Szamos, 1908. március (40. évfolyam, 18-26. szám)

1908-03-12 / 21. szám

SZAMOS 21 szám, hetők s örömmel veszi tudomásul a polgármester kijelentését a szin- űgyi bizottság újjászervezéséről. Tanácsi előterjesztések. A közgyűlés Tajbert József vil- lamvilágitási üzemvezetőnek a vil­lamos müvek rekonstrukciója körül kifejtett buzgó munkássága elisme­réséül jutalom címen 400 koronát utalványozott Szakosztályi javaslatok. A gazdasági szakbizottság ülé­séről lapunk múlt számában rész­letes tudósítást közöltünk. A köz­gyűlés a szakosztályi javaslatokat elíogadia. A fiipari szakiskola cél­jára megszerzendő Makár-féle Te- leky-utcai telek szerződésének tár­gyalására pedig április 14-re rend­kívüli közgyűlést tűzött ki. Ezen tárgynál dr Glatz József névsze­rinti szavazást kért s megindokolta a gazd. szakbizottság javaslata ellen Írásban beadott külön véle­ményét. E'öadia, hogy van a vá­rosban több alkalmas telek s {el­tűnő, hogy a kormány épen ehez ragaszkodik és még az értékesebb Árpád-utcai telek árkülönbözetét is kéri. Hivatkozik arra, hogy Németi minden alkalommal mellőzést szen­ved, holóit ezt az intézményt igen jól el lehetne Németiben helyezni. Pap Endre biz. tag jogi és gazda sági szempontból kifogásolja a Makár-féle telek megvételét. A vá­ros nincs abban a helyzetben, hogy a megajánlott hozzájáruláson felül többet adhasson a faipari szakiskola céljára. A polgármester hozzászólása után 43 szavazattal 13 eilen a szakbizottság javaslatát fogadta el a közgyűlés. Rendészeti ügyek. Két telek megosztását a köz­gyűlés megengedte. Seífer Sándor Szirmay-u'cai telkének rendezését elfogadta s a Dinyés-kerti utca­rendezést kötelezőnek mondotta ki. Az utcanyitás és kisajátítás költ­ségeinek biztosítása külön tárgya­lásra van fentartva. 2-ikoídal. ______________________ Elnöki jelentés a Kálcsey-körnek 1907. évi működéséről. Szerk. Dr, Fechtel J. ügyv. alelnök. (Folytatás.) Körűnk e nagy tevékenységű ér­tékes oszlopa 1908. január 1-én mon­dotta ezüst miséjét, melyen barátai, tisztelői nagyszámmal vettek részt hogy velünk együtt szerencse kivána- t.aikkal elhalmozzák. Itt is és ezúttal is gratulálunk az érdemes férfiúnak. Ugyancsak örvendetes esemény, hogy Bakcsy Gergelyt, múzeumunk elnökét, aki a múzeumot valósággal megteremtette, páratlan gonddal szer­vezte máig fejleszti, s mindegyre jobban kiépíti, a ref. fögim. fentartó testületé a gimnázium igazgatójuk a németi ref. egyház pedig fögondnó­tául választotta. Mindkét kitüntető hivatalhoz sok szerencsét kívánunk a buzgó és vasszorgalmu igazi em­bernek. Legutóbb mintegy méltó befejezé­siül a fényesen induló évnek történt Kölcsey Jánosnak a társadalmi szak­osztály szeretetre méltó, uagyrabe- bacsült elnökének kir. itélö táblai bíróvá való kinevezése. A nagyérde­meknek eme elismerő méltánylása a legfelsőbb helyről általános örömet okozott a közel és távolban s mi is a legnagyobb tisztelettel és szeretettel üdvözöljük kedves munkatársunkat, Ám veszteségünk is vöt és pedig súlyos, mert elvesztettük egyik leg­munkásabb, legtehetségesebb és leg­kedvesebb tagtársunkat és testvérün­ket dr. Fodor Gyula titkárunkat, aki 2 ízben viselte nehéz tisztét és azt mindig, végig közmegelédedósre ra­gyogó elmével és lankadatlan muu- kakedvvel töltötte be. Rendkívül sokat dolgozott, mindig fegyverké­pes volt s mondhatom, hogy a ne­héz küzdelmek idején a körnek és nekem megbecsiiihetlen munkatár­sam volt. Fájó köuyeket hullathatunk eltá- zozása felett, egyben forró köszöne­tét mondunk neki nagy szolgála­táért. Az irodalmi szakosztály elnökének, Orosz Alajosnak jelentése igy hangzik : Tisztelt közgyűlés! Az irodalmi szakosztály másfélév­tizedes tradícióihoz híven működé­sének súlypontját a téli hónapokban szokásos matiuénoz helyezte, amelyek a közönség impozáns megjelenésével büszkélkedhetnek. Ezeknek magva­sabb tartalmát a megnyitó felolva­sás, időnként valamely komoly sza valat teszi, amelyekben egyúttal a matinék irodalmi jellege is kidom­borodik, mig a rendszeresített ének­és zeueszámok, könnyebb szavalatok, monologok a matinék vonzóságát fo­kozzák, egyúttal azoknak művészi elemét képviselik. Szokásba vette a matinék rendező­sége s ezt állandósítani is akarja, hogy minden ciklusban közéletünk vagy irodalmunk valamely elhunyt jeles emlékének szentelt matinét tart­son alkalomszerüleg vagy anélkül i-. így mig a mult egyesületi évben a nagy Rákóczi Ferencet ünuepeltük egy nagyobb szabású matiné kereté­ben, ez évben Kö csey Ferencz em­lékét és munkásságát elevenítettük fel egy stilszerü matinén, hogy egy­részt kegyeletes hódolatunkat fejez zük ki azon szellemi és erkölcsi nagyság iránt, akinek nevét körünk viseli, másrészt; az ő nemes eszméi­nek újra forgalomba hozatalával igyekezzünk előmozdítani azoknak megtermékenyülését és terjedését. A kör életének és működésének nevezetes és örvendetes alkalmát ülte a szakosztály s egyúttal az egész kör az 1907. márc. 10*ón tar­tott matinéval, amely az egyesület nyilvános előadásainak sorában a 100-ik volt. Ez alkalommal előadott statisztikai ismertetésből mert csak azt emeljük ki, h»gy e 100 előadás nak összesen 415 programmszáma volt, hogy a rendezőség Szatmár- Németi társadalmának minden alkal­mas erőjét igyekezett a működésbe bevonni, a vidéknek is alkalmat szolgáltatott müvósztehetsógei bemu tatására, sőt a főváiosi irodalmi és művészi jelesekből is nem egyet lá­tott a pódiumán. Ezen összevontan előadott adatok minden frázisnál ékeseoszólóbbau bizonyítják, hogy az irodalmi szakosztály a maga erőihez és a város közönségének igényeihez és Ízléséhez mérten tisztes működést fejtett ki s lankadatlan buzgalommal fog haladni tovább is megszokott utján. Március 15-ikének emlékét a szo­kott dísszel ós lelkesedéssel ülte meg a kör. Szakosztályi gyűlést egyet tartót tunk, amelyen a szakosztály elnökén, alelnökén és előadóján kívül egy tag sem jelent meg. A szakosztály, illetőleg a kör ez alkalommal hálás köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a lefolyt egye­sületi évben a kör előadásain közre­működni szívesek voltak, ezek pedig a következők : Ticsénszkyoé Obholczer Margit, Literáty Ilonka, Márkuss Béláné, Kerényi Adél, Varjú Ibolyka, Dietz Anna, Fogarassi Juliska, dr. Jordán Sándor, Wittek Károly, Orosz Alá jós, dr. Fejes István, dr. Tanódy Endre, Nagy Vince, Dalegyesület, Iparos dalárda, Fábián Lajos, Dunay Sándor, dr. Lénáid István, Váradi Márton, Benkö Miksa, Berky Lajos, Füredi Sándor, Gachal Jáno3, ifj. Nyárády László, Erdössy Vilmos. (Folyt, köv.) A Szatmári Bank t. •' üzleti helyiségét f hó ío-én az André-féle házba (Deák-tér 6,) a Szatmári Közgazdasági Bank eddigi helységébe helyezte át. Színház. Színházi műsor. Csütörtökön Három testőr. Pénteken Égy szegény ifjú tör­ténete. Szombaton Gésák. Sámson. Bernstein Henry legújabb darabját adták elő szombaton színé­szeink. Ezt a hatalmas hevületekből, merész fordulatokból, zseniális írói trükkökböl megkonstruált óletdrámát, amelyben a lélek hullámzásával pa­rallel az acélrószvények hullámzása is, idegfeszitöen köti le a néző fi­gyelmét. Idealizált realizmus ez a színjáték. Realizmus vigyorog felénk nemcsak a bűnös világ jól megrajzolt alakjai nak jelleméből, hanem a két össze­tűző hímnek erősen vastag, nem vá­logatott, kendőzetlen sőt brutális ki­töréseiből is. És mégsem valódi éle­tet mutat nekünk a darab. A nagy­stílű színműíró 30 milliós önzetlen seggel ruházza fel hősét, a zsákhor­dóból lett milliomost, a pénzéhes tőzsért, aki noha rajong a krajcárért, féltókeaységi bosszújának 30 milliós vagyonát is könnyen veti oda áldo­zatul. Hol mutat ilyen áldozatot az élet ? Ám mégis félre kell tennünk mi­den nagyképűséget, félre azt a ki­csinyes örök tépelődóst, hogy ezt vagy azt a darabot meg leket-e nézni „jól nevelt“ leányainknak, és valljuk meg ; jól esik a színpadról végre üde, térmészetes hangokat, emberi hangokat hallanunk, legyenek bár azok olykor erősek, akár durvák is, mint a Sámsonban, Mert az tudja megragadni érdeklődésünket, azt tudja csak kielégíteni sok csinált mesétől, sok képtelen szóvirágtól megesömör- lött szépérzékünket, ha az élet apró ós mégis nagy drámáit a maguk ter­mészetes, esetleg sötét színeiben tár­ják elénk a színpadon. És nem a modern drámairodalomnak kell az elavult gyermeknevelés penészes ós korhadt lépcsőin visszafele botor­kálni, hanem ellenkezőleg úgy a fiú mint a leány nevelés nagy feladatait kel! egy kissé az igazi élet friss le­vegőjén megszellőztetni, megismer­tetni a gyermekkel az életet, azt ami a valóságban vbű, mert ha a gyer­mekülésekkel traktált gyermek azen szent butaságában lép ki mint ember, ebbe az „éiet“-nek nevezett piszkos forgatagba, akkor könnyen beleütheti tájékozatlan orrocskáját egy egy út­ban álló gázlámpa karcsú oszlopába. Ma megnézetik leányainkkal a „Vig özvegyet“ meg a „Varázskeringőt“, amelyek tele vannak ostoba pikan­tériával, ellenben hamis prüdóri.íból nem fogják elviuDÍ őket a „Sámson­ba, amely ós amelyhez hasonló dara­bok pedig ki kellene hogy egészítsék a fejlődő fiatalságnak az életre vo­natkozó helyes otthoni ós iskolai ne­velését. Aki e, „Sámsont végignézte, nem azon fog buja gondolattal tépődni, hogy mennyi meztelenséget hallott benne, azok a vaskos, néha csúnya szavak nem lesznek alkalmasak por­nografikus izü szellerneskedésre, mint akármelyik mai operett, vagy vígjá­ték kisded kétértelműségei ; csak azt Iá juk, csak arra gondolunk, hogy micsoda pompás, hatalmas ecsetvágá­sokkal festette meg a művész ezt az életkomédiát. Nagy és hálás szerepek vannak benne. Ugj'szóíváu magának és fele­ségének, a szép Kertész Ellának for­dította a darabot Góth Sándor, mint a többi Bernsteint is: a „Tolvajt/*' a „Baccarat“-b, melyeket nagyrészt ők játszanak végig. Erős is a gyanúm, hogy a „Sámson“ egy-két durva ki­fejezését nem annyira gyöngítette, mint inkább erősítette, kiszínezte a fordításban, a nagyobb izgalomkeltós s a színpadi hatás kedvéért, Nálunk Vidor játszotta a milliomos Braclerd szerepét. Értelmesen beszélt, becsületes színészi munkát végzett. Tihanyinak határozottan jó estéje volt, ép úgy, mint Verő Jankának. Beszélő szerepben mai játékuk eddigi szerepléseik felett áll. Takács Mariska Anne Marie szerepében sok értelem­mel működött. Feltétlen dicséret illeti Győrit, aki kisebb szerepét intelligens természetességgel igyekezett megját­szani. A diszletezós ós rendezés szo­katlanul ügyf-s és sikerült volt. Vasárnap este a „Sámsont“ ismé­telték meg. — Délután a „Madarász“ ment, mindkettő telt ház előtt. Hétfőn ugyanúgy a „Vig özvegy.“ Kedden Sardou „Tosca“-ját eleve­nítették fel a maga szamár borzal­masságaival, Csak arra volt jó ez az előadás, hogy Verő Jankát vezető szerepben volt alkalmunk látni s mondhatjuk, hogy fárasztó szerepé­nek nagy igyekezettel akart eleget tenni, ami jórészbeu sikerült is neki, mert szépen megjátszotta szerepét. (n. v.) Modern Hölcsott-HőnyVtár! Viz utca 7. sz. alatti könyvtárból a legújabb és régi hírneves irók mun­kái a nap bármely szakában kölcsön- I vehetők. HÍRROVAT. Tavaszi sejtelmek. Modern költői lélek azt mondaná, hogy a levegő tele van tavaszi sejtelem­mel. Mert tagadhatatlanul valami van a levegőben, valami biztató, ingerlő, friss fuvallat, amit tele tüdővel szivünk ma­gunkba azzal a felviduló érzéssel, hogy ez már a közeledő tavasz lehellete. Ez ugyan nem bizonyos. Kétkedő lelkek ama bizonyos „tavaszi sejtelmet“ egyszerűen influenzának nevezik és hu­Tüdobetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza allen számtalan tanár éa orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérfaa «JnriMa „Koche“ eredéit etommfoUun. V. Hsffttann-La üsehe ék C«. Buti (MJil r

Next

/
Oldalképek
Tartalom