Szamos, 1907. április (39. évfolyam, 27-34. szám)
1907-04-28 / 34. szám
2-ik oldal. 8 Z A M 0 8 84 szám. Nem tartja elégnek a magyar ipar érdekében a 30 százalékos vámtóté letet, e helyett, legalább is 50 százalékost kíván. A köteles vám alul való fölmentést Ausztriára nézve is csak az olyan áruknál óhajta kikötni, melyek más külföldi álamokkal szemben is a vámmentes behozatal tárgyát képezik. A külfölddel szemben azt az. elvet hangoztatja, hogy amennyiben a két állam a külföldi államokkal egyező megállapodásra nem juthat, mindkettő visszanyeri teljes rendelkezési szabadságát. Ezek a kívánságok mind olyanok, hogy általános érdeküek s épen azért nem is újak. Az ország gazdasági Önállóságának legelső princípiumai s igy bizonyára az illetékes kormányférfiak is kellő tekintettel voltak és lesznek ezekre a kiegyezés részlet- kérdéseinek precizirozásánál. Az országgyűlésen befejezték a nem állami tanítók fizetésrendezéaéről szóló törvényjavaslatot. A hosszúra nyu't tárgyaláson a nemzetiségi képviselők próbáltak csendesen obstruálni, de eredmény nélkül. Sokkal fontosabb azonban e tárgyalások közepette egy olyaD momentum, mely a nagy közvélemény előtt máig sincs kellően indokolva, megmagyarázva. Leszavazták ugyanis Bozóky Árpád képviselő azon indítványát, hogy „% magyar állam területén, a horvát szlavón terület kivételével, minden elemi népiskolában a tanítási nyelvnek magyarnak kell lennie.“ Minden kommentár nélkül regisztráljuk csak ezt a tényt abban a reményben, hogy nemsokára a közvélemény megnyugtató tájékoztatása sem fog elmaradni a hivatalos körök részéről. A csütörtöki ülésen Kossuth Fe- rencz keresk. miniszter egy nagyszabású beszéd keretében mutatott rá azokra az óriási hiányokra, amelyek a legújabb időkben az államvasuti berendezéseknél égető szükséget képeztek Kilencven millió korona szükségletet mutatott be az újabb beruházásokra. - Nem jöhet meglepetés számba ez a nagy összeg, hiszen már régen érzi szükségét főleg a kereskedelem és a gyáripar egy megfelelő s a múltak hiányait pótló beruházási törvényjavaslatnak. E hiányon van hivatva segíteni a miniszter nagy szabású terve, mely bizonyára mihamarabb megvalósulást nyerend. Egy érdekes s a szocialista törekvéseket erősen jellemző dologról kell még megemlékeznünk. A balmazújvárosi földmunkások nagyszámú küldöttségben kérték a földmi velésügyi miniszter támogatását. A küldöttség szónoka ékes szavakkal kérte a miniszteri, hogy segi'se őket házhelyek szerzésére és földbérletek megkapására. A 'miniszter, válasza után, elővette a Fölmivelés c. lapnak egyik februári számát s abban a küldöttség szónokának cikkét olvasta föl, melyben az iró elképzelhetetlen gorombaságokkal illeti az egész kormányt, közte magát Darányit s végezetre a földmunkásokat sztrájkszervezkedésre hívja fel. — Elképzelhető a meglepetés, amit a miniszternek ez- a leleplezése okozott. Ekés tanulság másfelől ez arra is, hogy kik s minő esz- közökkel vezetik távúira a becsületes szándékú s a maguk megérdemelt bérére számitó és arra méltán jogot, formáló munkásokat. SZÍNHÁZ. Szerdán és csütörtökön ünnepi estéje volt színházunknak. M.-nó Soyer Ilona az opera *agja két kedveucz soubrette szerepében a „Vig özvegy“ ben és „Nebáncsvirág“-ban ragadott el bennünket, magas ének művészetével. Közönségünk, mely a felemel helyárak dacára az utolsó helyig megtöltötte a házat, nem tudott betelni a kedvelt művésznő csodás hangjával. Különösen a Nebáncsvirág Danis szerepében mindnyájunkat elragadó, kedves alakítást nyújtott. A Vigözvegy- beii sikere korántsem volt ily őszinte, abban inkább ének művészetbeli qua- litását csodáltuk, mig ebben vonzó alakításának bájával is hatott. Reméljük, hogy nem felejti & szives fogadtatást, s mielőbb viszontláthatjuk. Pénteken a szokásos zónában, de a zónaelőadások niveauját messze meghaladó jó előadásban, fél ház előtt a „Hajdúk hadnagya“ került szinre Radványi daliás hadnagy volt, ki úgy játékával, mint kifogástalan énekével ugyancsak rászolgált a dicséretre. Érces, tiszta baritouja teljes szépségében érvényesüli. Komáromi, Kerónyi, Barna Andor, Pataki, Rát- kai, Kiss Miklós, mind hozzájrultak a sikerhez. HÍRROVAT * Előléptetések. Őfelsége a király Bonka József cs. és kir. őrnagyot, a helybeli zászlóalj parancsokat alezredessé uezte ki. Továbbá Munteán János cs. és kir. tiszthelyettes hadnaggyá lett előléptetve. .. * Uj kerületi csendőrparancsnok. Ő felsége a király az újonnan felállított debreczeni VIII sz. csendőrkerü let parancsnokául, tolcsvai Nagy Gábor m. kir. csendőrezredest, helyetteséül pedig somlyói Szilágyi Ödön m, kir. csendőrőrnagyot nevezte ki. * Áthelyezés. A f. óv május hó 1 napjával városunkból Paucsovára távozó Beze-rédy Titusz m kir. csen- dőrhadnagy, szakaszparancsnok helyére Barényi Árpád m. kir. csendőr htdnagy helyeztetett át. * Iskolalátogatás. Dr. Walter Gyula esztergomi pápai praelátus-ka- noaok, a közoktatásügyi tanács tagja a vallás és közokt. minisztériumtól kapott ulasitás értelmében e hó 22., 23 24. napjaiu meglátogatta a szat mari kir. kath. főgimnáziumot, hogy különösen a latin és görög nyelv tanítási menetét, módszerét és eredményességét megvizsgálja. Látogatásai befejeztével tanári tanácskozást hívott össze, melyen megtéve észrevételeit, a tapasztaltak felett a legnagyobb megelégedését fejezte ki. * Főigazgatói látogatás. Dr. Sokaok Béla, a felsőkereskedelmi iskolák főigazgatója, e hó 25-én vizsgálta meg a helybeli felső kereskedelmi iskolát. Úgy a tanulóknak szabatos feleletei, mint az iskola vezetése felett, teljes megelégedésének adott kifejezést. Dr. Vajay Károly polgármesterrel, dr. Kelemen Samu képviselővel s a felügyelő bizottság többi tagjaival az iskola további szervezésének módjait tárgyalta, kik látogatása alkalmával az előadásokon szintén jelen voltak. A kir. főigazgató a délutáni gyorsvonattal, székhelyére Budapestre utazott. * Eljegyzés. Zappner Mór, a buda pesti közúti vaspálya társaság mérnöke, ismert szakíró, eljegyezte Bányász Annuskát, Bányász Albert nagjr birtokos, az akli-dabolci lecsapoló társulat igazgatójának leányát. * Érettségi vizsgálati eluök. A; ev. ref. főgimu. folyó tanévi érett leányaink ülnek a család szentélyében álmák az oltár előtt fehéren, tisztán Újra ingott a bokor, — Most már minden virága hajladozott, csaknem kettétört karcsú száruk. Vihar, vad szól hajtotta, sodorgatta a szárakat, egymásba fonasztotta, összekuszálta karcsú testüket. — Ott pihent egy a másik kebelén, gyönge az erősebb testére fonódott sóhajtozva, panaszosan susogva, oltalmat várva. Két ki csíny virág, alig bimbózott gyönge lelkek még, letörve havertek. — Es amikor elült a szélvihar, a nap a rongyos felhőruha lyukain kikandikált és hideg sugaraival végig csókolta a inegtópett, könnyező mezőt, hogy felszántsa könnyeit, akkor újra éledni kezdett a megvert bokor. Az össze fonódott virágtestek, amiket a vihar egymásba csapott, szétváltak. A karcsú szárak felegyenesedtek, a megtört virágok fehér homlokukat büszkén tárták fel a magasba. Nem volt már szükség a másikra, újra ragyogott az élet. A két letört virágra ki gondolt ? Sáros földre hullott fehér liliomon taposni szoktak az emberek. Mint a mi gyűlöletes hazug asszonyaink, — akiket az élet viharja egymásra utalt és ha mult a vész, csak azt féltik, ami mar regen elveszett, a rongyokra tépett, becsületet. Mint a mi szegény halott virágjaink, akiken liiiomhullás- kor sáros, undok testtel csúszik át a legfertelmesebb föld féreg is. Mert a pocsolyában vannak, a sáros földön feküsznek. Mert mondják — szabály lett, hogy mindig a gyönge esik el ! És szabály az is, hogy az alól a szabály alól nincs kivétel. És ami gyönge asszonyaink, leányaink elvesznek szegények, posványba sülyednek, az erősek pedig minden zivatart szerencsésen túlélnek és legfeljebb taposnak ők is egjmt a másikon, a letört virágon, halottfehér liliomvirágon. Odább egy másik bokor, sárga-liliomok. Gyűlölt szinü sárga virágok. Miként ha menyasszonj'ra adták volna a gyülölség ruháját, ártatlau fehér bárány gyapjupalástját vonták volna be ezzel a lehetetlen szinü colorittal. És a virág mintha erezné, hogy a természet hibázott, maga segít önmagán. A tartása ernyedtebb, engedékenyebb, odaadóbb. Mintha a növénytestek vaskósabbak lennének, a kehely a sikoltó szin dacára is húsosabb, bujább a rengése, a mozdulása mintha ledérsóget, kéjes hajladozást mutatna. Mint egy elhízott, iángszemü selyembe bujt asszony, ki buja testének ringó szépségével, hiv és utálatot kelt. — Mindenki utálja, gyűlöli a nők rosszaságát, ezt a napjainkban igaztalanul frázisnak csúfolt örök igazságot és mindenki keresi. Estóukint, ha az alkonyat ólom szinü madara a földre száll, házak, parkok, utcák zajában, rétek, mezők csendjében, erdők áhítatában, patakok zenélő csobogása mellett nyílnak, vi ragoznak a liliomok. A fehér, sárga liliomok. Egyik fehér, szűzies, a másik buja sárga. Egyiknek szaga van, erős, bóditó, lehellete ízes-méreg, nem illat; a másiknál csak az, ami illata van a fehérségnek, tisztaságnak. S a sok fehér homlok mögött, — mert a sárga virágnak is fehér a homloka, - ugyanaz a gondolat, a nemek beszéde és a hívogató riugás: „Engem nézz, én vagyok, akit szeretsz!“ S a más, valósággal szuggerálva a még távoli ködfoltnak tetsző gondolatot, emigy igór: „Idővel. . Gyűlölt fájdalmat szülő, hívogató fehér liliomok, sárga liliomok, miért vagytok óhajtott, szeretett, édes virágok ? Oh, hogyan szeretlek én is, — megvetve, gyűlölve titeket! Ott nem messze, a pázsit ölében még, arató leányok mennek, réti virágok, vadvirágok. — Övükbe tűzött rokolyáik alól benneteket megszégyenítve, villan elő a liliomtest. Nézzétek ! Élők, illatozók, feleletet is adnak talán. Sárga bokor, csúnya bokor. Azt a két bokrot oda hagytam. Andronicus. ségi vizsgálataira a tisztán túli av. ref. egyházkerület püspöki hivatala dr. Erdős József debreczeni theoi. tanárt küld;e ki elnökül. — A vizsgálat juh. 24 én kezdődik s 29-én végződik. * A szatmári papnövendékek Szent-Alajos-Társulata 1907. április hó 28-áu ma vasárnap a püspöki papnevelő-intézet nagytermében „Szent Imre herceg, a magyar ifjúság védő- z ent je“ születésének 900-ik évfordulója alkalmából örömünaepélyt rendez. Az ünnepély kezdete d e, 11 órakor. * Uj Csendőrkerületi parancsnokság. Ez év május első napján Debrecenben uj cseudörkerüieti parancsnokság állittatik fel, melyhez Szat- márvármegye is tartozni fog. Az uj kerületi parancsnokság száma VUI-ik lesz, 810 gyalogos és 210 lovascsen- dör létszámmal. — Szatmárvármegye eddig a kassai csendőr-kerülethez tartozott. * Uj gazdasági szak tudósítók Darányi Igoáez földmi velésügyi miniszter, Szatmárvármegye területére újabban, járásonként a következőket nevezte ki gazdasági szakt.udósitók gyanánt : Uray Lajos tyukodi, Kiss Mayer gacsályi lakosokat a csengeri járásban. — Rébay Dezső erdődi és Bunkó Füiop kir.-daróci lakosokat az erdődi járásban. — Fiilöp L".jo3 és Oristaph Frigyes vámosoroszi lakosokat a fehérgyarmati járásban. — Németh Elemér györteieki, Rajla Péter kántorjáaosi, Berger Dezső ópályi, Budaházy István nyirosaholyi és Fisch László nyírcsászári lakosoka' a mátészalkai jsrasban. —Takács Ferencz szanisziói, L-'nórd Jenő mór ki, Kese Elek nagymajtényi lakosokat a nagy- károlyi járásban. — Brunner Károly pribókfaivai lakost a nagysomkuti járásban. — Kanizsay Jenő lázári Pinkóczy Jenő ar.-megyesi és Mada- rassy László nagypeleskei lakosokat a szatmári járásban. — Jeszenszky Béla borhidi, Juhász Ferencz avas ujfalusi lakosokat a szinórváraljai járásban, — Adriányi Zoltánt pedig Nagykároly városára. * Szatmár-Néineti sz. kir. város monográfiája. Budapestről értesítenek bennünket, hogy a „Magyarország Vármegyéi és Városai“ cimü országos monografia-vállalatot, az eddigi tulajdonostól (Apolló irodalmi részv. társ.) átvette az „Országos Monográfia Társaság.“ A szerkesztőség a régi maradt és tagjai dr. Bo- rovszky Samu a M. Tud. Akadémia tagja, ismert történetíró főszerkesztése alatt: Vends Aladár és Virter Ferenc» szerkesztők Szatmár-Nérneti város monográfiájának munkálatai nagyban folynak. — Úgy értesülünk, hogy Vende Aladár szerkesztő legközelebb ismét S-atmárra érkezik, hogy a tavalyi hónapokon át folytatott munkálatokat befejezze és a vármegye őstörténetének tüzetesebb feltárása céljából a régészeti ásatásokat is folytassa. — A munkálatok ez idöszerint annyira előrehaladtak, hogy a monográfia ez óv őszén már sajtó alá kerül. * Alapító tag. özv. csengeri Mayer Salamonná úrnő abból az alkalomból, hogy a szatmári izr. fillér egyletbe alapitó tagul belépett, volt szives az egyletnek 50 koronát adományozni, mely kegyes adományért ezúton mond hálás köszönetét az elnökség. * Raskó Géza dalestélye Szatmáron május 11-én lesz megtartva a városi színházban. E fényes müvésze3tólyen közreműködnek Raskó Géza, a Népszínház nagy énekes művésze, aki Fráter, Dóczy, Tarnay éz Csiky dal- bokrétáján kívül a legújabb operettek és operákból fog énekelni. Szilágyi Dusi, a Népszínház bájos primadonnája a Vig özvegy, Én, Te Ő, Szan-Toy és a Kis szökevény cimü operettekből fog részleteket énekelni. Raskó Gézánó, a Népszínház jeles drámái művésznője Herczeg Ferencz, Bállá Miklós és Farkas Imre legújabb Tüdőbetegségek, Hurutok, szamár- ^ köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és ottos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérj— —ad—I— „Hóeke“ eredeti etemmgelAei. F. Hsfmsnn-La Rsche Sl ©e. Basel (MJ& Rr ßßJ\C }CÍW 1 Mi • gyágraMtfc—* kas. — Am ft—
