Szamos, 1908. március (40. évfolyam, 18-26. szám)
1908-03-22 / 24. szám
2. old«,-. >S Z A MOH 24-ik szfloi. Becsesei a túlságos megliunyász- kodasra. mind végve az országos jogrend ellen küzdő nemzetközi szocialisták törekvéseire azon jelszó alatt: Salus rei publieae suprema lex esto, — „Állj !"-t kiáltanának. Hiányzik továbbá parlamentünkből az az erő, mely ezen nyerster- meíő íöldmives országban hazánk államalkotó és állam len- tartó két osztályát : a íöldmi- velő és kézmüiparos osztályt kellőleg képviselné ! S akik vannak is, nincs talán erkölcsi bátorságuk szembesziíllani a jelen nehéz korszakban már instruálva talált nagybirtokos löknek és hitbizományosoknak, valamim a nagy szellemi légiót számláló proletáriátus érdekeivel és igényeivel. A nehéz időket érzi az országos’ társadalomnak minden osztálya és szervezetekbe sorakozik. Sorakoznak a kéményseprőktől elkezdve föl az ügyvédi, kereskedelmi, állami és magántisztviselők, sorakoznak a vasutasok, sorakoznak az iparosok és végre sorakoznak a szocialisták, hogy érdekeiket megvédjék Csak egy osztálya van társadalmunknak, a kis- és közép birtokos osztály, mely az ország lakóinak a gerincét képviseli, mely máig, mint birka, türelmeskedett és nem sorakozott életkérdéses viszonyainak megvédésére. Én ugv érzem, itt az idő, hogy mi is sorakozzunk! Lehullott a fátyol szemeinkről. Kiadatta utolsó kártyáját királyunk közös küiügy- és közös hadügyminiszterei által az osztrák birodalmi gyűléseken s a delegációban. Jelenlegi kormányunk, parlamentünk és delegácio- nális küldötteink tényekben igazolták, hogy nincs annak fogalma a szédülésről, ki a szirten nem állott. Az országgyűlési többség egyik vezére és a magyar delegáció elnöke is leszállóit eszményeinek fellegváraiból, amidőn legközelebb azon nyílt kijelentést tette, hogy 1848 és 1867, amiért eddig oly hévvel küzdöttünk, nem érik meg, hogy politikai alapul szolgáljanak és ezekkel a fegyverekkel tehetetlenek vagyunk Ausztriával szemben, mindkét jelszónak el kell tűnni, el kell távolítani az 1848-at és 1867-et s az úgy megalkotandó pártot gazdasági alapra kell helyezni. — Ezen kijelentésre megjegyzem hogy Barabás képviselőnek nincs joga a 48-at, mint labdát dobálni. — Az közös eszményünk, nem egy úri, vagy párt-privilégium! — Hitem szerint a vezér, az alelnök, a delegáció elnöke nem egyéni véleményt nyilvánított, de a taiajt készítette elő a jövőre. Ismétlem tehát, itt az idő! Nekünk is tömörülnünk keli érdekeink védelmére és Széchenyiként: rá kel! feküdni földünkre, hogy azt idegen kéz ki ne rántsa alólunk, mert annak minden göröngye egy-egy emlékoszlopa ezeréves múltúnk történelmének. Ma egyedül nemzeti létünk föntartásáról kell gondolkoznunk s mert a nemzeti lét erőmérője a magyarok kezében a magyar löld, föntartva, vagy félretéve minden másodrendűvé vált pártszinezeteket és politikai prog- rammokat, amelyeket úgy is csak addig tartanak meg tényleg a vá lasztottak, amig mandátumaikat zsebrevágják (tisztelet a kivételeknek), alkossunk pártot az ekeszarva, illetve a földbirtok és a kalapács, illetve a magyar kézmüiparos osztály védd l ére és megmentésére’! Tömörüljünk a szociális bajok orvoslására, igyekezzünk a magyar munkásokat érdekükben megnyugtatni s boldogulásukra tőlünk telhe- tőleg segédkezet nyújtani. Tehát e sötét és bizonytalan korszakban, hogy utódainknak átadhassuk örökségünket, minden politikai meggyőződésnek szabad tért engedve bontakozzunk ki tespedésünk tömkelegéből, bontsuk ki zászlóinkat, melynek simbolumát a magyar souveren állameszme és békés, nyugodt fejlődés képezze — és mint hatalmas oroszlán megrázva üstökét, Magyarország kis- és középbirtokos osztálya alkossa meg a modern nyelven ugynevezet agrárpártot, mely párt, mint a magyar föld védelmezője és a magyar kézmüiparos osztály, valamint a jogrend és egyéni tulajdon tiszteletben tartása mellett a reális szociális bajok orvoslója hadat üzen mindazon tényezőknek, melyek a magyar földbirtokosok erejét teljesen ki akarjak meríteni — s tömör testben küzdeni fog olyan parlamenti képviselet diadalára, mely ráesküszik annak védelmére, ráesküszik az alig birható ezernemü adóterhek könnyítésére maga érzi legjobban az elviselhetetlen közvetlen és közvetett adók súlyát. Politikai hírek. A katonai kérdések kísértenek újra, Egyelőre azt hittük, hogy a sok de- mentálás után le kerülnek a napi rendről s most újra egyszerre, egész váratlanul előtérbe nyomultak Kossuth- ról írták a fővárosi lapok, hogy Becsbe készül, egyik versio szerint „folyó ügyek“ miatt, másik szerint a szerb kereskedelmi szerződés miatt. Ezt az utóbbit a külügyminisztérium már leküldötte Kossuthnak aláírás végett « ő azt aláírva vissza is küldötte. Ezt tehát nem lehet az utazás oka. A folyó ügyek azok s í lehethet olyan sürgős természetűek, hogy a miniszter kihallgatásra menjen akkor, a mikor az uralkodó beteg. így tehát megindultak a különféle kombinációk, melyek között a íegelter jedtebb az, hogy a katonai kérdések egész csoportozata a komoly tárgyalások elé jutott s igy Kossuthnak be kell számolnia a függetlenségi párt hangulatáról s biztosítékot nyújtani aziránt, hogy a többségben lévő párt nem fogja megakadályozni a katonai függő kérdések teljes megoldását. Itt jegyezzük meg, hogy a néppárt széleskörű agitációt indított meg a szolgálati időnek két évre való leszállítása mellett. Belevonta e tervébe a katholikus népszövetséget is, a melynek revén állítólag 180000 aláírással ellátott kérvényt is benyújtott a Házhoz. * A képviselőházban még mindig a, házszabály revízióról folyik az általános tárgyalás. A szónokok erősen apadnak s igy közelebbről várható az általános vita vége. Ez annyival is inkább remélhető, mert a dissideusek egyelőre eláliottak a teknikai otstruk- ciótól. A nemzetiségi képviselők várják a horvát képviselőket, a kiknek további magatartásától sok függ, hogy vájjon hamarosan véget ér-e az általános vita * A horvát képviselő választások is befejeződtek. Meglepetést nem okoztak, a politikai körök egy percig sem remélték a viszonyok jobbra fordultát. Még jóformán meg sem alakulhatott a Ház, már is királyi kézirattal bizonytalan időre elnapoltatok. Annyi látható, hogy a teljes kiegyenlítése az ellentéteknek roppant nagy nehézségekbe ütközik, a borvátok valóságos dühöngő szenvedéllyel izgatnak a magyar állameszme souve- renitása ellen s a tetfJegosségtől sem riadnak vissza. Legújabban Hauch báró horvát bán is utcai inzultusoknak volt kitéve s a rendőrségnek és csendőrségnek erélyes beavatkozása vált szükségessé. Annyi bizouyos, hogy a horvátoknak annak idején túlságos sokat Ígért a koalíció s most, a mikor azokat nem képes beváltani, a nyakára nőttek s onnan nem tudja, (vagy talán nem is akarja) könnyen lerázni. A tanácsból. A szatmár-szalkai vasút ügye. A szstmár-mátészalkai vasútra vo- vatkozó törvény királyi szentesítést nyervén, a vasútépítő vállalat a vasút üzletére most alakítja meg a részvénytársaságot. A szerződési feltételeknek megfelelrjieg a városi tanács az igazgatóságba dr. Vajay Károly polgármestert és dr. Antal A sürü vasúti hálózat gyárkémé. nyekkel megrakott pezsgő ipari és ke reskedelmi forgalmú városokat köt ősz sze. Valóban nagy jövőjű kis ország ez! A történelmi múltjára oly büszke Hollandia úgy maradt Belgium elszakadásával, mint a hogy maradna Erdély Magysrország elszakadásával. Még jó, hogy a gyarmatok megmaradtak j. ezek nélkül Hollandia az apró. jelentéktelen kis országok színvonalára fog sülyedni. Vasúti hálózata alig teszi felét Belgiuménak. Kereskedelme nagy, de jó része gazdag gyarmataival való forgalomra szorítkozik. Ip$ra, a hajóépitést kivéve, alig számba vehető — ipari kivitele csekély, behozatala óriási. Üzleteinek kiraka ai telvék idegeu árukkal : Amsterdamnak közuti-vasuti kocsijai Győrből valók. Gyárkéményt alig látni ez országban ; öreg szélmalmok adják a motorikus erőt ósdi berendezésű liszt-, papír-, vegyészeti- stb. gyárainak. _ Nagyvárosaiban tulerős német co- lóniák vannak; Amsterdamban, Rotterdamban több a német színház és varieté előadás, mint a hollandi könyv és folyóirat. Városai német behozatali házakkal megrakottak, a nagyobb szállodák németeké, kikötőiben túlsók a német hajó — Rotterdamot harmadik német kikötőnek szokás nevezni. Tuiajdou gyarmatain erős versenyt támaszt a német kereskedelem. Az etnográfusnak és történésznek Hollandia sok látni valót nyújt. Városainak építkezésén, népének viseletén és életmódján alig változtattak valamit az évszázadok. De ép ez mutatja az ország visszamaradását közgazdaságilag ; csak oly országban lehet ez igy, melyet elkerült a modern kor elöharcosa — a nagyipar, mely a népek életmódjának átalakítója. A csatornákat szegélyező utak mentén keskeny, egyforma szabású, dísztelen házak sorakoznak ; előttük lassú tempóban folyik a mindennapi élet. Apró kutyafogat áll meg a ház előtt ; hosszas csengetésre megnyílik az egész nap zárva tartott utca ajtó, tejfehér téint-ü, fehér kötős és fő- kötös nő lép ki és átvevéu a hozott háztartási cikkeket, hangtalanul tér vissza. A csatornán rúddal mozgatja magát egy facipős, bőnadrágos, képes lapokból jól ismert hollandus; de mozdulataiból hiányzik az olasz gon- dolieri elevensége és ajkáról a dal. Lassan lépkednek az utcán szakállas, bajusztalan, henger kalapos öreg urak, kikben az idegen a „Tamás bácsi kunyhója“ ültetvényesére ismer. A házak alacsonyan fekvő ablakain mértani pontossággal egyenlőre van a függöny leeresztve, de azért jó belátást engednek, mintha csak tüntetni akarnának a szobák tisztaságával. Alig néhány lépés széles lévén a telek, ritkán van az utcára 2—B-nál több ablak — egy család elhelyezésére szolgáló lakóház rendesen kétemeletes. Az ablakokban virágok mö- güi nézeget ki a háznóp — még a gyermekek arckifejezósén is ott ül a nyugalom — az egész ország fősajátsága. Még a tőzsdéken is meglepi az idegent a csend ; az amsterdami Café Casinóban. a drágakő kereskedők börzéjén is alig hallik hangos szó. A vidéken utazva csak tavak és síkságok váltakoznak ; egy jó távcsővel át lehet látni az egész országon, annyira hiányzik minden föld domborulat. Hollandiából Brüsselb8 érkezve, úgy érzi magát az ember, mint mikor egy régiség múzeumból egy for* galmas utcába lép. Csend, tisztaság, jólét látszik az egész Hollandián, de ez a jólét gyenge alapokon nyugszik. Csekély flottával védett, rosszul igazgatott távoli szigetgyarmatok kávéja, cacaója, dohánya, fűszere és drágaköve nyújtják e jólétet, mely gyarmatok elveszhetnek pár nap alatt, mint a hogy elvesztek a spanyol gyarmatok. Az északnémet Lloydnak és a német ázsiai hajóstársaságnak csaknem több hajója keresi fel a holland gyarmatokat, mint hollandi; németek és angolok látják el a holland gyarmatok ipari szükségleteit. A német császár szükségesnek tartotta a holland sajtó előtt kijelenteni, hogy Hollandiával szemben nincsenek hóditó szándékai. Lehet, hogy ez idő szerint nincsenek, de kétségtelen, hogy Németország rósz fekvésű gyarmataival ezután sem boldogul ; azok továbbra is improducüvek lesznek. A szövetségi parlament már tavaly is meg akarta tagadni a gyarmatokba ölt milliókat. Hollandia gyarmatai igen termékenyek. Kivitelük a német gyarmatokéit husszorosau felülmúlja. Egy alkalmas politikai constellátio kell csak, hogy Németország kezét a holland gyarmatok után nyújtsa. kedvező részletfizetésre kaphatók Wertheimer Lipótnál Szatmár, Kaziney-u. 17. — = A zárdával szemben. nzz
