Szamos, 1906. október (38. évfolyam, 79-86. szám)

1906-10-11 / 81. szám

81. szám SZAMOS 3-ik oldal annak testét képező élő szárrószeket soha sem vághat le a jó kertész anél­kül, hogy a vágással okozott fájdal­mat maga is ne érezné s hogy ne gondolna arra, mily kár azért az ágért, mily szép és jó lugas-kar lehetett volna belőle s ha mégis levágja, mert el kell onnan távolítani, hogy ne gon­dolna a vágás folytán okozott nagy sebre, a seb miként leendő befoga­dására. A szálvesszőt csak vaktából, min den számítás néikül s bármely helyen vagdosni a tőkéről, lehetni lehet, — mert hiszen tövestül is kilökheti valaki szőlőjét, ha akarja, — de nem ésszerű, nem gazdaságos. Az a szőlő­tőke élő növény, az éppen úgy ki van téve a különböző betegségeknek, mint bármely más növény, sőt nem csak ki van téve, de az évenkinti metszéssel annak életerején oly rop­pant vágást teszünk a tátongó nyílt sebekkel, hogy életét megrövidítjük, mert a külső káros behatásoknak azokon át tág utat nyitunk. Tudva ezt s mivel mégis le kell metszeni a tisztán csakis az egyévi nagyobb terméshozam végett hagyott szálvesszőket, ott fogjuk azokat le­vágni, ahol egyszersmind gondosko­dunk a sebnek minél gyorsabb és a lehető legtökéletesebb behegesztésé* röi. Ha figyelemmel voltunk már a metszéskor erre, vagyis ha már met­széskor biztositó csappal hagytunk szálvesszőt, akkor a szálvesszö levá­gása eléggé gyorsan megy. Erre a legtöbb vincellér aligha volt figye­lemmel. A kitermelt szálveszőt, az esetben, mi azonban igen ritka, ha mellette egy éves veszők vaunak, eltávolíthat­juk a töke fejnél a vesző tövében vágva azt le. Ha csapos volt a szál- vesző, ekkor ugyancsak ezek alsó vesszője fölött Ha pedig, ami legtöbb esetben van, hogy a karika alsó rü­gyei ki sem hajtanak s felfelé gyön­gébb, majd erősebb hajtást, vesszőt adnak a szál vessző legalsó hajtására, vesszejére, e fölött távolitjuk azt el. Sokszor csúnya metszést végezünk, de ez csak szépséghiba. Ilyen lenne, ha a levágandó szálvessző tövétől kezdve 30—40 centire még egyáltalán nem kapunk megmetszendő vesszőt. Általános elvül tartsuk szem előtt azt, hogy a levágandó kitermelt szálvesz- szőt. mindig ott távolítsuk el, a tőké­ről, ahol a metszési felület alatt egy ezen nagy seb behegesztósére alkal­mas csapocskát hagyhatunk, mert ennek hijján a levágással okozott nagy seb nemhogy minél gyorsabban behegedne, de a tőketestóbe befelé egy beszáradást okoz. Ezek a nagy vágások, mig a tőke fiatal többó-ke- vósbbé be is forradnak, de évek múl­tán mindig több és több nyílt seb marad azon. A tőkén tápanyag szállí­tási zavart, a tökének korai elrotha- dását, féloldaluságát, korai termőkép­telenségét 4—6 óv múlva, mikor a szőlőtökének termő ereje teljességében kellene lenni, csökkentik, fóloldaluvá tevén azt, sőt teljesen mihamar a roppant sebekkel telitett tőkék vesz­tét okozzák. A szálvesszők eltávolítása után amint az első dór megcsípte a leve­leket, a szőlő letakarását fogjuk ke­resztül vinni. Miután a sikfekvósü szőlőkben a hóié s egyéb téli csapa­dék levezetése is igen lényeges, ezért ily szőlőkben minden 6—10 soronkint nyílt árkok készítésével sokszor ne­hezen ugyan, de mégis gondoskodunk a viz összegyűjtéséről egy alkalmas helyre. Ilyen Liján, száraz kutat, vagy gödröt ásatunk, a saját terüle­tünkön tüntetjük el az összegyűlt vizet. A téli nedvesség feleslegének gon­dos elvezetését nem lehet eléggé ajánlanom Szatmárhegy sik fekvésű szőlőtulajdonosainak. Az 1905—906-ki évi elpállást okozta kár különösen látható volt e szőlőkben, hol annyira ment a rügyek elpállása, hogy alig 2—3 rügy maradt a szál vesszőn épen, de ez is csak a vóleltennek tulajdonít­ható, amennyiben azok a tólfolyamán nem voltak föld alatt, Akik a viz levezetését nagy munkának tartják, azok sokkal helyesebben cselekednek, ha egyáltalán le sem takarják szőlői­ket, jóllehet, ezt sem ajánlom, mert amig az elpállás a hegyen állandóan kisért, addig az ólmos eső és a téli 20—21 C° hideg sokkal ritkább eset. Miután Szatmárhegyen a szálvesz- szőórt a karikázást elhagyni nem le­het s másrészről mivel már elövigyá- zatból is többet kell megóvnunk az esetleges téli károsodástól, mintameny- nyire tényleg a metszésnél szükségünk van, minden tőkén 1—1 szálvesszőt fogunk kiválasztani a letakarásra. — Eltérések lehetnek, de a Szatmár- hegyre ezt elvül és általánosságba kimondhatjuk. Szálvesszőt mindig a tőke egész­ségesebb oldalán hagyjunk, lehetőleg egy oly csapon, a melyen két vagy több vessző vau. A tóke egészsége­sebb oldalán azért, mert ott rendesen több vessző van, tehát közvetlen a meghagyandó szálvesszős csertövében csapmetszósre alkalmas vessző s mert a következő évben a kar levágása által a tőke e része meg fog gyön­gülni s már most biztosítva látszik a seb minél tökéletesebb behegedóse : több vesszös csapon hagyjunk pedig azért, hogy a meghagyandó szálvessző alatt tartalék biztositó egyszemes csapocskát hagyhassunk. Említettem, hogy a kitermelt karikát, szálvesszőt szüretkor ledobjuk, ha már most ősz- szel, ennyire elővigyázók vagyunk a meghagyandó szálvessző kiválasztásá­val, jövő ősszel a szálvesszö levágása igen-igen meg lesz könnyítve. Takarás napján tehát 1—2 értel­mesebb munkás kiválasztja a meg­hagyandó szálvesszőt, a karókötóstől elszabaditja s hagyja azt oldalt him- bálódzani. A tulajdonkópeni takaró munkások az elszabaditott szálvesszöt tehát csakis ez egyet lefogják földdel takarni. A tökétől a lejtő felé alulról felfelé fektetik. Vaunak szakkönyvek is, hol a lejtőre keresztbe fektetés ajánltatik. Ezek azzal érvelnek, hogy ha takaráskor a lejtő irányával pár­huzamos földhányásokat, bakhátakat vonnak, akkor a téli nedvesség víz­mosásokat fog okozni és óriási árko kát csinál. Ez az érvelés nem állhat meg, mert télen nagy záporok felhő­szakadások nincsenek, az a kisebb mérvű folytonos nyirkosság pedig vajmi ritkán szaporodik annyira fel, hogy a halmok között állandóan s ekkor is nagyobb erővel folyjanak. A lejtőre keresztbe fektetni azért nem célszerű, mert a csapadék, hóié a ke­reszt-árkokban állandóan ott áll, a vesszőt és a tőkét takaró földhányás felső oldalát állandóan nedvesen tartja, a földtakaró a takarás napjától egé­szen a kinyitás napjáig folytonosan nedves, alatta leven a vessző, feltét­lenül elpállasztja annak rügyeit. A kiválasztott szál vessző tehát a jelzett irányban le fog takartatni, hogy csak annak a vége érjen ki a földhalom alul. Maguk a tőkék a rajta levő vesszők töveivel 2—4 rügyig tengeri takarás módjára felhuzatnak. Betakarás után tehát a sorok bak- hátszerüleg húzódnak alulról fölfelé. Nagyobb elővigyáz itból, nehogy a földhányásba átvett viz felülről lefelé szivárogva, a felső talajrószecskókből az alatta levőnek leendő átszivárgása miatt azt is nedvesebben tartsa, min­den két töke között, a szálvessző vé­gének felhajlá3a után, a következő tőke tövénél a földhalom folytonos­sága egy kapavágással megszakítandó. Az itt elősorolt munkák szüretkor s a lombhullás megkezdése után mi­hamar elvégezhetők. Á hegyi s még más munkáltatáshoz viszonyítva e kevés munka el is végezhető, nem fogjuk mi magunk a munkák egy­másra halmozása és annak siettetése által a munkaerőt megdrágítani. Nyu­godtan megyünk neki a télnek, nem félünk tőle s tavasszal jó kedvvel s nagy akaraterővel fogunk munkánk­hoz, alkalmazkodva az elmúlt tél okozta esetleges szélsőségekhez. Azok a szőlőbirtokosok, akik most is kételkedve fogadják soraimat, te­gyenek pár lépést az erdödhegyi szólökhöz, nézzenek ott körül, elmél­kedjenek az ott látottak fölött s ha azokat az általam itt most papírra vetettekkel összeegyeztethatönek nem találják, sőt tovább megyek, ha az ott látottak az ő szemeik előtt nem egyenes biztosítók az ón szavaim mellett, látogassanak el hozzám. Itt közöttük, Szatmáron lakom s hivata­los helyiségemben mindenkinek és minden időben, díjazás nélkül ren­delkezésére állok. Vajha ily könnyen és olcsón jut­hatnánk a jogi és orvosi tanácsokhoz is, dehát épen azért, mert kinálgat- juk, becsülik azt oly kevésre. De váljon az örökölt vagyon is nem-e előbb párolog el a véres verejtékkel szerzettnél ? Boldogabb és jobb újévet a réginél. A „Szamos“ eredeti táviratai. Bpest, okt. 11. A nyári szünet után tegnap tar­totta első ülését a képviselőház, me­lyen Justh Gyula elnök tette meg a szünet alatt felszaporodott előterjesz­téseit. Majd Szemere Miklós interpel­lált a sajtó visszaélései miatt. Wekerle Sándor miniszterelnök nyomban meg­adta a választ a ház tüntető helyes­lése mellett hangsúlyozván, hogy tarthatatlan viszonyok vannak e téren s a kormány eltökélt szándéka min­den visszaélés megszüntetése. A kópviselőház legközelebbi ülése okt. 12-ón lesz, amikor betöltik a háznagyi állást, megállapítják a mun­karendet s a miniszterelnök megteszi az 1907. évi költségvetésre vonatkozó expozéját. * A ma elterjedt hírek szerint a Rákóczit diffamáló törvények nyílt és egyenes eltörlése által óhajtja a kormány az ország kegyeletét leghe­lyesebb formában leróni A Rákóczi- törvóny szövege nincs még ugyan végleg megállapítva, de azt hiszik, ez a megállapodás fog a törvényszö­vegébe felvétetni. HÍRROVAT. Lapunk előfizetőihez. A III. negyedév lejártával tisz­telettel felhívjuk lapunk mélyen tisztelt olvasóit, hogy az előfize­tést megújítani, úgyszintén a hátralékot beküldeni szívesked­jenek. * Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Csellár Ar­nold helybeli kir. kath. főgimn. he lyettes tanárt ugyanide rendes tanárrá nevezte ki. * Áthelyezés. A nagyváradi m. kir. posta- és távirda-igazgatóság Szölőssy Ákos debreczeni távirda- és postatisztet a helybeli I. sz. posta- ós távirdahivatalhoz helyezte át. * Eljegyzés. Wilsch Frigyes kolozs­vári nagykereskedő, drogueria tulaj­donos, tart. honvédbadnagy a napok­ban váltott jegyet Komka Alajos helybeli polgártársunk kedves leá­nyával, Bözsikóvel. * Esküvő. Mezőmadarasi Szalay Gyula marostordamegyei földbirtokos e hó 6-án tartotta esküvőjét kisrédei Rhódey Gabriella urhölggyel, Buda­pesten. * Eljegyzés. Gombár Ferencz se- gód-telekkönyvvezető a napokban tar­totta eljegyzését özv. Barabás Fe- reneznó leányával, Ilonával. * Közigazgatási bizottsági ülés. Városunk törvényhatósági bizottsága e hó 8-án ülést tartott dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt. A köz- igazgatási bizottság az egyes szak­előadók jelentéseit tudomásul vette. A főorvos jelentése szerint a tifuszos betegülések száma csökkent. A kir. ügyész jelentése szerint a fogházban van jelenleg 87 fogoly és pedig 72 férfi, 14 nő. Az ülés ezután bezárult. * A kir. kath. főgimnázium ifjú­sága hálás kegyelettel ünnepelte meg az aradi vértanuk emlékét. A gyász­ünnepély műsora a következő volt: 1. „Október 6-án.“ Ünnepi óda, irta Imródi Dezső VIII. o. t., szavalta Balogh Sándor VIII. o. tan. 2. ,,Az aradi vértanuk“ felolvasta Radó Gyula VIII. t. 3. „Az aradi 13.“ Rudnyán- szkitól. Szavalta Suta János VIII. o. tan. 4. „Emlékezés.“ Előadta Imródi Dezső VIII. tanuló. * A szüret a Szatmárhegyen e hó 7-ón vasárnap kezdődött. Az idő ked­vező volt. A termés azonban sehol sem felelt meg a várakozásnak, csak­nem fólannyi a termés, mint tavaly volt. A kereslet élénk. A must ára literenkint 26—30 fillér. * Részvénytőke felemelés. A Szat­mári Bank részvénytársaság elhatá­rozta, hogy tőkéjét 125.000 koroná­val felemeli. A részvénytársaság 3 évvel ezelőtt alakult 200.000 korona alaptőkével és két évi fennállása után tartaléktőkéjét 50.000 koronára egé­szítette ki. Az uj részvényekre 250 korona árfolyammal az elővételi jog a régi részvényeseknek van fentartva. Az uj részvények elhelyezése bizto­síttatott, a mennyiben a megmaradó részvényeket 256 korona árfolyamban az e célra alakult consortium veszi át. A részvények jegyzésére szóló felhívás lapunk hirdetési hasábjain olvasható. * Halálozás. Gábriel András építő­mester és vállalkozó, városunk egyik legrégibb s köztiszteletben álló pol­gára, e hó 7-én 80 éves korában el­hunyt. Temetése e hó 8-án ment végbe a róm. kath. egyház szertar­tása szerint, nagy részvét mellett. * Köszönet. A Lorántffy-egylet javára özv. báró Vécsey Józsefné önagyméltósága 25 koronát adomá­nyozott, amelyet hálás köszönettel nyugtáz ez utón is az elnökség. * Jótékonyság. Özv. báró Vécsey Józsefné 25 koronát küldött a szat­mári Népkonyha szegényeinek. — A nemesszivü adakozónak hálás köszö­netét mond ez utón is az elnökség. * Szociálista népgyülés. A hely­beli szociáldemokrata párt e hó 7-ón vasárnap délután a Kossuth-kertben nópgyülóst tartott, mely alkalommal a párt szónokai beszédet tartottak. A főtárgy az általános titkos válasz­tói jog kérdése volt. Rendzavarás nem történt. * Szüreti mulatságok. E hó 7-ón vasárnap két szüreti mulatság is volt városunkban. Az egyik a kath. le­gényegyleté, mely saját helyiségében, a másik, az önkéntes tűzoltóké a Vigadóban folyt le. Mindkét szüreti mulatság szépen sikerült. * A Nőegylet kiadása szeptember hóban. Árvaházi kiadás 162 kor. 78 fillér. Szegények segélye 178 korona. Rögtöni segély 3 kor. Vegyes kiadás 18 kor. 30 fill. Összesen 362 kor. 08 fillér. * Nyilvános nyugtázás. A németi részi gör. kath. egyház táncmulatsá­Van szerencsénk felhívni a t. vevőközönség figyelmét az őszi idényre érke­zett be!- és külföldi gyapjúszöveteinkre, melyekből 25 forinttól kezdve igen jó úri öltönyöket készítünk ------ = mérték szerint. ..... Kl ein és Tsa polgári és egyenruha szabók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom