Szamos, 1906. november (38. évfolyam, 87-95. szám)
1906-11-15 / 91. szám
XXXVIII. évfolyam. Szatmár, 1906. november hó 15, (csütörtök) 91. szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP „A Szatmármegyei Községi- és Körjegyzők Egyesületének“ hivatalos lapja. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szán ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lay kiadóhivatalában fizetendői HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Yárosi közgyűlés. November hó 12-én délután két közgyűlést is tartott a város törvényhatósági bizottsága és pedig háromnegyed 3 órakor rendkívüli közgyűlés foglalkozott a szatmár - mátészalkai h, é. vasút céljára szükséges terület átengedésével, pontban 3 órakor pedig kezdetét vette a havi rendes közgyűlés. A törv.hatósági bizottság gyorsan végzett a szálkái vasúttal, kimondván, hogy a „Lókert“-ből kihasítandó s 1 holdat meg nem haladó területet díjtalanul átengedi a vasútnak. Főispáni kijelentések. Elnöklő íőispán ezen kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a vármegyén tőle nem lüggő okokból szenvedett késedelmet a szálkái vasút ügye. Határozott utasítása dacára nem terjesztették lel az iratokat az őszi vármegyei közgyűlésig s e miatt le kellett venni a napirendről. A hozzájárulás mérvét véglegesen megállapító határozat közzététele körül ugyanis késedelem merült lel, úgy, hogy az csak 3 nappal a közgyűlés után emelkedett jogerőre. Most azonban már fel vannak terjesztve az iratok a hozzájárulás fedezetéül szolgáló vármegyei pótadó kivetéséhez szükséges előleges felhatalmazás kieszközlése végett. Kijelenti végül a főipán, hogy ezen kormányhatósági felhatalmazás kinyerése érdekében személyesen fog közben járni s amint ez meg lesz, rendkívüli vármegyei közgyűlést hiv össze a pótadó kivetése céljából. Közgyűlés megnyugvással vette tudomásul az elnöki kijelentéseket s Veréczi Antal biz. tag indítványára megköszönve a főispán jó akaratát, kéri, hogy teljes erejével s minden befolyásának (elhasználásával segítse sikerhez a vasút ügyét. Polgármesteri jelentés. A rendes közgyűlés első tárgya a polgámesteri jelentés volt, mely egyebek közt beszámol arról, hogy a városi tanács a Rákóczi fejedelem hamvainak hazahozatala alkalmából tett közgyűlési intézkedéseket lelkiismere es pontossággal hajtotta végre s kiemeli a Kölcsey- kör buzgó fáradozását, miáltal lehetővé tette egy olyan kegyeletes ünnepély rendezését, melyben a város egész közönsége részt vehetett. — Ezután a szatmár-máté- szalkai h. é. vasút ügyéről és az 1904. évi adóhátralékok állami közegek utján való hebajtásáról emlékezik meg a havi jelentés. A szálkái vasútra vonatkozólag körülbelül ugyanazt mondta, amiket a főispán a rendkívüli közgyűlésben kijelentett; az adóbehajtásra —------------------—-----------------— é?. . : nezve pedig elismeréssel jelenti ki, hogy a főispán közbelépése elhárította a városról azt a szégyent, hogy állami végrehajtók zaklassák a közönséget. Különben sem volt indokolt az állami közegek kirendelése, mert a terhűnkre kimutatott nagy hátralékok nem állanak fenn. Végül h. polgármester bejelenti, hogy a városi tanács a színházra vonatkozó pályázatot dec. hó 4-re kiirta. Elégtétel a kassai küldöttségnek. A havi jelentéshez a főispán szólalt fel megbotránkozásának adván kifejezést a felett, hogy akkor, midőn a város közönsége egyhangú lelkesedéssel elhatározta, miszerint a Rákóczi fejedelem és bujdosó társai temetésén illő módon vesz részt, akadt egy ember, aki hir- Lpi cikkben bírálat tárgyává tette a közgyűlés határozatát olyan szempontból, mely nemcsak disszonáns hangot vegyitett a hazafias lelkesedésbe, de sértette azoknak önérzetét is, kik a város képviseletében való részvételre vállalkoztak. — A város közönsége nem kívánhatta azt, hogy egyesek erejüket meghaladó áldozatokat hozzanak, azért mondotta ki, — hogy a hivatalos küldöttség költségeit viseli. — Méltatlanul érte tehát a küdöttség tagjait a megtámadtatás különösen azért, mert jelentékeny anyagi áldozatokat is hoztak a várói méltó képviselete s az ünnepély fényének emelése érdekében. A főispán az elnöki székből rosszalását fejezte ki ezen eljárás felett s elitélte azt, kijelentvén dr. Fejes István felszólalására, hogy ez nem a „Szatmár és Vidéke“ c. lapnak, hanem a cikk írójának szól. Tanácsi előterjesztések. A városi tanács bejelenti a lo- gadó, vendéglő és kávéházi iparról alkotott szabályrendelet jóváhagyását és a pénztár kedvező eredményét. Közgyűlés a jelentést tudomásul vette. — Ezután az ev. ref. főgimnázium igazgátólanácsába dr. Vajay Károly tiszti főügyészt hat évre újból beválasztotta. — A Kossuth-kerti jégverem kibővítésére vonatkozó iratokat közgyűlés visszaadta a tanácsnak saját hatáskörében való intézkedés végett. — Az ipartanács jegyzőjéül Ferencz Ágostont választották meg. — Princ József gépészmérnök által felállítani tervezett gőzerőre berendezett gépjavitó és asztalos műhely céljaira a közgyűlés az Attila-utcai Vajnay-féle telket alkalmasnak jelentette ki. Vasúti ügyek. A szatmár—mátészalkai h. é. vasút tényleges kiépítése céljából a közgyűlés elhatározta, hogy 200 ezer koronát előlegez a vármegye Dalok az élethez. Várnak reám ... Várnak reám. Megyek, megyek. A sáppadt, küzdő emberek. Várnak reám, valahol messze. Megyek ... Megyek a küzdelembe. Várnak reám. Vár rám egy asszony. Aranyhajának dús palástja Hivogatón libeg, lebeg. Sötét szemének villanása Elcsábítja a lelkeket. Futnak utána százan, ezren Sok nagy sebektől vérezetten Futnak utána boldogan ... Sírva, reszketve, ázva, fázva Ur és koldus szalad nyomába A merre megyen, elsuhan. Nevét nem kérdem, nem tudom. Az arca ? büszke, szomorú. Egyik kezében cserfaágból Másikban töviskoszoru. Mit tudora én, melyik lesz bérem, Ha nagy soká talán elérem. Mit bánom én ? Megyek, megyek. — Várnak reám, valahol messze Sáppadt, álmodó emberek. Strófák. Ma még hajh ! szép, rózsapiros az arcom, Ma még szeret egy barna, szép leány, Holnap megyek, megharcolni a harcom, Várnak reám a nagy kenyér csatán. Ma még hajh! fényes, sugaras szememben Az élet küzd lásd ! benne ragyog ... Ma még követnél, vakon, önfeledten Pedig talán holnap nem is vagyok. Hogy hívna hát a lelkem el magáv al ? Téged a tiszta hófehéret Abba a nagy-bus bizonytalanságba ? ... Mit tudom én, mit ad a küzdő élet ? Lehet, hogy lelkem fel az égbe szárnyal De hajh lehet, hogy lezuhan a sárba. n. De boldogok, kik nyugalommal várják, A nagy bizonytalant, a holnapot. S beteljesülve látva szivük vágyát, Köszönthetik a felkelő napot. De boldogok, kik küzdés nélkül élve, Szivük a mától nem fél, nem remeg — Hajóikat bizton röpítik révbe Hlathordó, déli, meleg szelek ! ! De én szegény, hogy örüljek a mának ? Mikor reám csak zivatarok várnak, S a holnap is, csak uj küzdelmet ad! Az én hajóm hogy mehessen előre, A mikor éltem vészterhes idője Arcomba vágja esőjét, sarát ? ! Lengyel Béla. Ä ki nem fizet adót. Ugyan ki látott már ilyen embert ? Ha valahol létezik, az persze nem a mi kontingensünkön lakik, annak vagy a holdban van a háza, vagy egyáltalában sehol sincs földje, vagy háza. Engedőimet kérek azonban, mert a dolog nem igy áll. Ennek az embernek az Alföldön egy igen csinos háza van, istállója sincs soha jószág nélkül, a pincéje sem szokott üresen állani s azt a 16 hold földet, mit apránként szerzett össze, valóban mintaszerűen kezeli. — Szóval Bogár Mihály (igy hívják emberünket) gazd- uram háza tájéka, kertje, földje, egy olyan minta gazdaságot tüntet fel, aminöt a vármegyében keresni kell. S mindezek mellett büszkén, felemelt fővel hangoztatja, hogy vagyona után ő semmit sem fizet „porció“-ba. Persze az ilyen dolognak hire megy. Hogy is ne! Mert hiszen azért törvény a „törvény“, hogy az mindenkinek egyforma mértékkel mérjen, tehát akkor Bogár Mihály urammal miért teszen kivételt, mondogatja szomszédja. Hja! ennek is van oka-foka, mert tetszik tudni szomszéd uram, ón, — megvallom őszintén, kijátszottam a törvényt, én kibújtam a „porció* fizetése alól. Ilyen embert látni! mondták sokan. Már pedig úgy van, erősiié Bogár uram. íme elmondom az én csínyemet és hozzá teszem, hogy e tettemért nem ültek ám felettem törvényt, — már hogy is ültek volna, mikor a gazdasági szaktanitó ur tanitott erre, már pedig azt el kell hinnünk, hogy ő okos ember. ü Róth Fülöp ka r Is badi czipőraktárát ajánljuk, ä t. vcvő-közöasésneky mint legolösébb bevásáplási fopplst. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb cziparaktára. MegéPkeastek Illaz őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik.
