Szamos, 1907. július (39. évfolyam, 53-60. szám)
1907-07-18 / 57. szám
XXXIX, évfolyam. Szatmsr, 1907. jvlitts hó 18. (csitírttó) 57. szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: tgéfz évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szint ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és ÍIAOÓBIVATAL: Rékóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. iflindennemö dijak Szatmáros, a isp kiadóhivaialatiac fUctenuck HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Észrevételek a kivándorlás kérdéséhez. A napokban volt alkalmunk látni egy statisztikai kimutátást, melybő megdöbbenéssel láthattuk, hogy milyen óriási nagy a száma a vármegyénkből történt kivándorlásoknak. Vannak községek, melyekbő a legjobb munkaerők keresték az idegenben való boldogulást; odahagyták szülőföldjüket, övéiket és ott túl a tengeren, nem félve, nem tartva a verejtékes munkától, keresik a biztos megélhetés módját. A mi nálunk tapasztalható, ugyanaz történt az ország majdnem minden részén s ha összehasonlítjuk a népesedés számarányait a kivándorláséihoz, fájdalommal láthatjuk, hogy ez utóbbi messzire túlhaladja az előbbit. Csak épen a napokban járt nálunk egy amerikai bizottság a kivándorlás kérdésének tanulmányozására s jellemző megelégedéssel győződtek meg arról, hogy nálunk a törvényes intézkedések csak olyan gátló akadályokat Írnak elé, melyek mellett örök időkre biztosítva van a munkaerőknek, az egészséges munkásoknak kivándorlása. Territoriális, kereskedelmi és ipari érdekek szempontjából csak nyernek vele, mi pedig pótolhatatlan veszteséget szenvedünk. Közelebbről egy ankét volt Budapesten e kérdésben, melyen igen sok üdvös eszme merült fel. — Szerintünk ezen a bajon nem segít sem szigorú törvény és rendelet, sem ezeknek kérlelhetlen végrehajtása, sem semmiféle mesterséges intézkedés, hanem segít a kivándorlás okának természetszerű eltüntetése és pedig állandó munkaalkalom nyújtása s a munkások helyzetének javítása által. Végre is az, aki itthon elég jól megélhet, még a valamivel jobb megélhetés kedvéért nem hagyja itt hazáját, családját, esetleg kis vagyonkáját. Ha évenként sok ezer emb:r mégis rászánja magát, akkor ennek még sem lehet egyéb oka, minthogy itthon nem tudja megélhetését biztosítani. Amint pedig ennek tudatára ébredünk, akkor lehetetlen mást tennünk, mint megfelelő módon elejét venni ennek az exodusnak, amelyen igen könnyen elvérezhetünk. Az elméleti, a doktrinair értékű tanulmányozás ezen a téren már idejét múlta; gyökeres segítség kell ide, melynek végrehajtásánál a rideg elmélet mellett a szívnek is nagy szerep jut. A munkával való ellátás, a munkabérek fokozása csak egy oldalú segítség. Kormánynak, törvény- Tatóságoknak módot kell találniok az élelmezés, a lakás és a fűtőanyag kétségbeejtő s folyton emelkedő drágaságának megszüntetésére, mert e nélkül a magasabb munkabér mellett is lehetetlen a megélhetés. Ez a körülmény nemcsak a munkásokra nézve áll fenn, de rendkívül érzékenyen érinti a hivatali középosztályt is, melynek fizetési előhaladása messzire mögötte marad a rohamosan emelkedő s minden téren tapasztalható általános drágaságnak. Éz tehát nem speciális munkásérd^ anem közérdek, amelyen aká* segíteni kell, ha csa' nem akarjuk magú taszítani, Nem pi> i rövid idő óta ta*. 1 c V i: I hanem elég régi s au., ez ideig még semmi inK. át megakadályozására nem látunk. - Ne csodálkozzunk tehát a sztrájkoknak napról-napra növekenő számán és fokozódó kitartásán. Nem akarunk egyoldalú bírálatot mondani s épen ezért nem helyeselhetjük a munkások részéről támasztott túlságos igényeket sem, melyek gyakran figyelmen kívül hagyják a munkaadónak épenség- gei nem mindig rózsás helyzetét és azt, hogy amit a gazdag iparos államok munkaadói megtehetnek, arra a mi most fejlődő, de még mindig elég szegény iparunk a leghumánusabb jóakarat mellett sem képes. — Az is bizonyos, hogy a munkásokat nem egyszer vezetik félre lelkiismeretlen izgatók, akik tisztán ebből élnek. Mindezekből pedig az következik, hogy csakis közgazdasági viszonyainkra való speciális tekintetek szemelőtt tartásával képzelhető e kérdésnek igazságos megoldása. Mindenekelőtt egy nagyszabású élelmezési és lakáspolitika van elsősorban hivatva a megoldást előkészíteni. Ennek a politikának a problémái pedig oly annyira fontosak, oly annyira „ad hominem“ szólók, hogy azok elől elzárkózni, azokat minden egyebet megelőzően -eg nem oldani c‘ est plus pu un ■rime, c£ est une faule. — Az anyagi viszonyok javítása, a munkaközvetítésnek a mainál jobb szervezése, mindezek rövid idő belül olyan gyógyszereknek fognak bizonyulni, amelyek sok betegséget gyökeresen fognak kiirtani úgy, hogy a többi baj orvoslása azután nyugodtabban fokozatosan történhetik, mert bizony annyi időnek mulasztását egyszerre jóvátenni a legjobb akarat mellett sem lehet. Az utóbbi időben aránylag elég sok parcellázással igyekeztek a bajon segíteni. Tagadhatlan, hogy ez is az általunk érintett irányt támogatja, de minden jogosultsága mellett is ilyen alakban nem tekinthetjük kielégítő gyógyszernek, nem pedig azért, mert igen sok esetben nyereségre irányuló tendenciával vitetnek keresztül. Ha meg is engedjük ugyanis, hogy a földjét a saját személyes megmunkálása által gyümölcsöztetó kisgazda aránylag nagyobb eredményt képes elérni, mégis nem tekinthetjük ezt egymagában jogos címnek ahoz, hogy Fürdői levél. {th.) A t. olvasóim azt hiszik, hogy ismét ettem abból a bizonyos gombából, hogy akkor, a mikor fürdői áldott nyugalomra transportáltattam, nyugalmamat holmi értéktelen irkafirkákkal zavarom. Szolgáljon mentségemül, hogy édes a bosszú szatírát Írni annak, kit nap- és glaubersós-ku- rával, gyomor-massageval s pokro- cozással szórakoztatnak órákon keresztül. Ki az istencsodája találhatta ki ezeket a gyógyfürdőket ? Nem hiszem, hogy a természet annyira kíméletlen lett volna gyermekei iránt, hogy önként kínálta volna fel a föld gyomrának vegyi komplexumait az ember gyomrának reperálására. — Emberi beavatkozás kellett ide, mely a modern civilizációval haladva nagy bölcsen kisütötte, hogy ha az ember hasára süt a nap, — de csak arra berendezett fürdőn, — könnyebben emészt, ha bor helyett glaubersós, vagy kotlós-tojás izü vizet iszik liter számra, fáradt testi és szellemi erejét felfrissíti, ha vastag pokrócokba csavarják, úgy hogy a lelket is kiszorítják az emberből, feltétlen elvonják belőle azt a mi rossz s ellátják az életre olyan utravalóval, mellyel még Matuzsálem sem rendelkezett. Szegény Menenius Agrippa, mivé lett a te theoriád ! Tisztelettel meghajlok az emberi bölcs beavatkozások előtt, kényszerűségből is, hiszen én is élvezem áldásait, de már azt egyáltalában nem értem, — pedig van időm a pokrócok között gondolkozni felette, — hogy mikor ón a gyomromat kúrálni vagyok orvosilag exmittálva egy, az ország túlsó felén lévő fürdőbe, miért kell olyan horibilis pénzt fizetni szobaasszonynak, szobaleánynak, szobapincérnek, vízmérőnek, vizadónak, londinernek, fürdőszolgának, parktisztogatónak, kertésznek, főpincórnek, kiszolgáló pincérnek, piccolónak, posta kihordónak s azt isten tudná elősorolni, hogy még kiknek ? Mi köze van ezeknek az ón gyomromhoz, vagy megfordítva, az én saját gyomromnak hozzájuk ? A napokban a kneipolókat néztem s elgondolkoztam azon, hogy milyen óriási vívmány volt annak a feltalálása, hogy ha az ember térdig mezítelen lábbal, előírás szerint, hol előre, hol hátra hajlított testtel, hol katonai, hol sassér lépésekkel a harmatos füvet tapossa; erről a mi elődeink nem tudtak semmit, magyar népünk előtt is teljesen ismeretlen valami s reklám- szerű dicsőségére válik hazai fürdőinknek. Történetesen arra felé jött egy paraszt asszony, bocskor volt a lábán. Azt kérdeztem tőle, hogy maga miért jár bocskorban, hiszen látja még az urak is mezítláb sétálnak ? A jámbor bizonyos intrikával jó hangosan, hogy a kneipolók is hallhassák, igy válaszolt: „Mezítláb szoktam én kérem járni, de valahányszor erre jövök, mindig felkötöm a bocskoro- mat, hadd lássák az urak, hogy nekem nem muszáj mezítláb járnom, nekik azonban muszáj akár akarnak, akár nem.“ Nem folytattam tovább a diskurzust különben sem tudtam volna ellenvetést tenni a természetes észjárás e klassikusan jellemző nyilatkozata ellen. Tovább folytattam megfigyelésemet. Elsősorban magam tettem megfigyelésem tárgyává. Reggel hatkor kell felkelnem s háromnegyed órai séta közben kortyonkint megiszom 275 és fél gramm „fürdői ásványvizet“ ; erre jön a fürdés erős másságával (magyarul úgy mondhatnám leghelyesebben, hogy gyomrozás). Et nunc veniam ad fostissimum ; még a hajam szála is égnek mered, ha csak rá is gondolok ; következik a pokróc. — Tudják-e kérem mi az a pokrócozás ? Nem az a mit a bakák katonai tek- nikus terminussá jelent, nem is a diák kouviktusi sajátlagos szótár magyarázata szerinti szórakoztató negédeskedés, hanem egy fürdői specialitás, melynél egy erős marku legény pokrócokba úgy belegöngyöliti az embert, hogy minden csontja ropog s azután ott hagyja — szigorúan előirt, de be nem tartott ideig — pihenni. Furcsa fogalma lehet a pihenésről az orvosi tudománynak, mikor ezt a helyzetet pihenésnek nevezi; hiszen ez nagyobb kin a fogfájásnál ; alkalmas arra, hogy ne csak a verejtéket sajtolja ki b,z emberből, hanem a lelket is képes kiszorítani. Egy vigasztaló azonban van benne, hogy az ember utánna feltétlen meggyógyul, no meg aztán az, hogy egyszer — mint minden a világon — ez is véget ér. Véget ért. Ha van jóleső érzés, úgy az sem az utolsó, mikor egy ilyen tortúra után az ember szabadabb lélekzéshez jut. Majd a reggeli után, mely 250 gramm tejből s egy kevés kétszersültből áll, következik a séta egész délelőtti 11 óráig privát, vagy társas szórakozással. Az elsőt mellőzöm, azt mindenki gusztusa szerint végezheti, hanem a másodikat nem hagyhatom refleció RÓth Simon nagyválasztéku cipóraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a #Pannónia# szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipiraktíra. Figyelmeztetés ! az előre haladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.
