Szamos, 1908. április (40. évfolyam, 27-35. szám)
1908-04-19 / 32. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szán ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczi-utcze 9. sz. Telefon: 1C7. fÄindemomü díjak Szalmáson, a lap kiadóhivatala bar. fi**ten<k k HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányoeabb árban kezdtetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Husvét. Főitámadás a tavasz zöldelő pompájában, ragyogó természetben és íöltámadás a lelkekben! Húsvéti harangok kongása és elnémulása, harangszók, pirostojások, ünneplőbe öltözött emberek, zsuíolt templomok, méltóságteljes körmenetek, — csupa költészet és szépség. Akiben csak szikrája él az egy Istenbe vetett hitnek, az leborul az Istenember nagysága előtt, aki szenvedéseivel ezt a dicső, nagy ünnepet azerezte nekünk. Föltámadás ünnepén jusson az eszébe minden embernek a maga sorsa. Nincs ember, aki férfikorban van, akár kisebb-nagyobb szenvedésen ne ment volna keresztül a maga, vagy a más igazáért. Kisebb- nagyobb mártirumban része van minden embernek e siralom völgyében, s elég sokan vannak közöttünk, akik hosszabb időn keresztül viselték a keresztet, mint a Megváltó. A boldog s megelégedett ember a hivő lélek áhitatosságával üli meg e szent ünnepet, de aki szerencsétlen, akit sárba tiport a sorsa, az emberek közönye, vagy igazságtalansága, az átérzi a keresztre feszített, a megalázott Jézus Krisztus kínszenvedéseit és fel magasztosul a föltámadás gondolatától. Nincs, nem lehet gyönyöröbb eszme a föltámadásénál. Az ember minden tudása, büszkesége és akaratereje megtörik a sir göröngyén; úgy élünk és úgy harcolunk a sorssal s az emberekkel, úgy törekszünk a hatalomra, úgy gyűjtjük halomra a pénzt, mintha örökké élnénk, — de ha megcsapja gyengülő testünket az öregség őszi íuval- ma, lelkűnkbe markol a halál tudata akkor azt kérdezzük: hát miért dolgoztunk, szereztünk, szenvedtünk? De jön Husvét, a feltámadás ünnepe, megnyugtat, megvigasztal bennünket. Ne íélj, ne rettegj, te ember, aki porból és hamuból vagy, jön a feltámadás, a te lelked halhatatlan és kitör a sírból, miként Jézus Krisztus, aki harmadnapra íelszállott Istenéhez az egekbe, de lelke él közöttünk és uralkodik a királyok telett. A sir nem a vég, nem a cél, csak a testnek utolsó állomása, onnan indul végtelen útjára a lélek. Ilyen gondolatok zsonganak bennünk Husvét szent ünnepén és és csak sajnálni tudjuk azokat, akik az élet forgatagában elveszítették hitüket és céltalanul bolyon- ganak a nagyvilágban a föltámadás reménye nélkül, a sir örök sötétségének reménytelen tudatával. A természettudományok kézzel fogható igazsága csak addig nyújt erkölcsi alapot, amig jómódúak és egészségesek vagyunk. Mihelyt betegség sújt, vagy egyéb sorscsapás éri a gyarló embert, mihelyt látja, hogy cserben hagyták a földi hatalmak, a hit nélkül való lélek megtörik, mint a viharzó tenger szirtjein a gálya. Nincs hova fordulnia az emberektől elhagyottnak, ha nem hisz. Állati életet él az ilyen szerencsétlen és szánjuk őt, mert elhibázta életét. Nincsen vigasztalás számára s úgy hull a sir gödrébe, mint a sárgöröngy, melyet utána dobnak. De félre a borús gondolatokkal! Husvét nem a szenvedések örökemlékezetü ünnepe, hanem a tiszta örömöké, mert hiszen akkor támadott fel az emberiség megfeszített Megváltója. Diadalmasan tört ki őrizett sírjából, hogy hirdesse a bűnben fogant s szén vendései árán megváltott emberiségnek, hogy nem lehet meggyilkolni az igazságot s az embersze- retetet, nem lehet láb alól eltenni az eszmét, mit szivünkbe oltott az Alkotó. Nem lehet, hogy örökös győzelmet arasson a rósz a jó fölött, mert a jó kormányozza a 'világot, a rósz csak ellensége neki. így van ez, amióta áll a világ és igy lesz ez, mig az emberiség élni fog ezen a földön. Örvendezzünk és dicsőítsük az ég magasságában trónoló Urat, aki megengedte nékünk, hogy megérhessük ezt a gyönyörű ünnepet is, amely épen tavasz idejére esvén, amikor feltámad a természet, illő keretéül szolgál a feltámadás ünnepének. Politikai hírek. A Fejérváry-kormány megyei tisztviselőinek a király saját pénztárából kegydijat adományozott. A kegydijakat a bpesti udvari házvezetöségi iroda főnöke adja ki megfelelő okiratokkal való igazolás alapján szabályszerűen kiállított nyugtákra. Eddig körülbelül százötvenen vették fel járandóságaikat. * Szterónyi József államtitkár elnök- lésével a kereskedelemügyi minisztériumban nehány nap óta folynak a tárgyalások a munbásbiztositási hivatal ügyviteli és szolgálati szabályzatának megállapításáról. Egymásután sorba kerültek az egyes munkásbizfro- sitási pénztárak szabályzatai is s igy remélhető, hogy azok végleges szervezése mihamarabb befejezéshez jut. * A mérsékelt románok egyik legtekintélyesebb lapja az „Ungaria“ részletesen foglalkozik a nemzetiségi törvénnyel s arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a törvény teljes egészében végre van hajtva. Ebből az ultraisták fegyvert kovácsolnak az ország ellen való erős agitációra, hogy azt dis- kreditálják a külföld előtt fennen hirdetvén, hogy nálunk egy szentesi- tett törvényt csak részleteiben hajtanak végre. Cakugyan eljött az ideje, bogy ennek a törvénynek ne csak illuzorius részeit hajtsák végre, hanem érvényt szerezzenek a legkisebb és látszólag jelentéktelen részletének is, hogy kivétessék a fegyver ezeknek a nemzetiségi agitátoroknak a kezéből, melyet minden alkalommal a mi gya- lázásunkra használnak fel. * A tiszti fizetések rendezésének kérdése újra lázas izgalomban tartja a politikai világot. Ebben a pillanatban még nem 1 ebet tudni, hogy milyen bonyodalmakat von maga után az a Algíri képek. Irta: De Gerando Félix. Páris, 1908, március 5. Égy idő óta megint sok szó esik Marokkóról, a titkzatos és veszedelmes birodalomról, ott a Földközi óceán partjain. Egymás után vonják ki a francia csapatokat Algírból : veresnadrágos zuávok, zöldruhás benszülött puskások, afrikai vadászok, délceg szpabik, az idegen légió győzhetetlen és vad katonái nap-nap után szállnak hajóra, mennek el nyugatfelé, oda, a hol veszedelemben forog a háromszinü zászló, a hol olyan dicsőséges és olyan könnyű a halál. Olvasom a párisi lapokban az elesettek névsorát és azt, hogy honnan valók: Sétif, Algír, Constantine, Bougu, Biskra ... a szép ország csodás városaira gondolok és eszembe jut, hogy nem olyan régen volt az, a mikor én is ott voltam, ott laktam, ott utazgattam. Egy kedves jó barátom kívánságára megpróbáltam leírni ez emlékeket a „Szamos“ olvasói számára. * Nagyon birtelenül határoztam el egy télen, hogy Algírba megyek. Kolozsvárról Algírba. Erdélyből Afrikába. Kolozsvárt esett a hó és este, színház után még a virsli-árusok is dideregtek sátraikban, a hurka-főzések megett. Elmentem napot keresni és sehol sem kaptam. Pesten, Mest- rében, Milánóban, Génuában fagyott. És én futottam a hideg elől, akár- bová s csak akkor eszméltem fel, a mikor már kint járt a hajóm a mar- seillei öbölből, túl a Planier világitó tornyán is, a mely nyílt tengeren, egy sziklatömbre épült. Sok szépet hallottam az algíri megérkezésről. Sót később megállapítottam, hogy nincs gyönyörűbb látvány a világon, mint mikor megpillantja az ember a hajó orrából az észak-afrikai partokat. Mint két óriási kar, a Cap Matifon és a Pointe Pescade nemes rajzó félkörben nyúlnak be a tengerbe. Az öböl közepén, egy meredek, fehér szikla, melyre két oldalról másznak fel a kis fehér házak; fent egy feukaliptus-erdő, jobbra egy arab temető, két oldalról pedig gyönyörű dombok villákkal, erdőkkel, pompás hotelekkel: ez Algír, Al-Dzsézair-el-Bahadzsár, a Fehér királynő. A város középpontja, a kikötőtől mintegy tiz-tizenöt kilométernyire nyúlik ki a város : jobbra az üdülni vágyók negyede, Saint- Eugéne, balra a gyárváros: Árba, Hüsszein Dey, Maison-Carré. A dombok ormán, a tengeri fenyő és euca- liptusz ligetekben, az idegenek, a napimádó turisták, Phoebus tiszteletére idegyült hyperboreális barbárok lakta nyaralók, Palace-Hotelek és Pensionok. Maison Corró után kezdődik a róna, a Mitidzsa széles és gazdag völgye, Algír éléskamrája és pincéje. És azon túl újra a begyek, a zordon és méltóságteljes Atlasz, mely Tunistól az Atlanti óceánig átszeli a franciák birodalmát és bevehetetlen erősséget csinál Marokkóból. Mindezt azonban csak jóval később számoltam meg, az első napon nagyon elkeserített a perfid elemek roszindulata. Különben is hajónk a nagy hullámzás folytán csak csekély öt-bat órai késéssel, éjjel érkezett meg. Nem vagyok „bad sailor“ ahogy az angolok a tengeren a beteg embert nevezik. De honfitársaim épülésére kinyilatkoztatom, hogy puszta szó az, a mit a regényírók és Verne Gyula összeírtak, tudniilik az, hogy az első lépéssel a szárazföldön megszűnik a hullámokozta emotió. A hullámzás és táncolás egy bosszú lejárata vértolulást és fejfájást okoz a legbátrabb embernek is, a mely ez alkalommal nálam csak harmadnapra szűnt meg. Pedig ón nem vagyok bad sailor. A harminc órás ut alatt kevóly büszkeséggel hallottam nyögni mellettem Észak-Afrika kormányzóját és az algíri jogakadémia rektorát /rVRÓth Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolosóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a #Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipUrakUra. a tavaszi és készült legujab nyári idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből bb divata fekete es barna szinti úri-, női- és gyermek-eipők !
