Szamos, 1907. május (39. évfolyam, 35-43. szám)

1907-05-09 / 37. szám

XXXIX. évfolyam­Szatmár, 1907. május hó 9. (csütörtök) 37. szám. SZAMOS. POLITIKA!, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP A „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. V Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Sgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Rákóczy-utsza 9. sz. Telefon: 107. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetcek Nyilttér sora 20 fillér. Egyes szám ára I0 fillér. Városunk 1906. évi záró számadása. Évek hosszú sora óta nem volt oly kedvező eredményű záró-szá­madása városunknak, mint az 1906. évi. Az általános közgazda- sági pangás közepette épen a köz­szükséglet mérlegének ily kedvező alakulása legalább is sajátos je­lenség. Nem tulajdoníthatjuk ezt egyébnek, mint az előrelátó, gon­dos gazdálkodásnak, a kitőnően egybsállitott költségelőirányzatok­nak, amely munkálatokat, mint az eredményekből látszik, mesteri ke­zek intézik. Novák Lajos íőszámvevő, aki­nek e teladatok megoldásában oroszlánrésze van, a következők­ben tárja elénk tömör vonásokban az 1906. év gazdálkodásának vég­eredményeit : Az 1906 évre bevételre elő­irányoztunk 1.048.131 K 19 f.-t., valóságban előirtunk 1.236.548 K 12 f.-t, tehát az előirányzatnál 188.416 K 93 tillérrel többet. — Kiadásra előirányoztunk 1.048 131 K 19 fill.-t, ténylegesen előirtunk 1.041.813 K 13 f.-t, tehát keve­sebb kiadást az előirányzatnál 6318 K 06 fillérrel. így a bevételi előirányzatnál, a többlet bevétel és a kiadásnál a megtakaritás együttesen 194.734 K 99 f.-t teszen ki. E kedvező eredményt az uj — sHindőanemd dijak Szatmaron, a lap ktadchlvataiabau fizetendők Az apró hirdetésekközött minden szó 4 fillér. bérleti szerződések összegének emelkedése, az erdőgazdaság na­gyobb bevételei, az átirási dij, a pótfogyasztási adók, de különösen a községi adónál (az 1905. és 1906. évi III. o. kereset-adó az ex-lex miatt egyszerre lett kivetve) elért többlet előírások idézik elő. A tényleges eredményeket ille­tőleg sem kevésbbé kedvező az 1906. évi zárószámadás. Ugyanis a tényleges bevétel volt 1.171.071 K 87 f. az előirányzat 1.048.131 K 19 f. többlet bevétel 122940 K 68 f. Tényleges kiadás volt 1.075.648 K 58 f. az előirányzat 1.048.131 K 19 f. többlet kiadás 27.517 K 39 í. A többlet bevételből levonva a többlet kiadást, az előirányzatnál 95.423 K 29 fillérrel több folyt be. — A pénztári maradvány, miután az elért megtakarítások 195.464 K 42 f. a tartalék-tŐKe alapra utaltattak, 15 kor. 21 f.-t tesz ki, vagyis együttesen 195479 kor. 63 í. felett rendelkezünk. Ez összegből az 1907. évi költ­ségvetés bevételi pótlására átfize­tendő 60,000 kor., az 1906. év végén fennálló szenvedő tartozás 17070 kor. 82 till., tehát tiszta jénztári maradványunk 118408 K 31 1., mely mint tartalék-tőke 1907.-re áthozatott. E tartalék-összeg felhasználását a íőszámvevő a következőleg ja­vasolja : 1908. évi bevéte­lek pótlására 53050 K — í. A Rákóczy-ünne­pély költségeire 13580 K 63 f. Protestáns leány­nevelőnek épitési segélye 12.000 K — f. összesen 78630 K 63 f. Az ez összegen felül mutatkozó 39.778 kor. 18 fillért pedig to­vábbi intézkedésig, mint tartalék­tőkét véli kezeltetni. Az egész zárószámadás Novák Lajos fő.számvevőnk alkotása, egy a közpénztár számadásain kivül, az alapok, az útadó, a vil.világítási üzem összes számadásait magá­ban foglaló, 115 oldalra terjedő, szép, áttekinthető, nagy munka, mely az 1906. évi költségvetés­nek megfelelőleg, az eddigi beosz­tástól eltérő, sokkal praktikusabb és's’í.emlélhetőbb alakban tárja elénk törvényhatóságunk anyagi helyze­tét, amelynek ily kedvező tormá­ban való vezetése és fenntartása képezze továbbra is az arra ille­tékes faktorok legszebb feladatát. Áldozócsütörtöki gondolatok. A felületes gondolkozás, a látszó­lagos s hivalkodásával igen gyakran tetszetős emberi tudás a nagypénteki tragédiával teljesen befejezettnek látja az istenember életét. Pedig itt kéz­dődik igazáp élébe. Az emberiségnek majdnem kétezer éves vallásKés mo­rális alapokon uyu gvo fejlödésKpro- c^ssusa, jövendőjének legerősebb biz-; tokitéka a MegváUó keresztfájáról iudni ki, id« tér vistza, innen vesz: erftt ajhaladáshoz. Ntójaiükban talán inkább, mint valaha, szokásos, hogy a kor u. n. tudományos szélétől mozgatott elmék szánakozó mosollyal tekintenek az olyan embfcrre, aki elég naiv a nagy­pénteki tragédia élmaradhatlan kői vetkezméuyeiről, a feltámadás és a mennybemenetelről meggyőződéssel beszélni. Hadd mosolyogjanak. A hit e miatt soha sem pirul el, nem szé- gyelheti magát, mert az életnek ép azon rejtélyeit látja megoldva, me­lyek előtt az okoskodó ész tehetet­lenül, nyomorult tudatlanságban áll s legfeljebb kétkedéseivel, nagyzoló hivalkodásával igyekszik palástolni gyengeségeit. Ha a Hegváltó fel nem támadott, ha mennybe nem ment, akkor sz egész keresztyénség hit és erkölcs­világáról megalkotott felfogás egy bombasztikus frázis, egy ámító ha­zugság, melyet emberek találtak ki azért, hogy embereket csaljanak, ámítsanak vele, kihasználják ártatlan jóhiszeműségüket önző célok érdeké­ben ; akkor a krisztusi eszme egy mindennapi esemény, amely gyakran ismétlődik szemeink előtt. Én hiszem, hogy ma is vannak emberek, kik a tökéletes életnek egy bizonyos fokát elérték, akik érzik a köznyomort, a közszüksóget s a nél­kül, hogy jutalomra számítanának, ezek orvoslására szentelik életüket s önzetlen törekvéssel gyógyítják a beteg egyént és társadalmat. En hi­szem, hogy mais vannak, kik elveik igazságáért képesek a vérpadra lépni Virágok Között. Géza szomorúan hagyta oda reggel a lakását, mert éhes volt és csak tiz krajcár kuporgott a zsebében. Sokáig ödöngött tétlenül, fájó szívvel a nagy, idegen városban, a mit egy esztendő alatt sem tudott megszokni s nem tudta mi tevő legyen. — így elmúlt a dél. Gyötörte a szomjúság. Megállt egy utcai, szivárványos kút előtt, be lecsurgatta a lánconlógó plóhpohárba a friss, egészséges vizet és mohón hörpintette ki. Most az éhség se kí­nozta már annyira, ugygondolta, haza megy, újra előveszi drámáját, talán akad még rajta javítani való s csak aztán próbál vele szerencsét. Ez az eszme egészen föllelkesítette a-kopott, beteges arcú diákot. Haj ! Ha sikerül, mennyi pénzre teszek majd szert! Szívesen felelgethet akkor majd a pajtásoknak, mert most különösen három gyöngéje volt Gézának. Nem szerette, ha azt kérdezik kivel lakik, mikor eszik és hol eszik ? ügy bizony ! Egy vén asztalos legénnyel lakott Yeronkáéknál az „Alsóvárosliget“ ut­cában (jobb szive volt annak a kopa­szodó, fakó legénynek, mint akárhány más jóbarátnak,) enni meg ott szo­kott, ahpl épen jónak látta már. Hol eszik ? Ó a népkonyhán elég olcsó és jó táplálékot kap az ember. Amint hazafelé tartott egyszerre csak megállott. Hohó ... Hiszen nem mehet haza csak üres kézzel ? Ma Veronkáuak születésnapja van. Igaz is, hogy ezt elfelejthette. Estére va­csorát is adnak, oda hivatalosak, a lakótárs meg ö. Pompás. A szép szőke hajú Yeronkát meg kell valamivel lepni, hadd legyen emlékezetes ez a tizenhetedik születésnap. Azért hát visszafordult. Gyorsan lépdelt amig a Körútra nem ért. Itt leült egy padra. A pad másik sarkáD egy öreg asszony szundikált. Megle­hetősen meleg délután volt. — Géza előszedett néhány szelet papirost, ce­ruzát s hevenyében rögtön tele irta azt. Halvány arcát pir öntötte el, amint hangosan szavalta a Veronká hoz irt verset. A szundikáló vén asz- szony felébredt, Gézához közeledett s valami jegyet tartott eléje, amin az állt, hogy két krajcár, ő nem szerette a feltűnést s bár nem szívesen, kifi­zette a pihenési dijat. így maradt még nyolc krajcárja. Ezt a költeményt szépen [lekellene tisztázni, vélte Géza s erős töprengés után elhatározta, hogy bemegy valami pókboltba, vesz két krajcárért kenye­ret, azt ott megeszi, aztán tintát, tol­lat kér s estére lesz diadal, mivel tényleg éhes volt, sietve iramodott tova. — Kérek szépen két krajcárért ke­nyeret., pardon ezer bocsánat, rebegte Géza, mert csak most vette észre, hogy virágos boltba tévedt. Benn az az elárusitónön kivül még két hölgy volt. Az egyik feltűnően szép, nyú­lánk termetű nő, a másik alacsonyabb érdekes arcú fiatal leány. — Nini, szólott az első hölgy, ha nem tévedek fogadni mernék, hogy ez nem más, mint határozottan állí­tom ... De hogy kerül maga ide Géza ? Zavaros könnyek csillogtak Géza szemeiben, amint csodálkozva rebegte : — Jó napot, jó napot Lica kisasz- szony. — Kérem Melanie, hozza a virágot, kedves anyja örülni fog a csokornak a hosszú, fárasztó ut után, szólott Lica, ő maga is egy igen ízléses kis csokrot tartott kezében s bemutatta Gézát Melanienek, aki finoman bic­centett fejével, az uj ismerős felé. — Vége-hossza nem volt a sok kérdésnek. Hogy kerül ide, emlékszik-e a régi napokra, a csónakázásra az Adrián, kész-e a dráma már, egészsé­ges-e, mit irt azóta ? Géza Abbáziában ismerkedett meg két évvel előbb Licával. Roth Simon nagy választékú cipóraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolesóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia' szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnag/oM oiipíramra. a tavaszi és nyári idényre megrendelt úri, nőies gyermek-lábbelik, — valódi «tfSrSi box és schevraux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom