Szamos, 1907. június (39. évfolyam, 44-52. szám)

1907-06-02 / 44. szám

XXXIX. évfolyam.-,. Szatmar, 1907. junius hó 2, (vasárnap) 44. szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: vasárnap és csütörtökön. Előfizetési ár: ígész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcz# 9. sz. Telefon: 107. ttindenaeuiü dijak Szatmaron, a lap siadohivaiaial»i. íu ténuck HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Kollektiv munka-szerződések. A kollektiv munka-szerződések nagy horderejét iparosaink még nem ismerték fel. Sokszor valósá­gos ellenszenvet tapasztalunk a kollektiv munkaszerződések ellen, ha pedig ily kollektiv munkaszer­ződés mégis létre jött a viszonyok nyomása alatt, mély elégületlenség nyilvánul a munkaadó körökben, melynek nem annyira anyagi oka van, hanem inkább lélektani forrása; ugyanis, az az érzés, az a tévhit, hogy a kollektiv munkaegyezmény bárminő legyen tartalma, lealázó volna, kapitulálást jelentene a mun­kaadók részéről. Azt hisszük, felesleges lesz rá­mutatni arra, hogy a patriarchaliz- mus eltűnésével, a munka viszony attól egészen elütő, Üzletszerű jel­leget öltött, a munka, áru és igy az emberi munkaerő szállításának szerződéses szabályozása inkább megfelel az emberi méltóságnak, mint az annak hiányában szokásos esetről-esetre való alku, mester és minden egyes munkása között. A kollektiv munkaszerződés tu­lajdonképpen oly szerződés, mely a munkaadó és a vele megállapo­dott munkások összesége közötti viszonyt szabályozza; fontosabb, gyakoribb és a jövőben nagyobb szerepre hivatott azonban a kollek­tiv munkaszerződésnek az a válfaja, mely tarifa-szerződés, vagy mint nálunk kezdik nevezni, munkadij- szabály egyezmény név alatt is­meretes, A tarifaszerződés ugyanis egy bizonyos időre szabályozza egy­részt azon munka feltételeket, me­lyek mellett a munkáltató egyálta­lában munkáltatni fog, másrészt megállapítja, hogy a munkások az egyezmény ideje alatt ezen feltéte­leket megbolygatni, megváltoztatni nem fogják. A tarifaszerződés tehát nem mun­kaszerződés, hanem az egyes mun­kaszerződésekre irányadó feltételek megállapitása. A tarifaszerződésnek számos, az ipari békére fontos előnyei közül csak egy néhányat fogunk meg­említeni. Ha a munkaadó, a munkafelté­telek megjavításában elment a végső határig, ha talán hosszú zavarok, bérmozgalmak és sztrájkok után munkásaival békét kötött, akkor reá nézve kiváló fontossággal bir, hogy egy időre legalább ismét nyu­galmat szerezzen, a termelés za­vartalanságát és folytonosságát biz­tosítva, a tarifaszerződés egy bizo­nyos időre lévén kötve, igy ezen idő alatt megbízható számokkal és az előállítási áruk ismeretével ter­melhet, mi minden ipar megélheté­sének előfeltétele. A tarifaszerződés egy má9ik nagy előnye abban áll, hogy a munka­adók versenyviszonyát egymásközt megjavítja, enyhíti, szabályozza, mert legalább a mnnka ára dolgá­ban egyenlővé alakítja az előállítási költségeket s igy egyenletesebbé teszi a versenyképességet. A tarifa szerződésnek nagy hatása van to­vábbá a tisztességtelen verseny ki­küszöbölésénél, midőn elejét veszi a tanonc munkával űzött vissza­élésnek s a munkaerő túlságos ki­aknázásának ; megszünteti azt az állapotot, hogy egyes munkaadók olcsóbb munkaerőt szerződtetve, olcsó kontár munkával űzzenek tisztességtelen versenyt. A tarifaszerződésnek egyik jóté­kony hatása, hogy a munkaadó és munkások közötti osztályHlentéte- ket és küzdelmeket is enyhi i s bizonyos érdekközösséget és szoro­sabb viszonyt teremt közöttük, me. í ha a munkaadó elvenni kivánja az egyezmény nyugodt viszonyokat teremtő hatását, természetesen saját érdekében a vele szerződött műn­ké-szervezet munkásait fogja előny­ben részesíteni, sőt amint gyakran megtörténik, magát kötelezni lógja, hogy csakis e szervezetbe tartozó munkást tog alkalmazni és igy a munkássáervezet jóakarójává lesz, mig másként a szervezett munkás természetesen a tarifaszerződés ál­tal kötelezett munkaadót fogja előny­ben részesíteni. A tarifaszerződésnek egyik leg- üdvösebb hatása abban áll, hogy ha az abban meghatározott időben, vagyis lejárta előtt nehány hónap­pal fel nem mondatik, automatiku­san tovább érvényben marad. — Az előre látott, kellő időben történő felmondás pedig lehetővé teszi, hogy a szerződés-munka feltételeit még oly időben veheti a két fél revízió alá, az esetleg indokolt változáso­kat akkor beszélheti meg és hatá­rozhatja el, mikor a munka a régi árszabály alapján még rendben fo­lyik, midőn a szenvedélyek egy küszöbön levő küzdelem valószí­nűsége által még fel nem keltettek. Aki ismeri bérmozgalmaink kelet­kezését és lefolyását, az tudja, hogy a sztrájk rendesen az egyik, vagy másik tél meggondolatlansága, vagy hebehurgyasága és türelmetlensége folytán áll be és nagyon gyakran volna elkerülhető, ha a felek határo­zataikat nem elsietve, nehány óra alatt, vagy a pillanat felhevülésében, hanem alapos, higgadt megfontolás után hoznák. Azt biztosítja éppen az eredmény felmondási kikötése, Az ily tariíaegvezmény, továbbá a munkafeltételeknek pontos és rész­letekre menő megállapitása r al megkünnyiti az esetleg felni rülő differenciák kiegyenlítését is, ba e célra egy alkalmas forum terem­tetik. Csak nehányat hoztunk fel a kollektiv munkaszerződés számos előnyei közül, de már ezekből is kiviláglik, hogy az ily egyezmény tényleg alkalmas az ipari békét, a Szegény emberek szerelme. Irta : Vértesy Gyula. Karcsú, okos arcú, nagyszemü leány volt. Valamelyik szinikópez- dóbe járt ő is, de ez sem a modo­rán, sem az arcán nem látszott meg. És a ruháján sem! Egyszerűen min­den feltűnés nélkül öltözködött; az olcsó szövetekből maga varrta meg a ruháit, minden cicoma nélkül, de Ízlésesen. Óriási tollbokrétás vörös kalapokat nem hordott, sem a mel­lére nem tűzött ki egész virágos kertet. Es sáros időben a ruháját nem emelte úgy, hogy a harisnya- kötője is kilássák. Szóval szolid és tisztességes leány volt, akit még a sziniiskoláknak bűnös miazmákkal teli levegője sem tudott elrontani. Annyira ártatlan volt, hogy még abban sem talált semmit, hogy éj­szakának idején a színházból egye­dül menjen haza, valahová a Tavasz­mező-utca végére. Az édesanyja nem kísérhette el és ő akaratoskodott, hogy azért el akar menni. — A Lilit tanulom ón is, meg kell néznem Küryt ebben a szerepben ! — Megnézheted máskor. — Mamuskám engedj el ! Hidd el, bátran elereszthetsz. — A férfiak tolakodók, szemtele­nek, miattuk nem lehet éjjel egyedül járni egy nőnek. — Dehogy nem ! Ha megszólíta­nak felelek én nekik, de úgy, hogy nem köszönik meg! Csak bizd reám a dolgot anyácskám, elbánok én velük. S aztán az történt, hogy Ilonka kisasszony bizony nem tudott velük elbánni és nagyon kellemetlen hely­zetbe került. Zimankós, hideg téli este volt, mikor kijött a színházból. Alig ért az utcára, egy fiatal ember csatla kozott hozzá. És sehogysem akart mellőle tágítani. Sőt annyira ment, | hogy már ölelgetni is kezdette a szegény leányt, amint a kőrútról befordultak egy sötétebb utcába. A leány segítségért kiabált, de a néptelen utcában, a szél sivitása közben bizony nem hallotta a kiál­tásait senki. A férfit arculütötte, de az csak annál szemtelenebb lett: — Pofonért csók jár! S ajkai már a kimerült leány ar­cára tapadtak, mikor egyszerre csak a kapu alól kiugrik valaki és a fér­fit hátulról megragadva, betűszója az ut szelén garmadában álló hóba s azután odafordulva a leányhoz, be­mutatja magát : — Sándor Géza vagyok, hírlapíró, engedje, hogy hazakisérhessem, mert különben ez az ur még tovább is tolakodnék. A fiesur akkorára már kitápász- kodott a hóból és neki akart menni Sándornak, de jól megnézve a ha­talmas erős, tagbaszakadt legényt, nem mert vele mégsem kikezdeni. — Majd holnap számolunk — ve­tette oda és a kabátjában mintha névjegy után keresgélt volna. — Csak adja ide, legalább meg­írom a lapban a dolgot, a nevével együtt; aztán szívesen a rendelkezé­sére állok, sok gyönyörűséggel fogom önt megfaragni. Az erélyes szavakra ezonban a névjegy csak nem akart előkerülni, és az urfi csendesen elódalgott. A leány hálálkodva kapaszkodott kísérője karjába és az izgatottságtól elfogódva, alig bírta szívességét meg is köszönni. — Köszönöm uram, köszönöm! Mivel hálálhatom meg szívességét ? — Elég jutalom, hogy hazakisér- hetem ! Bizony isten, ma reggel még nem gondoltam volna arra, hogy estére oly kedves kis kalandom lesz. — De hátha baja lesz miattam? — Azzal ez urfival ? — kacagott RÓth Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a #Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czlpSraUira. a tavaszi és nyári idényre megrendelt úri, női és gyerrnak-lábbelik, — valódi box és sehevraux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. -=

Next

/
Oldalképek
Tartalom