Szamos, 1906. október (38. évfolyam, 79-86. szám)

1906-10-14 / 82. szám

2-ik oldal. SZAMOS 82. szám. ezrek rovására, semmint ha az for­dítva történnék. Bizonyos, hogy az ilyen mélyre­ható alakulás nem lehet nehány rövid hónap eredménye és azért nem is várhatunk közvetlen és gyors segélyt a most fenyegető Ínségben sem, de legalább meg­nyugvással viselnők a súlyos ter­het, mit reánk mért a sors, abban a nyugodt tudatban, hogy együt­tes akarattal támogatva az esz­mét, biztosan meg fogja változ­tatni a már elviselhetetlenné váló drágasági viszonyokat. Az iparosok és a szoczializmus. A föld a maga munkásainak bizto­sítja a munkát. — De óriási munkás anyag marad, mely a föld mivelósé- ról már nem kaphat munkát. Ennek az ipar ad foglalkozást. Azonban e munka egj^enletes mennyiséget bizto­sítani kell. Erre egy külön foglalko­zási ág van hivatva : a kereskedés. A kereskedelem dolga kikeresni a legcélszerűbb nyers anyagot, azt a legjobb időben és legolcsóbb módon az ipar keze alá adni, másrészt a vi­lág minden részéről kifürkészni a fogyasztót, a vásárlót, s azt akkor, amikor legszükségesebb, ajtajához állítani a termelő iparnak. Ha végigfutunk ezeken az adato­kon, látjuk a természet által örökül adott óriási nyugvó tőkét, látjuk az élő munkaerőkén kifejezendő nagy nemzeti kincset s előttünk áll annak szükségessége, hogy mindez a renge­teg érték csak a munka révén hoz­hatja meg gyümölcsét és csak e réven menthető meg az elpusztulástól is. Egész nagyságában áll előttünk te­hát mind a három nemzeti gazdasági munkaág szerepe s lehetetlenség más­ként eredményes nemzeti gazdasági munkát elképzelnünk, mint úgy, hogy a földnek termőereje, az ipar feldol­gozó munkája s a kereskedelem pénzre váltó tevékenysége teljes összhangban folyjon. Ezt tanítja a történelem is. Azok a nemzetek, melyek dolgoztak, melyek az eleven munkaerőben rejlő vagyont a körülméuyekhez alkalmaz­Egy fényes kávéház terraszához tódult a nép, nevetve egymást lök- dösve. Akaratlanul is figyelmessé tett ez a sokadajom. Mi lehet ott ? Bolond ! Bolond ! .És az ilyet szabadon hagyja a rendőrség !u Ni most „málnaszörpöt rendelt!“ „Szalmaszálon szürcsöli!“ hangzott a tömegben. Közelebb furakodtam. Egy legutolsó divat szerint öltözött elegáns fiatal ember körül csoporto­sult a nép, aki rendületlen komoly­sággal szürcsölte szalmaszálon keresz­tül a málnaiét. Feje fedetlen volt, kalapja hanyagul egy székre dobva előtte hevert, szép gesztenye szinü haja lágy csigákban omlott az egyik oldalon vállára, a másik oldalon pe­dig . . . Uramfia ! ugyanez a haj rőt vörös színben világolt ‘s a ragyogó napsugárzásában vad cinóber fénnyel égett, ilyen haj csak egy van a vilá­gon ! — Megdörzsöltem a szememet: valóban ő az, felemás hajú előkelő ur az ón barátom, aki tegnap még rongyos volt mint én s velem együtt éhezett. Almólkodva bámultam rá. íme most föláll! íme most beszólni kezd : — Uraim és hölgyeim ! Saját tapasz­talatomból szabad legyen ajánlanom, a „Non plus ultra* hajfestő szert. — Kapható : Rue Baltignolles Nro. 50. Kapható bármilyen színben. Nagy tégely ára 10 frank. Kis tégely ára 6 frank. Tökéletesen ártalmatlan ! kodva órtékesiteni tudták, gazdagok lettek. Azok a nemzetek, melyek a nemzetfoglalkoztató munkát elhanya­golták, ha egyébként a világ kin­csét, aranyát, gyémántját és termékét összeharácsolták is, elpusztultak. Akik a földmivelós mellett marad­tak meg, azokat túlszárnyalták ama nemzetek, melyek kellő időben az iparra is áttértek, ezeket viszont azok, akik iparuknak szárnyat tudnak te­remteni a kereskedéssel. Körülbelül igy áll a szociális gon­dolkozás előtt a nemzeti vagyon és a nemzeti gazdasági munka kérdése. Ami pedig a kezelését illeti, a szo- cziálizmus abban a felfogásban van, hogy a természet javai nem az egyes emberek magántulajdonát, hanem az emberiség közvagyonát képezik s azok az emberiség javára legigazságosabbau és leggazdaságosabban az állam által űzött kollektiv gazdálkodással kezel­hetők. Ez maga után vonná a többi termelésnek, tehát az iparinak is, valamiot a javak szétosztását végző kereskedésnek is közkézbe, közha­szonba való vételét. Ezt mi, akik a polgári társadalom jogkörének gondolkozásában élünk, megmosolyogjuk és utópiának tartjuk. De nem zárkózhatunk el bizonyos titkos szorongásoktól s a képzelet ama játékától, mely az uj világrend homályos képének egyes vonásait keresi és megrajzolni igyekszik. A emberiség történelme tele van valósággá vált utópiákkal. Nagy szellemek ennek a mai lelki- forrongásnak is igyekeztek már képet adni. Regényes és komoly leírásokból könyvtárak képződtek, melyek a szo­ciális újvilág valószínű képét s hely­zetét rajzolják s épen a napokban halt meg az a világhírű tudós, Mon­ger, aki tudományosan levezette az újvilág egész jogrendszerét, amint a mai jogrendből kialakult. A nyugati nemzetek egyetemein önálló katedrák foglalkoznak ezzel a tudományággal, úgy, hogy az már korántsem a fantasztikus képzelgések világába tartozik s a világ szerkezete anélkül, hogy a rajtaülők különöseb­ben ószrevennók, életbevágóbb zökke­nések nélkül kezd áttérni a szociális kerékvágásba, az államok részint gaz­dasági önzésből, részint egyes hely­zetek kényszeréből mindig több és több szociális munkával foglalkoznak, A tömeg éljeuzett, nevetett, tapsolt, ö pedig leült és komolyan tovább szürcsölte a málnaszörpöt. Mellé fu­rakodtam. — Ah, te vagy! mondotta öröm­teljes meglepetéssel. Néhány perc múlva egy kis korcs­mában ültünk, ahol az ő felemás haja és az ón mértéktelen evésem nem keltett a szüksógesuól nagyobb feltű­nést. Most fejezte be a históriát : — Először meglepett, mondá az ajánlata. Azután megtetszett és fel­csaptam. Megkötöttük a szerződést. Kapok naponta húsz frankot, ruhát és lakást. — Hát nem bolond lettem volna, ha einem fogadom ? így él az én barátom, haja egyik felét mindennap más és más színűre festve, mintegy hét hónapig. A hete­dik hónapban egy képe nagy sikert aratott a Szalonban. Éttől kezdve a „Non plus ultra“ céggel megszakított minden összeköttetést, szédületes gyor­san emelkedett pályáján fölfelé, ma Francziahon egyik legelőkelőbb fes­tője. De mi lett volna belőle, ha a feje csak talentumot rejt magában s nem termel a rőtszinü hajzatban egy csengő arannyal kamatozó domíniumot ? Benda Jenő. kölönösen a közjóiét, vagy közsziik- ség jegyében. Azt mondja a szociális gondolko­zás: ahogy az állam lefoglalja magá- nuk közkeresetül, tehát a szociális összesség javára, például a dohány- termelést, a szivargyártás iparát, a sókereskedést, úgy lefoglalhat más­féle termelést, ipart és kereskedést is. Amint megszabja a szesztermelés kontingensét, kontingentálhatja a cu­kor termelését és sok egyebet. Az erdőművelés rendjére szabályozhat egyéb mivelési ágakat is. Vannak is péidák és gondolatok, hogy a gyufa, a fegyver, a lőpor és robbanó anya­gok, kártya s'cb. ipara vagy kereske­delme, bányamivelós, halászat, vadá­szat, posta, vasút, biztosítás, hitel stb. részben, vagy egészben állami kezelés alá kerül, úgy megtörténhe­tik bármely más kezeléssel, vagy közvetítéssel. Mikor az állam, mint most pár éve tette, összevásárolja a magánüzérke- dós elől a burgonyát, a takarmányt és nem tekintve a beszerzési árra, szétosztja azokat a szükséges osztá­lyok között a megszabott, alacsonyabb árban, vagy mikor vetőmagot, mi- velósi forgó tőkét előlegez, gépeket, tenyészállatokat oszt szót, saját tőké­jével egyesek javára háziipari ter­melő szövetkezeteket létesít, akkor ezekben az ágakban már szociális recipe szerint dolgozik és gazdálkodik Ha még több ágat ölel fel munka- programmjába, még közelebb jut a szociális állam eszményéhez. A szociálizmus gondolatának világ­szerte egységes eszménye az, hogy az emberiség a maga egészében világ­szerte boldogabb és nyűgöd tab b le­gyen, az egyedőség felé való törek­vés anyagi ellátásban, lelki és értelmi emelkedésében, valamint joghelyzet­ben előre haladjon s az emberiség nagy családja, mint a földteke szüle­tett ura, rendeltetését minél jobban töltse be. A szociálizmus eszménye tehát szép és az emberszeretet jegyében áll. — Más lapra tartoznak azonban a szo­ciálizmus harci eszközei és más lapra tartoziK annak megítélése, amit pél­dául nálunk a közfelfogás szociáliz- musnak nevez. A „Szamos“ eredeti táviratai. Bpest, okt. 13. A képviselőház tisztikara ma dél­ben összegyűlt a háznagyi hivatalban, hol nevükben Dessewffy Arisztid háznagyi titkár előbb elbúcsúzott a volt háznagytól Tóth János államtit­kártól, majd üdvözölte az uj házna­gyot Lesznay Gyulát, ki válaszában kérte a tisztikar támogatását, bizto­sítva őket jóindulatáról. * Polonyi igazságügyminiszter ma körrendeletét intézett a királyi táblai elnökökhöz, intézkedjenek, miszerint felügyeletük alatt álló összes birósá- gok a Rákóczi temetése alkalmából október 27, 29, és 30 napjára tárgya­lást, vagy ülést ne tűzzenek ki, ha­nem azokat a következő napokra halasszák. Szemere Miklós orszgy. képviselő becsületsértésért és rágalmazásért saj- pört indított a „Népszava“ szocialista újság ellen. * Váczon tegnapelőtt az ottani ká­véházban Szánthó Bála lovastiszt kártyázás közben megsértette Rüblein Béla hadnagyot. A szóváltásból kard­párbaj lett, melyet ma délelőtt vívtak meg, a legsúlyosabb feltételek mellett, a harmadik összecsapásnál Szánthó kardja oly súlyos csapást mért Rüb­lein fejére, hogy eszméletlenül össze­esett s haldokolva szállították a kór­házba. * A budapesti kir. törvényszék vád­tanácsa ma foglalkozott a Bubics- ügybeu az ügyész felfolyamodásával, melyet elutasított és ennek alapján úgy László Fülöpre, mint Hajnóczy Józsefre vonatkozólag a bűnvádi el­járást megszüntette. * Fehérmegyei Bodmór községben Kálmán Lajos egykor dúsgazdag föld- birtokos, minden vagyonát elvesztve, kétségbeesésében agyonlőtte magát. Utóbbi időben már kéregetésből ólt. • Az osztálysorsjátók mai húzásán négyszázezer koronát nyert a 37553. számú sorsjegy. HÍRROVAT. Lapunk előfizetőihez. A III. negyedév lejártával tisz­telettel felhívjuk lapunk mélyen tisztelt olvasóit, hogy az előfize­tést megújítani, úgyszintén a hátralékot beküldeni szívesked­jenek. * Küldöttség a Rákóczi hamvai temetésén. Varosunk törvényható­sága, mint előzőleg megírtuk, nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy váro­sunk történelmi tradíciójához mérten méltó módon képviselteti magát a Rákóczi és bujdosó baj társai haza­szállítandó hamvainak temetési ün­nepélyén. A törvényhatóság tagjai közül a diszküldöttségben következők vesznek részt: Kőrösmezei Antal fő­jegyző, dr. Vajay Károly t. főügyész, Barlha Kálmán gazd. tanácsos, Tan- kóczi Gyula főkapitány, dr. Lánárd István közgyám, dr. Pap Zoltán aljegyző, Csomay Imre, dr. Dómján János, Jankovics János, Pap Endre, dr. Haraszthy Béla és Osváth Elemér biz. tagok. A diszmeuetben önkén­tesen és saját költségükön részt vesz­nek Fogarassy Sándor, Pethő György, Uray Géza, Litteczky Endre biz. ta­gok. A város ezenkívül 6 diszbe öltöz­tetett hajdút is küld, mintegy 14 tagból álló küldöttség pedig a város polgáraiból alakul, mely az előbbiek­kel együttesen vesz részt a budapesti, kassai és késmárki ünnepségeken. * A Kölcsey-kör irodalmi szakosz­tálya pénteken este a kör helyiségé­ben Orosz Alajos elnöklete alatt népes gyűlést tartott, melyen a szakosztály folyó évi munkatervót tárgyalta. A kör szellemi tevékenysége ez évben is a matinékban domborodik ki. — Ezenkívül felvetették egy nagyobb szabású irodalmi előadás eszméjét, mely általános helyeslésre talált, bár el kell ismerni, hogy nagy arányú dolgok rendezése nálunk a kivitelt illetőleg nagy nehézségekkel jár az erők hiánya miatt. Végül a szakosz­tály javasolja a választmánynak, hogy október 29-ón Rákóczi fejedelem ham­vainak Kassán való eltemetése napján a városi törvényhatósági bizottság megkeresése folytán ünnepélyt ren­dezzen, melynek programmját nagy­jából meg is állapította oly formán, hogy a jelzett nap délutánján a da­lárdák közreműködésével szavalat és az ünnep jelentőségét méltató beszéd­ből álló műsort általános kegyeletet hirdető s egy óráig tartó barangozás előzze meg. A beszédet a városház erkélyéről fogja intézni az egybegyült közönséghez a Kölcsey-kör egy tagja. Elhatározta végül a szakosztály, hogy ez idényben tartandó első matinéját is Rákóci emlékezetének szenteli. * Vármegyei közgyűlés. Szatmár- vármegye törvényhatósága e hó 18-án délelőtt fél 11 órai kezdettel rendes Van szerencsénk felhívni a t. vevőközönség figyelmét az őszi idényre érke­zett bel- és külföldi gyapjúszöveteinkre, melyekből 25 forinttól kezdve igen jó úri öltönyöket készítünk = mérték szerint. .... Kl ein és Tsa polgári és egyenruha szabók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom