Szamos, 1908. március (40. évfolyam, 18-26. szám)

1908-03-05 / 19. szám

SZAMOS 3-ik oldal. 19. szám. * Előléptetés. Az igazságügyminisz- ter Schneller Károly, Görög Miklós és Abaházy József szatmárnémetii kir. tör­vényszéki aljegyzőket az 1908. évi VI. törvénycikk alapján a X-ik fizetési osz­tályba sorozott jegyzőkké léptette elő. * Matiné. A Kölcsey-kör e hó 8-án a városháza nagytermében matinét rendez, mely alkalommal Takács Mariska szavalatot tart, Kollonay Margit Veres Erzsiké zongora játéka mellett énekel, Veszprémy Dezső tanár pedig felolvas. * Pap Kálmán temetése. Nagy részvét mellett temették el e hó 1-én délután ináncsi Pap Kálmán nyug. törvényszéki bírót. Dacára az esős időnek az e.hunyt Hám János utcai lakásáu a gyászoló közönség nagy­számmal jelent meg. Ott láttuk a helybeli kir. törvényszék, a járásbi róság bírói karát, kik az elhunyt koporsójára számos koszorút helyez­tek. A függetlenségi párt gyászfá- tyollai bevont lobogója alatt testüle­tileg vonult ki és nemzeti szalaggal díszített hatalmas koszorút tett a ravatalra. A helyben állomásozó m. kir. honvéd és közös hadsereg tiszti­kara is teljes számban jelent meg, úgyszintén az ügyvédi kamara is. A temetési szertartást Biky Károly ref. esperes lelkész végezte, ö búcsúztatta el a halottat is, megemlékezve a mindig hü hazafiról, a függetlenségi eszmék igazi bajnokáról és a pár&t- lan igazságszeretetü bíróról. * Requiem. A helybeli kir. kath. főgimnázium visszaáilitójáuak, I. Fe­renc/ király halálának évfordulóján a székesegyházban e hó 2-áu d. e. 9 órakor nagy7 requiem volt, a melyen az intézet növendékei tanáraik veze­tése alatt vettek részt. * Hegyközségi választmányi ülés. A szatmárhegyi hegyközség választ­mánya e hó l ón ülést tartott, mely alkalommal a tagok nagy számmal jelentek meg A választmány elfo­gadta a múlt óv zárszámadását, mely szerint a bevétel 5511 kor. 03 fillér, kiadás 3468 kor. 61 fill., készpénz és pénztári maradvány 1907. óv végén 2042 kor. 92 fill. A jövő évi költségvetés kiadási és bevételi különbözetre 1758 K. van előirányozva. A szabályzat ér­telmében a hegyközség választmányá­ból kilépett: dr. Fekete Sámuel, dr. Va­jay Károly, Mátray Lajos, WaTon Ede. U. Szabó Lajos, Daróczy Endre, Ve- récey Antal, Litteczky Endre és Bariba Kálmán. A választmány a most ügyességgel egy megvilágított vászon háta mögött saját készitmónyü mell­szobrait mutatta be társadalmunk egy pár szereplő és ronkonszenves fiatalembereinek (Csomay Aladár, Kő- rössy János, Pirkler Ernő, Káldor Lajos, Nagy Vincze, Tanódi Endre) és végül Oláh Feri prímásunknak, ügy látszik, hogy amily brilliánsul és művészettel kezeli az ecsetet, úgy forgatja a vésőt (?) is. A közönség min­den alakot rögtön felismert s a mű­vészt tüntetve tapsolta. A műsornak fél 11 felé volt vége, amikor is a szűknek bizonyult ter­mekben a tenger módjára hullámzó közönség alig tudott elhelyezkedni. Mindeu talpalatnyi lór le volt fog­lalva. Én az ajtónál keresztbe font karok­kal bámultam a zsibongó sokadalmat, mig kün kíméletlenül tombolt a ta­vaszi orkán. Gondolkodtam . . . Vájjon éu hol fogok kikötni, hol kapok egy parányi helyet, társaságot, hogy elragadtatásomról beszámolhas­sak ?! Ki tudja ? . . . Benézek a trafikba! Ott foglalatos­kodnak dr. Göbel Alajosné és Mada rassy Sándorné, körftiöttök ügyeske­dik Alit írónké. Pompás kirakat, dús raktár! „Tessék, tessék titkár ur !“ „Köszönöm, én nem szoktam!“ „Nem s7okott ? Na, szép, — mondja a szép Gőbelné. „Hát szokjak ?“ „Természetes ?“ Hát neki fohászkodtam. Ez az én sorsom. kilépett tagokat a közgyűlés elé azon javaslattal terjeszti be, hogy azokat újból válasszák meg. Az elhunyt Gil- lyéu József helyére Páskuj Imrét hoz­ták javaslatba. Ezután az elnöki tiszt­ről dr. Lehóczky János leköszönt, azonban a választmány tekintettel az elnöknek eddigi ügybuzgóságára, a lemondást nem volt hajlandó elfogadni s felhivja ez irányban a közgyűlést is, egyben pedig az elnöknek bizal­mát fejezi ki, eddigi működéséért jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott. A választmány javasolja, hogy a Ma­gyar Síőllős Gazdák Országos Egyle­tébe mint tag, a Hegyközség iratkoz­zék be. Végül a közgyűlés batáride­jét tűzték ki, e hó 29-ik napjának d e. 11 órájára, a városház nagyter­mében. * A függetlenségi-párt bálja. A szatmárnémeti 48-as és függetlenségi- párt batyubá'ja a múlt hó 29-én volt a Vigadó összes termeiben. A bál kitünően sikerült, a termeket a kö­zönség egészen megtöltötte ; ott lát­tuk dr. Falussy Árpád főispánt, dr. Kelemen Samu orsz. képviselőt, dr. Vajay Károly polgármestert, dr. Plachy Gj’ula pónzügyigazgatót, nem­különben a helybeli 48-as párt összes vezérférfiait. A mulatság a legvi­dámabb hangulatban a reggeli órák­ban ért véget. Főlisztelendő Báthory Endre urnák Helyben. Mi az Ön lapjában a Heti Szem­lében használt kifejezésért kértünk magyarázatot, azonban korán sem vettük magunkra piszkolódásait, mint ahogy Ön azt nekünk tulaj­donítani akarja, mert ha ez az eset fenn áll, más illő elbánásban része­sült volna tiszteiendőséged. Ifj. Littecky Endre a Szamos fel. szerk. * Vasúti bizottság. Március 3-ikán a vasúti bizottság dr. Vajay Károly polgár- mester elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen részt vett Bacsinszky Vladimir m. á. v. főfelügyelő is. A helyi érdekű vasutak részére szükséges fölvételi épü­let felállítását a bizottság elvben elfo­gadta, az elhelyezést illetőleg azonban eltérők voltak a vélemények, végre is szavazással döntötték el 7 szóval 4 ellen, hogy az épület a Deák-téren állíttassák fel. A pezsgős szalon előtt azonban ért­hető okokból el akartam — könnyű szellőként lebbenni, —- mikor kát bájos, viruló szép asszony szava fü­lembe csendül. Még ide sem néz — ez nem járja.“ Én hallom, de még sem hallom csak önfeledten lebegek tovább.' Mariska szólj már neki, ne enged­jük.“ van annak sok pénze — súgja Wallon Lajosnónak Antal Sándorné. „Titkár ur, főtitkár ur! Szabad egy szóra.“ „Oh kérem százra !“ „Tessék beljebb kerülni !* »Rögtön, rögtön kérem! Csak a pénztárt keli megvizsgálnom. Vissza jövök azonnal!“ „Na Lenke! Ezt sem látjuk többé.“ Ördögük volt, eltalálták. A pónztárnokok : vidám arccal és jókedvűen ültek Deák Kálmánná és Fürst Viktornó. „Mit csinálnak Nagysádék.“ „Számoljuk a sok pénzt. 800 korona felé jár eddig a jövedelem.„ „Nagyszerű 1“ örvendek. Jó mulatást! Bezzeg itt már nem marasztottak. Az olvasó — étteremben egy hosszú asztalnál sokan ülnek : Törökók, Wal- lonók, Unger Pistáék, Kótay Paliék. Szívesen üdvözölnek. Kótay Pali a kezemben nyom egy poharat mond­ván. Barátom ! Bort adok de széket nem adhatok. Én: Da hiszen én nem is akarok leülni! Dolgom van sok ! (Pedig hogy leülnék 1) Feljebb az ajtónál megpillantottam egy kis asztalt. 3 férfi ült mellette : * Értesítés. Tisztelettel értesítem a villamáramot igénybe vevő fo gyasztókat, hogy a berendezéseik­nél felszerelt lámpák, motorok és főzőkészülékek e hó folyamán évi zárszámadásunk alkalmával statisz­tikai adataink összeállítása céljából a helyszínén a villamos mű személy­zete által újból fel fognak vétetni. Ezen összeírásból a fogyasztó kö­zönségre semmiféle teher vagy kötelezettség nem hárul. Kérem ezen összeírás munkálatainál a vil­lamos mű személyzetét a legjobb akarattal támogatni. A villamos műuek alkalmazottai ezen célra igazolványuyal lesznek ellátva. Szatmár, 1908. március 2. Szatmár-városi villamos mű. Markó, igazgató. * Választás, A ref. egyháztanács vasárnap tartott ülésében a Nómelhy Miklós halálával megüresedett egyházi pénztári állásra egyhangúlag Lóvay Józsefet választotta meg. * Farsang vége. Mélyen tisztelt höl­gyeim és uraim, szomorú szívvel tuda­tom, hogy Karnevál hercegnek befelleg­zett, de nem örökre, mert a mulatozás nem hal ki soha az emberiségből. Csak egy évre tűnik el Karnevál ur körünk­ből. De hisz addig is lehet mulatni. Mert az ember mulat, farsangban muszájból, farsang előtt, farsang után jókedvéből. De a muszáj mulatozásnak inár végo. Hamut szórunk a fejünkre. És megkez­dődik a nagy böjt. Éz az idén nem olyan hosszú, mint a farsang. Ez jó ideig tar­tott, egész két hónapig. Aki akart hát jól kimulathatta magát és kedvére. Nincs okunk tehát sajnálkozni Karnevál herceg kimúlásán. Búsulni meg nem érdemes, mert a magyar ember ezt kétszeresen megbánja. Busultában is szokása mulatni, ami után csak ismét tu és bánat követ­kezik. Sajnálatra csak a szegény csa­ládos apák méltók, akiknek a két hó­napi farsangolás nem csekély költsé­gükbe került. * „Március 15.“ A magyar szabad­ság hajnalának, március idusának évfordulóját városunk közönsége az idén is hagyományos módon ünnepli meg. Az összes középiskolák, nemkü lönbea a felsőkereskedelmi iskola, valamint a Kölcsey-kör nagyszabású ünnepségre készül, ez utóbbinak ün­nepélyén a színházban az emlék beszédet Tb.urner Albert tartja meg. * Pályázók a betegsegélyzői köny velői állásra. Lapunk közelebbi szá­mában közöltük azon pályázók nóv­Dr. Vajay Káros, dr. Schönpflug Jenő és dr. Jákó Sándor. Volt még üres hely. Jenő rögtön oda invitált, leültem, bár szabódtam elébb. Hát a hölgyek hol vannak ? Kér­deztem. Az Isten tudja, nincs hely, hát ki itt, ki ott! Szörnyűség! Sándor: No de azért igyunk ! Károly: Helyes ! Jenő: Hozzájárulok! Én: Éu szintén 1 És ittunk érdekesen és kellemesen. Rendkívül jól találtuk magunkat. Sándor: Ta, ennnek a Jenőnek jó Ízlése van és jól dolgozik. Én: Mórt. Egy ivásu velünk! Károly : Ne kétivásu 1 Sándor : Három ivásu, ha mondom. Én: Ne kritizálj, — majd — meg­kritizálom ón őt holnap, te csak ma­radj a közös konyhánál! Az elnöknó is magához intett. Siettem ! „Titkár Ur ! Meg vagyok elégedve.“ „Mindig mondtam Nagyságodnak, hogy itt remekül fogunk sikerülni!! „Azaz, hogj7 én mondtam !“ „Ejnye el is felejtettem 1“ Ezt mondja id. Jákó Sándorné volt al- elnöknőnek is, aki szintén itt van urastul.“ Mivel Kölcsey Feri barátom régeb­ben ott felejtett a poharamat utánam küldte, vissza mentem hozzá. Ott volt a Feri-családja, Celluska leánya, Kölcsey Gábor családjával, va­jay Karolynó, írónké és Milike leá­nyaival bér. Kovács Miklós, aki be- tegsége után pompásan néz ki és többen. sorát kik a kér. munkás és betegse- gélyzőnél megüresedett ellenőr-köny­velői állásra szombat estig pályáztak. A pályázat határideje e hó 1-én dél­előtt 11 órakor járt le s újabban kér­vényeiket a következők adták még be : Nagy Aladár, Bottyán László, Jako- vics Sándor (Nyíregyháza), Troknya Sándor ósDemjén József. Az előjelek­ből, Ítélve a választás igen heves lesz. A választás e hó 8-áu délelőtt fog megtörténni * Pályázati eredmény. A városi törvényhatóságnál megüresedett reu- dorfogalmazói, esetleg még ürese­désbe jövő rendőrtiszti vagy I. és II. oszt. irnoki állásokra a pályázat határideje e hó 2-án délután 5 órakor járt le; pályáztak a következők: Fűrész Pál rendőrtiszti, Nagy Ká­roly irnoki, Bodnár Lajos I. oszt. irnoki, Székely Endre rendőrfogal­mazói, Oláh Miklós irnoki rendőrfo­galmazói, rendőrtiszti és I. oszt.' irnoki, Horváth Sándor rendőrtiszti, Dőry László I. oszt. irnoki, Körösmezei Béla I. és II. oszt. irnoki, Nagy Jó­zsef rendörfogalmazói, rendőrtiszti, Mező Sáudor II. oszt. irnoki, Nagy József (rendőrségi II. oszt. Írnok) rendőrtiszti és I. oszt. irnoki, Ma- ruska János rendőrfogalmazói, ren­dőrtiszti, I. és II. osztályú irnoki állásra. * Próbabál. A ref. felsőbb leányiskola és tanitónőképző intézet tánctanfolyamá­nak növendékei február 29-én rendezték próbabáljukat a Társaskör helyiségei­ben. A mulatságon a szülők is nagy számmal jelentek meg, hogy gyönyör­ködjenek az ifjúság tüzes táncában, mely a hajnali órákig tartott. A mulatság a jótékonycélt is szép eredménynyel szol­gálta, amennyiben 190 koronát jövedel­mezett az intézet felszerelésének javára. * A Szamos áradása. Az utóbbi napokban a Szamos a beállott olva­dás következtében, oly annyira meg­nőtt, bőgj7 ma reggel elérte az 6 27 métert, aminek azután az lett ered­ménye, hogy a Hóstánc, Táj ti, Varga­! csere területeket, melyek a védtöltéa hullámterületébe esnek, elöntötte, úgy bogy a hatóság sietett az árvíz által sújtottak védelmére. Erdélyből újabb áradást jeleztek, komolyabb veszély azonban nem fenyeget bennünket. * Hernyószedés. A főkapitányi hivatal a földművelésügyi miniszter rendeletek folytán felhivja a birtokoso­kat hogy akinek birtokain gyümölcsfák vaunak, azokról a hernyófészket márc. hó végéig szedjék le. A mulasztók Egy kedves földimre is ráakadtam a nagj7 közönségben Stéger Arthurra, akivel egy kis rurhón nyelvgyakor­latot rögtönöztünk. A szomszéd teremben szólott a banda, járták a bosztont sikkesen és neki hevülve ugyancsak. Sőt járták volna a négyest is, ha lehetett volna. De ez már alig sikerülhetett, mert legalább 150 pár állott fel, ha nem több. Táncolt ott leány, menyecske, fiuk, férfiak, férjek, öregek. A kedv csapongó és határtalan volt. Soha sem emlékszem ilyen sikerű nőegyleti bálra. Vidékről is voltak sokan. Nyíregy­házáról: Ozv. Lindmayernó ezre- desnó leányával Annikával és Csen- geryGyulánó. Batizról: Fényes Elek Ilonka leányával. Károlyból az én kedves barátom jelent meg a többek között Oppholzer Gyula menyecske leányával Ticséuszkyuével, aki oda át ünnepelt énekesnő is. Örültem neki, hogy jól mulattak mindnyájan. Szóval a hölgyek jót és jól tervez­tek. Sokat fáradtak : Uray Gézáné elnökné, Jókey Ká- rolynó alelnökuő, Nuszer Dezsőué, dr. Fejes Istvánná, Nagy Leona a kis jegyzőnk. De meg is volt a jutalom. Hiszem, hogy nem panaszkodnak : De még a nagy közönség sem, mert fejedelmileg mulattak. Ilyen cabarét még Pesten sem láttak. Remélem a tavaszi mulatság még népesebb lesz ? ! Dr. Fechtel János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom