Szamos, 1907. május (39. évfolyam, 35-43. szám)

1907-05-23 / 41. szám

2-ik oldal. 3 Z A M 0 8 41. szám. Mi, akik a művelődés fejlődésé­nek történeti alapján áliunk, nem fogadhatjuk el az ajánlott radikális megoldást, hanem célravezetőbb­nek véljük, ha a modern állam követelményeihez eléggé simuló tanügyi szervezetünk mellett gon­doskodunk oly intézmények létesíté­séről, amelyek lehetővé teszik, hogy mindenki, aki iskolai képzettségé­nek hiányát pótolni, kiegészíteni, vagy íelírissiteni akarja, azt felnőtt korában is megtehesse és verseny- képessé váljék a többi, a művelt­ség kellő eszközeivel rendelkező polgártársaival szemben. A közművelődés feladatát nem lehet egyszerűen csak az iskola körében és a fejlődő gyermek vagy iljukor idején át megoldani, hanem számba kell venni, hogy a lelki fejlődés szüksége nem ismer év­záró és tanfolyamokat befejező vizsgálatokat. — A közművelődés folyton alakuló folyamata a nép­élet minden tagjának egész életén át számit érdeklő részvételére. A művelődés munkája nem szü­netelhet sem életkorok, sem társa­dalmi körök különbsége szerint, hanem folytonos gondozást kíván az egész életen át és a nép min­den rétegében. Kétségtelen tehát, hogy ezt a nagy feladatot az erőtlen társada­lom nem képes egymaga megol­dani és hogy ez az uj feladat a huszadik században az államra is nehezedik, amelynek megvalósítása és nemzeti irányban való fejlesz­tése azért is könnyebb, mert csak az élet és a fejlődő kor követel­ményeit kell szem előtt tartanunk. Ez idő szerint a viszonyok tö­rekvéseink közvetlen céljául azt tűzik ki, hogy a magyar kultúra fölényéről és vezető szerepéről az egész ország lakosságát meggyőzni siessünk és ez által minden állam polgárban felkeltsük a vágyat e kultúra megismerésére és elfoga­dására. E feladat megoldásának első fel­tétele, hogy összpontosítsuk az egész magyar kultúra erejét, min­den eszközt, minden ágazatát és tényezőjét csatasorba állítsuk és egy egységes terv szerint velük nyomuljunk előre ! HÍRROVAT. * Kinevezések. A. király Vidra István mátészalkai járásbirósági albi- rót az alsólendvai járásbírósághoz al- biróvá, — Gaál István járásbirósági jegyzőt a kunszentmártoni, — Janka Jenő beregszászi törvényszéki jegy­zőt az egrii járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. * Előléptetés. A keresk. miniszter 1907. május 1-től kezdődőleg Révész Géza Mohácsy Ferencz és Pfalz Emil a szatmári osztálymórnökségekhez be­osztott okleveles mérnököket a vasúti fizetési rangfokozat 3-ik fokozatába mérnökökké nevezte ki. * Eljegyzés. Dr. Hermann Lipót ügyvéd eljegyezte Einhorn Fanni úrnő francia nyelvtanárnőt. * Házasságok. Gombár Ferencz deósi segéd-telekkönyvvezetö e hó 19-én esküdött örök hűséget özv. Ba­rabás Ferenczné urhölgy leányának Honkána. — Rédey Béla máv. gép­lakatos e hó 20-án kötött házasságot Gran Béla háztulajdonos leányával Gizellával. * Lelkész meghívás. Sinka Gyula beregszászi ev. ref. s. lelkészt a tisza- ujlaki ev. ref. egyház meghívta lel­készéül, ki az egyháznak ezen egy- érteimüleg hozott kitüntető határoza­tát készséggel el is fogadta. * Uj szatmárliegyi lelkész. Folyó hó 22-én kedden volt az ev. ref. lel­kész választás a Szatmárhegyen. Az állásra igen sokan pályáztak. Makay Elek kiváló képzettségű fenesi (Bi- harmegyei) lelkész lett egyhangúlag megválasztva. Az egyházmegye Tóth Mórt (világi) és Sátor Dávid lelkészt esperes megbízottat küldte ki. * Gyászliir. Előkelő, kiterjedt csa­ládot borított gyászba Jékey Móráé szül. urai báró Uray Klára úrnő ha lála. A gyászesetről a család a kö­vetkező jelentést adta ki: „Bulyi és jókei Jékey Mór maga és gyermekei: Jékey Zsigmond és neje szentkatol- nai Cseh Anna, Jékey Ilona- és özv. ujfaiusi Ujfalussy Sándornó szül. urai báró Uray Leona, mint az elhunyt­nak nevelt leánya, továbbá özv. nagykóri Vállyi Jánosnó szül. urai báró Uray Hona mint nővére, úgy­szintén unokái és dédunokái Jékey István és neje Ilniczky Gizella, Jékey Bella és férje komjáthi Komjáthy Pál és fiók Béla, Jékey László, lá­zári Nagy Bella és férje ényi Dömö­tör Pál és gyermekeik Pista és Bella, Nagy Tmka és fia László, Nagy Louka és férje mezöszegedi Szegedy Antal és gyermekeik Boriska, Ilonka, Antal, Nagy Mariska és férje Keill Elemér és leánya Mariska, Nagy Anna és férje kis- és nagykörös- kónyi Köröskónyi Miklós és leányok Margit, Nagy Emi és férje Tóry Gergely és leányok Klára, Nagy Ada, Nagy György, Nagy Erzsébet és az egész nagy kiterjedt rokonság nevé­ben mélyen megszomorodott szívvel jelenti, hogy hőn szeretett neje, a legjobb, gondos jó anya, legigazabb testvér, feledhetetlen nagyanya, déd­anya és rokon bulyi és jókei Jékey Mórnó született urai báró Uray Klára, folyó hó 21-ón d. e. három­negyed 10 órakor, életének 79-edik, boldog házasságának 57-edik évében, hosszas szenvedés után történt el­hunytét. A feledhetetlen szeretett halott földi maradványai f. hó 24 ón d. u. 3 órakor fognak Géberjénben az ottani családi sírboltban az ev. ref egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Géberjóu. 1907. óv május 21-én. Áldás emlékére és béke poraira !u * Halálozás. Lauf József szobafestő városunk egyik régi tisztes polgára, e hó 18-án életének 65-ik évében, rövid betegeskedés után meghalt. Temetése e hó 20-án ment végbe a róm. kath. egyház szertartásai szerint. * Rajzkiállitást rendeztek Bodnár Alajos fitanitóképzö intézeti tanár növendékei a kath elemi iskola egyik termében. A növendékek megfigyelő képességét a módszer, melyen Bodnár tanár halad bizonnyára nevelni fogja. * A tanácsból. A szatmár-máté- szalkai h. ó. vasút engedélyének Gré- gersen G. és fiaira történt átruházá­sát a kereskedelmi miniszter jóvá­hagyta. — A szatmár—bikszádi va­sút junius 6-án tartja közgyűlését, melyen újból megalakítja igazgatósá­gát. A városi tanács dr. Vajay Ká­roly polgármestert és dr. Kereszt- szeghy Lajost hozta javaslatba a szer hallatszott özvegyi sorban élő Boris lányának nehéz sóhajtása. Samu ott ült a kuckóban, öreg szivében nem volt már több elsiratni való könny. Tétován nézett az ablakon belopóz- kodó napcsikokra. Hirtelen felugrott, az ajtó felé sza­ladt, se szólt, se beszólt, csak futó lépésekkel felkapaszkodott a toronyba és esze nélkül kezdett harangozni. Nem tudta miért teszi, csak rángatta nekibusultan a kötelet. Talán szive enyhülésére kellett neki ez a hangos munka. A harang bugása pedig egyé­nét.énül imbolygott ki a messzeségbe Valami csodálatos, reszkető mélység­gel hallatszott az a kongas, úgy zo­kogott, sikongott, mintha emberi lé­lek lopózkodott volna a rézfalak közé. Az égen járó felhők alighanem elért­hettek ezt a busongó harangbeszédet, mert nagy csöppekben siránkoztak le a zsendülő vetésekre. — A falubeliek nagy ijedtséggel szaladtak az utcára, keresték a harangozás időnkivüli okát. Keresgélték az ég boltozatán, hogy vájjon a tüzkakas szállott-e valame­lyik házra. De meg a hulló esőben egy-egy jógmogyorócska is keveredett, tehát kétségbeesetten értek a temp­lom elé. ____________a___________________ Se bestyén Rab Máté, aki elöléneklő tekintély volt a faluban, harsogó han­gon kiáltott fel a toronyba : Jobban, rángassa kend azt a köte­let, attól szökik a jég. Alig hangzott el a biztató szó, már is muladozni kezdett a jóghullás és csupán nagy kerek csöppek pacskol- ták az Összeverődött emberek, asszo­nyok hátát. De hirtelen megszakadt a rémes kongás is. Mintha ketté vág­ták volna azt a siralmas beszédet. Még csak a szokásos, tompa utórugás sem hallatszott, mely más időben vé­gig szokott libegni a levegőn. Alig­hanem baj lesz odafönt, mondogatták szájról-szájra. Babonás természetű asszonynópsóg táborában nagy ijedelem támadt. A görbe szájú Pöszméte Ferencz, már a baj nagyságát a maga igényeivel mérte és szükségesnek tartotta önzet­lenül kijelenteni, miszerint : Bus az Uram, amit tóttól, Ám de azért dicsértessél. Aztán meg kötetlen szóval iparko­dott hamarjában hangulatott csinálni, harangozói minőségben való alkalmaz­tatása iránt, mindjárt biztatta is a környülállókat: Azért ölóg szép haraugszót hallanak ma este is kentük. Magától értetődik, hogy milyen célzattal mondotta mondandóját Pösz­méte uram. A gyámoltalan ácsorgó népség bámészkodott és egyik-másik Pöszméte szavait is fontolgatni kezdte. Sőt Kernyés Ábris határozott kortesi kijelentést is tett, szólván : — Úgy, úgy, harangszó hijján csak nem leszünk. — De már ekkor Boris jajveszókelve kiáltozott le a torony­ból : Embörök gyüjjenek, az édes apám ! Csurgó Török Ádám, erre a sirám­szóra nehézkes lépésekkel neki indult, tétovázva kocogtak utána a többiek is. Fent a torony padláson elsárgult ábrázattal hanyatvágódva, élet nélkül feküdt Samu bácsi, de a harang kö­telét görcsösen szorongatta a markába. Pöszméte Ferencz ezen gyász lát­tára megint csak szentes kádenciát mondott: Elszállt tőle mindön vétők, Nyugodjék a szögóny lólök. (Vége köv.) város közönségének fenntartott igaz­gatósági tagságra, a felügyelő bizott­sági tagságra pedig Bartha Kálmán gazdasági tanácsost. — A faipari szakiskola f. évi szeptember i-én fog megnyílni, mihez képest a kereske­delmi miniszter intézkedett az iskola berendezési és fölszerelósi tárgyainak beszerzéséről s a tanári kar kineve­zéséről. A városi tanács fölhívta Fo- garassy Sándor háztulajdonost, hogy az iskola céljára bérelt helyiségeket augusztus 1-ére hozza használható állapotba. Az uj intézet iránti érdek­lődés felkeltése céljából a keres kedel- mi miniszter egy hirdetményt bocsá­tott ki, melyet a városi tanács a kir. tanfelügyelőnek s a város Ó3 a vár­megye területén levő középiskolák­nak a tauuló ifjúság tájékoztatása céljából megküldött. — A heveny fertőző betegségek félhavi kimutatá­sát a tanács felterjesztette a belügy­minisztériumhoz. E szerint május első felében a törvényhatóság területén 1 trachoma és 11 vörheny^ megbetege­dési eset fordult elő. Április hóról kezelés alatt maradt még 3 vörheny beteg. Összesen 14 vörhenyes beteg közül meggyógyult 8, meghalt 2, ke­zelés alatt maradt 4. — Ä kapitányi hivatalnál üresedésben levő állásokra, továbbá a községi bírói állásra s az ezek betöltése által netalán meg- üi'esedő egyéb állásokra a városi ta­nács kibocsátotta a pályázati hirdet­ményt. A pályázati határidő junius 4-ik d. u. 5 óra. * Szövetkezeti gyűlés. Az észak­keleti vármegyék szövetkezeteinek vezetői minap tartották intéző bizott­sági értekezletüket városunkban. Az értekezleten György Endre elnökölt, ki beszámolt a szövetkezeteknek ál­tala személyesen történt megvizsgá­lásáról. Szatmármegyóben jelenleg 54, Sziíágymegyében 44 és Ugocsamegyé- ben 25 szövetkezet áll fenn és mind szép eredményt mutat fel pénzügyi tekintetben. Van már több oly szö­vetkezet is, mely az Amerikából be­özönlő pénz miatt, nem is szorul a központ támogatásara. A nagygyűlés f. évi junius 20-án lesz Felső-Bányán, melyen gróf Majláth József és Ber- nát István kiváló közgazdasági kapa­citásaink fognak felolvasást tartani. Szóbeli megvitatás alá kerül a szoci­alizmus elleni gyakorlati állásfoglalás kérdése. * A munkás viszonyokról. Az amerikai kivándorlás súlyos következ­ményeit, a munkás hiányt és a mun­kabér óriási nag3rságát erősen érzi a gazda közönség. Megyénkben az arató- szerződések majdnem mindenütt helyi munkásokkal köttettek meg, de sok helyen idegen aratókat is kénytelenek voltak szerződtetni horribilis munka­bérért. Itt jegyezzük meg, hogy da­cára a nagy munkaidőnek a kiván­dorlás egyre tart. * Ipartestület létesítése ügyében már néhányszor kísérlet tétetett, de eredmény nélkül. Újabban képesítés­sel biró iparosaink ismét kérvényt nyújtottak be a főkapitányi hivatal­hoz. Ennek folytán a nevezett hiva­tal felhívja a képesítéshez kötött ’ összes iparosokat, hogy 1907. május 20-tól juuius 8-ig Hajdú Károly tb. alkapitány hivatalos helyiségében nyilatkozzanak az iránt, kivánják-e az ipartestület megalakítását, vagy nem. A tett nyilatkozatok jegyző­könyvbe fognak vétetni és alapul szolgálni a hozandó véghatározatnál. A fökapitányi hivatal előre meg­jegyzi, hogy az ipartestület megala­kítását ki fogja mondani, akár a megalakítás mellett jelentkezők a képesítéshez kötött iparosok kéthar­madát képezik és azon esetben is, ha az ellenzők nem képezik a képe­sítéshez kötött iparosok egyharmadát. MIT IGYUNK ? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer Minden külföldit fölül-' múl hazánk természe­tes szénsavas vizek — királya : a mohai Millenniumi nagy érem­mel kitüntetve. Kitűnő asztali bor és gyógyvíz a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak. Kedvelt borviz ! = Olcsóbb a szódavíznél! = Mindenütt kapható !

Next

/
Oldalképek
Tartalom