Szamos, 1907. július (39. évfolyam, 53-60. szám)

1907-07-14 / 56. szám

2-ik oldal 8 Z A M 0 8 56. szám. Bár a íeivett, több évre megsza­bott részletenként! hozzáiáruiás végeredményében, az előző évek pótolhaíian negligációja miatt, nem elég, de mégis egyelőre be kell érnünk ezzel a részletfizetéssel is, mert számolni kell az ország egyéb szükségleteivel s jelenlegi pénzügyi helyzetével s számolni kell azzal a közismert körülménnyel is, hogy a pénzpiac mai viszonyai között szó sem lehet ez idő szerint egy nagyobb összegű beruházási köl­csönről. A forgalom javitása azonban nemcsak beruházásokkal történhe­tik. Azt gondoljuk, hogy a sze­mély és áruszállító kocsik helye­sebb és arányosabb megosztása a forgalom váltakozó szükségleteihez mérten, üdvös eredménnyel járna. Mindenekelőtt meg kellene szün­tetni a kocsiknak az egyes üzlet­vezetőségek közti kontingeláshoz való merev kötését. Nem mindig van egyenlő szüksége mindenik üzletvezetőségnek az előre oda kötött kocsimennyiségre, néha több kell, néha kevesebbel is beéri. így azután néhol felesleg, musutt meg hiány áll elő. Akárhogyan forgatjuk is a kér­dést, kétségtelen, hogy a mai álla­pot tarthatatlan és sürgős javitást igényei addig is. mig a fokozatos szaporítás bekövetkezik. De javi­tást igényel a magyar államvasu­tak egész szervezete is, amely még mindig nem eléggé kommerciális, amely még mindig magán viseli a hivatal és a hatóság jellegét s ez pedig az üzleti élettel igen gyakran érdekellentétben áll. Éhez járul, hogy még folyton a vasúti üzem jövedelmezőségének fokozására, mint közcélra töreked­nek illetékes köreink. Kétségtelenül kívánatos, hogy minden beruházás kamatait és törlesztési hányadát fedezze s hogy minden kiadás a jövedelemből könnyen fedezhető legyen; még kívánatosabb, hogy minden állami üzem haszonnal járjon, mert végre is az államkincs­tár ép úgy rá van utalva a jöve­delmekre óriási kötelezettségeinek teljesítése végett, mint mindenki más, akár egyes, akár egyesület. De hát épen az a természetes kü­lönbség magángazdaság és állami gazdaság között, hogy az utóbbi­nál nem lehet az egyedüli cél és pusztán csak annak kedvéért sem­mit sem szabad elhanyagolni, el­mulasztani, ami az állampolgárok­nak érdekszükségletét képezi. — Csakis akkor szabad és kell állami vasúti üzemnél tiszta nyereségre gondolni, amikor a közönség min­den jogos igénye kielégítést nyert, mert különben az állam nyerész­kedés kedvéért elhanyagolja köte­lességeit saját polgáraival szemben. A tanácsból. A felsőkereskedelmi iskola városi kezelésbevétele céljából a tanács meg­kereste Arad, Marosvásárhely, Pécs, Temesvár éz Zombor városokat annak közlése iránt, hogy az ottani felső j keresk*d«!mi iskolák és a város kő zott feuáiió jogviszony mi alapon nyert rendezést. A Rákóczi-kép megfestése. A. ta­nács megrendelte a Rákóczi-képet Hegedűs László festőművésznél, egy­szersmind a közgyűlés megbízásából közölte a nagy fejedelem életéből azon mozzanatokat, melyek városunk történetével összefüggésben vaunak. A tanács az 1703. és 1708. évi ese­ményeket irta le, mint olyanokat, amelyekből a művész témáját merít­heti. 1703. augusztus eiejóa Rákóczi megszállja Szatmár várát, melyet császári őrség védelmez. Augusztus 16-án éjjel a labanc őrség felgyújtja Németit, mert a fejedelemnek meg­hódolt. Szeptember 28-án pedig Rá­kóczi égeti porrá Szatmári, hogy a várhoz könnyebben hozzá férhessen. Az ostrom 1705 uj óv napjáig tart s a vár kapitulációjával végződik. — 1708-ban isme-, megszáll a. fejedelem a poraiból felépült Szattnár városában s meghívja a várost, a novemberi tállyai gyűlésre. A többi események annyira általános órdeküek,- hogy azokban Szatmár város szereplése elenyész. Az avasi erdő üzemterve bizonyos pótlások végett, visszaérkezett a deb- reczeni erdőfel ügyelősógtől. Az üzem­tervbe fölvett területek községhatárak szerint uincsenek öszhangzásbau az erdőfelügyeiőségnél levő birtok ívvel, ennélfogva a volt- birtokosok is kitün- tetendők s a határrészek megjelö lendők. Az aranka-irtás iránt kibocsátott felhívásnak a gazdák nem tettek kel­lően eleget, ezért a szigorú miniszteri rendeletek értelmében 100 korona előleget utalt a tanács a kapitányi hivatalnak az irtás hatósági eszköz­lése végett. A járvány kórház kibővítése cél­jából fölhívta a tanács a mérnöki hi­vatalt, hogy tervet és költségvetést készítsen. A trachoma féléves kimutatását a tanács főlterjesztette a' Íjeiügy'mínisz- terhez. — 1907. év első felében egy trachoma eset fordult elő a város területén. HÍRROVAT, Előfizetőinkhez! A III-ik negyed kezdetével tisz­telettel felkérjük mindazokat, kik a lap dijával hátralékba vannak, az esedékes összeget beküldeni, illetve előfizetni sziveskedjenek. A „Szamos“ kiadóhivatala. * Mérnök-választás. Káldor Árpád oklev. bányamérnököt, Káldor Lajos városi számtiszt testvérét, az „Eger­esein bányamüvek“ igazgatósága mér­nökké választotta meg, * Gyászhir. Városunknak egy régi s általánosan ismert derék polgára, Czaich János hunyt el Budapesten e hó 10 én, életének 71 ik évében. Az elhunytat nagy kiterjedésű család gyászolja. * Zászlószeutelés. A „Szatmári önálló asztalosok egyesülete“ aug. hó 4 én fényes ünnepség keretében fogja megünnepelni díszes zászlójának fel­avatását. Az ünnepély védnökségét Kossuth Ferencz keresk. miniszter vállalta el, akit akadályoztatása ese­tén Dr. Falussy Árpád főispán fog képviselni. A zászlóanyai tisztséget Dr. Vajay Károlyné, polgármesterünk neje tölti be. Az ünnepélyes felava­tás napján este a Kossuth kerti ki­oszkban táncmulatság lesz A 92 ko­szorús nyoszolyóleány és vőfély, va­lamint a 12 szalagos kis leány felvo­nulása igeu kedves dolognak Ígérke­zik. Az ünnepségen társadalmunk előkelőségei is nagyszámmal vesznek részt, szóval a sikerre biztos kilá­tás van Programm: 1. Aug. hó 3-án este 9 órakor az Iparos Dalegyesület közre­működése mellett Dr. Vajay Károlyné úrnő, mint zászlóanya tiszteletére lámpionos szenerád. — Gyülekezés este 8 órakor az Iparos Otthon-ban. 2. Aug. 4 én Kossuth Fereucz keresk. miniszter ur képviseletében érkező Dr. Falussy Árpád főispán ünne­pélyes fogadtatása a páiyaudvaron, az egyesület küldöttsége által. 3. A nyoszolyóleányok és vőfélyek gyüle­kezése az Iparos Chtbon-ban 9—10 óra között és a zászlóanya ünnepé­lyes meghívása. 4 A diszfelvonulás az Iparos Ottkon-ból a Kossuth-kertbe. A menetet az Iparos Dalegyesület nyitja meg egyleti zászlója alatt, ezt követi a városi polgárok diszmagyar ruhás csoportja. Az önálló asztalosok felavatandó díszes zászlója az egye­sületi tagok 12 szalagos kis leányká jától kísérve. A zászlóanya virággal diszitett kocsin két oldalt a nyo­szolyóleányok és vőfélyek sorfala kö­zött a kocsi mellett halad 6 városi hajdú magyar díszben. Ezeket követi az önálló asztalosok egyesülete s ezt a nagyközönség. 5. A Kossuth-kert- ben : a) Az Iparos Dalárda megnyitó éneke b) Az érkező zászlóanya üdvöz­lése dr. Glatz József társulati ügyész által, c) Ünnepi beszéd, tartja dr. Kelemen Samu országyülési képvise­lőnk. d) A zászlószegek beverése. e) Az Iparos Dalegyesület záróéneke. 6. Este 8 órakor tűzijáték a Kossuth-kerti tavon s táncmulatság a Kioszk összes helyiségeiben Bnukó Viucze teljes ze­nekara mellett. * Az ipartanodái tantestület újjá­szervezése. Az ipartanodái bizottság julius 11-ón Bodnár György kir. tan- felügyelő elnöklete alatt tartott ülé­sében 3 évre újból megalakította az iparostauonciskola tanítói testületét. Szomorú jelenség, hogy 11 közisme. réti tanítói állásra csak 8 pályázat ér­kezett be A függőben maradt állá­sokra újból meghirdetik a pályázatot s ang. végén betöltik. — Igazgatóvá ismét egyhangúlag Kótai Lajost vá­lasztotta meg a bizottság. A közis­mereti tanszékeket Ányos Miklós, Cseh Lajos, György Mózes, Hozás János, L’geti József, Neubauer Ele mér, Pályi Lajos és Vladár Ferencz tanítókkal töltötték be. Rajztaaitókká Bodnár Alajost, Farkas Mártont, Ju hász Józsefet, Varga Benőt és Szé­kely Józsefet választották meg. * Köszönetnyilvánítás. Mindazon jóbarátaim és ismerőseim, kik felejt- hetleu boldogult kis fiam temetésén megjelenésükkel megtiszteltek, rész­vétükkel fájdalmunkat enyhítették, fogadják ez utón mélyen érzett leg- hálásabb köszönetünket. Szatmártt, 1907. jul 12. Scherling Antal és neje. Hartman Henrik szabadlábon. 10,000 korona óvadék ellenében szabadon bocsátották. Lapunk múlt számában megírtuk, hogy a kir. ügyészség rendeletére Hartman Henrik vb. kereskedőt Mór- vay Károly központi vizsgálóbíró előzetes vizsgálati fogságba helyezte. A letartóztatás ellen Hartman ügy­védje dr Tanódi Endre kifogásokkal ólt. A kir. törvényszék vádtanácsa ez ügyben f. hó 12 én ült össze dr. Papolczy Gyula kir. it. táblai biró elnöklete alatt. A vádtanács hossza­san foglalkozott Hartman ügyével és a védő által tett kifogásokat elutasí­totta s terheltet vád alá helyezte. Hartman Henrik hozzátartozói azon­ban a törvény által előirt 10,000 K óvadékot még az nap délutánján le­tették, mire a vizsgálóbíró Hartmau Henriket szabadiábra helyezte. Szervezkedő iparostanoncok. A rendőrség szétzavarta őket. A szociálizmus eszméje úgy látszik, már nemcsak az iparos segédek és munkások, hanem az iparos tauoncok körében is tápot nyert. Erre vall legalább az a körülmény, hogy az iparostanoncok estónkint, 9 éra után Árpád utca 28. sz. házban már többször összejöttek titokban és formális gyűlést tartottak. A rendőr­ség a dologról bizalmas értesítést kapott s igy aztán a nevezett épüle­tet, (Halmi-féle ház) ahol titokban összegyülekeznek, á iandóan szemmel tartotta. E hó 11-én este 9 óra után újabb jelentés érkezett a rendőrkapitányi hivatalhoz, mely szerint az iparos tanoncok ismét összegyűltek. A vett értesítés után dr. Csomay Aladár b. főkapitány, Papp István rendőrtiszt, továbbá Torma, Korbucz és Boga csendőrök valamint Tóth detektív este 10 órakor megjelentek a Halmi-féle házban. Dr. Csomay Aladár a törvény ne­vében a tiltott összejövetelt azonnal beszüntette, a tanoncokat pedig a városházára kísértette, hol mindegyik- kel jegyzőkönyvet vettek fel s igazo­lás után szabadon bocsátották őket. Á tauoncok egyikónéi egy 10 fill, nyugtát találtbk, amely a .szakegylet pénztárába való befizetést igazolja, többnél pedig a „Szocializmus“ cimü könyvet találtak és kobozták el. A rendőrség a btk. VII fej. 73. §-a alapján tiltott összejövetel címén az illető tanoncok elleu a bűnvádi eljárást folyamatba tette. Báró Haynau Gyula Szatmáron. Előttünk oly gj'ászos emlékű és a „Bresciai hiéna“ névvel megtisztelt Haynau Gyula hasonnevű közeli ro­kona és örököse a múlt keddeu vá­rosunkba érkezett. A 34—35 óv kö­rüli férfi Némethy Lajos főpap tár­saságában utazik. A feltűnést kerü­lendő, a vonattól az érkezés után egy jó fél óra múlva szállt csak meg a Pannóniába. Itt az örökös botránytól félő fiatal Haynau, ki több ezer hold ura, Haj­nal Gyula név alatt jelentette be magát. Inkognitóját talán megőrizte volna, La címére nem érkezik Grácz- ból egy sürgöny : „Baron Julius Haynau“ cim alatt. Két szobás lakást béreltek estére az emeleten és korán visszavonultak, magukra zárva az ajtót, meiyet még azután bútorral is eltorlaszoltak. A fiatal Haynau jól beszól magya­rul, rendkívül egyszerűen vau öltözve, feltűnően hasonlít a táborszernagyhoz, mélyen fekvő szemei emlékeztetnek arra, akinek az emléke oly annyira gyűlölt a mi szemünkben. Bizonyosan ő is tudja azt és azért kerüli a nyil­vánosságot. Mint értesülünk Bikszádon is időzött néhány napig. — Köztu­domás szerint Nagy-Gécben vau latifundiuma. Csütörtökön utaztak el városunkból. Öngyilkos százados. Mostoha lánya meggyalázójának nem adott elégtételt. Napokkal ezelőtt Mihajlovics Zoltán honvódszázados Munkácson agyonlőtte magát. Eleinte nem tudták az öngyil­kosság okát, most azonbau kiderült, bogy a mindenki által tisztelt, köz­szeretetben álló katonatiszt az ostoba és katonailag reá kéuyszeritett pár­A Nartan-féle BIOSKOP, Európa legnagyobb mozgófénykép-válla- lata eló'adásait a „Fapiac-téren“ tartja saját, e célra épült, kedvezőtlen időtől mentes, tágas és tényes helyiségben. — Villamos világítás. — Mindennap nagy, uj műsor. •=~ MT Minden városban óriási feltűnést keltett újdonságok. --------»-=

Next

/
Oldalképek
Tartalom