Szamos, 1907. október (39. évfolyam, 79-87. szám)

1907-10-27 / 86. szám

S-ik oldal 8 Z A M O 8 86. számi. lenségi lépéseket tennénk. De tar- taniok kell attól az igazságtól, hogy egy embert lehet egyszer másszor megcsalni, de minden embert min­dig megcsalni, ez olyan bravour volna a politikai erkölcstelenség és szemérmetlenség mezején, amit könnyelműség nélkül senki sem remélhet. Ijesztően közel fekszik a felte­vés, hogy az ország azt mondja, miszerint a politika baja az ő baja lesz és ő nem azzal bízta meg a függetlenségi programmal fellépett urakat, hogy élűiről kezdjenek ta­nakodni a 48-as ideák jósága felől, hanem azzal, hogy mindenáron valósítsák meg a függetlenségi programmot. Könnyen érthető tehát, hogy ha mindnyájan tölcsért csinálunk a tenyerünkből és érdeklődve figyel­jük, hogy íog-e hát lőni az a — születendő ellenzék ? A tanácsból. Erdővétel. A városi erdő szomszédságában levő Paget-féle avasi erdő megvétele cél­jából a városi tanács kiküldte dr. Vajay Károly polgármestert és dr. Antai Sándor tiszti főügyészt, hogy az erdőtulajdonosok kolozsvári meg­bízottjával, Szacsvay Dénes ügyvéd­del tárgyaljanak. Papmezei postakézbesités. A nagyváradi posta és távirda igaz­gatóság a Papmezö-tag pusztát a sz&tmár— zsadányi postahivatal kéz­besítő körébe osztotta be, a távirato­kat pedig a zsaflányi vasúti állomás közvetíti. A városi tanács az erre vo­natkozó hirdetményt közzétenni ren­delte. A közszállitáaok ellenőrzése. A belügyminiszter a hazai ipar fej lesztéséröl szóló törvény alapján egy szabályrendeletet bocsátott ki, a tör­vényhatóságok és községek ipari szük­ségleteinek beszerzése és munkálatai­nak végeztetése tárgyában. — Ezen rendelet a törvényhatóságok és köz­ségek pénzügyi érdekeinek megvédése a a hazai ipar pártolásának felső el­lenőrzése címén olyan gyámkodás alá veszi a törvényhatóságokat és közsó­jó öreg Gvadányi íróját: „A férfinak és a kakasnak egy sorsa van, nem a csirke, de a tyuk belebotlik s ki vég­tére is addig-addig legyeskedik, be- gyeskedik, szeleskedik, mig az álla felkoppan s lesz belőle vén kappan.“ Ismétlem a felkapott szállóigét : Miért nem megy férjhez a leány ? Azért, mert ma elfogadott elv szerint hirdetjük, hogy ne legyen a leány előtt semmi titok, az élet és a családi élet rejtélyei, mint nyitott könyv álljanak előtte, hadd olvasson belőle s olvassa ki azt, hogy a házassághoz nem a női szemérem bája, nem az ártatlan képzelődés az első kellék, hanem az ismeret, a tudás. Nem a szív ártatlansága, nem a lélek lebilin­cselő naivsága s a gondolkodás szű­zies tisztasága, hanem a férfias érzés és gondolkozás a menyasszony karak- terisztikonja. — Ilyen elvek mellett csakugyan indokolt külső, mestersé­ges uíon megvitatni a fórjhezmenetel kérdését. Egy kis történetke jut eszembe: Egyik vidéki városban lakott egy, mai társadalmi fogalmaink szerint, előkelő özvegy fiával és leányával. A fiún nem tudott rontani a társa­dalom ostoba fólszegsóge, maradt és mutatta magát annak, a mivé önma­ga' tette önmivelós utján. A leány, mondjuk Irma, kora gyermekségétől kezdve szívta magába azokat a mér­gező hatásokat, melyek a férfit nyeg- . lévé, a leányt férfiassá kvalifikálják. A háta mögötti nagy vagyon tuda­geket, a mely nemcsak megnehezíti, hanem teljesen lehetetlenné teszi a szükségleteknek épen pénzügyi szem­pontból előnyösebb és kellő időben való beszerzését. A versanytárgyalá­sok hirdetésénél, megtartásánál a vál­lalat odaítélésénél s a szerződések ki­állításánál annyira meg van kötve a hatóságok keze s annyira bejelentési, nyilvántartási kötelezettséget ró a hatóságokra, hogy azok betartása mellett bizonyosan ráfizet a közszáli- tásokra. A hazafias hatóságok eddig is módját ejtették a hazai ipar pár­tolásának még némi áldozatok árán is, a rendelet pedig rosszabbá teszi helyzetüket, anélkül, hogy a hazai iparnak használna A rendelet pontos betartása egy olyan törvényhatósági városra, mint Szatmár, melynek mil­liós költségvetése van, még egy gaz­dasági hivatal felállítását teszi elke­rülhetetlenül szükségessé, hogy a ha­tóság eleget tehessen minden irányban a rendeletnek. A városi tanács a köz­gyűlésnek javaslatot tesz, hogy Írjon fel a belügyminiszterhez a rendelet visszavonása, vagy olyan módosítása iránt, mely mellett a nazai ipar pár­tolása a hatóságok pénzügyi viszo­nyaival összegyeztethető. A fertőtlenítés költségei. A skarlát és tífusz elleni védekezés céljából tett rendkívüli intézkedések, utcák, terek takarítása és fertőtlení­tése, hozzászámítva a járványőrök díjazását, 1735 koronába került. Szabó Géza Kazinczy-utcai fű­szer- és csemegeüzletébe a legfrissebb tescheni vaj és a friss teasiPemények, továbbá sonka és hideg felvágottak megérkeztek! HÍRROVAT. Csak egy virágszálat! Felhívás a jó szivekhez. Virágokkal ékesedik nem sokára a temető. Kegyeletes szivek viszik el ked­veseik sírjára koszorúikat s odakint a temetőben megtisztult szép emlékek szál­lanák az elköltözött felé, a kinek sírjá­ban nyugalmat, az élőknek sajgó bána­tukra enyhülést kérnek az ég Urától. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület a halottakra való méla emlé­kezés e tiszta, fenkölt hangulatából egy kis részt kér juttatni a halál jegyeseinek, a tüdőbetegeknek. A halott nevében, a kinek sírja koszorúval ékesedik majd, tában, untatta őt minden, ami közön­séges, ami mindennapi; a szórakozást abban kereste, a mi rája nézve kivé­teles, excentrikus. Társadalmi bevett elvek szerint szép, szellemes volt, a férfiak bálványozták, hiszen tudott velők bánni, nem leányos kedvessé­gével, hanem asszonyos szabadosságá­val, meghatározott időre lekötötte, magához bilincselte valamennyit s akkor talán mindenik óhajtotta fe­leségnek a pillanat hatása alatt s ke­zét még sem kérte meg senki. Há­zuknál volt egy árva rokon, Jolánka. A regényekben úgy szokás, hogy az ilyen árva, minthogy a mindenség elviharzott feje felett, alázza meg magát, nincs joga remélni, nincs joga szeretni. És mégis a mellőztetés da­cára meg történt, hogy azt a férfit találta megszeretni, aki a ház urleá- nyának udvarolt s talán nem szándék nélkül. Parraghy Lóránt a vidék első gavallérja volt e férfi, kit már a fáma Irma vőlegényének tartott s nem ok nélkül. Jellemére nézve könnyelmű, ki a mások becsülésáre nem adott semmit, épen mint a magáéra ; egy igazi társadalmi gavallér, ki udvar­lásaival, hódításaival és párbajaival lett az asszonyok kedvencévé s a le­ányok ideáljává. Ha törtónetkémet bonyodalmassá akarnám tenni, senatios összeütközé­seket provokálnék, melyeket okvetlen sok mellékes epizódban kellene meg­oldanom. Ezúttal csupán egyet emli tek, mely Irma és Lóránt között történt. csak egy virágszálat kér a halál pitva­rában lévők élete megmentésére. Közel 80000 ember hal meg évente hazánkban tüdővészben, ebben a borzalmas pusztító betegség’ben. Legalább a felének az éle­tét megmentheti a társadalom részvéte. És maga az egyesület ezreknek Ígéri visszaadni az életet, ha mindenki, aki a napokban koszorút vesz csak egy virág­szállal kevesebbet köt koszorújába s ezt ez egy virágszál árát az egyesületnek felküldi. Moritori vo3 salutant. A haldoklók szólítanak. Legyen a sirok koszorúja egy virág­szállal egyszerűbb ; égjen egy méccsel kevesebb és ennek árából ki fog gyűlni egy pislogó élet. Esdve kér az egyesület minden jó szivet, váltsa meg mindenki ezt a szent vámot nemzete dicsőségére, özvegyeknek, árváknak, ügyefogyottaknak könnyei fel- száritására. A ki ezt megteszi, a kinek szivében az irgalom érzete fölfakad, annak halottja tudni fog arról. Kegyeletünk szent, meg­tisztult, nemes tanusitása lesz, aki egy újonnan létesítendő szegénysorsu tüdő­betegek gyógyító nópszanatóriumának építési tőkéje gyarapítására halottaki napja alkalmából adományát eljuttatja. Ezt kéri az egyesület bizó hittel és reménységgel. A gyűjtés nov. 2-án halottak napján a temetőben és adakozás a templomok­ban nov. 1-én lesz. József Kir. Herceg Szantórium Egyesület (Budapest, IX., Lónyai-utca 47.) * Tanítónői kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szlaf- kovszky Viola oki. tanítónőt a hely beli kültelki állami népiskolához ren­des tanítónővé nevezte ki. * Gyakorló tanárok kinevezése. A vallás és közokt. miniszter Groza Farencz, Iváskó Lajos és Andor An­tal végzett tanárjelölteket a helybeli kir, kath. főgimnáziumhoz gyakorló tanárokul nevezte ki. * Bucsu-bankett. Dr. Matolay Gá­bor, kii. ítélő táblai biró és dr. Uj- falussy Dezső kir. ítélő táblai elnöki titkár távozása alkalmából tisztelőik és barátaik e hó 26-án a Társaskör­ben buc u-bankettet rendeztek. * Tartalékos tiszti főszeinle. Az 5. os. és kir. gyalogezredhez, vala­mint a 12 in. kir. honvéd gyalog­ezredhez tartozó tartalékos tisztek főszemléje Szatmáron f. évi nov hó 4 én lesz a közös, illetve a honvéd- laktanyában. A főszemlót a hadkie­gészítő parancsnokok tartják. Irma feltűnni kívánt, úgynevezett társadalmi tekintélyre vágyakozott s Lóránt rossz kedvében erre nem volt kapható. S mégis megjött az alkalom. Irma komoly szándékú udvarlójától azt kívánta, hogy valami olyant te­gyen, mely miatt a hir az ő nevét bizonyos társadalmi nimbusszal övezze, mely miatt iukább irigyel, mint ba­rátnői legyenek Lóránt tiltakozott s ebből származott közöttük az első összekocoanás. Szegény Joiánkt csak némán szenvedett az ő részére nem volt szava Lórántnak, egy-egy pillan­tása is boldoggá tette s édes ábrán­dozásra biztatta. Még ezért is szen­vednie kellett, mert Irma feltűnési vágyaiban annyira ment, hogy a mi­kor csak tehette, Lórántot lekicsinyelte s háta mellett bántotta. Egy ilyen összekoccanási jelenet után Lóránt sértett hiúságában alkal­mas médiumot keresett az összeve- szesre s ezt a véletlen legkedvesebb barátjában hozta elébe. — Elkövette vele szemben a legnagyobb sértést, a mit férfi férfival szemben tehet. Irma testvére hasztalan próbálta a helyzetet tisztázni, kárba veszett jó indulata. Kölcsönös kihívás lett az eredmény. A dolog nem maradt ti­tokban s Irma másnap testvérétől erős szemrehányásokat kapott, hogy Ló­rántot ennyire izgatta. Másnap délután kellett a párbajnak lefolyni a legszigorúbb feltételek mel­lett. A két leány különféle érzelmek­kel, de mindkettő lázas izgatottsággal várta az erednie, uyt Végre megjött * A miniszter köszöneté. Azon alkalomból, hogy az „I. Ferencz Jó­zsef. 40 évi koronázási jubileumi hon­véd altiszti segélyalap“ javára ren­dezett gyűjtés körül dr. Vajay Károly polgármester nagy tevékenységet fej­tett ki, a honvédelmi miniszter a fő­ispán utján a polgármesternek, vala­mint az egyes adakozóknak köszöne­tét fejezte ki. * Választási értekezlet. A hely­beli függetlenségi párt f. hó 30 án gyűlést tart, amelyen a legközelebb megejtendő törvényhatósági bizottsági tagok választására vonatkozólag fog határozni. Egyébként az összes kerüle­tekben a kombinációk már megindul­tak. Az önjelöltek száma horribilis. * Kilépés a függetlenségi pártból. Dr. Pilisy István a krassói kerület képviselője az orsz. függetlenségi pártból kilépett. * Fenlartótestiileti gyűlés. A hely­beli ref. főgimu. fentartólestülete nov. hó l én gyűlést tart. * Október 31. A ref. főgimu ázim tanárikara és tanuló ifjúsága október 31-óu a reformáció évfordulója alkal­mából, emlék-ünnepólvt rendez a kö­vetkező műsorral : Ének, előadja a főgimnáziumi énekkar. Emlékbeszéd, tartja Bagothaj' Sámuel főgimn. tanár. Október 31, Csüry Bálinttól, szavalja Baka Béla VIII. o. t. Ének, előadja a főgimn. énekkar. Az ünnepély iránt érdeklődőket ez utón is meghívja az igazgatóság. — Este 6 órakor a Lo- rántffy egyesület tartja meg első es­télyét a ref. főgimnázium to rnecsar- nokábftn. * Öreg Gradual. Lapunk egyik legközelebbi számában jeleztük, hogy a szatmári ref. egyháztanács elkérte a nagybányai egyháztól a tulajdonát képező Öreg Graduált ismertetés vé­gett, Ez értékes irodalmi régis éget a nagybányai egyház szives kész séggel engedte át s a tegnap meg is érke­zett. Az október 31-iki Lorántffy es­télyen fogja ismertetni Mátray Lajos főgimn. tanár, ki már eddig is róla a fővárosi lapokban több értékes cikket irt. Felhívjuk az érdeklődök figyel­mét erre az estélyre, mely a ref. fő­gimnázium tornacsarnokában tartatik meg este 6 órakor. * Helyreigazítás. A múlt számunk­ban megírtuk, hogy dr. ajtai Nagy Gábor nagybányai ügyvéd a nagybá­nyai járásbírósághoz ügyóifci megbí­zottul lett kinevezve. Sajtó hibából nagykárolyi ügyvédnek volt jelezve. Irma testvére, ki Lórántnak volt egyik segédje s arcán is látszó sugárzó öröm­mel beszélte el, hogy a dolog kie­gyenlítődött. Irma testvére arcáról azt olvasta ki, hogy Lóránt győzött s most diadatmáinorában osztozni fog vele az örömben. Jolánka kétségbe­esetten tördelte kezeit s maga előtt is félt bevallani azt, hogy Lórántot szerencsétlenség érhette. A kritikus pillanatban jött mag Lóránt s jóked­vűen üdvözölte a leányokat. Irma gratulált a sikerhez, Jolánka némán üdvözölte s csak szemével látszott kifejezni szivének boldogságát. Erre Lóránt elbeszélte az egésznek lefo­lyását. Elkeseredve, talán v órszom- jazva állott a pisztoly csöv e elé s akkor, amikor lőnie kellett volna, eszébe jutott, hogy ő egy ártatlan barátját sértette meg, kit, ha most meglő, felesége és gyermeke siratja, eszébe jutott egész élete, mely eddig elhibázott volt, eldobta kezéből a pisztolyt és bocsánatot kért. — Oh, maga gyáva, fakadt ki Irma dühösen. — Ez nemes és férfias tett volt, — susogta Jolánka csendesen, Lóránt ebből az egyetlen nyilatko­zatból eszmélt arra, hogy kit terem­tett az Isten neki feleségül. S soha­sem bánta meg. N.-né.

Next

/
Oldalképek
Tartalom