró külügyminisz temek az a tétele, hogy a tervezett vasút a magyar érdekkel egybehangzó, meg nem állhat, hamis. A tanulmány eredeti szempontot vet fel és csupa meggyőző érvelés. A fiatal gróf röp- iratát Lőwy Miksa árusítja. Az olvasó közönség figyelmét annál is inkább hívjuk fel erre a munkára, mert szer­zője szomszédunkbeli, páifalvai föld- birtokos és szerzői dicsőségéből ezen a réven mi ránk is esik egy töredék. * Hivatalos órák nyáron. A vá­rosi hivatalos órák nyáron ezelőtt a téli munkarendtől eltórőleg d. u. 3 —6-ig voltak. Ez azonban nyomasz­tólag hatott a tisztviselői karra. Most Nagy János adóhivatali főnök előter­jesztést tett a tanácshoz, hogy vál­toztassa meg az eddigi rendet t. i. hogy nyáron is délután 2—5-ig tartsa a hivatalos órákat. A városi tanács a Nagj' János előterjesztésében fog laltakat indokainál fogva magáévá tette s elreudelte, hogy a hivatalos órák az összes városi hivatalokban d. e. 8—12-ig és délután 2—5-ig tartassanak. * Zárószámadás. A napokban tár­gyalta és fogadta el változtatás nél­kül a gazdasági szakosztály városunk háztartásának 1907 évi számadását, mely minden irányban kedvező ké­pet tár elénk. A szép és nagy mun­kából, melynek összeállítása Novak Lajos főszámvevőt dicséri, közöljük a következő érdekesebb eredménye­ket. A vagyon és teher egybeveté­sével a vagyon szaporulat 40.850 K 28 fill. A bevételi előírás 1 330.955 K 24 fill, a kiadási előírás 1.259.917 K 49 fill. volt. A tényleges bevétel 1.357.665 K 67 fill, tényleges kiadás. 1.239.538 K 02 fill. Az előirányzat­nál 118.127 K 60 fillérrel volt na­gyobb a bevétel. Az előirányzatnál e sokkal kedvezőbb eredményt főleg a cselekvő hátralékokból befolyt je­lentékeny összeg idézi elő s ez tette lehetővé, hogy az évi rendes kiadá­sok folyósításán kívül még nagyobb összeget (87.448 K 89 fill) lehetett ingatlanok vételére kiadni s egyben az 1909 évi költségvetés javára 55.570 K 89 fill, pénztári megtaka­rítást eszközölni. * A háziipari kiállítás bezárása E hó 16-án este zárult be a Lorántlfy Zsuzsánna egylet által rendezett há­ziipar kiállítás. A bezárási aktus minden ünnepélyesség színezete nél­kül történt meg. A végleges elszá­molás még nincsen befejezve, arról csak lapunk jövő számában adha­tunk hirt. * A Kossuth-kerti kioszk meg­nyitása. Özv. Demkő Sándorné, ma délután nyitja meg a Kossuth- kerti kioszkot. Ä megnyitáson Bunkó Vince zenekara működik közre. * Mibe kerülnek az ipari szak iskolák ? Ami faipari szakiskolánk ügye szerencsésen befejeztetett. Az a néhány hiteles adat, amelynek utó­lag birtokába jutottunk, azt bizo­nyítja, hogy az ujjabban felállított ipari szakiskolákért minden város tetemesen nagyobb áldozatot hozott mint mi. íme az adatok! Pozsony : telek, 400.000 kor. építési hozzájá­rulás és évi 10.000 korona. Debrecen: telek 400.000 kor. építési hozzájáru­lás és évi 6.000 kor. Temesvár : te­lek, 400 000 kor. építési hozzájárulás és évi 16.000 kor Igló : telek és 200.000 kor. építési hozzájárulás. Pécs : telek, 200.000 kor. építési hoz­zájárulás és évi 4000 kor. A szat­mári iskola építkezése 350.000 koro­nát, évi fentartása 35.000 koronát fog igényelni. S adtunk hozzá telket, 35.000 Ikor. építési hozzájárulást és évi 6000 koronát. Mégis csak juta- nyosabbau kaptuk mint a többi vá­rosok. * A harmadik egyetem. A mint megbízható forrásból értesültünk, a harmadik egyetem kérdése végre dűlőre jutott. A nagyobb vidéki városok már évek óta versenyeztek áldozatkészségeikkel az egyetem ér­dekében s végre Debrecen kapta azt meg. Szerencsés megoldása a kérdés­nek úgy helyzeti, mint financiális szempontból, mert az állam akkora áldozatkészség és biztosítók nyújtás elöl, mekkorát Debrecen nyújtott, a maga nagy megterhelése nélkül ki nem térhetett. * Tűz. Múlt pénteken az u. n. Halmostanyán, Gróf Károlyi Gyula birtokán óriási tűzvész pusztított. Egy juh-akol gyuladt meg ismeret­ien okból, amely tele volt juhokkal. Mintegy 235 drb. állat esett a tűz áldozatául s a kár 8604 koronát tesz ki, mely biztosítás révén megtérül. * Az ipar törvénytervezet bíráló munkájának előkészítése. A debre­ceni kerületi keresk. és iparkamara a végből hogy az ipartörvóny terve­zet bíráló munkájában a kamara hét vármegyés kerületének minden ille­tékes tényezője és érdekeltsége ered­ményesen részt vegyen és hogy a szétágazó munka mindenütt egységes nyomokon a Tervezet elvi rendelke­zései körül mozogjon, a kamara a Tervezet szétbontott anyagát kérdő ivekbe tagolta s ezeket tárgyalás és kitöltés végett szótküldötte. Ä kérdő ivek s azok anyaga három csoportra oszlik : I. Általános iparjog. II. Ipar­oktatás. III. Munkás védelem. * Az országos tűzoltó kongresz- szus. Városunkban az orsz. tűzoltó- kongresszus ez óv aug. hó 20-án s kö­vetkező napjain tartatik meg. Az előkészületek már megkezdődtek s e végből a tűzoltó laktanya emeleti ré­szén az iroda megkezdte működését. A kongresszus titkára Thurner Albert, mig az irodai teendőket Gyapay Ist­ván nyug. városi kiadó látja el. Hi­vatalos órák mindennap d. u. 5—7-ig tartatnak, amikor az érdeklődők a szükséges tudnivalókat megszerezhetik. * Igazgatósági ülés. A Szatmár- vármegyei Lóverseny-egylet e hó 22-én d. e. a városháza tanácstermé­ben igazgatósági ülést tart, melyen a f. évi versenyprogrammot állapítják meg. * Legközelebbi országos vásárnak e hó 28. és 29-ón tartatik meg. * A hadügyminiszter segélye. Debrecenből Írják: Élénk emlékezet­ben van még az a rémes katasztrófa, amelyet a múlt nyáron Hajdúböször­mény határában egy elszabadult ka­tonai léghajó okozott. A léghajót a hajmáskóri lövőtérröl sodorta Bö­szörmény határába a heves szól. Fekete Zsigmond tanyáján szállott le, ahol az elősietö tanyabeliek vi­gyázatlansága folytán felrobbant. A robbanás következtében hót ember súlyos égési sebeket szenvedett. A katasztrófa hét álozata közül négy, a gazda, Fekete Zsigmond és két béres meghalt. A többiek életbe ma­radtak, de teljes munkaképtelenek lettek. Ezek szerencsétlen földhöz­ragadt szegény emberek, akik a legsúlyosabb nyomorba jutottak. Még szomorúbb sors sújtotta a meghaltak családtagjait, akik minden támasz nélkül maradtak. A hadügyminiszter most 4000 koronát utalt ki a sze­rencsétlenség ábal sújtottak fölsegi- tósére. Az összeg meg is érkezett az alispáni hivatalhoz a belügymi­niszter leirata kíséretében, amely az összeg szétosztása felől intézkedik. kedvező részletfizetésre kaphatók Wertheimer Lipótnál Szatmár, Kaziney-u. 17. — A zárdával szemben. ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom