Szamos, 1907. március (39. évfolyam, 18-26. szám)
1907-03-24 / 24. szám
' 2-ik oldal S Z A M 0 S 24. szám sikerül is a hó és fagynak elűzni a szemeink elől, de mielőbb ők leszuek a győztesek s csak mint kellemetlen állomra, úgy fogunk visszaemlékezni a mindenki által megunt telre! Bocsánat! Most veszem észre, hogy kissé messze tévedtem. Igen ! Pár nap előtt egy kis cinke, majd pedig egy sármány csevegése ragadta meg fi gyelmemet. Tegnap pedig egy pipiske (kontyos pacsirta) csakhogy meg nem tévesztett, midőn a magasba felszállva elkezdett énekelni. Azt hittem, csakugyan itt a tavasz s hogy egy va lódi pacsirta az, amely sok viszontagság után megérkezve, dalba önti Örömét. De hát csalódtam A kis madár leszabott egy közeli kertbe és midőn szállását tekintetemmel követ tem, láttam, hogy a kert fáin még mind rajta vannak, épen úgy, mint legtöbb helyen, — talán nálam is, — a majdnem madárfészek nagyságú hernyófészkek, melyekben még az ősz folyamán kikelt hernyók milliói csak az első langyos tavaszi napsugárt várják, hogy tönkretegyék az ember reménységét, elpusztítsák mégbimbó- juban a háztartásban ma már jelentékeny szerepet vivő gyümölcsöket. A főkapitányi hivatal úgy az őszszel, mint mostauában is szigorú rendeletét adott ki a fák hernyózására nézve, de annak csak úgy lesz kellő foganata, ha a kötelességmulasztók kellőleg büntetve is lesznek. Mig a hideg tart, nem helyes a fát bántani, mert az agak könnyen törnek és sok káit tehetünk a leendő termés rovására, azontúl azonban sietni kell, mert, aki késik, csak az üres fészkeket szedi. Nálunk kétszeres kötelesség s legszigorúbb birsígot érdemel, aki ebbeli kötelességét elmulasztja, mert amint megfigyeltem, nagyon kevés az énekes madár. A télen alig láttam egy harkályt, vagy cinkét a kertben. — Pedig az idei hidegben és hóban rá voltak utalva szegénykék, bogy a házak közelében tengessék életüket. Úgy látszik, hogy legalább a város belterületén kevés az énekes madár, ezek nélkül pedig kevesebb a gyümölcs is. Ma már nemcsak a külföldön, — de hazánk egyes vidékein is elkövetnek mindent, hogy az egyes madárfajok megtelepedését elősegítsék — Eltekintve attól, hogy a madarak pusztítóit szigorúan büntetik, tavasz- szal pedig fészekodvak kirakásával igyekeznek megtelepedésre bírni őket. Városunk és vidékünk lakosságá— É—ó—én, — hebegte a kérdezett — én katoua vagyok. — Az ám, — dörmögte a generalis — nyomorult kórista vagy * Rétbynek egyik leghíresebb szerepe volt a „Két pistoly“ Piros Pistája, E szerephez volt neki egy pár zseniális módon elrongyolt ócska csizmája, melyet garderobjában gondosan őrzött. Itteni vendépszereplése alatt elküldte a »Rózsaszállodába“, hol szállva volt, a szolgát, hogy hozná el a szobájából a »Két pisztoly“ előadásához szükséges pár csizmát. Már későre járt az idő s a szolga még mindig nem jött. Végre nagy lihegve előállott. — Tónsur, instálom, mán egy órája puccolom ezt a fene csizmát, de nem tóm jobban kibikszolni! Elképzelhetni Róthy dühét. A következő pillanatban azonban jóizüet kacagott. * T. J. egy ízben a „Sírkőfaragó“ c. drámbau játszta az apát, kinek haza- érkeztekor egy sírkőről szóló számlából kell megtudni gyermeke halálát. A számlás egy statisztával küldte be a rendező, de az elfogultságában kint felejtette a kérdéses számlát s mikor T. J. halkan kéri tőle, a fiú csak bámul. „A számlát !“ — Súgja neki T. „Nem sietős.“ Hangzik a felelet. „A számlát! anélkül nem mehet továbbá darab.„ — „Hát 4 frt 20 kr.“ Feleli a jámbor bolti szolga, mert a statiszta az volt. Az nap vásárolt a gazdájától T. J. zsebkendőket. A függönyt le kellett ereszteni. * A „Constantin abbé“ első felrónának egy föjövedelmi forrása a gyümölcstermelés. A közérdeknek tesz megbecsülhetetlen szolgálatota az a városi, vagy vidéki elöljáróság, amelyik a madarakat védelmébe veszi. Vármegyénknek különösen keleti része uagyobb részben gyümölcstermelő vidék. Nagybánya, Szinérváralja, az Avas vidéke különösen sok hasznát vehetné egy madárvédő-egyesület áldásos működésének. Ha más megyékben meg tudták csinálni, miért ne lehetne nálunk is. Addig is azonban hasznos dolgot végeznének az egyes községi előljáróaágok s városokban a kapitányi hivatalok, ha nemcsak a nyilvánosabb helyeken, hanem a falu, vagy város határában is egyes tilalomjelző táblákat állítanának fel. Nálunk a főkapitány tehet e tekintetben a legtöbbet s hisszük, hogy mindent meg is tesz. Nem lehet eléggé figyelmébe ajánlani e helyen is a főkapitány urnák azokat a passziózó 10—15 éves gyermekeket, akik különösen vasárnap délutánonkint a lankák felé kihúzódnak s élvezettel lövöldözuek mindenféle madarat. Egy csendőr igen jó szolgálatot tehetne, ha néha az ilyen pontokon megfordulna. Sokat tehetnek maguk a szülők is, ha gyermekeiket kiskorukban a fák ápolására s a madarak szeretetére szoktatják. Egyébként akiknek kiáltás a pusz tábau minden jóra való beszéd, azoknak jó lesz figyelembe venni, bogy ma már a hasznos madarakat országos törvények védik, amelyek értelmében az, aki a hasznos madarakat pusztítja, elfogja, fészkeit, tojásait, fiait elszedi, vagy azokat hatósági engedély nélkül forgalomba hozza, kihágást követ el és 100 koronáig terjedő pénzbírsággal büntetendő. A közérdeknek tesz tehát hasznos szolgálatot az is. aki az ilyesmiről tudomással bir s azt a főkapitányi hivatalban följelenti. Büntetendő cselekményt képez az is, ha valaki a kertekben cinkefogót, vagy egyéb madárpusztitó eszközöket) állít fel. Hasznos szolgálatot teljesítenek a madárvédelem tekintetében azok a földbirtokosok is, akik élősövénnyel ültetik körül birtokukat, mert mig egyrészről az ilyen helyeken a ragadozók mint héja, sas, vércse stb. elől menedéket találnak a kis madarak, másrészről sok esetben ott fészkelhetnek is. Ányos Miklós. sának végén harangszónak kell hallatszania. Újházi mester egy vendégszereplése alkalmával az első felvonás végén dühösen szaladt ki a kuliszák mögé s ezzel a kérdéssel támadta meg az ügyelőt: — Ugy-e maga zsidó ? — Igenis kérem! — Mindjárt gondoltam. Ily cudarul keresztyén ember nem harangozhat. A következő mulatságos epizódot F. beszélte el a kerékasztalnál. A múlt évben, mondotta, K. A. miskolci társulatánál voltam szerződve. Rém rosszul ment a sorunk. Nap-nap után üres ház, semmi érdeklődés. Egy este „Ripet“ adták. A színházban egyetlen lélek volt csak jelen, ki a földszint egy hátulsó székén kuksolt szomorúan : a színházi ellenőr, az igazgató édesapja. Mikor a bevezető kórus elhangzott, egyszer csak felkiált egy hang a színpadra, a jegyellenőr hangja: — Gyerekek, csak nem bomoltatok meg, hogy nekem játsztok ? En bizony-isten nem vagyok rátok kiváncsi. * Ennyit egyelőre a mi bohémeinkröl. Érdekes emberek voltak ők, igazi művészek, exaltált lények. Testük csupa érzékeny ideg volt, lelkűk csupa ideges érzékenység. És ez az exailá- eió, mely a színpadra predestinálta őket, jellemezte őket az élet szürke világában is, melyben ők a közönséges halandókétól elütő életet éltek : bohém életet Ebből az életből mutattam be egy kis darabot az olvasóknak, melyre alkalmilag még visszatérhetek, ha a szerkesztő uraknak nem lesz ellene kifogásuk. Exreferens. SZÍNHÁZ. Szerdán „Szép Galathea“ vig Operette s „Almafa'1 vígjáték ment, kevés közönség előtt, jó előadásban. Jók voltak Keréoyi, Barna Andor, Váradi Kőszegi, Jászai és Bátori. Csütörtökön Jászay Olga bucsufel- lépte alkalmából a „Tolvaj“ került színre. A búcsúzó művésznőt tisztelői elhalmozták babérral, virággal, az elismerésnek és rokouszenvnek minden jelével s ha talán ünnepeltetóse nem is volt valami zajos, annál igazabb volt, most tudjuk, hogy közönségünk Jászai Olgától nem szívesen válik meg. Kedves egyénisége valahogy a lelkűnkhöz nőtt szerepein által, melyekbe bevitte minden vonzó tulajdonságát, sajátságos báját s mindamellett tudott eredeti maradni. — Jászait kitűnő alakitó képessége, fi nőm, discrét. játéka, magasfoku intel- ligentiája, tiszta, szép beszéde a vidéki színpadok egyik legkiválóbb drámai erőjévé avatják, akinek távozása felett csak őszinte sajnálkozásunknak adhatunk kifejezést. Pénteken „Görög rabszolga“ ment elég jó előadásban. Antóniát ez alkalommal Fábián Linka adta, szép énekével aratván sürü tapsokat. Jók voltak Komáromi, Váradi, Tisztái és Szűcs Irén. megkeresését, melyben a szálkái vasút építése érdekében sürgeti a városi törvényhatóság azon határozatának módosítását, amely kimondotta a vár- megyei 200,000 koronás hozzájárulás szükségesétől! való előlegezését. A tanács a közgyűléshez tette át a megkeresést oly javaslattal, hogy a város a kérdéses összeget előlegezze Szat- már vármegye közönsége felterjesztés alatt álló ha ározásának felsőbb jóváhagyásáig. Azért szükséges ez, mert a vármegyei határozat belügyi, pénzügyi és kereskedelemügyi miniszteri jóváhagyást igényel és tartani lehet tőle, hogy az építési munkálatok április hóban megkezdhetők legyenek. A megyei hozzájárulás általunk való előlegezése azonban csak a belügyminiszter elé tartozik s rövid idő alatt kieszközölhető, úgy aztán semmi sem áll útjában a vasút építésnek. A rendkívüli közgyűlés a tanács előterjesztését elfogadta. — Ugyancsak a szálkái vasút ügyében a tanács felírt az engedélyezési biztosítók letóteli határidejének meghosszabbításáért. — A tanács márc. 24-én tartandó németi részi gör. kaí.h. egyházi közgyűlésre a hatóság képviseletében főkapitányt küldte ki. — Gönczi Antal újonnan választott németi g. kath. lelkésznek a tanács a szabályszerű illetményeket kiutalta s az ungvári püspökséghez átirt a megválasztott lelkész megerősítése iráut. hírrovat. Ügybuzgalom. Trepow. Maga Badó, gyáva eljárásáért; 30 napi áriatomot kap ! Csendőr maga ? Maga rosszabb egy bak- ternél! Miért nem vágta le azounal azt a komédiást, mihelyt magát megérintette ?! Badó. De kérem. Oknólküli vérontás ! Nem volt beszámítható állapotban . . . Trepow. Semmi kifogás. — Őrmester ! !! Őrmester. Parancs ? ! Trepowi Badó kap 30 napi kaszárnya áristomot. (Egy óra múlva.) Járőr. Őrmester ur, alássan jelentem, a Szamos 50 centiméterrel apadt. Őrmester. (Még mindig az előbbi események hatása alatt.) Le kell vágni! Az üstökit az anyjának. Liky. * Nagyhét. A róm. kath. egj'ház magasztos nagyhete a mai nappal veszi kezdetét. A székesegyházban reggel 9 órakor ünnepélyes nagymise és barka szentelés lesz. Szerdán d. u. 4 órakor Jeremiás siralmai. Nagycsü- törökön délelőtt olajszentelés és apostoli lábmosás, d. u. Jeremiás siralmai. Nagypéntek délelőt a szt. sir megnyitása, délután Jeremiás siralmai. Nagyszombaton dóletőtt tüzszentelés, délután feltámadási ünnepélyek. * Személyi hir. Meörk von Mör kenstein János cs. és kir. altábornagy, kassai hadtestparancsnok e hó 21-én városunkban időzött és a közös hadsereg itteni zászlóalja felett szemlét tartott. * Ügyészségi megbízott. Az igazságügyminiszter dr. Bakó József helybeli kir. ügyészséghez beosztott joggyakornokot ugyan ezen kerületbe ügyészségi megbízottul nevezte ki. * Kinevezés. A miniszterelnök Bugyi Gyula debreczeni lakos, t. főszámvevőt kinevezte ideiglenes minőségű pénzügyi számellenőrré a nyíregyházai m. kir. pónzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez. * Nyugalombavonulás. Majos Károly volt anyakövnyi felügyelő, a Fehérváry-kormány volt szatmárvár- megyei alispánja, a saját kérelmére nyugdíjba helyeztetett. * A szatmári építőiparosok szövetségének választmánya e hó 22-ón gyűlést tartott, melyen a felállítandó építőipari munkaközvetítői hivatal ügykezelése állapíttatott meg. E hivatal vezetőjévé, valamint a szövetség jegyzőjévé Polonyi Albert, a f. hó 31-töl a „Szamos“ keretében megjelenő »Iparügyek* felelős szerkesztője választatott meg. * A tanácsból. A városi tanács pénteki ülésében tárgyalta Gregersen * Az országos gyermekvédő liga, a mint azt a legközelebbi számunkban jeleztük működési körét a vidéki városokra is kiterjesztette. Városunkban a helyi bizottság már meg is alakult. Ez a megalakulás annyiban módosult, hogy a múltkori számunkban közöit tagokon kívül még a következő nő tagok lettek a bizottságba beválasztva: Dr. Vajay Kírolynó, Tankóczi Gyuláné, dr. Antal Sándor- nó, Wallon Lajosnó, Uuger Istvánné, dr. Fejes Istvánné, Uray Jenőné, dr. Gőbel Alajosné, Nuszer Dezsőné, Unger Gózáné, Morvay Jánosné, Krassó Miksáué, Veréczy Antalué, Fürst Vik- tornó, Deák Kálmánná, Osztroviczky Istvánná, Pap Gyuláné, Palády Lajosnó, Asztalos Sándornó, Lávay Józsefbe, dr. Török Istvánné, Lcívy Miksánó, Roóz Sámuelné, Reiter Ja- kabné, Hubán Gyuláné, Medgyesi Fe- renozné, Osváth Elememé, dr. Lénárd Istvánué. A bízót ság f. hó 23-án d. u. 3 órakor a városháza kistanácstermében gyüióst tartott, melyen a jövő április hó 2 — 3-ik napján megtartandó gyermeknap rendezése tárgyaltatok. A cél az, hogy ezeken a napokon kereskedők, iparosok, munkások, lelkészek, ügyvédek, tisztviselők, katonák, gazdák, szóval mindenféle állású egyének önként kötelezzék magukat, hogy egy napi bevételüknek, egy bizonyos hányadát, a gyermekvédő alapjavára befizetik, a mi által belépnek a ligába. A jövedelem fokozása céljából ápril hó 2—3-án egyes kereskedők úgy nevezett gyermeknapi vásárt rendeznek. Ezek a kereskedők napi bevételük bizonyos hányadát szintén gyermekvédelmi célra ajánlják. — A humánus közönség figyelmét már itt felhívjuk arra a körülményre, hogy bevásárlásait április 2 — 3-áu igyekezzék eszközölni és csak azoknál a kereskedőknél, a kiknél a gyermeknapi vásárt jelző plakátok, a kirakatokban és bolthelyiségben ki lesznek függesztve. — Ezen kívül az Országos gyermekvédő liga központi szövetségétől fogunk kapni egy urnát, mely a piac valamelyik részén fel lesz állítva. A ki csak teheti, ne sajnáljon egy két krajcárt ebbe az urnába dobni, mert a közjótékonyság oltárán áldoz vele. Az Országos gyermekvédő liga ugyanis egy nagyszabású gyermekvédelmi alkotáson fáradozik. Azokat az apátián s anyátlan gyermekeket igyekszik kiragadni az utca sarából, a kiket a felügyelet nélkül való nevelkedés a társadalom söpredékévé devalvált eddig. — Megmenteni igyekszik azokab a kisdedeket, akiket tehetetlenségüknél fogva emberbaráti kötelességünk gyámolitani. Ezeken a napokon egy templommá alakul az egész ország s mi hisszük, hogy Szatmár város társadalma méltó módon fogja leróni a maga csekély adóját a jótékonyság eme szép napjain. * A szűkkeblű iparkamara. A debreceni kereskedelmi és iparkamara
