Szamos, 1907. november (39. évfolyam, 88-95. szám)

1907-11-14 / 91. szám

2-ife oldal. SZAMOS 91. szám. közgyűlés megerősítette és (elter­jesztést intéz a vallás és közokt. miniszterhez, hogy nevezett igaz­gatót az áll. keresk. iskolai tanári kötelékéből bocsássa ki s vegye fel a nem állami tanárok nyugdíjinté­zetébe. — A polgári fiúiskola (el­állítását a közgyűlés elhatározván, a kultuszminiszterhez kérelmező küldöttséget meneszt, melynek ve­zetésére a főispánt kérte fel. — A rom. kath. segédlelkészek 420 K évi javadalmát a bizottság egyen- kint 1200 koronára emelte fel. — A vadászati jog bérbeadására uj árverés kitűzését rendelte el s jóvá­hagyta a tanácsnak a Kossuth- kerti vízvezeték kibővítése iránt tett intézkedéseit. — A Pagett-íéle erdő megvételét 60,000 K vétel­árban egyhangúlag elhatározta, —■ végül elfogadta a hatósági cseléd- szerző-intézetről alkotott szabály­rendeletet és elvállalta az orvos- és gyógyszerész-egylet alapítvá­nyáért a felelősséget. A tanácsból. Uj városháza. A városi hivatalok nyomorúságos elhelyezése ma már semmiképeu sem felel meg Szatmár város méltóságá­nak s a kor követelményeinek, miért a városi tanács azon alkalomból, hogy dr. Nagy Barnával meghosszab bitotta a szerződést a gazdasági ta­nácsos, villamvilágitási igazgató ré­szére, valamint a katonai ügyosztály számára bérelt hivatalos helyiségekre nézve, újból napirendre tűzte a vá­rosháza építését. Oly kiáltó szükség az a pincér ! Megszegte a hivatalos titkot . . . — No ugy e, maga is hallotta? — Hadd el, Elza, ezek az aggle­gények már enni sem tudnak meg­jegyzések nélkül. — Nem is csodálom. — Nem csodálod? — Nem. Hiszen annyi a rendező abban a közös konyhában, annyi a főnök, a legjelesebb és leghíresebb gazdasszony, hogy egy cseppet sem csodálkozom, ha a sok asszony keze ben elvesz a gyermek . . . — Igazad van, angyalom. Okos nő vagy. Megdicsérlek. Én is épen igy gondolkozom. — Pedig a maga eszméje volt. — Az enyém, nem tagadom. — Hát hogy tetszett eddig? • ■— Már csak huzzuk, amig bírjuk. — Éu nem bírom ám sokáig. — Azt veszem észre. — Tudod Károlykám, olyan sivár igy az élet. Olyan hosszúak a reg­gelek. mintha mindegyik egy örökké­valóság lenne. — Hiszen sétálsz legalább .. . — Ej séta, séta! Hát elmegyek utánad a hivatalba és mi következik belőle . .. — Hogy betórüuk sörözni. — És elköltőink naponként egy ko­ronát. — A múltkor is majd egy forintot fizettél. — Délután is sétálunk és délután a cukrázdába megyünk. — Ott is elköltünk egy koronát. — A minap is két koronát fizettél. — Nem tagadom, igy ment ez egész hónapban. Hja, fiacskám, sétálni nem lehet ingyen. indikálja ezt az építkezést, hogy még a kedvezőtlen péuzviszonyok sem tartották vissza a tanácsot a kérdés fölelevenitésótöl és előkészítésétől. A Pagett-féle erdőrótel. A városi tanács a közgyűlés által megvenni elhatározott Pagett féle erdő vételárára előlegül 700 koronát kiutalványozott a tiszti főügyész ke­zeihez, egyszersmind kedden délután tartott rendkívüli ülésében megálla­pította az átvételi módozatokat. Villamvillágitási ügy. A magánfogyasztók száma 860-ra emelkedvén, a tanács hozzájárult a villamvilágitási izgazgató azon intéz­kedéséhez, mely szerint 40 darab uj árammérő órát szerzett be egyenkint 60 koronával. Bizottsági tagok választása, Lapunk egyik közelebbi számában megemlékeztünk arról, hogy a füg- getlenségipáro a kerületi jelölések megejtése tárgyában küldöttségeket választott. A küldöttségek most vég­zik a párt által reájuk ruházott fel adatot. így szombatra hívták össze a III. kerületi polgárságot s ott a négy bi­zottsági tag helyére a jelölést a kö­vetkezőleg ejtették meg. Jelöltettek : Virág András, Tankóczi József, Kótay Lajos, Osváth Elemér, továbbá Kálik Lajos, Mátray Lajos és Bak István. A Il-ik kerületben vasárnap d. u. volt a jelölő gyűlés. Mintegy 50—60 an jelentek meg f. hó 10-ón a II. kerü ieti választópolgárok a csizmadia-szín helyiségében, Csomay Imre függet­lenségipárti vezér elnöklete alatt, azon célból, hogy a választandó vá­rosi bizottsági tagok személyében megállapodjanak. Ez azonban csak részben sikerült, miután annyira szét­i — Milyen boldogan vártuk máskor a vasárnapot. Az egy vasárnapot, mi- kör a miénk volt a világ .. . Akkor egyszer költöttünk és milyen jól esett. — Igazad van lelkem ! — Én el voltam foglalva. A konyha volt az én kis királyságom. És azt főztem ami jól esett, amit te is, meg én is szerettem. És akkor ettünk, ami­kor jól esett. — Tökéletesen igazad vau, édes angyalom. — Éreztem, hogy úrasszonya va­gyok házamnak. Oiyan jól estek még a gondok is. Hogy eibeszélgettünk a napi étlapokról. Milyen kevésből állí­tottunk elő jót és bőségesen. Hiszen megéltünk, adósságunk sines. — Most van... — Van ? Károly adósságod is vau? — Már csak bevallom, bizony vet­tem egy kis előleget. Hát tudod lel­kem ótdijat is kellett fizetni, a kosz tot is előre kellett letenni, aztán gyü- léseztünk, kártyázgattunk, borozgat tunk is egy kicsit. Neked is több ruha kellett, mert napoukiut a flasztert szeltük és igy tovább. — No édes uracskám, ue tovább ! Vissza a privát konyhához ! * E zát ott látjuk már a saját kony­hájában. Szinte bocsánatot kért tőle, hogy hűtlen volt hozzá. — Soh’se teszem többé, kedves tanyám, kis háztüzem ! Asszony nem asszony, ha nem gazdasszony ! — A férfi is fél-férfi, ha a felesége nem háziasszony ! húzók voltak a vélemények, hogy határozottan még a megjelent 50—60 polgár sem tudott megállapodni. A hangulat, illetve a közbizalom első sorban dr. Fejes István, Teitelbaum Herman, Lévay József, Pap Endre most kilépő bizottsági tagok irányá­ban nyilvánult meg. — Az 5-ik hely, mely dr. Vajay Imre virilissé történt beválasztásával üresedésbejön, a Szat- márhegyiek számára lesz fentartva, kik már Makay Elek ref. lelkészt je­lölték is, aki azonban nem választható. Valószínű, hogy Lénárd Imre lesz a hegyiek jelöltje és talán képviselve is lesznek a közgyűlésben, ha össze- tsrianak, miután a Il ik kerület pol­gárai megígérték támogatásukat. A hatodik betöltendő bizottsági tagsági hely betöltésénél még eltérőbbek vol­tak a vélemények. Amint már a han­gulat szerint Ítélni lehet a polgárság zöme Litteczky Endrét jelölte, kom­binációban vannak még Bölönyi László dr. Fechtel János, Rácz Endre és még számosán. Á másik két kerületben még meg­állapodás nem történt. Itt jegyezzük meg, hogy a korteskedés egyesek ré­széről óriási arányban megindult s olyan méreteket öltött, hogy minden önérzetes polgárnak meg kell botrán- kozni azon. Tisztelet a kivételeknek. De nem titok, hogy egyesek a kor­teskedésnek olyan eszközéhez nyúltak, mely minden egyéb, csak nem meg­engedett. — Az egyéni érdemeknek efféle módon való kierőszakolt elis mertetése s méltatása sérti a bizottsági tagság erkölcsi tisztességét. S végte­len lealázó lenne magára a polgár­ságra, hogy ha az i yen embert, aki igy keresi a kitüntetést, egy pillana­tig is bizalmára érdemesíti. Igen helyesen jegyezte meg a leg­utolsó közgyűlésen a polgármester jelentésében, hogy a közügynek tesz végtelen kárt az, aki a hamis és ál­tató jelszavaknak felül s józan és be­csületes meggyőződését alárendeli a kortesfogások inspirációinak. Tudva­lévő dolog, hogy minden választás esélyekkel jár, az egyéni szerzett, vagy önkényüleg hangoztatott érdemek alapos limitáció alá kerülnek. — Ez még eddig nem baj, sőt helyes eljá­rás A baj akkor és ott kezdődik, ha az érdem és a feltolakodási viszketeg egy kategóriába soroztainak s az előbbi rovására az utóbbi érvényesül. Ám a kisorsolt bizottsági tagok közül, aki nem felelt meg a beléje helyezett bi­zalomnak, mellöztessék, azérü senki sérelmet nem követ el, sérelmet senki nem szenved. Nincs igaza annak, aki azért akár pro, akár kontra sérelmet lát és kovácsol. Itt az egjmdüli jogos Ítélő forum a polgárság közvéleménye. De ezt a közvéleményt áltató jelsza­vakkal félrevezetni, ismételjük, nem szabad s aki mégis teszi, azzal ko­molyan szóba állani sem érdemes. A polgárság önérzetére s a tisztesség követelményeire appelláiunk akkor, amikor ismételten felhívjuk figyelmét, hogy az ilyenek Ígéretének ne üljön fel, mert első sorban a maga jogos érdekeinek csinál kárt. Hisszük, hogy polgárságunk ezúttal is megtalálja a leghelyesebb megol­dást s szavazatát olyan emberre adja, a ki bizalmára érdemes s nem a kor­teskedés tiltott eszközével törekszik azt a maga részére kieszközölni. Válasz a „Heti Szemlé -nek. Legutóbbi számában a „Heti Szemle“ újból csekélységemmel foglalkozik s olyan dolgot imputál nekem, melyhez annyi közöm van, mint neki. Á kath. kaszinó vezetőségének nevében felhív arra, hogy a „Szamos“ keddi rend­kívüli kiadásában megjelent nevezett kaszinóra vonatkozó „ hazug vádat* rektifikáljam. Ezen a jogon akár a saját főszerkesztőjét is felhívhatta volna rá. A „Heti Szemle“ tájékozatlanságán nem csudálkozom, már többször vá­lasztott ki engem céltáblául, a mos­tani sem lep meg, de végtelenül csu­dálkozom a kath. kaszinó vezetősé­gének, mint erkölcsi testületnek in­dokolatlan felbuzdulásán, ha igaz az, amit a „Heti Szemle“ ir, hogy ami­kor felelős szerkesztővel áll szemben, tőlem, mint főszerkesztőtől kéri az elégtételt. Ugyan mit ér ezzel ? Mi­csoda elégtételt nyújthatok ón olyan nyilatkozatokért, amelyektől távol állottam ? Mert a „Szamos“ külön kiadásába és az inkriminált állításokba sem köz­vetlen, sem közvetve be nem foly­tam, sőt azokról jóformán tudomásom sem volt. Aki az ellenkezőjét állítja, nem mond igazat. A megjelentekért a felelős szerkesztő a felelős és ha sérelmes, tessék hozzá fordulni elég­tételért, bizonyára lesz bátorsága azokért, amiket irt, az elégtételt meg­adni, vagy megtagadni. Ennyit tartottam szükségesnek az igazság érdekében megjegyezni. Még csak annyit vagyok bátor kérdezni, hogy ha akad valaki, aki ezekután a „Heti Szemló“-t sem tartja „komoly lapnak“, azért is engem von majd felelősségre ? Előre kijelentem, hogy ón komoly­nak, sőt —- amint gyakori tapaszta­lataim mutatják, — velem szemben tendentiosusan komolynak tartom. Osváth Elemér a „Szamos“ főszerkesztője. Szabó Géza Kazinczy-utcai fű­szer- és csemegeüzletébe a legfrissebb kassai és szepesi virsli és hideg felvágottak kaphatók mindennap. HÍRROVAT. * Esküvő. Dr. Dobossy Lndre ügy­véd f. hó 18-án tartja esküvőjét Gitta Mariska kisasszonnyal. * Esküvők. Nemes András szat­mári nyoradatulajdonos uov. 16 án vezeti oltárhoz Kaszanitzky Mcrgit- kát a turterebesi róm. kath. plébánia­templomban. — Dr. Schick Elemér helybeli ügyvéd f. hó 23 áu esküszik örök hűséget Fogarassy Annuska kis­asszonynak, Fogarassy Sándor mér­nök bájos leányának. — Szafór Ar­nold budapesti kereskedő a napokban tartotta esküvőjét Czukor Franciska kiasszonnyal, néh. Czukor Pinkász leányával. * Eljegyzés. Wertheimer Izidor, Wertheimer Vilmos kolozsvári tekin­télyes nagykereskedő fia vasárnap f. hó 10-ón jegyezte el Markovics Bian­kád, Markovics Mihály helybeli szesz­gyáros és földbirtokos leányát. * Áthelyezés. A vallás és közok­tatásügyi m. kir. miniszter Marosán János patóházai áll. tanitót, lapunk munkatársát s a tanügy egyik buzgó harcosát, a szatmári áll. iskolához helyezte át. * Tauitőválasztás. A nagyhalászi (Szabolcs-vm.) ref. egyház Bottyán Jánost, Bottyán Lajos építész fiát tauitóui megválasztotta. * Uj ügyvéd. Dr. Boros Lajos f. hó 9-ón Budapesten az ügyvédi vizs­gálatot sikerrel tette le. * Helyettesítés. A szatmári szol- gabirói hivatal az elhunyt Nagy Imre 51 s 55 K Tüdőbetegségek, hurutok, szamár­köhögés, skrofulozi8, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjsn ■IiiiIiisém eredeti ceomeifoUke*. F. HsffwuM-La Kache A Cs. Basel (Irijt),

Next

/
Oldalképek
Tartalom