Szamos, 1907. december (39. évfolyam, 96-103. szám)
1907-12-01 / 96. szám
2-ík oldal. SZAMOS 96. szám. munkakört vállalni. Meg kell hajolnunk az élet lekfizdhetlen helyzetei, kényszerei előtt. Ha a nőt élet- visznyai kenyérkereső munkára terelik, ha maga, vagy családja fentartása a családi élet szokott teendői mellett terhesebb munkát is ró reá, módot kell találnunk, hogy ezt a munkát nőiségének, méltóságának, természetének lehető szemmel tartásával, családjának és a társadalom igen fontos érdekeinek megóvásával találhassa meg. A szociális irányelv tehát az, hogy a nő ,kenyerkereső munkálkodása közben sem, vagy csak a legvégső kényszer esetében szakadjon el a családi tűzhelytől, hogy annak oltalmazó keretében nőiességét, méltóságát, erkölcsi integritását, amely a társadalom jövő életének egyedüli szilárd alapja és biztositéka, megőrizhesse. A társadalmi munkamegosztás jelenlegi elrendezése ennek az elvnek nem kedvező eredményeket tár elénk. A kereső nők nagy többsége gyárakban, ipari műhelyekben, üzletekben, irodákban dolgozik, amely foglalkozási ágak testi szervezetüket rombolva, óriási mértékben szaporítják a társadalom beteg lényeinek tömegét s a családi kötelék meglazitásával nemcsak a családi élet szükségességének szug- gesztiv érzetét gyöngítik a kereső nőkben, de a legtöbbre nézve mindazokat az erkölcsi veszedelmeket is magukban rejtik, amelyek ellen eddig a családi élet levegője és intézményei nyújtottak a leghatásosabb védelmet. — Mindezeknek igazságát majdnem kivétel nélkül statisztikai adatokkal is igazolni lehet. A nő érdekének és a család meg a társadalom javának tehát az a foglalkozási ág íelel meg, amely a nőt nem kényszeríti a családi otthon elhagyására, vagy legalább is nem huzamosabban, vagy állandóan. Ilyenül pedig első sorban a háziipari logialkozások kínálkoznak. Ennek különböző ágaiban találja meg a nő egyéniségének, ügyességének, bármily magasságban fejlett Ízlésének tevékenységi körét ; ezekben munkálkodhatik a nő anélkül, hogy el kellene hagynia otthonát, vagy családjának lakóhelyét s ez az a munkakör, ahol az ügyességnek, a női reproduktiv tehetségnek, az Ízlésnek, a szorgalomnak minden foka méltánylásban és honorálásban részesülhet. — És nem szabad ám a háziiparnak akár társadalmi, akár gazdasági jelentőségét kicsinyelni. Nálunk, ahoi haj dán minden országrészben virágzó háziipar volt, mig ma csak keresgélve találhatunk olyan helyeket, ahol igazi háziiparról beszélhetünk, annak fontosságát még sokan nem értik meg. Pedig nem lenne szabad felednünk, hogy azok a nemzetek, amelyeket nagy részben iparuk és kereskedelmük tett naggyá s amelyeket, többnyire hibáikban, oly szívesen utánzunk, iparuk tekintélyét és uralmát háziiparuk által érték el. A divatos, tehát a pénz- áldozatokat nem tekintő világ által keresett legtöbb értékes cikk és tárgy, hogy csak egy párat említsek: a lyoni selyem, a brüsszeli s a hajdan és jelenleg is oly drága velencei csipke, a skóciai gyapjú „zövetek, a kelet íonott, szövött M holmija, a íaragott, vésett, festett, hímzett stb. disztárgvak mind a háziipar, az eleven kéz termékei. A gyári termelés bármily fokozata mellett is biztos a háziipar léte. Az egyéni Ízlésnek, a tinóm, művészi kidolgozásnak mindig csak a háziipar lesz képes eleget tenni. Hazánkban csak szőtt-fonott árukban 450—500 millió értékűt szállít évente a külföld, természetesen első helyen Ausztria Kevés kivétellel olyan iparcikkeket, amelyek itthon is előállithatók lennének. A gyáripar fejlődésére természetesen befolyást nem gyakorolhatunk, de annál nagyobb tere jut a társadalmi munkának a háziiparnál, ahol minden legkisebb lépés, minden eredmény egy-egy téglát jelent iparunk jövő nagyságának épületében. — Ahogy majdnem 900 év előtt Gizella magyar királyné koronázási palástot hímzett az első magyar királynak, amiként a középkor századaiban minden magyar úri ház egy-egy műhelye volt a magyar iparművészet, a magyar nemzeti stilus kifejlődésének, formai meg- nemesülésének, ahogy a nép kunyhóiban a legújabb jelenkorig, az utóbbi évtizedek romboló eredményeinek elkövetkeztéig élt, virágzott és a nemzeti stílusok összetartó erejével hatott a népipar, legyen úgy a jövőben is. A háziipar az ország legnagyobb részében kipusztult, ahol még él, kiveszőben van. De még él belőle annyi, hogy alapja lehet az uj jövőnek, anyagot, formákat, mintákat adhat az uj háziipar megteremtéséhez. Belátja ennek szükségét a kormány is. -- Munkaeszközök, segélyezések kiosztásával, tanfolyamok ingyenes rendezésével igyekszik a társadalom reorganizáló munkáját megkönnyíteni. De eredménye csak úgy lehet az állami akciónak, ha maga a társadalom buzgólkodik első sorban saját javán. A háziipari foglalkozások megkedveltetése, iparágak bevezetése, minták és anyagok, eszközök beszerzésének megköny- nyitése, vezetés irányítás és a termelt áruk értékesítésének biztosítása, azok a módok, amelyekkel a müveit társadalom s ennek erre első sorban hivatott tényezői, a női egyesületek a magyar háziipart megteremthetik. Ilyen akció Erdélyben, a székelyíöldön indult és foly intenzív erővel. Eredménye mindenütt a vezetők lelkességétől függ, Mintákkal, formákkal szolgál minden iparágban Erdély, Kalotaszeg vidéke, a székelyföld, a felsőmagyarországi megyék, a Dunántúl, Torontál és még sok más hely. Csak a kezdet nehéz, de az eredmény, a siker telmagasztositó. És ha lesz nálunk, magyar földön is magyar háziipar, ha a milliókat nem az idegennek, de véreink leányainak, asszonyainak adjuk tisztességes munkálkodás gyümölcseként, akkor magától íog, legalább nálunk, megoldódni sok—sok probléma, elenyészni sok szociális nyavalya és akkor nem lesz a magyar nőre nézve a szenvedések, a megaláztatások, az elzüllés útja a kenyérkereső munka. Ennek a jövőnek megteremtése pedig a magyar asszonyok kezébe van letéve CS«^»c*s£<3 A tanácsból. A felső kereskedelmi iskola, ügye. Dr. Vajay Károly polgármester a városi kezelésbe vett felső kereskedelmi iskoia szervezési munkálatával elkészült s azt a városi tanácshoz be terjesztette előkészítés és a legközelebbi közgyűlésen való tárgyalás végett. A városi tanács a szükséges intézkedéseket megtette s egyszersmind tudomásul vette a közoktatási miniszter leiratát, mellyel a kereskedelmi iskolának a nyilvánossági jogot megadta. Közegéézaégi statisztika. Dr. Jáger Kálmán tiszti főorvos jelentése szerint november hó első felében 4 ditteritisz, 23 vörheuy, 1 kanyaró és 7 tifuszus megbetegülés fordult elő. Október hó második felében kezelés ala^t maradt 10 vörhe- nyes és 5 tifuszos beteg. Őjszesen 50 hevenyfertőző beteg közül meggyógyult 23, meghalt 6 és kezelés alatt maradt 21 beteg. Uj állattenyésztési felügy élőség. A fölmivelésügyi miniszter Nyír- egyháza székhellyel uj állattenyésztési felügyelőséget állított fel s Szat- már városát az állattenyésztést érintő ügyekben december hó 1-től kezdve ezen felügyelőséghez utaba. A tanács a rendeletet az előadókkal közölte. Egy kötelékkel ismét kevesebb, ami városunkat Dsbreczenhez köti. De vájjon nem lett volna-e lehetséges Szabolcs helyett Szatmárba áttenni ezt az uj felügyelőséget ? Háziipari tanfolyamok. Az annyiszor és annyiak által hangoztatott „iparfejlesztés“ ügye sokkal lassabban megy előre, mint azt ezelőtt nehány évvel, a mozgalom elején hittük. A magyar társadalom ebben sem bizonyult elég kitartónak, állhatatosnak, lelkesedése most is csak szalma- lángként lobogott föl s a sok gyüié- sezós, ankettezés, szónoklás és irkálás eredménye — néhány millió koronával megerősítése Ausztria iparának s az agitáló tömegekből nehány lelkes harcosa az ügynek, akik nem szűnnek meg tovább is folytatni azt a munkát, amelynek sikerét, eredményességét szilárd hittel remélik. Mint újabban miuden téren, úgy az iparfejlesztés ügyében is szeretjük az államra hárítani a teendőket. Ez a legkényelmesebb. S megvan az a morális előnye is, hogy a felelősség elkerülésével, megmarad nekünk, a társadalomnak a kritika joga és gyönyöre. Mert kritizálni szeretünk. Főleg az állam intézményeit. Amelyek nekünk mindig rosszak, de amelyeket mégis mindig sürgetünk, akciók és segélyezések alakjában s amelyekkel sohasem vagynuk elégedettek. Már pedig sem az ipar, sem egyéb gazdasági ág fejlesztésében nem érhet el semmit az állam a társadalom hozzájárulása, együttműködése uélkül. Naponkint látjuk ennek beigazolását. Hogy a sok eset közül a legközelebb fekvőt idézzük, itt van például a Szatmáron néhány nap előtt megnyílt állami szalmafoüó tanfolyam. — A szalmafonás iparának megismertetése, megkedveltetése és meghonosítása céljából rendezi az államkormány nagy kéltséggel és nagy alapossággal. Az idei nem is az első itt, megismétlése a tavalyinak. Tudvalevő, hogy a szalmafonás egyike azoknak a háziipari ágaknak, amelyeknek nagy előnye, hogy könnyen megtanulhatók, bárki — asszony, gyermek — által bárhol folytathatók, bárhol üzhetök és az anyag olcsósága, könnyen be- szerezhtő volta is mindenképen népünk téli foglalkozásául ajánlja. Sajnos, nincs igy. A tavaly talán 25-ön, az idén eddig 14-eu jelentkeztek. Majdnem fele a tanulóknak az úri osztályból kerül ki. Téves pedig az a felfogás, amit igen előkelő, értelmes embereknél is tapasztaltam, hogy a szalmafonás nem életképes iparág. Akik igy gondolkoznak, azok nem ismerik a szalmafonás használhatóságát és alkalmazásának módjait. Nincs olyan használati, vagy dísztárgy, az asztaltól a képkeretekig, amelyen a szalmafonat-diszitóst alkalmazni és pedig igen ízléses, iparművészeti értékkel biró formákban ne lehetne. Nem a szalmakalap-kötés tr • hát az a tér, amelyen ez az iparág, amely keresetforrás számba vehető, hanem a díszítő ipar minden ágában helye és tere van. A tanfolyam egyedüli hibája, hogy kissé hosszasan — 6 hónapig — tart s ez alatt a tanulók keveset kereshetnek és hogy bevégeztóvel nincs magán vállalkozó, vagy társadalmi szervezet, amely a terme és folytatásához szükséges kelendőséget a munkások készítményei számára biztosítaná. így aztán a legtöbben abban hagyják a munkát, mert készítményeiken nem, vagy csak nehezen tudnak túladni, további vezetésben, irányításban nem részesülnek s irry a tanfolyam, az állam sok költekezése kárbavész. Az ilyen tanfolyamok eredményét tehát, czak a magánosok, vagy tár sadalmi szervezetek által átvett üzleti támogatás biztosíthatja. Ez már igazán nem az állam feladata, hanem a társadalomé, melynek illetékes tényezőit érdeklődésire és cselekvésre hívjuk föl. (—na) Színház. „Fátum “ Zsíros István 3 felvouá- sos színmüve. A Nemzetiben nagy sikerrel adták és több előadáson át melegen tapsolták a lámpák előtt frakkban hajlongó tüzórfőhadnagyot. Meg is érdemli a tapsot, mert dr - ' ja nemcsak relative mint katouasz- /.ő müve, hanem a maga abszolút m vitában is mólyenjáró tartalmú, jó magyarsággal inegirt, hatásos színdarab. Szép lelkű, idális gondolkozásu, nagy érzésű emberek és egy hamiskártyás kalandor, ezek játszák le az érdekes, figyelmet lekötő darabot. A „Fátum** szerdai előadásáról sok dicsérettel lehet szólani. Megemberelték magukat színészeink. Kellően betanult, jól folyó előadást láttunk, melynek Takács M volt Kovács Margit szimpatikus szerepében legnagyobb erőssége. Igazán átórzett játéka, az érzések skf'áján való finom nüauszirozás, közvetlen, csak ritkán szavaló beszéde a sikert biztosították neki. Verő J. is szopom játszotta meg nehéz szerepét. Tőle is egészen természetes, őszinte hr r kát halottunk. Gyenis játszotta a hőst és nagy igyekezete s fel-felcsillémló tehetsége ellensúlyozták a szerepnek előtte leküzdhetlen nehézségeit. Balázsi és Vidor értelmes beszédjükkel és szép megjátszásukkal nem kis mértékben voltak elősegitői annak . /. általános jó véleménynek, amit a i • zönsóg az előadásról magának alkotott. Az orvos pár szavas szerepében egy karbeli fiatalember meglepően helyes beszélőkópessógéröl tett bizonyságot. — Ilyen előadásokat! ny. Csütörtökön „Szép Ilonka“ került harmadszor előadásra. Színészeink e gyenge darabot nagy igyekezettel játszották. A zenekarnak sikerült a darabot még jobban elrontani. Péntek este félhelyárakka! a „Két árva“ került színre, egybevágó s élvezhető előadásban. A címszerepet Takács és Andai játszották. Sikerült alakításukért sok tapsot arattak. Kiváltak még Tihanyi és Tárnái. Balázsi egy neki nem való szerepet játszott keresztül. Mn. Színházi műsor. Vasárnap délután „Csizmadia mint kisértet,“ este „A kis trafikos leány.“ — Hétfőn „Vig özvegy“ zóna. — Kedden „Az ördög.“ — Szerdán „Fátum.“ — Csütörtökön „Akis trafikos leány.“ — Pénteken „Táncos regiment“ zóna. — Szombaton „Vicze admirális.“ Szabó Géza Kazinczy-utcai fűszer- Ó3 csemegeüzletóbe a legfrissebb kassai és szepesi virsli és hideg felvágottak kaphatók mindennap.
