Szamos, 1907. január (39. évfolyam, 1-9. szám)

1907-01-27 / 8. szám

XXXIX. évfolyam. Szahnar, 1907. január hó 27. (vasárnap) 8. szám. ZAMOS e POL ITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP k „Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületéinek hivatalos lapja. MEGJELENIK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: JBgése évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szán ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-sitcza 9. sz. Taiefon: 107. ftünőeanemü díjak Özatmaroc, a iap feiadóhivataíat/un fiaoteuuok HIRDETÉSEK: /Vv. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Á munkaadók szervezkedése. Az eimuit héten Budapesten le folyt építőiparosok kongresszusa alkalmából összejött az ország mintegy 1400 iparosa, jórészt az építőipart és ezzel kapcsolatos szak­mákat képviselve. összehozta őket a kényszer, a munkások szervezettsége. Létérde­kük lüggött e mozgalomtól, az egyesüléstől, melynek érejét a mun­kásoktól tanulták és meg fogja tanulni az ország valamennyi mun­kaadója. Most már nem mint verseny­társak állottak szemben egymással; az elfajult állapotok, a közös sors, egymást segítő társává avatta fel őket. Panasz hallik mindenfelől, össze­tett kézzel tovább nézni ezt nem lehet. A munkások vakon követik a vezetőket, ami azt eredményezi, hogy gyűlölettel fordulnak munka­adóikkal szemben és azoknak nem javára, hanem kárára törekszenek. Nem elég az, hogy a munkabére­ket felcsigázták, a munkaidőt meg­rövidítették, hanem ennek ellené­ben megfelelő munkát sem nyúj­tanak, sőt összebeszéléssel, úgy nevezett „amerikázással“ formáli­san a munkaadó megrontására törnek. A mestereket bojkottálják, a szo- eiális elveket nem valló szaktársa­kat dolgozni nem engedik és még számos olyan panasz hangzott el, melyeken rövidesen segiteni kell, mivel a kormány kellően nem in­tézkedik és a magyar ipar veszély­ben van. S ennek csak egy módja van: a szerveszkedés, még pedig a béke jegyében. Eme mozgalom nagy jelentőség­gel fog bírni különösen ópitőipa runkra és ezzel kapcsolatos agakra. Az építőiparnál legutóbb észlelt pangás, bizonytalanság rémólhetó- leg meg fog szűnni, mihelyt az egyesület megkezdi működését. Egyszersmint jel lesz adva ha­zánk többi iparosainak is : szer­vezkedjetek és tömörüljetek ! A nagygyűlés íontosabb mozza­natai a következők voltak: A vidékről és a fővárosból jelen volt a gyűlésen mintegy 1400 építő­ipari szakmához tartozó iparos és vál­lalkozó A gyűlés elhatározta, hogy meg­alakítja az „Épitő-iparosok Országos Szövetségét“ és a vidéki városokban helyi szövetségeket létesít, melyek ..«■ központtal szoros összefüggésben kell, hogy álljanak. Az egyesülés célja a közös érdekek megvédése és a békés viszony meg­teremtése. Védekezés a tisztességtelen verseny ellen, a dolgozni akaró munkások megvédése. Fontos pontja volt a javaslatoknak az : hogy szervezett építőiparos csak szervezett iparossal működjék együtt. Közösen védekezzenek a munkások jogosulatlan követelései ellen. Létesítsen a szövetség ingyenes munkásközvetit.ő intézményt, mely helyes mederbe terelje a keresletet és kínálatot. És még számos helye­sebbnél helyesebb javaslat hangzott el, melyeket a gyűlés magáévá tett. Az alakuló közgyűlés határidejét február 15 ikére tűzte ki az elnöség. Most már érdeklődéssel nézünk elébe a helyi szervezkedésnek és magunk részéről készséggel támo­gatunk lapunk utján minden helyes irányú mozgalmat, Liky. Politikai hírek. (th) Az elmúlt hét politikai lázas izgalmai között a fővárosi lapok hí vatalos és nem hivatalos tudósításai­ból tiszta képet meríteni, az igazsá got tisztán látni nehéz, majdnem a lehetetlenséggel határos Érjük itt a Polony i Géza igazságügy miniszter megtámad tatáséról és védel méről Írott nyilatkozatokat. A nélkül, hogy ennek a kérdésnek érdemleges bírálatába bocsátkoznánk, a mire itt a távolban megfelelő információnk sem lehet, egy pár rövid észrevételünk mellett, csak magát a tényt regisztráljuk. — Előreboesájtjuk azt a véleményünket, hogy alapos tévedés forog fenn azok részéről, a kik azt hiszik, hogy a Polony it ért erős gyanúsítások és vá­dak privát jellegűek és pedig annyi­ban, hogy azok csak őt, miut egyént érdeklik és illetik s azokért úgy vesz elégtételt, a hogy ő akarja. A magyar igazságügynek valóságos satirája lenne az, hogy annak a feje közszolgálat ban eltöltött s magas elismerésben részeltet munkásságáért, munkássá­gának a közepette, hiszen eddigi mi­niszteri tevékenysége a hozzá fűzött nagy várakozásoknak erős biztosító kává lön s a magyar judikatura sokat várt és sokat is nyert eddigi tényke­déseivel jövő fejlődése érdekében nagy tehetségéhez és akarat erejéhez mért nemzeti követelmények ezalatt a rö vid idő alatt is sok üdvös törvény­ben nyertek megnyugtató s messzi jövőre kiható érvényt, ismételjük ilyen erős munkásságának közepette olyan vádakkal illettessók, melyeknek rövid ' magán utón való elintézése egyenes negligálása annak a várako­zásnak, melyet személyéhez az ország nagy többsége fűzött. A magyar igazságiigyminiszter, ha más szempontból nem is, de abból a szempontból, hogy jogos, egyenesen személyéhez kapcsolt várakozással tokintett a nemzet nagy többsége jövő alkotásai elébe, teljesen intakt­nak kell lenni szemólyébeu, becsüle­tében, állásában s múltjában is s ha ezek között bármelyikben is olyan .vád éri, mint a milyen öt érte, nem bizalmi nyilatkozatban, hanem a tör­vényes fórumok általi megtorlásban kell elégtételt keresnie. Tanácskozások, bizalmas pourparlék, hírlapi nyilatkozatok, párt határoza­tok, miniszteri tanácskozások után határozta el magát az igazságügymi­niszter s bizonyára sok kétes kombi­nációnak s most már nemcsak ország­szerte, de európaszerte telekürtölt miniszteriumválság hírének vette voiua az elejét, ha mindjárt az első percben oda vitte vo ua a» ügyet, a hova vitte most s a honnan megsér­tett becsületéért elégtételt kell várnia, elégtételt kell kapnia az egyszerű pol­gárnak és az igazságügy miniszternek egyaránt. Ezt a rövid észrevételünket a klasz- szikns költő szavaival végezzük, me­lyeket országgyűlési képviselőnk is idézett egy pártköri magán beszélge­tés közbea : „debuisset ptidem“. Ami most magát a dolgot illeti, azt röviden a következőkben ismer­tetjük : A budapesti előző heti törvényha­tósági gyűlések alatt magán beszél­getések közben hangzott el az első vád Halmos János nyug. fővárosi Más irhát.. .*) Más irhát kedveséről Százszor szebb éneket, A szivem legbeljéböi Daliok csak én neked. S e dal csak titkon, rejtve És hallkan száll feléd, Nehogy még más is sejtse £ szív forró hevét. Gsak egyedül te halljad A bánatos danát, Amely, mint lágy fuvalat Suhan szivedbe át. S szerelmed bús danámra Egy percre újra ól, Mint őszi napsugárra A hervadó levél . . . Krüzaélyi Erzsiké. *) Mutatvány, a közbejött akadályok miatt csak február hó végén megjelenő »Örök csendben“ cimü veskötetből. A vonaton. Valahol megcsufolt az élet. Sohsem álmodó emberek Meggyalázták a legszebb álmom. Valahonnan én elmegyek. Embert, várost elföd előlem A téli párás alkonyat. Én, a sínek közt dideregre Várom, mikor jő a vonat. Szemem a messze távolt nézi, Hol a nagy fehér csend terül. S a vasszörnyeteg valahonnan Egyszerre csak előkerül. Két tűz szeme vörösses fényben. Felette ezer szikra száll. Vágtat, rohan egy szempillantás Előttem van. Füttyent. Megáll. A nagy világ örök bolygója Kóbor lelke megérkezett. Kacagva, sirva, lökdösődve Szállnak ki s be az emberek. Reménység, vágy, száz színes álom Bánat, lemondás jött vele. Pöfög, dohog, indulni készül Egy más, újabb világ fele. Nagyhirtelen beszállok én is, Meggyötrött lelkem hiába várja, Hogy zúgva, búgva, sisteregve Bevágtasson az éjszakába. Tévedt lelkek. Szólt a leány: Mentem, mert elhívott! Sötét szemének égő fénysugára Szólott, parancsolt: Jöjj-gyere velem I Nyilt az ákácz, alkony borult a tájra S én nem tudtam mi az a szerelem. Szólt a leány: Mi lesz ! mi lesz velem ? Szólt a fiú: Én elveszem magát Ne mondja rám, hogy gyáva voltam, [Gyáva! Bár messze még a cél a mit kitűztem, Bár meghal lelkem sok reménye, álma. Szólt a fiú: ón elveszem magát. Láttam őket, beszéltek csöndben, szépen. Szemük révedezve járt szerteszét, ősz volt egy vén, egy hervadó akácfa Rájuk hullatta sárgult levelét. S mig beszéltek az eljövendő nászról, Valami bus, valami szürke fátyol Lebegett a légben fejük felett. Megsirattam két tévedt életet. Lengyel Béla. Azt beszélik ... (Versek a falunkból.) Az beszélik a faluba hosszat : Nincsen nálam hat megyében rosszabb, Hitegetem a lányokat rendre: Pedig nincsen, csak is egy kedvemre. S ezt az egyet szeretni nem félek: Hogy szeretem, vele kinek mit vétek ? Ki úgy tartja: vesse a szememre, Hivatkozom tiszta szerelmemre ! Tiszta szívből szeretem ez egyet, Valamennyi között a legszebbet. Beszélhet hát a falu pletykája: Korcsmárosnó, — csak azért is Szeretőm a lánya! Baka Elek. .Rótta Simon nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk: a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bairáaiplási forrást. Közvetlen a Pannónia' szálloda mellett. — Sxatmár és film legnagyobb ezip3raxt4ra. Figyelmeztetés 11 az előre haladott téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk az eddigi árnál jóval olcsóbban kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom