Szamos, 1906. augusztus (38. évfolyam, 61-69. szám)

1906-08-05 / 62. szám

2-ik oldal

SZ A M 0 S

62. szám.

A „Szamos“ eredeti táviratai.

Bpest, aug. 5.

A kereskedelmi minisztériumban nagy megdöbbenést keltett a millánói magyar pavilion elhamvadásának hire. A mai nap folyamán egymásután érkeztek rendeletek, jelentések, többek közt az is, hogy a killitási bizottság a leégett pavillonokat fel akarja építtetni, minek folytán fel fogják szólli- tani a magyar kiállítókat, hogy ismét résztvegyenek a kiállításon. Újabb milánói távirat szerint a magyar pa- villonból egyetlen tárgyat sem sikerült a tüztöl megmenteni. A hatóság ma helyszíni szemlét tartott, melyen meggyőződött arról, hogy a tüzet, nem a villamos rövidzárlat okozta. Valószínűnek tartják, hogy a tüzet vagy egy eldobott gyufa, vagy égő szivar okozta.

*

Daruváron ma délelőtt óriási vihar dühöngött s közbe a villám lecsapott a Thököly-fóle uradalom egyik ópüle tóbe, hol három embert megölt és felgyújtotta az istállót, melyben hat ló elpusztult.

*

Insbruk környékéről szintén óriási vihar hirót táviratozzak.

*

Reichenau környékén egy ház ba lecsapott a villám, melyben vadász katonák ültek, egy életét vesztette, három pedig életveszélyesen megsebesült. A katonákat ma Jenő főherceg meglátogatta a helyőrségi kórházban.

*

To namegyei Kömlődön Schlippen- baoh Ödön nyug. ezredes hirtelen támadt elmezavarában agyonlőtte magát. Már rég óta betegeskedett.

*

Péterváron az általános sztrájk ma éjjel 12 órakor kezdődött. A katonaság készenlétben van.

*

Helsingforsi jelentés szerint az ott elöiordult zendülés alkalmával busz ember életét vesztette, hetvenöt súlyosan megsebesült.

*

A straszburgi rendőrség ma táviratilag értesítette a budapesti rendőrséget, hogy a hozzá érkezett jelentés szerint Rózsa Gábor sikkasztó, budapesti bankszolga és fivére a napokban egy ottani szállodában voltak álnév alatt, honnan Párisba utaztak. A budapesi rendőrség ma táviratilag megkereste a párisi rendőrséget a nyomozás érdekében.

HÍRROVAT.

* EHenmozgalom. Nagykároly és Szatmár között újból kiütött a versengés. Ezúttal a kihívó fél Nagyká roly, kinek mióta grófi képviselője van, igényei is megnagyobbodtak. A jó nagykárolyiak ugyauis sem többet, sem kevesebbet nem óhajtanak, mint törvényszékünk kettéválasztását, úgy hogy annak fele része a szomszédba tétessék át. Ez iránybau Nagykárolyban erős mozgalom indult meg s mint a fáma suttogja deputáczió készül a kormányhoz, kérni a törvényszék ketté osztását. Magunk részéről a sikerben ugyan nem hiszünk, de a mai politikai világban sok minden megeshetik. Éppen ezért, hogy valamelyes komolyabb baj ne érje városunkat dr. Kelemen Samu képviselőnk e hó 12 ere a városháza nagytermében gyűlést biv össze, melyen aztán állást foglalnak a uagykárolyiak jogszerűtlen óhaja ellen.

* Tanítónői áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Királyné Décsey Mária nagybányai állami polgári iskolai rendes tanítónőt, a nagykárolyi állami polgári iskolához helyezte át.

* Gyászhir. Puskás Gyula helybeli lakos élete 55-ik évében e hó 4-án reggel 3 órakor hosszas szenvedés után elhunyt.

* A tanácsból. A felsőbb faipari szakiskola felállítására átengedett területre nézve a város és a kincstár közt létrejött szerződést a belügyminiszter vagyonfelügyeleti szempontból jóváhagyván, a tanács felirt a kereskedelemügyi minisztériumhoz az iskola felépítése és mielőbbi megnyitása iránt. — A Kölcsey-szobor körülkerítésére beérkezett ajánlatok közül a tanács a Szentiványi Károlyót fogadta el s felhívta vállalkozót a munka sürgős végrehajtására. — Városi tanács a szatmár—erdődi h. é. vasút üzlet- kezelőségót felhívta, hogy a Szamos hídon át lefektetett sínek közötti mélyedést a hid faburkolatával egy színvonalra emelje, illetőleg elrendelte az ez iránt hozott jogerős határozat végrehajtását, -- egyidejűleg megke reste a közigazgatási bizottságot, hogy a város belterületén kettős sínszék alkalmazására kötelezze a vasúti társaságot. i— A jótékony nőegylet a Kossuth-kerti ünnepélyen kimért bor

után járó fogyasztási adó elengedését kérte, ezen kérelmét a tanács elutasította, mert a fogyasztási adó nem a várost, hanem a kiucstárat illeti s a város mint bérlő, illetőleg adókezelő az adó elengedésre nem jogosult.

* A hegyi nyaralók panasza. Az

iskolai szünidő beáltával, aki csak teheti családjával együtt menekül a város falai közül a Szatmárhegyre. A nyaraló közönség egy része azonban állásánál s egyéb elfoglaltságánál fogva kötve van a városhoz s minden nap jelentékeny azok száma, kik a reggel 6 óra 55 perckor induló vasúton igyekeznek a városba jutni azou reményben, hogy 8 órakor megérkezve halasztást nem tűrő ügyeiket s dolgaikat végezhetik, de uram fia mi történik ? ! A legtöbb esetben a Szat- márhegy 6 óra 55 perckor induló vegyes vonat ki- bekapcsolás, tolatás túlterhelés vagv a jó Isten tudja miféle okokból fél háromnegyed, sőt egy órát is késik, de megtörténik az is, hogy elakad s le kell kapcsolni a kocsikat, sőt legközelebb az utasokat is kiszállították, mert nem volt képes tovább haladni. Mi nem tudjuk, a személyzet vagy a vezetőség oka e ezen tarthatatlan állapotnak, de bár miként legyen is, a bajon segíteni kell, annyival is inkább, mert gyakran megtörténik, hogy ezen nagy késedelem folytán egyesek auj'agi kárt is szenvednek. Felhívjuk a ha tóság figyelmét, hogy a közigazgatási bizottság utján tegyen felterjesztést a vasút igazgatóságához, hogy ezen már csaknem tűrhetetlen állapot megszüntetése iráut sürgősen intézkedjék. Több szatmárhegyi nyaraló.

* Meghívó a „Szatmárvármegyei községi és körjegyzők egyesületé“-nek 1906. évi augusztus 14-ón d. e. 10 órakor Nagybáuyán tartartandó közgyűlésére. Tárgyak: 1. A „Magyar-1 országi községi és körjegyzők egj’le- tónek“ és a „Jegyzők Erzsébet királynéról nevezett árvaháza és segitő- intózetónek“ alapszabály-tervezete. 2. A „Nyu gat-magyarországi Radikális- párt“ felhívása a birtokbórletek és eladásoknál a földmivesek érdekének előmozdítása iráut. 8. Központi egylet megkeresése a dr. Kampis féle „Közigazgatási könyvtár“ beszerzése iránt. 4. Egyleti számadás és előirányzat. 5. Országos központi jegyzői egylet 1906. évi közgyűlésére képvi selőnk választása. 6. Beérkező indítványok tárgyalása. — Kismajtény, 1906. aug. 3. Bodoky, egyl. elnök.

’ Zenekedvelő tolvaj. Marozsán Gergely csengerujfaíusi napszámos nagyon óhajtott egy kicsit harmónikázni. Neki nem volt, tehát úgy gondolta, hogy „kerít“ valahonnan. így történt aztán, hogy Sáfár András Perényi-utcai zenekedvö cimborája harmonikáját egy alkalmas pillanatban elemelte s azzal Csenger felé tágított. Azonban nem sokáig gyönyörködhetett a billentyűs instrumentum mólabus hangjaiban, mert följelentésre a csendőrök hamarosan lefülelték a zenei hajlamú atyafit és beszállították a bírósághoz.

* Az analfabéták ellen. Transvaal és Oranje államok elhatározták, hogy irni-olvasni nem tudó külföldié két területükre nem bocsátanak. A bél- ügyminiszter rendeletileg intézkedett, hogy ez a legszélesebb körben közhírré tétessék nálunk is. Úgy látszik, a kafferek és struccok hazája felül akarja múlni a vén Európát civilizáció dolgában.

* A jövő évi választó névjegyzék

jogerőre emelkedett, amennyiben a központi választmány határozata ellen törvényes időben senki jogorvoslattal nem élt A választók végleges száma 1787.

* Iskolai értésités. A szatmár-né- meti-i ev ref. főgimnáziumban a következő 1906—7. tanévre a beiratások szept. 1., 3., 4., 5. és 6. napjain lesznek naponta d. e. 8—12 óráig. Az I. osztályba, hova csak 60 tanuló irható be, 1., 3. s 4-én csakis protestáns vallásunk vétetnek fel. A többi osztályokba ugyanezen három napon csakis azon tanulók vétetnek fel, kik az előbbi évben ezen intézetben tanultak. — Figyelmeztetnek tehát az érdekelt szülök, hogy gyermekeiket kellő időben Írassák be, nehogy a késedelmezés miatt egyik-másik kimaradjon. A javító és pótló vizsgálatok 1-ón és 3-án délután 3 órától kezdődőleg tartatnak. A magánvizsgálatok írásbeli része 4-én délelőtt, a szóbeli rész 4-én (esetleg még 5 ón is) d. u. tartatik meg. Iskolai dijak : egy protestáus vallásu növendék egy évi tandija, melyben minden dij ben- foglaltatik, 61 kor., másvallásuaké 73 kor. Ezen dijakból a beiratáskor a protestáns vallásuak az I. félévre 37, más vallásuak 43 koronát tartoznak lefizetni. Akik tandíjmentességért, vagy segélyért folyamodnak, 17 koronát fizetnek. Azon tanulók, a kik először iratkoznak be ezen intézetbe, az I. félévre semminemű isk. játér.e - ményre igényt nem tarthatnak. Bővebb felvilágosítással szolgál a gimn. Igazgatósága

* A sertés hús drágasága. Egész városszerte élénk panasz tárgyát képezi azon körülmény, hogy mészároA megismerkedés után jó ideig nem találkoztak, de a fiú mindig csak arra a kicsi leányra gondolt s alig várta, hogy újra láthassa, hogy újra elgyönyörködhessék szőke fürteiben, mosolygó kék szemében.

Eddig gondoltam el ezt a históriát^ a mikor először voltam maguknál, édes Mariczi.

A második eljövetelem egy késő tavaszi délutánra esett. Akkor is ilyen szép virágos kertjük volt, mint most s én is ide képzeltem alakjaimat, a mint a viszontlátás örömeit élvezve, boldogan járnak-kelnek a nyíló rózsák között.

A fiú számot ad munkásságáról, távoltöltött idejéről; a lány hallgatja édes ámulattal s mikor szavait bevégzi, a lányka oda megy egy rózsabokorhoz s egy fakadó piros rózsabimbót leszakítva az ifjú gomblukába tűzi. Ez boldog mosolygással néz a leányra majd miut egy belső sugallat ösztönzésére viszonzásul egy fehér szászor- szépet nyújt a leánynak. — A fiatal pár szembe néz, szemeik találkoznak s megszületik az első szerelem első epizódja, a mikor még a virágok nyelvén szólanak egymáshoz a szerelmesek s úgy örülnek, hogy kitalálták egymás gondolatait.

A leány piros rózsája talán azt mondottB : „ilyen forrón szeretlek a fiú szászorszépe : „szép az élet, szép veled !* ...

— Ott félbeszakadt egyidőre a históriám. A vége felé jártam tanulmányaimnak, szükségem volt minden percemre sokáig nem jöhettem hát el magukhoz. De midőn időm engedte

eljöttem hát ismét, hogy a maga illatos kis kertjében, beszéde édes zenéje mellett szőjem tovább törénetem szálait. Eső esett, a szobában kellett maradnunk. Ide képzeltem hát személyeimet is.

Szemben ülnek egymással. A fiú egy albumot lapozgat, a mely képes lapokkal van tMe. Sok van közöttük tőle is, időrendben berakva. A mikor az elsőhöz ér, a melyet legutóbbi messze útjáról küldött, megered aja- káról a szó s édes rajongással mesél egy gyönyörű országról, a hol balzsamos a lóg, kéklőbb az ég, a hol élni gyönyör, a hova a szerelem édes örö mét élvezni el kellene menni mindenkinek, mert ott szebb az élet, édesebb a boldogság, mert ott hevesebben lüktet a vér az erekben, mert ott az ember minden törekvésével szeretni vágy.

A leány hallgatva nézi az ifjú lelkesülő azcát s mikor ez annak bizonyságául, hogy onnan is ideszállt a lelke egy hervadt virágcsokrot, ad át a leánynak abból a mesés országból, olyan igéző pillantást kap érte köszönetül, a mely többet beszél minden ékes szerelmi nyilatkozatnál.

Az előzmények után ez is lett volna a legtermészetesebb következés.

A múltkori ittlétemkor azonban, nagyon keserű hangulatban voltam, bántottak, gyötörtek a hit és kétely nehéz kiujai. Ezt maga is észre vette, de nem tudta az okát eltalálni Én meg nem mondtam. Megvau az a jó természetem, hogy csak az örömömet közlöm azokkal, akik közelebb állanak hozzám, ezzel legalább azoknak

is örömet szerzek, de a bánatot a szivem fenekére rejtem, hogy mást ne szomoritsak vele.

Arról azondan már nem tehetek, hogy két szerelmesemet kissé meggyötörtem.

A fiútól, akinek sorsa a legszebb reményekkel biztatott, megirigyeltet- tem a rá váró boldogságot s felléptettem egy harmadik személyt, a ki a fiú távollótébeu elszólta őt a leánytól. Ez hitt neki s a fiú a legközelebbi találkozáskor, észrevéve a leány hidegségét, nem merte elmondani, a mit olyan régen akart, a mire olyan régen készült. Pedig már olyan közel érezte magát a célhoz, a mely felé annyi ideje törekedett s most mintha csak a fényes menyországból bukott volna alá.

Reménytelenül, csüggedten távozott a háztól s mikor megtudta mi okozta a lány hidegségét, hosszú időre el is maradt.

Eddig csak szeretett, szeretett szivének, egész szeretetóvel s csak most ébredt tudatára annak, hátha ő rosz- szul is látott, hátha az a kis leány nem is érzett komolyabb vonzalmaG iránta egyszerűen csak szerette a társaságát s most megunta.

Nem akart alkalmatlan lenni. Elmaradt s mohó vágyakozással vetve magát az élet forgatagába, pótolni akarta amit elmulasztott, élni akart, nem törődve semmivel. Emésztette testét, lelkét, hogy felejthessen, hogy az örökös mámorban ne érezze tovább azt az édes kiút, a melyet a maga reménytelenségében is olyan boldogítónak tartott.

Hosszú ideig tartott ez az állapot. Már, már úgy látszott, hogy elmerül az árban, de végre mégis győzött a jobb énje. Tudatára ébredt önmagának s kiragadta magát a züll és posványából.

Ez utóbbi fordulatot már most szőttem be, a mikor az előbb ketten maradva, újra felvettem történetem fonalát. Megbántam, hogy a múltkori keserűségemet, ezzel a szegény fiúval is megéreztettem s minthogy már én is megnyugodtam, vissza akartam vinni személyeimet is a boldogság útjára.

Most tavasz van. — Minden éled, minden ujul, a mit a halálthozó ősz lehervasztott. Könnyű lett volna az ón alakjaim kihalni látszó szerelmét is újra feltámasztani s a félreértések kimagyarázása utáu talán eljuttathattam volna őket az első szerelmi nyi- satkozatig. Akkor meg lett volna a a történet pointje, kitaláltam volna még bárom nevet s kész lett volna a históriaMost lássa, kis Mariéi, meg akasztotta a két egymást szerető lélek közeledését. Pedig épen ezekben a szépen nyíló szászorszépekbeu akartam őket gyönyörködtetni. S ha az a leány a teljes kibékülés zálogául, ezekből a fehérekből adott volna a fiúnak egyet, megmerte volna mondani, a mit olyan régen akar. Magam is szerettem volna már ebben a jelenetben gyönyörködni, hiszen rég ideje anuak, hogy elkezdettem ezt a históriát. — Sok esztendő telt el, a mióta itt maguknál dolgozgatom rajsa. Azóta a lány is férjhezmenendö lehet, a fiú is el-